Decemberben újabb sorozattal bővült a Star Wars univerzuma. A „Star Wars: Kóbor alakulat” négy gyerek, Wim, KB, Fern és Neel kalandját meséli el, akik biztonságosnak tűnő bolygójukon egy titokzatos felfedezést tesznek, majd eltévednek egy különös és veszélyes galaxisban. A Disney+ a premier kapcsán grafikai pályázatot hirdetett az EMEA régióban, melybe Kárpáti Tibor alkotását is beválogatták. A magyar művész videójátékhoz hasonlító pixeles grafikáját átjárja a 80-as évek hangulata, ami nem véletlen, hiszen ekkor látta unokatestvéreivel először az „Egy új remény”-t VHS kazettán, hangalámondással.

„Szenzációs volt a képi világ, a hatalmas űrhajók, a fura kinézetű szereplők, a rohamosztagosok, a vicces robotok, és persze Darth Vader!  Nem sok futurisztikus dolgot láttunk addig, a maximum a csehszlovák földönkívüliek voltak, akik különböző színű gyümölcs zseléket ettek más bolygók tápláléka gyanánt, és azt is fekete-fehérben” – idézi fel az első Star Wars élményét Kárpáti Tibor.

Első lépésként elmerült a korszak filmplakátjainak világában és tanulmányozta a régi Star Wars videójátékok képi megoldásait. Ezt követően megpróbálta saját, egyedi, pixeles stílusába átalakítani a szereplőket, valamint összegyűjtött néhány ikonikus képi elemet is a sorozatból. A plakát végül három hét alatt készült el teljesen.

„Egyből beszippantott a látványvilág és elkezdtem megrajzolni a szereplőket és az űrhajókat. Először azt gondoltam, a szokásos minimál stílusom most talán kevés lenne, de végül a brit és az amerikai bizottság szerint is ez lett a befutó. A kerékpározás és a szánkózás mellett gyermekkorom meghatározó emlékei kétségtelenül az első Star Wars-trilógia és a videojátékok. Ennek a képzeletbeli játéknak a megtervezésével egy olyan álmomat valósítottam meg, amiről nem is tudtam, hogy létezik.” – tette hozzá.

Tibor gyerekkora óta rajzol, grafikái azóta megjelentek a The New Yorker, az MIT Technology Review és a Golf Digest címlapján, és olyan világmárkákkal dolgozott együtt, mint az Hermès vagy a GQ Magazin.

A „Star Wars: Kóbor alakulat” szezonzáró epizódja január 15-től érhető el a Disney+-on, így aki egyben szeretné megnézni az egész évadot, ettől a naptól bátran megteheti.

A minőség, exkluzivitás és a kézművesség továbbra is fontos jellemzői maradnak a luxustermékeknek, de emellett a fogyasztói igényeket is hangsúlyosan figyelembe kell venni.

Lyle Maltz, a WPP-csoporthoz tartozó Kantar Vermeer marketing-tanácsadó igazgatója szerint az érzelmi érték és az erős személyes kapcsolat egyre fontosabbakká válnak a luxus új világában.

„Ma a fogyasztók olyan javakat és élményeket keresnek, amelyek pozitív üzeneteket közvetítenek arról, hogy kik is ők és kivé szeretnének válni. A fogyasztóközpontúság fontosabb, mint valaha, mivel a vásárló saját márkája legalább annyira a középpontban áll, mint azok a márkák, amelyeket fogyaszt és visel. Az, amit a ruhái, kiegészítői, szépségápolási cikkei, autója vagy akár a választott kávémárkája róla mondanak, ugyanolyan fontosak, mint amit a márkák maguk képviselnek” – állítja Maltz.

A luxus hagyományos modelljét az olyan trendek is kikezdték, mint a digitális platformok, a társadalmi mobilitás, az „elérhető luxus” terjedése, nem is szólva a Z-generáció sajátos preferenciáiról.

A Kantar Millward Brown BrandZ kutatásának adataira építve Maltz a következő építőköveket határozta meg a sikerre törő luxusmárkák számára:

• Az örökség, amit a márka képvisel, a fiataloknak is fontos. Meséljük el a háttértörténetünket, ami bizalmat épít.
• A történelem jó alap, de nem elegendő: azt is be kell bizonyítani, hogy a márka releváns a jelenben és a közeljövőben is. Így például a Hermès ugyan nem szakított lovas hagyományaival, de ma már a viselhető technológiákkal bezárólag mindent kínál.
• A logón felül a márkáknak teremteniük kell egy azonnal felismerhető, rájuk jellemző ikont. Ilyen a Canada Goose párkája vagy a Cartier Love Bracelet.
• A márkaépítés során a fogyasztók széles körével kommunikálnunk kell, az általuk kedvelt csatornákon. Ennek része lehet a videós tartalom is, például divatbemutatók élő közvetítése vagy a kulisszák mögött készült felvételek.
• A jótékonyság mára elengedhetetlen elemévé vált egy luxusmárka felépítésének.
• A fogyasztók számára egyedi élményeket kell teremteni. Erre kiváló alkalmat teremtenek például a legújabb digitális megoldásokat alkalmazó üzletbelsők.
• Végül pedig a márkáknak áldozniuk kell a munkatársaikra is, hogy boldogok és motiváltak legyenek és őszintén adhassák át a márka iránti szeretetüket az érdeklődőknek.

