A Parlament üdvözli, hogy a Bizottság None Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a „feltételrendszert kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot”. Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források eléréséhez szükséges feltételeket, akkor a Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat, javasolják a képviselők. A Parlament ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha az teljes mértékben végrehajtotta az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit, és a lengyel kormány elismeri az uniós jog elsőbbségét.

A képviselők elismernek minden erőfeszítést, amelyet különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamok tettek a háború elől menekülők befogadására, de kijelentik: „nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az Európai Bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését”. A Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell arról, hogy a tagállamok hogyan használják fel az ukrán menekültek ellátására szánt uniós forrásokat, teszik hozzá.

Covid19 és az ehhez kapcsolódó csalások

A Covid19 világjárvány új lehetőségeket teremtett az uniós forrásokat célzó csalók számára azzal, hogy a vészhelyzet ideje alatt egyszerűsített eljárásokat alkalmaztak, az ajánlattételhez gyengébb minőségű dokumentációt is elfogadtak, a költségeket pedig az ajánlattevők gyakran felülbecsülték. A képviselők új ellenőrzési stratégiát és megelőző intézkedéseket várnak, mivel a 2021-2027 közötti időszakra érvényes többéves költségvetési keret 1,8 billió eurós forrása miatt „példátlan mértékű figyelemre és ellenőrzésre van szükség”.

A képviselőket aggasztja, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – többek között Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban a speciális uniós műveletben, amely a Covid19 járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. A képviselők kérik ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez.

Nyugat-Balkán

A képviselők sajnálattal látják, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás szinte semmilyen hatást nem ért el az alapvető jogok terén. A Bizottságnak egyértelmű jelzéseket kellene küldenie azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek uniós csatlakozását veszélyezteti vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése, vélik a képviselők.

A jelentéstevő szerint Cseh Katalin (Renew Europe, Magyarország) jelentéstevő a szavazás előtti vitában az Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az Európai Ügyészség megerősítését kérte: „Ezekkel az intézményekkel beszélgetve az egyik mindig felmerülő elvárásuk az, hogy biztosítsunk több szakembert és több forrást a csalás elleni munkájukhoz. Ez méltányolandó kérés. Van egy történelmi jelentőségű helyreállítási alapunk, a költségvetésünk is sokkal nagyobb lett, de ezzel párhuzamosan nem erősítettük meg a források elköltését ellenőrző struktúrákat. Amikor többet szánunk a csalás elleni fellépésre, az végső soron megtakarítást eredményez.”

A képviselők az európai ügyész mandátumának kiterjesztését is kérik, és javasolják egy uniós „zöld ügyészi” poszt létrehozását, amelytől az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának javítását és a határokon átnyúló súlyos környezeti bűncselekmények elleni küzdelem fokozását remélik.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com