A kifejezés a gluténmentes, cukormentes, laktózmentes termékek összefoglaló neve. Szomorú tény, hogy az ételérzékenység már népbetegségnek számít.

A magyar lakosság 20-30 százaléka laktózérzékeny, 1-2 százaléka a gluténérzékeny, és több mint egymillió ember cukorbeteg – ez már nagyon régóta népbetegség. Van további 1-2 százalék, aki vegán termékeket keres. A tejfehérje-érzékenység valószínűleg sokkal komolyabb probléma, mint a laktózérzékenység, még sincs sehol róla számadat.

A gluténmentes nagyhatalom Olaszországban nagyon széles a választék, nem véletlenül jön nagyon sok olasz termék hazánkba. Náluk már az az iskolában elkezdik a szűrést, és sokkal hamarabb kiderül az esetleges probléma. Itthon a panaszok többségét a Facebook-csoportok megfigyelésével lehet megismerni, ezekre érdemes figyelni, és nekik megoldásokat kínálni.

A vásárlói szokások folyamatosan változnak, ma már gyakori, hogy több szempont merül fel egyszerre, például hogy egy gluténmentes termék legyen cukormentes is. Erre a gyártók és forgalmazók még nem figyelnek eléggé.

Az ételérzékeny fogyasztót arról lehet megismerni a boltban, hogy megfordítja a terméket és elolvassa az összetevőit. Folyamatosan jönnek az új trendek, minden évben keletkezik valami felkapott diéta vagy egy új termékcsoport: energiaszelet kollagénnel, shakek fermentált magokkal, kényelmi termékek, fagyasztott-elősütött pékáruk, és jönnek a hagyományos ízek is mindenmentesen.

A piac változása érdekes terminológiai kérdéseket is felvet: a joghurt, ami nem tejből készül, valójában nem joghurt, a vegán sonka szójából készül, tehát nem sonka.

A magyar termékek előnyt élveznek a mentes piacon, az ételérzékenyek közösségének fontos, hogy a termék itthon készüljön, sokkal nagyobb irántuk a bizalom. Különösen akkor, ha maga a gyártó áll a pult mögött.

A délutáni program Dörnyei Otilia előadásával kezdődött. Az előadó azt járta körül, hogy a márkaépítés során melyik lépésnél melyik piackutatási módszer tud a leghatékonyabban segíteni.

Pákolicz Attila az ALDI 15 éves magyarországi jubileuma apropóján a márkaépítés főbb mérföldköveit, kiemelkedő témáit és eredményeit mutatta be.

Boross-Völcsei Dóra és Sallai Ervin bebizonyította, hogy bármit meg lehet pistázni, csak akarni kell.

Szekeres Dóra megmutatta, hogy ahhoz is hozzá lehet, sőt hozzá kell nyúlni, ami egyszer már sikeres volt.

Tollas Attila a SPAR egyik sikersztoriját, a Régiók Kincsei programot ismertette.

Szirmák-Szabó Viktória igen fontos kérdést tett fel: érdemes e ugyanazt a promóciót évről évre megismételni?

Szauter Zsolt megvilágította azt a helyzetet, amelyben a foodora másfél év után újra belevágott az átmárkázásba.

Herczeg Andrea tíz éve tevékenykedik a mentes világban, így testközelből láthatta a szektor átalakuló igényeit.

Hittner Krisztina elmondta, miért tartanak Black Friday helyett Giving Friday napot.

Török Áron egy szokatlan kezdeményezés, a Corvinus Termelői Piac tanulságait vonta le.

Hamarosan jönnek a szöveges összefoglalók. Jövő májusban pedig a következő konferencia! Feltétlenül legyen ott, ha esetleg az ideit kihagyta.