(Forrás: Warc, kép: Hermes & Michele de Lucchi)

A világ vezető luxus-konglomerátuma, az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton 2001-től 2010-ig összesen 17,1 százalékos részesdést szerzett a nagyrészt családi tulajdonban álló Hermès divatcégben, amelyet később 22,3 százalékra növelt. Utóbbi márka a kezdetektől ellenségesen viszonyult a felvásárláshoz, és több bírósági eljárást is indított: 2011-ben a meglévő részesedésük megőrzéséért, 2012-ben pedig bennfentes kereskedés és a részvényárfolyam manipulálása vádjával. Mindeközben kemény szavak is elhangzottak, a felvásárlási kísérletet a nemi erőszakhoz hasonlították a Hermès vezetői, és közölték, hogy a két cégnek a tulajdonviszonyokon túl semmi köze egymáshoz. 2012 végén az LVMH is perelt, többek között zsarolás és tisztességtelen verseny miatt. (A teljes jogi folyamat itt követhető.)

A napokban az LVMH közleményt adott ki, mely szerint a felek a párizsi kereskedelmi bíróságon megegyeztek, hogy a jó viszony helyreállítása érdekében az LVMH – amennyiben ezt november 25-ei közgyűlésén jóváhagyják – részvényesei számára kiosztja a birtokában álló Hermès részvényeket, és a csoport fő tulajdonosa, a Christian Dior a birtokába került papírokat szintén továbbosztja tulajdonosai felé. A kisebbségi érdekeket biztosító és különleges papíroktól pedig legkésőbb 2015. szeptember 3-áig válik meg az LVMH. Bernard Arnault, a csoport vezére azt is kijelentette, hogy az elkövetkező öt évben sem ő személyesen, sem bármely általa irányított vállalat nem fog nagyobb részesedést szerezni, mint a mostani felosztással a birtokába kerülő 8,5 százaléknyi papír. A megállapodás érvényét veszti abban az esetben, ha a jelenlegi többségi tulajdonos H51 megválna irányító tulajdonrészétől.

A közlemény a kockázatok között annak veszélyére is felhívja a figyelmet, hogy a Hermès részvényeinek ára a tranzakciót követően eshet, nem utolsósorban a kiosztott papírok utáni jövedelemadó-fizetési kötelezettségek következtében.

(Fotó: Hermès 2014 tavaszi kampány)

Az Interbrand nyilvánosságra hozta 2014. évi globális márkarangsorát. Az élen idén nem történtek drámai változások: a dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Coca-Cola áll. A top tíznek a vége felé történtek az első helycserék: a Samsung egy helyet erősödve a hetedik, a Toyota két pozíciót javítva a nyolcadik, és még épp befért a tavalyi 11. Mercedes-Benz, miközben a korábbi hetedik McDonald’s kettő, a kilencedik Intel pedig három helyezést rontott.

A márkaértékek irányának alakulása és mértéke is hasonló volt a tavalyihoz: a nagy és szexi technológiai cégek és a vezető autógyárak jelentősen, gyakran kétszámjegyű százalékkal erősödtek, míg a régebbi mamutok értéknövekedése lassabb volt, adott esetben a változás egyenesen negatív irányt vett.

Az FMCG-márkákat vizsgálva a válság legnehezebb időszakán túllendültek: a tíz listázott brandből csak egynek (épp a legmagasabban jegyzett Gillette-nek) csökkent az értéke, a többi egyszámjegyű százalékkal erősödni tudott. Igaz, ez a pozíciók megtartásához gyakran nem volt elegendő: a Colgate maradt 50., a Nestlé az 56.-ról az 54.-re, a Johnson & Johnson a 81.-ről a 78. helyre jött fel, és egy-egy pozíciót javított a Duracell és a Kleenex is. A külön kategóriában szereplő italok (négy márka) hasonló eredményt nyújtottak.

A média vesszőfutása is a vége felé járhat: a Disney, a Discovery és az MTV is értékesebb lett az idén, egyedül a Thomson Reuters-re járnak továbbra is rossz napok.

