Az est során számos szakmai különdíjat is kiosztottak: idén először az Év Legjobb Pizzája elismerést az encsi Anyukám Mondta kapta, az Év Ifjú Séftehetsége díjat pedig Tóth Keve, a Casa Christa új séfje vehette át. A szervizszakma kiemelkedő alakjait is elismerték: az Év Szervizembere díjat Becker Gábor, a Kollázs Brasserie & Bar étteremvezető-helyettese és vezető sommelier-je érdemelte, Az Év Sommelier-je pedig Kiss Ferenc, az Alelí és a BiBo Budapest vezető sommelier-je lett.

Dinamikus változások a hazai gasztronómiai térképen

A Dining Guide TOP100 Étteremkalauz a hazai gasztronómiai szcéna legrégebbi és egyik legmeghatározóbb szakmai kiadványa – évről évre megbízható iránytűként segíti azokat, akik minőségi vendéglátóhelyeket keresnek szerte az országban. Legfrissebb kiadása is érzékenyen reagál a hazai gasztrotérkép folyamatosan változó dinamikájára. „Egyes helyek bezárnak, mások szinte hónapok alatt futnak fel. Ezért kiemelten fontos, hogy a végső értékeléseknél a legfrissebb állapotokat tükrözzük” – hangsúlyozta Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója és gasztronómiai szakértője.

A hazai gasztronómiai életben új fejezet nyílt: van egy étel, amely tökéletesen reflektál a mai magyar gasztrokultúra lendületes fejlődésére – ez pedig nem más, mint a pizza. Az idei évben a Dining Guide egy új TOP50-es listával a legjobb hazai pizzériákat is ajánlja. Magyarországon az elmúlt években a legnépszerűbb alternatív vendéglátóhelyek a pizzériák, amelyek közül több magas minőséget képviselő hely az ország kisebb településein is elérhető. „A hazai pizzériák kínálata nagyon sokszínű és egyre magasabb színvonalú, elmondható, hogy a TOP pizzériáink már nemzetközi szinten is jól teljesítenek” – mondta Herczeg Zoltán.

A hétfői gálán az Év Étterme díj átadása előtt színpadra szólították az est különdíjasait: a Dining Guide TOP100 Étteremkalauz 2022 óta a Dining Guide – Master Good Best Of The Best, vagyis a legjobbak legjobbjai besorolással ismeri el azon egységeknek példamutató teljesítményét, amelyek korábban minimum háromszor érték el a kategóriájuk legjobb helyezését. A díjat immáron negyedik alkalommal a Stand vehette át. A Dining Guide – Mobilsofa Az Év Szerethető Étterme díjat az Alelí Budapest kapta az olasz és magyar konyha alapos és szenvedélyes összekapcsolása, a kompromisszumot nem ismerő, autentikus alapanyag-választás, valamint a barátságos és professzionális szerviz eredményeként.

A vendégek döntéseit ma már nemcsak az ízek, az ár vagy a design befolyásolja – egyre fontosabb szempont, hogy az adott hely mennyire működik tudatosan és felelősen. A Dining Guide – Bibo & Cleaneco Az Év Fenntartható Étterme díjjal idén a SALT éttermet jutalmazta: Az étterem az észak-európai, úgynevezett „nordic” stílust követi, amely a helyi alapanyagokat naturális és formabontó szemlélettel értelmezi újra. Az encsi Anyukám Mondta vehette át a Dining Guide Az Év Legjobb Pizzája díjat. Magyarország egyik legikonikusabb vidéki vendéglátó egységének kínálata személyes történeteken alapul, miközben a hagyományos olasz és magyar gasztronómiát izgalmasan vegyíti a modern, kortárs megközelítéssel.

A Dining Guide – Chef Market Az Év Ifjú Séftehetsége díjat Tóth Keve séf számára nyújtották át, aki 2025-től a balatonszőlősi Casa Christa konyhájának irányításáért és az étlap finomhangolásáért felel. A Dining Guide – Caffé Perté Az Év Szervizembere díj nyertese Becker Gábor, a Kollázs Brasserie & Bar étteremvezető-helyettese és vezető sommelierje lett, aki a professzionális, magas színvonalon megvalósított éttermi szerviz munkájával járul hozzá ahhoz, hogy a Kollázs mára Budapest egyik legmegbízhatóbb éttermévé nőte ki magát. A Dining Guide – Magyar Bormarketing Ügynökség Az Év Sommelierje díjjal pedig Kiss Ferencet ismerte el, a Dorothea Hotelben található két ikonikus étterem, az Alelí és a BiBo Budapest vezető sommelierjét.

Egy csokorban a hazai gasztronómia legjobb szereplői

A Dining Guide leghosszabb ideje fennálló magyar étteremkalauzként –, ahogy ez idő alatt a vendéglátóhelyek is a modernizáció útjára léptek – mind a tesztelési metódusukat, mind a kiadványukat szüntelenül fejlesztik. Szemléletmódjuk és alaposságuk megfeleltethető az európai étteremkalauzok színvonalával, ám az elmúlt több mint két évtizedben nemcsak a Dining Guide, hanem a gasztronómiáról tudatosan gondolkodó közönség is gyarapodott. Éppen ezért elengedhetetlennek tartják, hogy a Dining Guide tesztelői professzionálisan, részletekbe menően és korrekten értékeljék a hazai éttermek teljesítményét, evolúcióját. 

„Míg a Michelin Guide szempontrendszereit jól ismerjük és a vizsgálati metódusunk is egyezik, fontos kiemelni, hogy a Dining Guide a hazai gasztroszcénában vizsgálódik, nem hasonlítja össze a magyar és a nemzetközi éttermeket. Kalauzunkkal elsősorban a magyar vendégeket segítjük az étteremválasztásban, valamint a szakma szereplői is sokat meríthetnek a maximálisan objektivitásra törekvő rangsorolásokból, leírásokból” – mondja Herczeg Zoltán.

A Pajta lett az Év Étterme 2025-ben

Az Év Étterme díj odaítélésének feltételrendszere 2024-től jelentősen megváltozott. Tavaly óta nem a TOP10-es lista legmagasabb pontszámmal rendelkező étterme kapja a díjat, hanem az a TOP10-es listán szereplő hely, amely több szempont figyelembevételével is a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtja.

A családi vállalkozásként működő őriszentpéteri Pajta országszerte elismertté vált egyedi „farm-to-table” koncepciójának köszönhetően. Az Őrség emblematikus alapanyagaira építő étterem szemléletét a skandináv gasztronómiai irányzat határozza meg. Az étterem felelősségteljes elköteleződése a fenntarthatóság és az Őrség gasztronómiai hagyományai iránt példaértékű. Tulajdonosai a fiatal házaspár, Kvasznicza Flóra és Ferenc, akik Budapestet hátrahagyva az Őrségbe költöztek, hogy megvalósítsák álmukat. A konyha élén Akács István áll, aki a hazai és nemzetközi fine dining világában szerzett tapasztalatait kamatoztatva alkot kifogástalan minőségű, precíz és kreatív menüsorokat.

A Dining Guide TOP10-es ranglistáján a legtöbb pontszámot elért vidéki étterem a Platán Gourmet. Pesti István séf az elmúlt években bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell ahhoz jelentős turista desztináció, hogy egy gourmet felfogású étterem megtalálja a közönségét. Az újkori magyar gasztronómia egyik legmeghatározóbb alakja Budapesttől 50 kilométerre, a Tatai-tó partján, festői környezetben – egy öreg platánfa mellett – valósította meg fine dining éttermi koncepcióját, amely a keleti és nyugati, a hagyományos magyar és kozmopolita ízek határvonalán egyensúlyoz. A Platán Gourmet konyhája emiatt nehezen kategorizálható. A saját kertészet kiváló minőségű, szezonális alapanyagokkal látja el a konyhát, így a 12 fogásos degusztációs menüket kínáló étterem alapanyag-használata rendkívül változatos és egyértelműen a séf erős és egyedi fúziós látásmódját tükrözi.

Rácz Jenő séf és Gerendai Károly, a Costes Csoport alapítójának közös vállalkozása, a Rumour by Rácz Jenő étterem következik a listán, amely egyedülálló módon a chef’s table koncepciót honosította meg hazánkban. A külföldről hazatérő séf –, aki egy népszerű televíziós főzőműsor zsűritagjaként is ismert – első hazai éttermében saját személyét helyezi a középpontba, a vendégeket pedig rendhagyó gasztroszínházi élményre invitálja. A vendégek egy látványkonyhát körülölelő pulthoz ülnek, így közvetlen közelről követhetik nyomon az ételek elkészítésének és tálalásának minden mozzanatát. A séf személyes jelenlétére építő közösségi élményt játékos elemek és humoros gegek teszik teljessé. A kínálatot tekintve a klasszikus fine dining stíluson belül közérthető, ugyanakkor formabontóan tálalt fogásokat vonultat fel.

Az esztergomi 42 Restaurant három éve nyitott és azonnal berobbant a hazai gourmet éttermek élvonalába. Az étterem Esztergom hangulatos sétálóutcáján, az elegáns ROOM 42 Boutique Hotel földszintjén kapott helyet. Belső terét modern, letisztult és kortárs stílus határozza meg, melyet luxusmárkák prémium eszközei és berendezései tesznek igazán exkluzívvá. Koncepcióját jelentős mértékben formálja tulajdonosának, Varga Sándornak a szemlélete, aki a világ leghíresebb fine dining éttermeit bemutató, sikeres „Alexander the Guest” YouTube-csatornát is vezeti. A kizárólag degusztációs menüsort kínáló étterem bátran szakít a vidéki éttermek hagyományos megközelítésével, hiszen izgalmas, szabad és kreatív módon ötvözi a kortárs világkonyhák legnépszerűbb fogásait a magyar gasztronómia jellegzetes ízeivel. A 42 Restaurant konyhájának élén 2024 végétől a fiatal séftehetség, Koppány Levente áll, aki Barna Ádámot váltotta a pozícióban.

