A hazai szobrászati szcénában igazi különlegességnek számít a mű, miután az alkotó alapanyagként ugyan fémet választott, ám a kész forma nem öntvényként készült el. A rozsdamentes acél számítógépes programozású lézervágó és élhajlító gépen nyerte el végleges, Zalavári József által megálmodott formáját. Ez a fajta alakformálás, mely a formát az anyagban rejlő belső feszültségeiből képzi, nem tekinthető tradicionálisnak a hazai szobrászatban, hagyományai jellemzően a német konkrét művészetben gyökereznek.

„Az alapanyaggal és az elkészítési móddal rezonálni kívántam az alkotásnak teret biztosító helyszínre és annak felépítése során felhasznált technológiára. Az irodapark a jelen kor építészetének ökológiai hi-tech megoldásait tükrözi. A szobor ezt a teljes mértékben XXI. századi esztétikát közvetíti. A Budapest ONE magas szintű építészeti, energetikai, gépészeti és technológiai megoldásaival szimbiózisban, a kor kérdéseire adott művészeti, kulturális válaszként képez organikus egységet a „Király és Királynő” ” – fejtette ki Zalavári József.

Az alkotásokat az irodapark földszinti liftelőterében, egy közösségi tér záró elemeként helyezték el körüljárható pozícióban, amelyre a szobrász reagálni kívánt. A szemlélő számára így a nézőponttól és fényhatásoktól függően egy állandóan változó forma, mindig más látvány tárulhat fel.

Zalavári Józsefnek és a Budapest ONE irodaházat fejlesztő Futureal-csoportnak nem ez az első együttműködése. A művész volt a szakmai koordinátora a világ legnagyobb Gömböc-formájú szobrának, a Corvin Gömböcnek is a Corvin Sétányon, amely a magyar leleményességnek állít emléket.

A Budapest ONE már számos szakmai díjat nyert el, a komplexum első ütemét 2019 végén adták át. A fejlesztés második, egyben végső üteme már előkészítés alatt van, befejezésekor a komplexum több mint 65 ezer négyzetméter bérelhető területtel bővíti a fővárosi irodapiacot. A szalagként hullámzó épület szokatlan formája a parametrikus tervezéssel támogatott optimalizálás eredménye. Alaprajzát és homlokzatát úgy alakították ki, hogy a lehető legkedvezőbb beépítést tegye lehetővé. A korábban elvégzett szimulációk segítségével a napsütés iránya, a napenergia-potenciál és a légáramlás szempontjából legideálisabb formát hozták létre. Az épület Őrmezőn, Magyarország legnagyobb közlekedési csomópontjában helyezkedik el, így – közvetlen járatokkal – akár 10 perc alatt is elérhető, emellett könnyen megközelíthető az agglomerációból és a vidéki városokból is.

A Budapest ONE Magyarországon az elsők között szerezte meg a nemzetközi WELL Building Platina előminősítését, amely a dolgozók egészségi állapotára és közérzetére pozitív hatást gyakorló szempontokat ismeri el az épületek tervezése során. A napokban átadott Zalavári szobor ennek a folyamatnak a szerves részét képezi, hozzájárulva az irodaházban dolgozók művészet által gyakorolt hangulatjavításához.

„A Futureal beruházásai kapcsán fokozott figyelmet fordít arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal is gazdagítsa a kialakított környezetet. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni, hogy a kortárs művészet és művészek minél közelebb kerüljenek az emberekhez, és a közönség a szobrokra környezetük természetes részeként tekintsen” – mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

Különböző nemzetközi iparági statisztikák, illetve adatelemzések rámutatnak, hogy jelenleg a repülőgép-balesetek mintegy 70-80 százalékát emberi mulasztás vagy hiba okozza. Ezeknek egy jelentős részénél a fedélzeti személyzet, ezen belül is kimondottan a pilóta felelőssége állapítható meg, ugyanakkor szintén markáns hányadot tesznek ki a repülőgép átvizsgálásakor, karbantartásakor elkövetett emberi hibák. Egy magyar startup cég, az AerinX a probléma megoldására egy olyan kiterjesztett valóság (AR) alapú rendszert fejleszt, mellyel a repülőgépek és más légi közlekedési eszközök külső felületi átvizsgálása és az ehhez kapcsolódó karbantartási munka lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá és precízebbé válhat.

Papír és vonalzó helyett hi-tech döntéstámogató rendszer

A légi járművek külső felületének átvizsgálása során az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a sérülések detektálása, felmérése, regisztrációja és dokumentációja jelenleg is manuálisan zajlik. A karbantartó mérnökök szó szerint vonalzóval mérik le és filctollal rajzolják körbe a felfedezett felületi sérüléseket, ráadásul a munkafolyamat során több ezer oldalas, papír alapú műszaki dokumentáció áttekintésére kényszerülnek, amikor egy-egy felületi sérülés súlyosságát kell meghatározniuk.