A luxusmárkák már nem akkora sztárok, mint tavaly: értékük általában csekély mértékben javult, de ez sokszor pozícióvesztéssel járt a dinamikusabb brandekkel szemben. Több helyezést a Hermès (54-46), a Tiffany & Co. (75-71) és a Burberry (77-73) tudott javítani, míg a szektor legerősebb márkaneve, a Louis Vuitton értékéből 9%-ot, pozíciójából pedig kettőt veszített, így idén 22,5 milliárd dolláros értékeléssel a 19. a listán.

A nem-luxus ruházat pozíciói erősebbek, itt minden márka erősödött, és akad egy új belépő, a Boss is. A legértékesebb ruházati márka továbbra is a H&M, amely őrzi tavalyi, 21. pozícióját, miközben értéke 16%-kal, 21 milliárd dollár fölé nőtt.

A sportmárkák párharcát a Nike nyerte: 16%-ot erősödve, 19,9 milliárd dollárral a 22. (a tavalyi 24. és az azelőtti 26. hely után), míg az Adidas 2%-os csökkenéssel és 7,4 milliárd dolláros értékkel csupán az 59. (a tavalyi 55. pozíció után).

A kutatás kapcsán Stuart Green, Simon Bailey, Josh Feldmeth és Gonzalo Brujó, az Interbrand regionális irodáinak vezetői a következőkben foglalták össze a márkák előtt álló kihívásokat:

A technológia és a fogyasztók elvárásai is gyorsan változnak. A nagy hagyományokkal rendelkező márkák esetében a tradíció akár problémát is jelenthet, amennyiben félnek az innovációtól és nem képesek alapjaiban újragondolni létezésük célját és szerepüket a gazdasági környezetben. Pozitív példaként a fitnesz-alkalmazások és a crowdsourcing felé nyitó Nike-t említették.

A big data is kihívásokat jelent, különösen az alapvetően termeléssel foglalkozó vállalatok számára, amelyeknek lassan technológiai/szoftvercégekké is kell válniuk. Kérdés továbbá, hogyan lehet tényleg hatékonyan, a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére használni az összegyűjtött adatokat.

Az európai piacon kiemelt figyelmet érdemel, hogy a meglévő üzleti modelleket keresztülhúzó új cégek-márkák, valamint az egyre individualistábbá váló fogyasztók is a régi, meggyökeresedett, de már rugalmatlanná vált vállalatok kárára virágozhatnak. A szakemberek meglátása szerint a fogyasztói út és a márkázott élmények összekapcsolása az öreg kontinensen továbbra is döcögősen halad. Jó példaként ezen a területen a Fnac és a Darty merült fel, amelyek hatékonyan ötvözik a fizikai és digitális üzleteik adta élményt.

(Fotó: Apple)

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Az idei jelentés legfontosabb megállapításait a szerzők a következő pontokba foglalták össze:

Szerep az életben: A sikeres márkák közül sok – Google, Facebook, Twitter, Tencent, LinkedIn – nem csupán eszköz, hanem az életünk részévé vált. Magukhoz ragadják a figyelmünket és a képzeletünket, miközben segítenek a kommunikációban, egyre több helyet követelnek az elménkben – gyakran a kategóriahatárok átlépésével. Ugyanez a helyzet a Nike esetében is, amely az alapvető funkcióján túli szolgáltatásokkal (mint a Nike+) válik egyre inkább az életünk részévé.

A nyereségen túli cél: Azok a márkák, amelyek a profiton túl is képesek egy nemesebb célt megfogalmazni – mint például a babák és mamák egészségét óvó Pampers, vagy a nők önképét óvó Dove – nagyobb eséllyel pályáznak a sikerre.

A Ruházat (Apparel) a leggyorsabban növekvő kategória: A 10 legnagyobb ruházati márka értéke összesítve 29 százalékkal, 100 milliárd dollár közelébe nőtt, gyorsabban, mint az Autók (17%) vagy a Kiskereskedelem (16%). Az Uniqlo, a Nike és az Adidas egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el.

A technológiai szolgáltatók tovább menetelnek: Nem csupán a lista első négy helyezettje technológiai cég, de a legnagyobb növekedést elérők közül is sokan ebből a szektorból kerültek ki. A Tencent 97%-kal, a Facebook 68%-kal növelte az értékét, míg a Twitter (71.) és a LinkedIn (78.) új szereplők a százas listán.

A nagyértékű márkák gyorsabban növekednek: Ha a BrandZ márkaértékeket részvényportfóliónak tekintjük, és összevetjük a S&P500 index teljesítményével, azt látjuk, hogy az elmúlt kilenc évben 1,1 százalékot emelkedtek, szemben a tőzsdei index 44,7 százalékával, vagyis elmondható, hogy az erős márkákat birtokló cégek a részvényeseik számára is jobb megtérülést biztosítanak.