A SALT séfje, Tóth Szilárd következetesen halad előre a hazánkban még mindig diszkréten reprezentált, újító megközelítésű farm-to-table éttermi stílus meghonosításának útján. Az étterem szemlélete az elmúlt évtizedekben divatossá vált észak-európai, úgynevezett ‘nordic’ stílust követi, amely irányzat jellemzője, hogy formabontó módon, naturális szemlélettel közelítenek saját régiójuk ismert vagy esetenként ismeretlen gasztronómiai alapanyagaihoz. A SALT konyháját Tóth Szilárd szülőhelye, Északkelet-Magyarország gasztronómiája és a séf egyedi, progresszív látásmódja határozza meg. A konyha ars poeticáját tükrözi a séf által a természetben gyűjtött, üvegekben tárolt fermentált zöldség-gyümölcs gyűjtemény az éttermi térben.

A hazai gasztronómiai életben szokatlan módon a Babel Budapest étterem konyhájának stílusa, éttermi filozófiája nemcsak Kaszás Kornél executive séf személyéhez köthető: a koncepciót a tulajdonos, Hlatky-Schlichter Hubert határozta meg. A gondolkodásmód, az ételek interpretációja a ma itthon divatosnak számító progresszív irányzat, a nordic cuisine stílusjegyeit tükrözi. A Babel Budapest étterem gasztronómiailag jól kidolgozott, biztos elemekből építkező, intelligens, finoman elegáns tányérokat vonultat fel húsos vagy vegán változatban.

Tiago Sabarigo már közel tíz éve él Budapesten, ahol neve a Costes Downtown séfjeként vált ismertté. 2020-ban feleségével, Jenei Évával közösen nyitották meg saját éttermüket, az Essênciát az V. kerületben, amely egyedi módon ötvözi a portugál és a magyar gasztronómiai hagyományokat. Az Essência koncepciója Tiago portugál gyökereiből merít ihletet, miközben nagy hangsúlyt fektet a hazai alapanyagokra is. A kiváló minőségű tengeri fogások között kiemelkedik az étterem ikonikus polip tányérja. Az étterem kortárs, rusztikusan elegáns belső terében a portugál stílus jegyei dominálnak, míg hátul a látványkonyha teremti meg az atmoszférát.

A dél-dunántúli régió legmagasabb gasztronómiai minőségét kétséget kizáróan a villányi Sauska 48 prezentálja, amely egy „étterem a borászat szívében”. A konyhát jegyző nagy múltú séf, Bicsár Attila itt alkotta meg a felszabadult falusi gourmet konyha fogalmát, amelyhez méltó helyszínt a nemzetközileg ismert nagyvállalkozó, Sauska Krisztián, az ikonikus Sauska borbirtokok tulajdonosa biztosít. A tehetséges séfnek köszönhetően a Sauska 48 magabiztosan teljesítő konyhával várja a Villányba utazókat. Az étterem a magyar és a sváb konyha kortárs irányzatát képviseli, Bicsár Attila séf finom megoldásaival, szenzitív megközelítésével kiegészítve. Az étlap emellett igyekszik követni a szezonális alapanyag-kínálatot és a környékbeli termelők lehetőségeit. Az ételeket természetesen tokaji és villányi Sauska borok kísérik, de a borlap kiegészül egy Magyarországon egyedülálló „Pillantás a nagyvilágba: Válogatás a Sauska-család pincéjéből” szekcióval is, ahol a világ legmagasabbra pozícionált pincészeteinek legszebb, akár a ‘60- as, ‘70-es, ‘80-as évek évjárataiból választhatnak a vendégek.

A Borkonyha a magyar gasztronómiai élet állócsillaga, mely az elmúlt 14 évben is megtartotta vezető szerepét. A Budapest belvárosában 2010 óta működő igényes, kortárs bisztró az első olyan hazai top étterem, amely minőségével és barátságos hangulatával, nem pedig feszes éttermi szervizével került a hazai élmezőnybe. Gasztronómiai koncepciójáért a televíziós műsorokból is ismert Sárközi Ákos felel, de az étterem mindennapjaiban a kezdetektől jelen van Puskás Csaba sous séf is, aki évek óta magabiztosan viszi az egység konyháját. Az étlap desszertválasztéka Béres Anett cukrászséf nevéhez köthető: keze alatt éppúgy születnek fine dining desszertkoncepciók, mint újragondolt házias magyar édességek.

A Prestige Hotel éttermeként működő Costes Downtownba lépve sem a nagyvárosi lüktetésről, sem a vendégtérbe varázsolt természetről nem kell lemondanunk. A 2025-ben tízéves évfordulóját ünneplő étterem konyháján egy elhivatott fiatalokból álló csapat dolgozik vállvetve – élén Hack Barnabás séffel, aki Molnár Márktól vette át a stafétát ugyanebben az évben. A friss koncepció nem kisebb vállalással támogatja a vendégélmény-központú étkezést, minthogy Budapest vibrálását, élénkségét viszi a tányérjainkra. A meglepetéssel teli, mégis közérthető kreációk Hack Barnabás személyes emlékeit és tapasztalatait is magukba sűrítik, hiszen a séf gyermekkora óta a fővárosban él.

A budapesti luxusszálloda, a Matild Palace Luxury Collection Hotel Budapest földszintjén működik az osztrák séflegenda, Wolfgang Puck nevét viselő étterem. A Spago by Wolfgang Puck konyháját egy Michelin-csillagos helyeken edződött szakember, Szántó István executive chef vezeti. A Spago koncepciójának része, hogy az éttermek menükínálata mindig kiegészül a jellegzetes helyi ételekkel is; így készülhettek el a mára már ikonikussá vált fogásai, mint például a Szántó István adaptációjában született Gulyásleves, a 2022-es Oscar-gálát is megjárt Omlós Vadas Marhapofa és Somlói Galuska ’Dióhéjban’, valamint Wolfgang Puck emblematikus signature ételei, a Füstölt Lazacos Pizza, a Bécsi Szelet, a Skót Gőzölt Lazac ‘Hong Kong’ módra és a Császármorzsa, ahogy Wolfgang szereti. Az étterem eklektikus kínálata kiegészül egy kimondottan erős, kiváló minőségű sushiválasztékkal is.

Magyarország első, nemzetközi értelemben is elismert fine dining étterme a Costes Restaurant volt. A sikeres vállalkozó, Gerendai Károly és társai által létrehozott, emblematikusnak számító Ráday utcai étterem szakmai munkáját a Costes Csoport másik egységét, a Rumour by Rácz Jenő éttermet is jegyző Rácz Jenő séf vezeti. Az ételsor alapanyag-használata a hazai beszerzésre épít, de a konyha jó arányérzékkel nyúl minőségi, külföldi alapanyagokhoz is. Az ételek kiszámíthatóan hozzák a gourmet műfajtól elvárt csúcsminőséget. A korábbi érákhoz viszonyítva a Costes étterem – Rácz Jenő séf koncepcióját követve – a mai kortárs fine dining trendeknek, éttermi stílusnak megfelelően kötetlenebb, lazább hangulattal és gasztronómiai értelemben is jól érthető ételekkel fogadja vendégeit.

A 2025-ös Dining Guide Év Étterme Díjátadó Gála díjazottjai:

Dining Guide Év Étterme Díj: Pajta

Különdíjak:

• Dining Guide – Master Good Best Of The Best Restaurant: Stand 
• Dining Guide – Mobilsofa Az Év Szerethető Étterme: Alelí Budapest
• Dining Guide – Bibo & Cleaneco Az Év Fenntartható Étterme: SALT
• Dining Guide Az Év Legjobb Pizzája: Anyukám Mondta
• Dining Guide – Chef Market Az Év Ifjú Séftehetsége: Tóth Keve, Casa Christa
• Dining Guide – Caffé Perté Az Év Szervizembere: Becker Gábor, Kollázs Brasserie & Bar
• Dining Guide – Magyar Bormarketing Ügynökség Az Év Sommelierje: Kiss Ferenc, Alelí Budapest és Bibo Budapest

TOP10+2 Étterem:

• Platán Gourmet Étterem
• Rumour By Rácz Jenő
• Pajta
• 42 Restaurant
• SALT
• Babel Budapest
• Essência Restaurant – Tiago & Éva
• Sauska 48
• Borkonyha Étterem
• Costes Downtown
• Spago Budapest By Wolfgang Puck
• Costes Restaurant

Idei újítás, hogy egy fenntarthatósági adatlap kitöltését is várták a helyektől. Öröm, hogy a vendéglátóhelyek 63%-a állítja azt, számára a karbonlábnyom csökkentése és a fenntartható működés fontos. Őket a most megjelenő Dining Guide TOP100 Étteremkalauz egy külön szekcióban listázza majd. Akinek tehát fontos és tudatos választása, hogy fenntartható módon működő étterembe látogasson, most igazodási pontot is kap ehhez.

Mi történt az elmúlt 20 évben a magyar csúcsgasztronómiában? Hogyan befolyásolja a Z generáció a gasztronómiában tapasztalható trendeket? Miért fontos a fenntarthatóság figyelembevétele a vendéglátóipari szereplők számára? Mennyire szennyező iparág a vendéglátás? Fenti kérdéseket járta körbe Mautner Zsófi egy háttérbeszélgetésen.

Beszélgetőtársai Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója, gasztronómiai tanácsadó, Gerendai Károly, a Costes Group alapító tulajdonosa és Juhász András fenntarthatósági szakértő, a 100%-os magyar brand, a Bibo szakmai igazgatója voltak.

A beszélgetés talán legerősebb állításai szomorú tényekhez köthetők:

• Egy étterem átlagosan 20 köbméter hulladékot termel, egy szálloda esetében ez a szám 200.
• A magyar vendéglátás 49 millió liter kemikáliát, ipari tisztítószert használ el egy évben. Ez olyan szintetikus, szervetlen alapanyagokból előállított tisztítószer, mely az élővizekbe kerül.
• A magyar vendéglátás környezeti terhelése a műanyag csomagolóanyagot tekintve 4,9 millió kilogramm évente.