„A repülőgépipar és a légi közlekedés az egyik leginkább technológiaintenzív iparág, így egy laikus számára megdöbbentő lehet, hogy számos területen viszonylag elmaradott a szegmens digitalizációja. Igaz ez a repülőgépek felületi átvizsgálására, illetve a karbantartásra is. Az AerinX fejlesztésével erre a problémára keressük a megoldást. Smart inspekciós rendszerünk a kiterjesztett valóság (AR) technológiát ötvözi a fejlett képfeldolgozással, illetve adatbázis-kezeléssel, mely egyedülálló, csúcstechnológiájú, döntést támogató eszközt ad a szakemberek kezébe” – fogalmazott Kiss Antal Bence ötletgazda, az AerinX ügyvezetője.

A rendszer lehetővé teszi, hogy a karbantartást végző mérnökök egy AR-szemüveg segítségével mérjék fel egy-egy felületi sérülés méretét és pontos elhelyezkedését. Az AerinX képes rá, hogy valós időben, három dimenzióban a gép felszínére vetítse az adott gépmodellel kapcsolatos valamennyi releváns műszaki információt, beleértve a lemezvastagságot adott ponton, illetve a sérüléstörténetet is. Ezáltal lényegesen gyorsabbá és pontosabbá válik az átvizsgálás, kiküszöbölhetővé válnak az emberi hibák, így a balesetek és légi katasztrófák száma is csökkenthető, ami mind az üzemeltetők, mind az utasok számára nagyon pozitív fejleményt jelent.

Kevesebb járatkésés?

Úgynevezett AOG (Aircraft on Ground) esemény során – amikor sérülés vagy egyéb incidens miatt a repülőgép azonnali átvizsgálására van szükség, egy átlagos utasszállító külső felületi inspekciója a jelenlegi módszerekkel mintegy másfél-két órát is igénybe vehet. Az AerinX rendszerével ez az idő akár 20 percre csökkenthető, ami egy-egy ilyen esetben akár több 10 ezer dolláros (több millió forintos) megtakarítást is jelenthet a légitársaságnak, nem beszélve arról, hogy a járatkésések ideje és száma is jelentősen csökkenhet.

Negyedmilliárd forintos tőkebefektetés

Az AerinX rendszere jelenleg működő prototípus fázisban van, a termék további fejlesztéséhez és a piaci bevezetéshez pedig kockázati tőkét vont be a társaság.

„Az X-Ventures három lépésben összesen 250 millió forintnyi kockázati tőkét fektet az AerinX-be. A kiterjesztett valóság ipari alkalmazása hatalmas robbanás előtt áll, szakértői prognózisok szerint a piac mérete 2020-ra elérheti a 100 milliárd dollárt, a felhasználók száma pedig az egymilliárd főt. A repülőgépipar és a légi közlekedés pedig a legdinamikusabban fejlődő iparágak közé tartoznak, így jelentős piaci potenciált látunk az AerinX technológiájában és a csapat által felhalmozott know-how-ban” – fűzte hozzá Zsembery Levente, az X-Ventures Alpha Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója.

Az AerinX számos nemzetközi iparági szereplővel – köztük repülőgép-karbantartó és -gyártó vállalatokkal – folytat jelenleg is előrehaladott tárgyalásokat stratégiai szakmai együttműködések és a termék piaci bevezetése kapcsán.

Az AerinX koncepció videója az alábbi linken tekinthető meg.

Az AerinX-ről

Az AerinX egy csúcstechnológiát alkalmazó innovatív repülőgép-inspekciós rendszer, mellyel lényegesen csökkenthető a légi járművek külső átvizsgálásának ideje. A rendszer a karbantartó mérnökök munkáját segíti és csökkenti az emberi hiba lehetőségét. A rendszernek köszönhetően a légi jármű repülési alkalmasságáról a gép fordulóidején belül döntést lehet hozni. Az AerinX képes precízen lokalizálni és felmérni a felületi sérüléseket, illetve alapvető technikai információkat szolgáltat a sérült területről.

Az X-Ventures Gamma Kockázati Tőkealapról

Az X-Ventures két alapkezelő, a 2008-ban alakult X-Ventures Alpha Zrt. és a 2012-ben létrejött X-Ventures Béta Zrt., valamint az általuk kezelt négy – összesen több mint 30 milliárd Ft jegyzett tőkéjű – alap tevékenységét koordinálja.

Az X-Ventures Gamma Kockázati Tőkealap egy 13,4 milliárd Ft jegyzett tőkéjű, közel 12 éves futamidejű tőkealap, mely a GINOP 8. (Pénzügyi eszközök) prioritás keretében finanszírozott Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram (GINOP-8.1.3/B-17) alapján jött létre. Az alap befektetési fókuszába elsődlegesen az információs és kommunikációs technológiák (IKT), másodlagosan a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3) meghatározott egyéb nemzeti prioritások, illetve ezekhez kapcsolódó projektek tartoznak.