Újra erősödőben a nyugati világ márkái: mind darabszámukat, mind az összesített értékből birtokolt részesedésüket tekintve megerősödtek a nyugati márkák 2014-ben. Ennek oka egyrészt a tradicionális brandek megmaradása, másrészt több új belépése a listára, ami a javuló gazdasági helyzettel áll összefüggésben. A fejlődő országok márkáinak összesített száma visszaesett. Kína vezet 11 márkával, két orosz brand, a Sberbank és az MTS továbbra is a listán található, míg Afrikát az MTN mobilszolgáltató képviseli, immár harmadik éve.

Érdemes egy pillantást vetni az egyes kategóriák fejleményeire is.

A ruházati márkákat – különösen a prémium brandeket – a főutcák és az online boltok forgalmának élénkülése is erősítette. A lista élén a Nike – 55%-os növekedéssel – megelőzte a Zarát. A top 10-ben új szereplő a Tommy Hilfiger, míg a legnagyobb növekedést a tízes lista egyetlen ázsiai szereplője, a japán olcsódivat-lánc Uniqlo tudhatja magáénak 58%-os plusszal, ami a negyedik helyre volt elég, közvetlenül a H&M után.

A luxuscikkek piacán nem történt érdemi átrendeződés az élmezőnyben, továbbra is a Louis Vuitton – Hermès – Gucci trió foglalja el a dobogót. A szektor átlagos értéknövekedése 16%, de a Cartier és a Burberry a 40%-ot is elérte.

A technológiai cégeket érintő legfontosabb fejleményekről már esett szó. Érdekesség még, hogy az Intel, értékéből 15%-ot veszítve, a 13.-ról a 18. helyre zuhant, valamint hogy huszadikként felkerült a listára az Ericsson.

Az autók közül továbbra is a Toyota, BMW, Mercedes-Benz triumvirátusé a dobogó. Az amerikai piacon érdekelt gyártók különösen sokat nyertek idén: a Ford 56%-ot erősödve a hetedikről az ötödik helyre jött fel, a Chevrolet (9.) pedig új a listán. Előbbi esetében az üzemanyagcellák felé történő nyitás is sokat dobott az értékelésen. A top 10-ben egyetlen márka, a Volkswagen szenvedett el értékcsökkenést 2013-hoz képest.

A kiskereskedelem élmezőnyében a helyezéseket tekintve nem történtek jelentős változások, ugyanakkor az értékek változása igen hektikus: míg az élen álló Amazon 41%-ot erősödött, a második helyezett, a tradicionális kereskedelem bástyája, a Wal-Mart 2%-ot gyengült. Az ötödikről a hatodik helyre visszaeső Tesco szintén vesztett értékéből, 9%-ot. Ugyanakkor az online fókusz sem jelentett biztonságot: az eBay (most 5., tavaly 4.) 12%-ot esett. A kategória legnagyobb nyertese a 4. (tavaly 6.) helyezett IKEA, 61%-os plusszal. A nálunk is aktív cégek közül az Aldi 8., 8%-os javulással, ami a tavalyihoz képest eggyel jobb helyezést jelentett.

A bankoknál továbbra is a regionális bankok az értékesebb márkák, a top 3 nem változott: Wells Fargo, ICBC, China Construction Bank. Ugyanakkor a top 10-ben 3 márkával is szereplő kínai bankok többségének értéke a mezőnyénél lassabban növekedett vagy egyenesen csökkent, az ország gazdaságának lassulása következtében. A globális játékosok mezőnyét továbbra is az HSBC és a Citi vezeti, harmadik pozícióba – az önálló Chase tavalyi helyére – a JP Morgan került.

A biztosítók között szintén dominálnak a kínai cégek: a listára mindössze 2011-ben felkerült Ping An idén már első a kategóriájában, követői a China Life és az AIA. A lista első nyugati szereplője a tavalyi 3., idei 4. helyezett amerikai State Farm, melyet az egyaránt 40% feletti mértékben értéket növelt AXA és Allianz követ.

A távközlési cégek rangsorában inkább csak helycserékről beszélhetünk: továbbra is vezet az AT&T, a dobogó másik két fokán azonban helyet cserélt a Verizon és a China Mobile. Előbbi 20%-ot erősödött, míg utóbbit a kínai gazdasági fejlemények 10%-kal meggyengítették tavalyhoz képest. Negyedik a Vodafone, ötödik a Deutsche Telekom, új szereplő a tízes listán a BT: 61%-os értéknövekedéssel a 8. helyet szerezte meg.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

(Fotó: Google Glass Official)