Ezért is tartja fontosnak a Dining Guide azt, hogy a témával részletesebben foglalkozzon.

„A vendéglátásban dolgozók tömege nem tud információhoz jutni” – fejtette ki Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója. – „Mi most egy információs tudásmegosztó bázist hozunk létre, illetve a Bibo alapító-tulajdonosa, – mint hazánk ehhez a területhez leginkább értő szakértője – az összes étteremnek, amelyik a Dining Guide Kalauzban az idén megjelenik, egy ingyenes, háromórás tanácsadást nyújt az étterem helyszínén.”

Elpártol a fogyasztóközönség a pazarló éttermektől

Gerendai Károly az egyik legnagyobb gasztronómiai csoport tulajdonosa. Úgy látja, az éttermek tulajdonosai és üzemeltetői számára lényeges a Z generáció igényeinek a figyelembevétele, ami a fenntartható működést is alapelvárássá teszi: „Azok a fiatalok, akik az elmúlt egy évtizedben váltak étterembe járó közönséggé, már azzal a tudattal nőnek föl, hogy az ő jövőjüknek az egyik legmeghatározóbb kérdése, mennyire vigyázzunk a bolygónkra, és mennyire tudjuk a fenntartható fejlődést szolgálni azzal, amit teszünk. Az én generációm, vagy szüleim nem feltétlenül így keltek fel minden reggel. Egy mai fiatalnak ez egy sokkal nyomasztóbb kérdés. Aki vállalkozóként próbál a vendéglátásban valamit tenni, annak fontos az, hogy ezeket a szempontokat figyelembe vegye, mert ha nem teszi, akkor elpártol tőle a fogyasztóközönség.”

Drágább-e, ha az étterem fenntartható megoldásokat választ?

Gerendai Károly szerint ma már nem, ezért is döntött úgy, hogy befektet a Bibo-ba, mely egyebek mellett vendéglátóipari egységek számára kínál öko tisztítószereket. „Pár évvel ezelőtt, ha feltetted volna a kérdést, hogy szeretnél erre is odafigyelni, hogy fenntartható legyen a működésed, és környezettudatosabban szeretnél működni, akkor azért sajnos sokszor az lett volna a válasz, hogy jó, lehetséges, de ennek meg kell fizetni a felárát. A piacon az öko termékek ára jóval magasabb volt. Én ezért is fektettem be ebbe az ágazatba, mert hiszek abban, hogy most már ez egyre inkább egy értékválasztássá válik. A Bibo termékei nem drágábbak, sőt számtalan terméknél még olcsóbban elérhetőek, úgy, hogy még a csomagolása is újrahasznosítható. A legtöbb csomagolás lebomló, komposztálható extra termék. Nekünk a vendéglátóágazatban azt kell nézzük például, hogy elképesztő mennyiségű felesleget is termelünk, illetve elképesztő hulladékot termelünk, ami a korábbiakban egyszerűen ment a bányába, a szemétlerakóba, vagy jó esetben a szemétégetőbe. Iszonyú mennyiségű műanyaghulladék képződik, mellette veszélyes anyagok, az olajtól a moslékig egy csomó minden ebbe a kategóriába tartozik. Olyan dolgokról beszélünk, ami miatt nagyon nagy a lábnyoma ennek a szegmensnek, miközben ezekre már mind léteznek olyan megoldások, amik nem csak úgy tűnik, hogy kicsit zöldebb, hanem akár tényleg teljesen fenntartható módon, és akár karbonsemleges módon működik.”

Mit jelent a fenntartható vendéglátás?

Juhász András a 100%-osan magyar brand, a Bibo alapítója, fenntarthatósági szakértő. A Z generáció szerinte a gasztronómiai élményt úgy szeretné átélni, hogy nem állítanak elő, vagy a lehető legkisebb környezeti lábnyomot állítják ezzel elő. Ott van az új generáció a vendéglátó tulajdonosok, vagy a séfek körében is, akik pedig a felelős értékteremtés mentén szeretnének úgy értéket teremteni a vendéglátó egységükkel, hogy azzal szintén a lehető legkisebb környezeti lábnyomot állítják elő, és ahol ez a kettő találkozik, ahol ez a metszéspont van, ott van a fenntartható vendéglátás.

„Több mint 13 éve foglalkozom ezzel a kérdéssel, azóta fejlesztünk. Amikor ezzel elkezdtem foglalkozni, akkor a saját vendéglátóegységem által előállított egy egynapos szabadtéri rendezvény alatt előállított több mint száz köbméteres egyszer használatos szeméthulladék előtt álltam a Városligetben. És azt nézve kezdtem el azon gondolkodni, hogy vajon akkor itt a következő, vagy ez az utáni generációnak hány ilyen kupacot fogunk előállítani, hány bányát, vagy hány szemétlerakót fogunk megtölteni, és vajon lesz-e vendéglátás tíz év múlva, húsz év múlva, vagy harminc év múlva, mikor jut el arra a pontra, amikor már egyszerűen a saját környezetében nem, hogy nem tud integrálódni, hanem azt elkezdi felemészteni” – mesél a motivációjáról Juhász András.

Mit tehet egy étterem?

A szakértő szerint az első kérdés, hogy az étterem kit szeretne vendégül látni. Hogyan épül fel a külföldi turista és a magyarországi lokális vendég aránya. Az lenne a cél, hogy minél közelebbről, tehát lokalitásba ágyazódva tudjon egy vendéglátóegység olyan innovatív koncepciót létrehozni, amivel nem csak a nemzetközi idejövő turistát tudja megszólítani, hanem meg tudja szólítani a magyarországi vendéget akár több generációban. Ezután jön a kínálat kérdése, az alapanyagok beszerzése, hogy a non-food beszerzéseket illetően milyen beszállítókat találnak. Hogy hogyan kezelik a hulladékot, legyen az veszélyes vagy organikus.

„Azt gondolhatjuk, hogy legalább a szelektív hulladékgyűjtés már megoldott kérdés, de épp egy hete a szőllősi kocsmának a séfjével beszélgettem, aki tényleg komoly lépésekben próbálja az éttermet fenntarthatóan üzemeltetni” – meséli Juhász András, fenntarthatósági szakértő, majd folytatja: – „Az illető elmondta, hogy a szelektív hulladékgyűjtésben ő akadályoztatva van, mert kéthetente egyszer viszik el a szelektív hulladékot tőle, és addig egyszerűen nem bírja tárolni. Ugyanez a probléma például a belvárosi éttermeknél szintén felelhető, ahol egyszerűen az éttermeknek a kis tároló kapacitása miatt nagyon nehéz ezt a kérdést megoldani. Bármennyire tűnik ez most már evidensnek, még mindig sajnos nem az.”

Moslékból virágföld

A hétfői Dining Guide Év Étterme Díjátadó Gála további különlegessége, hogy egy komposztáló berendezés is a helyszínen lesz. Az idei évben minden élelmiszer, minden tányér, pohár, evőeszköz belekerül, 48 óra előtt ebből humusz lesz.

„Egy akkora rendezvény, mint mi, alkalmanként 800 000 Ft-ot kénytelen költeni csak a moslék elszállítására. Nagyon sok ilyen rendezvény van Budapesten, érdemes lenne a példánkat követni. Az éttermek is elgondolkodhatnak, nem éri-e meg nekik egy komposztáló gép beszerzése. Van egy londoni étterem, a Silo. Ők voltak az első olyan étterem, amiről tudunk, és a világban már nagyon sok ilyen étterem van, ahol zero hulladék kerül ki napi 200-300 vendég után. Ezek hihetetlen dolgok, és már itthon is elérhetők a megoldások, sőt sok esetben olcsóbbak is, hiszen az étterem sokkal kevesebb energiaráfordítással fog tudni így működni” – meséli Herczeg Zoltán.

Az eseményen kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt a borászati és gasztronómiai szcéna neves képviselői: Herczeg Zoltán, a Dining Guide kiadó-tulajdonosa; Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője; Dr. Árvai Anita, a Veganeeta Home gasztroinfluenszere; Török András, az Andriska Pékbisztró vezetője és Lovász József Domi, a Sáfránkert Vendéglő és a Homola portfólió új gasztronómiai vezetője – a beszélgetéseket Havas Dóra, a Lilafüge gasztrobloggere vezeti. A régió neves pincészeteinek tulajdonosai és borászai is jelen lesznek; Kovács Tamás (St. Donát Borkúria), Jásdi Attila (Jásdi Pince), Bakó Ambrus (Petrányi Pincészet) és Homonna Attila (Homola Pincészet). A délutáni program során nyílt kerekasztal-beszélgetéseken, minipiacon, interaktív edukációs játékokon és pikniken vehetnek részt az érdeklődők, a záróprogramot borkóstoló kíséri, melyen a látogatóknak lehetősége nyílik összekóstolni a térségre jellemző borokat, mindehhez a Homola Borterasz egyedi panorámája társul, ahol a Balaton szinte a kert végét éri. Az esemény a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat támogatásával valósul meg.

Idén folytatódik a Homola Pincészet biodinamikus szőlőtermesztésre való átállása, melyhez a szezonban egyedi gasztrokulturális programokat társítanak, ezek fókuszában a Balaton-felvidék tájjellegéhez igazodva a fenntarthatóság áll. Június 30-án „Ez itt a kert” címmel rendeznek a fenntarthatóságra fókuszáló napot, melyen az érdeklődők betekintést nyerhetnek a borászati és gasztronómiai trendekbe, a hazai borfogyasztási kultúrába, a borászati márkaépítésbe, kiemelt téma lesz fenntarthatóság, valamint megismerhetik a térségre jellemző eredetvédelmet – Csopaki Kódex – és a jogi szabályozások fontosságát. Az egész napos program során nyílt kerekasztal-beszélgetéseken, minipiacon, interaktív edukációs játékokon és pikniken vehetnek részt az érdeklődők.

Az eseményen kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt a borászati és gasztronómiai szcéna neves képviselői: Herczeg Zoltán, a Dining Guide kiadó-tulajdonosa; Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője; Dr. Árvai Anita, a Veganeeta Home gasztroinfluenszere, valamint Török András, az Andriska Pékbisztró vezetője. A beszélgetéseket Havas Dóra, a Lilafüge gasztrobloggere vezeti. A régió neves pincészeteinek tulajdonosai és borászai is jelen lesznek; Kovács Tamás (St. Donát Borkúria), Jásdi Attila (Jásdi Pince), Bakó Ambrus (Petrányi Pincészet) és Homonna Attila (Homola Pincészet). A Homola Pincészet missziója, hogy a térséget egyre többen fedezzék fel, és a tudatos borfogyasztás jegyében ismerkedjenek meg a régió pincészeteivel és termelőivel. Az eseménysorozat párbeszédre invitálja a térség kiemelt szereplőit, mely során egyedi módon enged betekintést a szakmai háttérbe, emellett a nagyközönség számára is élvezhető programokon és beszélgetéseken keresztül járja körül a fenntarthatóság napjainkban kiemelten fontos témakörét a minőség tükrében – így járulva hozzá a térség turisztikai fejlődéséhez. Az esemény a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat támogatásával valósul meg.

„Lehet egy márka fenntartható?” A gasztrokulturális program első beszélgetése a brand témakörét helyezi fókuszba a borászatoknál. Mi alapján választunk bort? Mennyire fontos a címke és a brand? Mi befolyásolja a döntéshozatalt a fogyasztók körében és hogyan tudunk tudatosabban vásárolni? Mit jelent a fenntarthatóság egy borászati brand életében? A szekció meghívott vendége Herczeg Zoltán, a Dining Guide kiadó-tulajdonosa, aki Havas Dórával beszélget. A beszélgetésen szó lesz a hazai borfogyasztási kultúráról, márkaépítésről, a címke szerepéről és jelentőségéről, hazai és nemzetközi trendekről, valamint az eredetvédelem és a jogi szabályozások fontosságáról.

„Fenntarthatóság a gasztronómiában” – a beszélgetésen a régió meghatározó gasztronómiai szereplői gondolják tovább a fenntarthatósági szempontokat a térség vendéglátói kultúrájának vonatkozásában. A témák: minőségi ételek, helyi termelők, tartósítószermentes alapanyagok, hazai superfoodok, húsmentes és vegán ételek. A szekcióban részt vesz Kiss-Szabó Eszter a Felelős Gasztrohős Alapítvány képviseletében, céljuk a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és ezek egészségesebbé tétele öko-gasztronómiai megoldások integrálásával. Az alapítvány sokoldalú szakmai tevékenységgel segíti a felelősen gondolkodó vendéglátóhelyeken a környezetbarát intézkedések bevezetését és a fenntarthatósági törekvések kommunikációját a vendégek felé.  Dr. Árvai Anita, a balatonalmádi Veganeeta Home étterem vezetője, a Veganeeta brand tulajdonosa, gasztroinfluenszer a saját történetén keresztül mutatja be az egészséges és fenntartható étkezés sokszínűségét, alternatíváit. Meghívott vendég továbbá Török András, aki Káli-medence kapujában, Kővágóörsön vezeti a térség egyik leghíresebb reggeliző-pékségét, az Andriska Pékbisztrót. A beszélgetésen Lovász József Domi, a Sáfránkert Vendéglő és a Homola portfólió új gasztronómiai vezetője mutatja be a Homola Pincészet megújult gasztronómiai koncepcióját.

A program záróprogramja a helyi védjegyet, a Csopaki Kódexet és a hozzá fűződő szabályozást ismerteti meg a résztvevőkkel. A „Csopaki Kódex szerepe a borrégió életében” című beszélgetés során megszólalnak az érintett borászati szereplők: Kovács Tamás (St. Donát Borkúria), Jásdi Attila (Jásdi Pince), Bakó Ambrus (Petrányi Pincészet) és Homonna Attila (Homola Pincészet). A régió vezető pincészeteinek tulajdonosai és borászai révén betekintést kapnak a résztvevők a Balatonfüred-Csopaki Borvidék unikális eredetmegjelölési rendszerébe. A beszélgetést borkóstoló kíséri, amelyen a látogatóknak lehetősége nyílik összekóstolni a térségre jellemző borokat.

A gasztronómia ma már nem csupán a borokról, italokról, ételekről, s még csak nem is az élményről szól önmagában, hanem a fogyasztói és a termelői kultúra olyan aspektusait is figyelembe veszi, mint a környezettudatosság vagy éppen a fenntartható gazdálkodás, a szezonális és lokális alapanyagok, a környezetet nem károsító, hosszú távon fenntartható eljárások használata. Az EKF a minőségi vendéglátás mellett elkötelezett ezen értékek mellett is, az adott program ezt a témakört igyekszik körbejárni a régiós szereplők segítségével, így hosszabb távon is sorvezetőként szolgálhat a borfogyasztás és a kulináris örömök iránt érdeklődők – és a szakmai közönség számára is.

A Homola Pincészet kiemelt hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. A pincészet missziója, hogy Paloznakot és a térséget egyre többen fedezzék fel, és a tudatos borfogyasztás jegyében ismerjék meg a régió pincészeteit és termelőit – így járulva hozzá a térség turisztikai fejlődéséhez.

Program:

15.00-16.20 „A brand szerepe a borfogyasztásban – lehet egy márka fenntartható?” Brandépítés a gasztronómiában és a borban – beszélgetés

16.30-18.00 „Fenntarthatóság a gasztronómiában – hogyan étkezzünk környezettudatosan és tegyük környezetünket zöldebbé? Személyes és szakmai tippek a környezettudatos, lokális étkezésről, a Balaton környékéről. – kerekasztal-beszélgetés

18.00-19.30 “Szakmai workshop és borkóstoló: Csopaki Kódex szerepe a borrégió életében” – kerekasztal-beszélgetés és borkóstoló

14.00 – 20.00 Borkóstolás | minipiac a Tihanyi PIAC Placc részvételével | Felelős Gasztrohős interaktív, edukációs játékai | kötetlen beszélgetések és piknik a kertben

Az esemény a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat támogatásával valósul meg.

A Dining Guide látókörébe 25 ötcsillagos szálloda került, melyek zöme a fővárosban található. Ebből egy TOP 10-es listát tesznek majd közre a május 22-én megjelenő Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauzban. Azokat a hoteleket mutatják csak be, amelyek véleményük szerint nagyon biztosan hozzák a tőlük elvárható színvonalat.

A tesztelők általános visszajelzése az volt, hogy az ötcsillagos szállodai besorolás az egységek tekintetében elég széles spektrumon mozog, nagyon nagy különbségek vannak az építészeti, a belsőépítészeti és szolgáltatások tekintetében és persze az árak területén is. A régebbi, „leharcoltabb” állapotú ötcsillagos szállodák alacsonyabb árszínvonalon mozognak. Sajnos olyan ötcsillagos szállodákkal is találkoztak, amelyek lehet, hogy a hotel minősítő rendszerek kiírásainak megfelelnek, de a mindennapokban bizonyos szolgáltatási területeiken gyenge színvonalon teljesítenek.

A minőségi turistának minőségi szolgáltatásra van igénye

„Egy ország szállodáinak színvonalát nagyban meghatározza, hogy a legmagasabb kategóriába sorolt egységei milyen teljesítményt mutatnak. Ha az ötcsillagos szállodák színvonala magas vagy alacsony, akkor az természetesen kihat az adott ország négy és három csillagos szállodáinak szolgáltatási színvonalára és ezen keresztül a vendéglátás és a turizmus minőségére is” – kezdi a magyarázatot Herczeg Zoltán „Ha régiós összehasonlításban nézzük ezt, szintén érvényesül ez a hatás. Ha egy ország szállodaipara nem nemzetközi értelemben határozza meg magát, akkor az hatással lesz a desztinációjának szállodái árszínvonalára és ennek megfelelően a hozzá érkező turisták minőségére, költési képességére. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, de az biztosan elmondható, hogy azokban a desztinációkban, ahol sok a magas minőségű hotel, oda több, a luxus színvonalat megfizetni képes turista is érkezik. És ha ez a professzionálisan teljesítő szegmens erősen jelen van egy térségben, akkor az alacsonyabb besorolású szállodai kategóriák színvonala is növekszik, mert a luxusszolgáltatóknál megszerzett tudás a szállodai szakemberek mozgásával leszivárog.”

Nagyon nagy potenciál van még a hazai ötcsillagos szállodákban

„A hazai ötcsillagos szállodák nagyon eltérő minőségi szinteket képviselnek, véleményünk szerint a szállodák csúcsszínvonalát jelentő, úgynevezett luxury five star kategória, csak két erős egységgel van jelen Budapesten. Ez nagyon kevés és ennek megfelelően a hazánkba érkező, magas minőséget, szolgáltatási színvonalat kereső vendégek száma is alacsonyabb” – magyarázza a problémát a szakember. „Ezt a képet árnyalja még, hogy a budapesti ötcsillagos szállodák – de ezeken belül is nagy a szórás – magasabb szolgáltatási színvonalon teljesítenek, mint a vidéki ötcsillagos szállodák.”

A tesztelők szerint a vidéki öt csillagos szállodák, ha csak az építészeti, belsőépítészeti, adottságaikat vesszük figyelembe, akkor lehet, hogy megfelelnek az öt csillagos szállodai kritériumoknak, de ha szolgáltatásaikat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azt bizonyos területeken alacsonyabb színvonalon teljesítik. „Ennek oka lehet az is, hogy sok esetben olyan szakemberek dolgoznak a szállodákban, akiknek nincs valós tapasztalatuk és gyakorlatuk a valódi ötcsillagos szállodák működtetésével kapcsolatban” – emeli ki a szakember. „Egy szemléletes hasonlattal élve ez olyan, mintha egy csúcstechnológiás számítógépet régi, elavult szoftverrel használnánk. Ebben az esetben a probléma pedig az, hogy a számítógépben rendelkezésre álló potenciál veszik el a nem megfelelő szoftver használata miatt.”

Az ötcsillagos szállodáknak ki kellene maradni a négycsillagos szállodák árversenyéből

A vidéki ötcsillagos szállodák lemaradásnak másik oka, hogy olyan alacsony árszínvonalon dolgoznak, hogy azok fedezetéből nem is lehet valódi öt csillagos szolgáltatásokat biztosítani. „A stabil ötcsillagos szolgáltatáshoz szokott vendégkör, ha kipróbál egy új szállodát, és az nem hozza a tőle elvárt magas minőséget, akkor oda nem tér vissza. Ilyenkor belép a szállodai értékesítések nagy fegyvere, a „dinamikus árazás”, amellyel igazából a szezonalitásból adódó helyzeteket kellene kezelni. A vidéki, új ötcsillagos szállodák is beszállnak egy olyan árversenybe, ahol azokkal szállodákkal hasonlítják össze magukat, amelyek alacsonyabb kategóriákban gyengébb szolgáltatásokat nyújtanak. Ezzel ki is alakult egy ördögi kör, alacsony áron, gyengébb minőség, amely eredményeként teljesen kicserélődik a vendégkör is” – zárja gondolatait Herczeg Zoltán.

Három éve a koronavírus, most pedig két hónapja a háború sújtja a szektort. Mit tapasztaltok a tesztelés során? Milyen a hangulat? Mi érződik a nehézségekből?

A világjárvány következményeit túlélő népszerű, minőségi konyhákat vivő budapesti éttermek 2021 szeptemberétől, 2022 januárjáig nagyon erős vendégforgalomról számoltak be. Az egyértelmű pozitív hatás a háború következtében idén márciusban visszaesett, de már érzékelhető, hogy április elejétől a vendégszám megint nőtt. A háború elsődleges hatása egyelőre inkább az árak drasztikus emelkedésében érhető tetten, az alapanyagok és az energiaköltségek beszerzési árának drágulását az éttermek kénytelenek tovább hárítani a fogyasztókra. Az egy másik kérdés, hogy ezt mennyire fogja tolerálni a piac.

Ami nagyon érdekes, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben a hazai TOP éttermek száma növekedett. Az állapítható meg, hogy az igazán magas minőséget képviselő éttermek nem kényszerültek a végleges bezárásra, szinte mind visszatértek. Emellett új nyitásokról is beszámolhatunk ebben a kategóriában. Ennek következtében az az örvendetes helyzet alakult ki, hogy az Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz éttermi TOP20-as listáját TOP25 listára bővítette, annak ellenére, hogy összességében nézve a hazai vendéglátást a Covid okozta következmények nagyon megviselték. Azt látjuk, hogy a legkönnyebben, leggyorsabban a magas minőséget, de azt igényes, színvonalas módon közvetítő éttermek, valamint a közkedvelt, szerethető vendéglátóhelyek tértek vissza. Az éttermektől származó információk, és a tesztelések során látott étteremtelítettség alapján elmondható, hogy a tavalyi év második felében nagyon sokak forgalma elérte, vagy meghaladta a 2019-es év rekordszámait.

Ez a folyamat egyébként tetten érhető más uniós országokban is, ha csak a Michelin csillagos éttermek számának 7-10 %-os növekedését nézzük.

A belföldi turizmus az elmúlt két évben erősebb lett. Ez a vidéki éttermekkel kapcsolatban milyen változást hozott?

Az elmúlt évek hatásai újraformálják a HORECA szektor életét is. A Covid után azoknak az éttermeknek, akik túlélték a bezárások okozta sokkot, elindult egyfajta piaci újrarendeződése. A jelentősebb törzsvendég bázissal rendelkező vidéki éttermek a gazdasági értelemben már 2020 és 2021 nyarán is jól teljesítettek, de meg kell jegyeznünk, hogy ez alapjában véve a turista desztinációkra vonatkozik, és rájuk is csak szezonjukban. A magyar vidéki vendéglátás színvonala összességében jelenleg még nem éri el a budapesti vendéglátóhelyek minőségét. Ennek a fő oka az lehet, hogy vidéken élő emberek jóval kevesebb alkalommal látogatják az éttermeiket. Példaként megemlíthető, hogy a nyári szezonban az észak-balatoni éttermek látogatottságát nagy részben a főváros kiürülése okozza. Ez az unió országaiban másképpen alakul, például Franciaországban, Olaszországában, Spanyolországban a Michelin-csillagos éttermek sokkal nagyobb számban vidéki falvakban, kisvárosokban érhetőek el.

Melyik az a terület, ami szerinted a nyertese lehetett az elmúlt időszaknak, ha volt ilyen egyáltalán?

Nyertes nem volt, inkább a túlélőkről beszélhetünk, az elmúlt évek mindenki számára megterhelők voltak. A versenyszférában működő éttermek közül, akik az életben maradásukat a bevételükből fedezik, azok maradtak talpon, akik már az ezt megelőző időszakokban is nagy figyelmet fordítottak a törzsközönség kialakítására, illetve azok, akik olyan minőséget képviselnek, amelyek a kategóriájukban nemzetközi értelemben is értékelhetők, hiszen a külföldről érkező vendégek elsősorban ezeket az éttermeket látogatják.

Tapasztaljátok-e, hogy az olcsóbb helyeket, az átlagosabb helyeket keresik a vendégek?

Nem ez a meghatározó szempont. Ami a kereslet növekedését okozza az a vendégelégedettség, az étterem ígérete és annak beteljesülése. Minden kategóriában van jól és rosszabbul működő egység. A vendéglátás nem automatizmusokon alapul, a vendégek az érzelmek alapján választanak törzshelyeket. Természetesen ez a megállapítás az erős turista desztinációk, „csapások” vendéglátóegységeire nem igaz. Ott az ár és a vonzó külső a fő meghatározó tényező.

Továbbra is tesztel külföldi bíra is a Dining Guide számára? Ki az, aki a végső sorrendet meghatározza? Változott-e a szempontrendszeretek?

Igen is, és nem is. Az Audi- Dining Guide TOP100 Étteremkalauz tesztelései során Fausto Arrighi ex Michelin-direktor véleményére és tanácsaira továbbra is nagyban számítunk. A végső sorrend meghatározásában is támaszkodunk a megállapításaira, de ez mára már egy közös munka.

A szempontrendszerünk nem változik, inkább azt lehet mondani, hogy mindig finoman igazodunk a fogyasztási szokások, igények változásaihoz. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hazai fogyasztóközönség szempontjai nem állnak meg egy-egy jól elkészített ételnél, az mára már a legtöbb esetben kevés. Nagyon fontossá vált a vendégek számára az étteremről kialakított összkép, a teljes éttermi élmény, de természetesen a jó konyha az alapelvárás. Az éttermi tesztelések ebből a szempontból nem változtak, a rántotthús és túrógombóc minőségének megítélésére vonatkozó szempontok megmaradnak.

A fődíjat, az Audi-Dining Guide Év Étterme Díjat 2019 és 2020 után idén is a Széll Tamás és Szulló Szabina séfek által vezetett Stand kapta. Az Év Vidéki Étterme Díj nyertese a tatai Platán Gourmet Étterem lett, az Év Alternatív Vendéglátóhelye Díjat a miskolci és debreceni Pizza, Kávé, Világbéke formációk érdemelték ki. Az Év Ifjú Séftehetsége Mede Ádám, a Laurel Budapest konyhájának vezetője, míg az Év Szervizembere Bajusz Gergely, az Avalon Ristorante meghatározó személyisége lett. Az Év Cukrászdája Díjat 2021-ben is a Mihályi Patisserie kapta. Az idén másodszor átadott Fenntarthatósági Díjat a Salt Budapest nyerte el, a Dining Guide Életműdíját László Árpád, a Robinson Restaurant tulajdonosa vette át. Az Év Ígéretes Étterme az újonnan nyílt Spago by Wolfgang Puck Budapest. Idén először adta át a Dining Guide a Fairplay Díjat, mellyel azt az éttermet díjazták, mely a járvány alatti időben munkavállalóiért a leginkább helyt állt. Ez a díj a Rosenstein Vendéglő tulajdonosainak járt, csak úgy, mint az Év Szerethető Étterme Díj, melyet szintén ők kaptak.

Az Év Étterme Díj átadása előtt idén is kiosztották a különdíjakat, melyek közül a Dining Guide – Floewater Fenntarthatósági Díjat a tavalyi évben adták át először. „A világ legjobb éttermei, séfjei régóta törekszenek az ökológiai lábnyomuk csökkentésére, egy újabb lépcső a fenntartható fejlődés teljes szemléletrendszerének bevezetése. A Dining Guide 2020-tól komoly figyelmet fordít a magyar TOP100 éttermek fenntartható gondolkodásmódjának fejlesztésére. A tavalyi évtől az éttermi tesztelések alatt, már az ökológiai szemléletüket is figyelemmel kísérjük. Az idei nehéz évben az elvárás még nem befolyásolja az éttermi rangsort, de a következő években ez a „magatartás” is beleszámíthat a helyezésekbe. Az idén másodszor Fenntarthatósági Díjat is adtunk át. Egy olyan éttermet díjazunk, akinek a szemléletmódja ezen a területen példamutató” – mondta Herczeg Zoltán, a Dinig Guide felelős kiadója. A Fenntarthatósági Díj nyertese a Salt Budapest lett.

Az idei évben szintén másodszorra került átadásra a Dining Guide – Törley Pezsgőpincészet Az Év Szerethető Étterme Díj is, amelyet a Rosenstein Vendéglő vehetett át. Rosenstein Tibor és fia, Róbert igyekeznek kedvére tenni mindazoknak, akik az elmúlt 25 évben már fogyasztottak náluk zsidótojást, sóletet vagy rántott borjúlábat, és közben törődnek az innovációkra éhesebb, esetleg fiatalabb közönséggel is. A Rosenstein a Dining Guide – Unicum Riserva Fair Play Díját is átvehette a gálán.

A vidéki éttermek listájának élére a Platán Gourmet Étterem került, megkapta a Dining Guide Az Év Vidéki Étterme Díját. A Platán Gourmet Étterem egyértelműen egy ízig-vérig magas minőségű gasztronómiát felvállaló koncepció. A konyhai stílus nehezen kategorizálható, a vidéki éttermek utóbbi években trendszerű farm-to-fork koncepcióját elkerülve inkább a nagyvárosi, kozmopolita gondolkodásmódot képviseli.

A Dining Guide Az Év Cukrászdája Díjat immáron negyedik éve a Mihályi Patisserie kapja, amely idén ünnepelte 13. születésnapját. Az alapító Mihályi László a francia cukrászati stílus magyarországi megteremtője, úttörője, páratlan és előremutató, amit képvisel a cukrászatban az országban.

A Dining Guide a street food elnevezés helyett továbbra is az alternatív vendéglátóhely kifejezést használja, hiszen a legtöbb esetben szó nincsen klasszikus utcai ételekről, bent, az éttermekben fogyasztjuk ezeket az ételeket. A Dining Guide – XIXO Az Év Alternatív Vendéglátóhelye Díját a Pizza, Kávé, Világbéke formációk nyerték el. A miskolci egységet követő 2021-es debreceni nyitás külön öröm volt a Dudás fivérekért rajongóknak.

A Dining Guide – Kalumba Az Év Ifjú Séftehetsége Díjat a tavalyi évhez hasonlóan Mede Ádám, a Laurel Budapest séfje kapta, a Dining Guide – Unicum Barista Az Év Szervizembere Díjat pedig Bajusz Gergely vehette át, aki az Avalon Ristorante meghatározó személyisége. A Dining Guide – Johnnie Walker Életműdíjat László Árpád, a Robinson Restaurant tulajdonosa vehette át.

A Dining Guide – Master Good Az Év Ígéretes Étterme Díjat az idén júniusban nyílt Spago by Wolfgang Puck Budapest kapta. Az étterem nyitásával egy igazi legenda, a világban megannyi éttermet irányító és az Oscar-gálák vendéglátását 25 éve vezénylő Wolfgang Puck gasztrokoncepciója érkezett Budapestre.

A TOP10 ranglista felállításában idén is a Michelin korábbi igazgatója, Fausto Arrighi segédkezett

A Dining Guide TOP10 ranglistája az elmúlt 6 évben Michelin-csillagos séfek ill. a tekintélyes Michelin-kalauzhoz köthető szakértő segítségével készült el, ők határozhatták meg azt is, hogy az adott évben mely étterem nyeri el az Év Étterme Díjat. A Dining Guide meghívására érkező külföldi séfek az éttermi tesztelések utolsó fázisában érkeztek Magyarországra, és a TOP20 étterem tesztelése után hozták meg a döntésüket. Ezt a feladatot az elmúlt és az idei évben is Fausto Arrighi, a legendás Michelin Guide exdirektorának segítségével végezték, aki vezető tanácsadói jelenlétével 5. éve segíti az Étteremkalauz munkáját. Az elmúlt években folyamatosan tesztelte a magyar éttermek teljesítményét, így vele egy olyan nemzetközi értelemben is jól megfogalmazott szaktekintély segíti a Dining Guide munkáját, aki jól ismeri a széles értelemben vett magyar csúcsgasztronómia elmúlt években mutatott teljesítményét. A Michelin-nél 36 évet eltöltő igazgató, inspektor az élete folyamán több mint 10 000 étterem teljesítményét mérte fel, és ezernél is több Michelin-csillag kiosztásában segédkezett.

Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója hangsúlyozza, hogy az éttermi tesztek végeredményeinek alapos vizsgálata és mérlegelése után létrejött listának nem célja, hogy pozíciókat „ajándékozzon”, és természetesen még kevésbé akar „büntetni” teljesítményeket. „A kiadvány célja, hogy az étterembe járó fogyasztók szemszögéből nézve mérje fel a magyarországi éttermek teljesítményét, és ajánlja azokat az olvasóknak. A TOP100 Étteremkalauz a pontszámokon túl továbbra is tagekkel, címkékkel és szimbólumokkal is információt ad az adott vendéglátóhely besorolásáról. Az éttermi állítások szakértői szemmel való ellenőrzése komoly „fogyasztóvédelmi” feladat. Az idei tesztelés különleges volt, hisz limitált idő adatott rá, emellett sok hely ki sem nyitott a legjobb éttermek közül. Őket az idei kalauz természetesen nem említi, nem rangsorolja” – mondja Herczeg Zoltán.

A Stand harmadik éve Az Év Étterme Díj nyertese

„A világ és a hazai gasztronómia állapotát az elmúlt időszak történései, az időszakos étterembezárások különösen rossz helyzetbe hozták. A magyar vendéglátást már évek óta jellemzi, hogy sok az új nyitás, és ezzel együtt sajnos a sok étterembezárás is. A világjárvány okozta étterem leállások még egy nagy problémát hoztak az egységek számára: ma nagy feladatot jelent számukra a megfelelő minőségű és számú munkaerő visszaszerzése, megtalálása. Az idei év tavaszát követő időszakban, az éttermek újraindulásának lehetősége ellenére sem nyitott ki az éttermek egy jelentős része. Jó hír viszont, hogy az idén, ha nem is nagy számban, de igazán jó új éttermekkel is gazdagodtunk. A nyitva lévő „régi” jól bevált helyeket ez nem ingatta meg, de azok biztosan megérzik ezt, akik belassulnak, és nem látják, hogy ma más a vendéglátás, mások a vendégigények mint a múltban” – mesél a legjobb éttermek idei helyzetéről Herczeg Zoltán.

Az Audi-Dining Guide Év Étterme Díj birtokosa 2021-ben is a Stand. Az ország 2018-ban lett gazdagabb a Szulló Szabina-Széll Tamás séfpáros, valamint Csahók Ibolya és Hamvas Zoltán fine dining éttermével, a Székely Mihály utcai Standdal. A decens, minden elemében kifinomult precizitással, világszínvonalú szakmaisággal vezetett csúcsétterem nyitása óta magyar alapanyagokkal, elegánsan átdolgozott és megjelenített tradíciókkal nyűgözi le a külföldi vendégeket és a gasztronómiát értő és érző lokálpatriótákat. A séfpáros többek közt a Bocuse d’Or miatt nemzetközi figyelmet is kap, a Stand az étteremkalauzok, a magyar gasztronómiát méltató listák, ajánlások állandó, központi szereplője. Bevett topéttermes szokás szerint ebédidőben 4 illetve 6 fogásos üzleti menüsort kínálnak, estére pedig szintén 4-6 fogásos kóstolómenü mutatja meg a rövid időn belül az egyik legfontosabbá vált magyar étterem legjavát. Örömmel integrálják fogásaikba a szélesebb körben mellőzött, de élményszerű összetevőket, ezzel vátesz szerepben trendet is diktálnak. A gulyás, a kecsege és a somlói örök szereplők a Stand menüiben — ezek a fogások hamar legendásak lettek. 2019 és 2020 után immár 2021-ben is a Dining Guide Év Étterme díját nyerte el.

A listán következő Pasztell Étterem az egyetlen olyan hazai étterem, melynek 2 Michelin-csillagos olasz séf a résztulajdonosa. Nicola Portinari, a világklasszis La Peca étterem séf-tulajdonosa ugyanis 2019-ben csatlakozott a Bajcsy-Zsilinszky út diszkrét, ám annál kifinomultabb és stabilabb minőséget biztosító étterméhez, hogy tudatosan további szinteket léphessenek. Portinari érkezése minden téren előremozdította az éttermet, az enteriőrtől kezdve a vacsorákhoz használt porcelán tányéroktól kezdve Erdei János séf komoly olaszországi tréningjéig. A Pasztell Étteremben az adagok fine dining ellenére inkább a bisztrós irányba mozdulnak, az ízek kiműveltek, néhol nosztalgikusak, máshol a jövőbe tekintenek.

2021-ben a Platán Tata csoport egy új fine dining koncepcióval, a Platán Gourmet Étteremmel bővült. Az biztosan elmondható, hogy Pesti István visszatért a gyökereihez, hiszen alapvetően évtizedeken keresztül csak a fine dining stílusú helyekkel lehetett a séf munkásságát azonosítani. A Platán Gourmet Étterem 4-6-8 fogásos degusztációs menüket kínál, alapanyag használata rendkívül változatos: tengeri halak, osztriga, borjú bríz, vadhúsok is megjelennek.

A Costes Groupot alapító Gerendai Károly és Rácz Jenő közös vállalkozása a Rumour by Rácz Jenő étterem. A külföldről hazatérő, a televíziós tehetségkutató-főzőshow zsűritagjaként rendkívül népszerűvé vált séf első magyarországi étterme a hazai viszonylatban újszerűnek számító chef’s table koncepcióval várja a vendégeit. A Rumour by Rácz Jenő a budapesti éttermi élet unikális szereplője, ennyire erőteljesen séfközpontú hellyel még nem találkozhattunk. Az étterem saját meghatározása szerint gasztroszínháznak nevezi a vacsoráit, ennek megfelelően a gasztronómiai élményt kiegészítő elemeket, játékos megoldásokat, gegeket várjunk.

A Salt Budapest teljesítményéről a 2021-es újranyitása után is biztosan elmondható, hogy a hazai gasztronómia élmezőnyébe tartozik. A gasztronómiai koncepciót jegyző Tóth Szilárd következetesen halad előre a hazánkban még diszkréten reprezentált innovatív éttermi stílus meghonosításának útján. Az étterem gondolkodásmódja az elmúlt évtizedekben divatossá vált észak-európai, úgynevezett ‘nordic’ éttermi stílust követi: az irányzat jellemzője, hogy képviselőik progresszív, újító módon nyúlnak a nemzeti, régiós konyhák klasszikus alapanyagaihoz és ételeihez. A Salt konyhája Tóth Szilárd séf szülőhelyének, Észak-Kelet-Magyarország gasztronómiájának kortárs módon való bemutatása, újraértelmezése.

A 11 éves Borkonyha tulajdonosi köre és Sárközi Ákos 2018-ban nyitott étterme a Textúra, amely eredetileg főleg tehermentesítés miatt született, hiszen a Sas utca ikonikus konyhája töretlenül teltházakkal üzemelt, sokaknak nem nyílt lehetőségük a bejutásra. A sors iróniája, hogy a majdnem egymással szemben lévő éttermek a pandémiás helyzetben alighanem szerepet cseréltek: a Textúra beleállt a kiszállításba, míg testvérétterme privát otthoni élményeket szervezett, majd tehetséges cukrászséfjeinek köszönhetően az újranyitásokkal desszertezőként tért vissza.

Az Ostrom utcai Arany Kaviárt kifejezetten orosz, oroszos fine dining étteremként pozícionálták, ráadásul az első ilyen műfajú helyek között tartották számon. Nyíri Szása és Molnár Attila vezetése mellett 2009 óta Kanász László felel a konyháért, ám 2020 teljesen új, tőlük némiképp szokatlan mederbe terelte az elegáns budai intézményt. José Guerrero R&D (kutató-fejlesztő séf) szakember csatlakozott a csapathoz, aki egészen San Sebastianból, Baszkföldről érkezett, hogy megújult éttermi élménycsomagot dolgozzon ki, ezzel pedig szintet léphessenek. Golden Season fantázianéven futó 2,5 órás vacsorájuk felépítését a vendégek bizalmára és konyhájuk szaktudására, továbbá az elmúlt 30 év frissített tradícióira alapozzák – étlap és konkrét menüsor nélkül vezetnek végig a tíznél is több fogáson.

Tiago Sabarigo és magyar felesége, Jenei Éva 2020-ban nyitották meg az V. kerületben közös, portugál-magyar hagyományokra alapozó éttermüket, az Essência-t. Vágyaik között szerepelt, hogy Tiago mediterrán ízei mellett a magyar jellegzetességeket is tányérra tehessék, ezért stílszerűen otthon és itthon címekkel látták el vacsoramenüiket. Az Essência belső terének első része valóban erősen portugálos, a második etapban a teljesen nyitott konyha a leglátványosabb, ahol akár végig is nézhetjük, ahogy készül a vacsoránk. Borszelekciójuk magyar, nemzetközi és portugál borokat is felvonultat, így természetesen vino verdét is kortyolhatunk halételek, netán magyar levesek, előételek mellé.

A fiatal, ambiciózus és roppant tehetséges Mede Ádám a 2019-es nyitás óta vezeti a Laurel Budapest konyháját – ahol a csapat átlagéletkora bőven 30 év alatt marad. Az elegáns, de mégsem élére vasalt étteremben nincs helye a feszengésnek, végre olyan módon vezetnek fine dining konyhát, ami szakít a konvenciókkal, fehér kesztyűk és cloche-ok kimértebb világával. A vendégtérből egy üvegablakon keresztül figyelhetjük Mede és fiatal csapata precíz munkáját, szezonról szezonra hol halakkal, hol a japán gasztrokultúrával, hol vadak hangsúlyával kényeztetik a progresszív konyhára fogékony vendégeket. Séfmenü és vegán menüsor is elérhető, melyekhez emlékezetes desszerteket Ötvös Zsuzsanna készít, a borkíséretet pedig Tüű Péter, kétszeres hazai sommelier bajnok prezentálja.

Amennyiben a főváros legmegbízhatóbb, főleg magyar hagyományokkal, felesleges újragondolások nélküli ízekkel operáló bisztróját keresnénk, akkor jó helyen járunk az Attila úti Stand25-nél. Egyértelműen örömteli lépés volt a Belvárosi Piac utáni budai, 2019-es helyszínváltás, így méltó otthont kapott ez a szerethető, csalhatatlan törzshely, Szulló Szabina és Széll Tamás Stand melletti otthonos, fesztelenebb bisztrója. A tágas belső tér mellett a szezonális, kockásterítős terasz kicsit a budai vendéglőzés miliőjét hivatott visszahozni, ám a századelőn egészen biztosan nem kóstoltak ilyen kiváló zöldborsó levest, gulyást, rakott burgonyát, tojásos nokedlit, mangalica brassóit és persze somlói galuskát, Gundel palacsintát. A bezárások alkalmával sem tétlenkedtek: kész állapotban, illetve otthon befejezős rendszerben is kiadták a favorit ételeket, és ki is szállították, akár a karácsonyi asztal főszereplőit is.

A Bistro42 Esztergom sétálóutcájában, egy boutique hotel, a Rudolf-ház alsó szintjén található. Az étterem gasztronómiai koncepcióját a budapesti St. Andrea étterem egykori konyhafőnöke, Barna Ádám képviseli társtulajdonos-séf pozíciókban. A Bistro42 konyhai koncepciója a séf eddig megismert, jól beazonosítható kézjegyeit hordozza magán. A kínálat az újkori magyar gasztronómia alapjaira épül, de azokat kortárs módon, a séf szemléletében mutatják be. A modern bisztró/étterem gondolkodásmódja jól igazodik a vidéki kisváros hangulatába. Az ételválaszték és annak prezentálása mindenképpen a gourmet – fine dining kategóriába sorolják az egységet, de mindezt nagyon jól eltalált könnyed, casual módon.

Dudás Szilárd és Dudás Szabolcs éttermének története 1995-ben kezdődött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvárosban, Encsen, amely azóta kulináris úticéllá vált itthon, a vendégkörük egy része pedig a szomszédos Szlovákiából érkezik. Az elmúlt évtizedekben megszámlálhatatlan focaccia és tiramisù fogyott az Anyukám Mondta asztalainál, ez alól pedig csak a vasárnapok voltak kivételek, hiszen az szent és sérthetetlen a testvérpár által működtetett családi vállalkozásban. Kínálatukban a pizzákhoz, pastákhoz, valamint a magyar konyha kedvenceihez más nemzetek emblematikus ételei is becsatlakoztak, de a smoker és a grillrács is sűrűn izzik náluk. Ha rábízzuk magunkat a konyhára, a friss, szezonális hozzávalókból készülő meglepetésmenüt, az 5 fogásos Vakrandit is választhatjuk.

A 2021-es Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz július 21-től vásárolható meg az újságárusoknál.

A 2021-es Audi-Dining Guide Év Étterme Díjátadó Gála díjazottjai:

Audi – Dining Guide Év Étterme Díj: Stand

Különdíjak:

• Dining Guide – Floewater Fenntarthatósági Díj / SALT
• Dining Guide – Johnnie Walker Életműdíj / László Árpád / Robinson Restaurant
• Dining Guide – Unicum Riserva Fair Play Díj / Rosenstein Vendéglő
• Dining Guide – Törley Pezsgőpincészet Az Év Szerethető Étterme Díj / Rosenstein Vendéglő
• Dining Guide Az Év Cukrászdája Díj / Mihályi Patisserie
• Dining Guide – Unicum Barista Az Év Szervizembere Díj / Bajusz Gergely / Avalon Ristorante
• Dining Guide – XIXO Az Év Alternatív Vendéglátóhelye Díj / Pizza, Kávé, Világbéke – Debrecen
• Dining Guide – Master Good Az Év Ígéretes Étterme Díj / Spago Budapest
• Dining Guide – Kalumba Az Év Ifjú Séftehetsége Díj / Mede Ádám / Laurel Budapest
• Dining Guide Az Év Vidéki Étterme Díj / Platán Gourmet Étterem

Top 10 +2 étterem:

• Stand Étterem – Széll Tamás, Szulló Szabina, séfek
• Pasztell Étterem – Erdei János, séf
• Platán Gourmet – Pesti István, séf
• Rumour by Rácz Jenő – Rácz Jenő, séf
• Salt Budapest – Tóth Szilárd, séf
• Textúra – Sárközi Ákos, séf
• Arany Kaviár Étterem – Kanász László, séf
• Essência Restaurant – Tiago Sabarigo, séf
• Laurel Budapest – Mede Ádám, séf
• Stand 25 Bisztró – Széll Tamás, Szulló Szabina, séfek
• Bisztró42 – Barna Ádám, séf
• Anyukám Mondta Étterem – Dudás Szabolcs, séf

Hogyan látod az e-kereskedelem és benne a Brands.hu helyzetét?

Az e-kereskedelem folyamatosan nő, egyre többen kapnak kedvet, hogy online vásároljanak. Ebben persze sok kényelmi szempont is szerepet játszik: nem kell kimozdulni otthonról, autóba ülni, parkolással bajlódni, a próbafülke előtt sorban állni; több termék közül lehet kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az e-kereskedelmen belül a Brands.hu fő profilja a divat, forgalmunk 90%-át a divattermékek hozzák. A vásárlóink megbíznak bennünk, mert több éve működünk és csak eredeti termékekkel foglalkozunk. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy az offline üzletekhez képest jobb áron tudjanak vásárolni. Az egész e-kereskedelemre jellemző, hogy kedvezmény képzete társul hozzá a vásárlók fejében. Nem véletlenül alakult úgy Magyarországon a Black Friday sem, hogy sokkal inkább a webáruházak „ünnepe” ez a nap, és rájuk jellemző ilyenkor az extra kínálat.

A Brands.hu 2008 óta működik, de eleinte csak meghívóval lehetett vásárolni, amit 2015 szeptemberében feloldottunk. Ezt diktálta a piac is, de ehhez természetesen rendelkezni kell akkora kínálattal is, hogy képesek legyünk kiszolgálni a nagyobb igényeket is. Ha egy érdeklődő nem talál magának semmit, nehezen ad harmadik- negyedik esélyt. A vásárlók sokkal szigorúbbak az e-kereskedelemmel, hiszen „félig vakon” történik a vásárlás. Ezért nekünk, e-kereskedőknek érdekünk, hogy a lehető legtöbb információt átadjuk az adott termékről a weboldalon keresztül, a fotók pedig a realitást mutassák be, ne helyezzék álomvilágba a terméket. Onnantól pedig, hogy a megrendelés beérkezett, azonnali visszaigazolás és állandó kapcsolat szükséges ahhoz, hogy a vevő úgy érezze, minőségi kiszolgálást kap.

Túllendült már a piac a felpróbálhatatlanság kapcsán kialakult kezdeti félelmeken?

Napról napra jönnek új vásárlók, mert elég egyszer kipróbálni egy működő modellt. A vásárlói félelmek könnyen ledönthetőek, mert kockázatmentes a vásárlás, a visszavételi kötelezettséget jogszabály írja elő, így a vásárló nem tud rosszul járni.

A visszaküldés mennyire gyakori?

Természetesen előfordul. Jellemző, hogy egy vásárló nem tudja eldönteni, melyik méret lesz jó, ezért többet is megrendel és amelyik nem volt jó, visszaküldi. Nem mondhatom, hogy ez egy kedvelt modell a mi szempontunkból, de ezt is ki kell tudnunk szolgálni. Vannak persze kifejezetten rossz példák is, amikor valaki csak egyetlen alkalomra rendel, de ez nem túl gyakori és a helyén tudjuk kezelni.

Vannak tipikus vásárlói profilok?

Már nem lehet azt mondani, hogy a nők vásárolnak nálunk. 60-40 százalék a nemek aránya, a férfi-kínálatunk is hónapról-hónapra erősödik, pont a kényelmi szempontok miatt. A fiatalabb korosztály bátrabban kipróbálja a webáruházat, de először jellemzően olcsóbb termékekkel, míg a férfiak egyszerre viszonylag nagyobb kosárértékben, több terméket választanak. A nők a gyermektermékek közül választanak inkább egyszerre sokat, és szoktak férfiaknak is vásárolni. A brands-es vásárlókról elmondható, hogy minőségi termékeket keresnek, a lehető legjobb áron, hajlandóak az átlagnál többet költeni egy-egy termékre, és a magyarországi átlaghoz képest gyakrabban választják a bankkártyás fizetési módot – azaz előre kifizetik a csomag árát.

A Brands.hu-t mint márkát is hirdetitek?

Ahhoz, hogy új usereket szerezzünk, imázs szempontjából is meg kell tudni mutatni a márkát. Az online jelenlét egész évben nagyon hangsúlyos, míg a kiemelt időszakokban, mint a tavaszi vagy őszi kampányok vagy éppen a Black Friday és a karácsonyi időszak a Brands.hu-nál is erőteljesebb médiajelenléttel párosul, televíziós, közterületi és sajtómegjelenéseink is vannak. Ilyenkor a márka erősítése mellett az oldalon található kínálatot is megpróbáljuk bemutatni, például olyan márkák legvonzóbb ajánlatait emeljük ki, amelyek mindig nagyon népszerűek.

A hagyományos média és az imázsépítés mellett milyen marketingtechnológiai háttérrel dolgoztok?

A technikai hátteret idén többször is megújítottuk, hiszen az IT-rendszereket nem lehet egyszer jól összerakni, hanem állandó igény a rendszer tökéletesítése és a vásárlás egyszerűbbé tétele. Folyamatosan monitorozzuk a vásárlói szokásokat, a kipróbált aktivitások eredményeit pedig mélységében elemezzük. Októbertől a HPS ügynökség kezeli a PPC hirdetéseinket. A hírlevél nagyon fontos kommunikációs csatorna, a forgalom 40-45 százaléka innen származik. 400 ezer hírlevél-feliratkozónk van és ebből 200-250 ezer aktív felhasználónak küldünk ki minden nap hírlevelet, bizonyos időszakokban naponta kétszer is.

Bírják ezt a gyakoriságot a feliratkozók?

A hírlevél-befogadást illetően is változtak a vásárlói szokások, egyre inkább tolerálják és igénylik is azt, hogy első kézből értesüljenek a legújabb akciókról. A divatra érzékeny vagy vásárolni szerető felhasználóknak pedig ez ugyanolyan információforrás, mint a hírportálok.

Az ajánlatokon kívül magazinjellegű tartalmak is találhatóak az oldalon vagy a hírlevélben?

Ebben is változtunk, picivel többek szeretnénk lenni, mint egy webáruház, és a felhasználóink kedvére tenni azzal, hogy a magazinoldalainkon olyan divathírekről olvashatnak, ami kicsit ki is kapcsolja őket és még jobban bevon a divat világába. Napi szerkesztésű az oldal, egy munkatársunk csak a tartalom frissítésével és a social tartalommal foglalkozik. Nézzük azt is, hogy mely cikkek, témák érdeklik legjobban az olvasókat és abba az irányba mozdulunk.

Rendezvényeitek, programjaitok is vannak?

Még nincsenek, internetes webáruházként online vagyunk jelen, de 2017 egyik izgalmas feladata, hogy kiépítsük a törzsvásárlói programunkat, ami egy összetett rendszer lesz, sok meglepetéssel.

Milyen trendek figyelhetők meg a Brands.hu-n, milyen márkákat szeretnek a vásárlók?

A skála árszint szempontjából elég széles, a 2000 forintos pólótól vagy strandpapucstól a drága táskákig és a 70-80.000 forintos kabátokig. Úgy állítjuk össze a kínálatot, hogy mindenki megtalálhassa az igényeinek megfelelő darabot. A vásárlóink elsősorban a nagyobb márkákra mozdulnak meg, ezért is dolgozunk világmárkákkal – Nike, Adidas, Columbia, Helly Hansen – és ismert hazai prémium márkákkal – Devergo, DRK -, amelyek mindig nagyon jó forgalmat tudnak hozni.

A márkafelfedezés működik az oldalon, az elérést fel lehet használni új márkák bemutatására?

Szeretjük a divatot teljes, 360 fokos valójában megmutatni, beleértve akár a hazai feltörekvő tervezők kollekcióit is. Forgalom szempontjából ezek természetesen nem összehasonlíthatóak a nagy brandekkel, de abban is speciálisak szeretnénk lenni, hogy különleges, korlátozottan elérhető vagy csak most behozott kollekciókat mutatunk be az oldalon. Kisebb magyar gyártók, tervezők közül dolgoztunk már az Ille-Ollával, Enihorn-nal, Camicie by Korinnaval, Herczeg Zoltánnal és Anh Tuannal is jellemzően 2-3 napos akciók keretében.

Arra vannak hüvelykujj-szabályok, hogy mekkora árkedvezmény mozgatja meg az online vásárlókat?

Ez márkáktól és kereskedőktől is függhet: van, ahol a 20-30 százalékos akció már jónak számít, míg máshol nem ritka a 80-90 százalékos leértékelés sem. Emellett a szezon és az aktuális készlet is számít, de a minimum a 20 százalékos, a gyakoribb az 50 pluszos árkedvezmény, és nem feltétlenül a kifutó termékekre, az év minden napján. Ez előny a hagyományos boltokkal szemben, hogy nálunk folyamatosan a jó árnál is jobb áron lehet vásárolni. Emellett a legújabb kollekciókra teliáras akciók is megtalálhatóak, hiszen a legfrissebb darabokért sem megy el mindenki szívesen a bevásárlóközpontba.

Sokan azt gondolhatják, hogy a decemberi nagy hajrával az e-kereskedelem leül. Mi viszont azt látjuk, hogy az ünnepek között és január első heteiben majdnem akkora forgalom érkezik, mint a karácsonyi időszakban. Néhány éves trend, hogy sokan pénzt kérnek-kapnak ajándékba és ezt költik el az ünnepek után, amire nekünk új akciókkal kell készülnünk. Az év eleji kínálat összeállítására nagyon komolyan készülünk.

A kínálat 90 százaléka divat, mi teszi ki a fennmaradó részt?

Van egy Élmények oldalunk, ahol belföldi és külföldi utazási ajánlatok találhatóak. Emellett vannak olyan kereskedői kapcsolataink, akik professzionális kozmetikai termékeket kínálnak, így szépségajánlataink is vannak, valamint kulturális termékeket, sikerkönyveket is találni nálunk. De a mi oldalainkon a divat marad 90 plusz százalékban, hiszen ezért jönnek hozzánk. A többit kiegészítő termékként kezeljük, nem tudunk és nem is akarunk versenyezni a specializált kínálatot nyújtó szereplőkkel.

Az elmúlt időszak milyen változásokat hozott a vállalat életében?

Engem júniusban kértek fel a cég irányítására, és akkor a folyamatokat újraértékeltük, átalakítottuk a működést, IT hátterünket rendbe tettük, csökkentettük az állandó létszámot, újratárgyaltuk a szerződéseinket, új partnereket kerestünk, néhány addigitól pedig elköszöntünk. Minderre szükség volt ahhoz, hogy újra versenyképessé váljunk és 2017-2018-ban megvalósíthassuk a terveinket. A Brands.hu sajátossága továbbá, hogy házon belülre került a teljes logisztika is, azaz raktározunk, készletet kezelünk, csomagolunk. Közel fél éves tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy így sokkal hatékonyabb és jobban kontrollálható a működés.

Nemzetközi terjeszkedésben gondolkodtok?

2017-ben még mindenképpen a magyar piac kiszolgálását tűztük ki célul. Külföldi terveink egyelőre nincsenek, viszont új webshopokat fogunk fejleszteni és üzemeltetni, amelyekkel új profilokat próbálunk majd megmutatni. Ehhez jól működő rendszerek és folyamatok, valamint egy jó csapat szükséges. Most már ki merem mondani, hogy mind három feltétellel rendelkezünk.

Mitől lesz jó ezen a piacon egy csapat?

Ebben a szektorban nem szabad túlkorlátozni a munkavállalókat, mert kiöli belőlük a kreativitást és a pozitív problémamegoldó készséget, ami az egyik legnagyobb veszteség lenne. A nem korlátozás nem azt jelenti, hogy ha nincs kedvünk, akkor nem dolgozunk, épp ellenkezőleg, rengeteget dolgozunk, csak éppen azt csapatban, jó hangulatban tesszük, tiszta célokért, hatékonyan, nem muszájból, hanem mert szeretjük azt, amit csinálunk, és hiszünk a cégben és magunkban. A jó működéshez mindenki ötleteire és aktív részvételére szükség van és ezt minden kollégám tudja.