A Libri, Park, Jelenkor, Helikon és Kolibri kiadókat tömörítő kiadói csoport saját stábjával hozta létre és működteti a jövőben a blogot, számos hazai és külföldi szerző, szerkesztő bevonásával.

Látva a hazai médiapiac átalakulását és az online tartalomfogyasztási szokások megváltozását, a kiadói csoport kommunikációs munkatársai olyan felületet álmodtak meg, ami képes adekvát, közérthető és figyelemre méltó tartalmakat kínálni több olvasói csoportnak is.

A nyugatiter.blog rovatai között könyves kulisszatitkok, beleolvasók, hírek egyaránt megtalálhatóak, folyamatosan kerülnek fel hazai, világirodalmi és gyerekkönyves ajánlók, kritikák, interjúk, emellett az olvasók most betekintést nyerhetnek a könyvek előkészületeibe is.

A Libri Kiadói Csoport a járvány okozta gazdasági helyzetben minden munkatársát megtartotta, a kollégák otthonról dolgoznak és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hazai könyvpiacon a válság enyhüléséig és azután is minden érdeklődő könnyen megtalálhassa azt a könyvet, amire vágyik.

Közel egyéves projekt keretében, számos szakember és inspirációs forrás bevonásával nyert egységes arculatot a Libri.

Kovács Péter, a Libri Kereskedelmi Kft. ügyvezetője a projekt hátteréről elmondta: a Libri logója az 1993-as alapítás óta változatlan volt, miközben az arculat egyéb elemei – különösen az üzletberendezés, a bútorok, fények – folyamatosan lépést tartottak a változásokkal, így mára 4-5 kreatív koncepció rakódott egymásra. Ebből a helyzetből kiindulva szerettek volna színvonalas, egységes megjelenést alkotni a márkának.

Sárközy Bence, a Libri Kiadó ügyvezetője rövid áttekintést adott az anyamárkába beolvasztott, illetve mellette működő kiadókról is. A Libri saját kiadói üzletágát a Nyitott Könyvműhely felvásárlásával alapozták meg, onann örökölték a nyitott könyvet ábrázoló logó alapjait is. Emellett a gyermekkönyvekkel foglalkozó Kolibri nemrég újult meg, a közelmúltban felvásárolt Park Könyvkiadó és Helikon Kiadó szintén új arculatot kapott, illetve utóbbi egy imprinttel, a Trubadúrral is bővült. A csoport tavaly több mint egymillió kötetet értékesített, idén is 500 körüli új címmel tervez, és ezek a könyvek az arculat talán legfontosabb hordozói, egyúttal annak befolyásolói is. Emblematikus és praktikus logóra van szükség, „ami elfér Kemény Zsófi verseskötetének gerincén is”.

Sándor Gabriella marketingigazgató szerint kihívást jelentett, hogy a portfólióba tartozó márkák világosan elkülönüljenek, ne kannibalizálják egymást. A Libri a kutatások szerint prominens, szakértő imázzsal bír, ugyanakkor ezt nem támogatta az imázsa. A marketingvezető szerint a könyv – mint pénz- és időbefektetést igénylő áru – életmódtermék, ezért elengedhetetlen a megfelelő csomagolás is.

Az arculat kialakítását klasszikus, 9-10 hónapot felölelő fejlesztési projekt keretében végezték, a már számos magyar márka identitását megújító Unger Zsolt kreatív igazgató (a képen) bevonásával. Az ő álláspontja szerint, ha egy hazai márkánál megjelenik a megújulás igénye, akkor azt érdemes profi módon és nemzetközi színvonalon menedzselni. A megalapozó kutatások alapján a Libri elérhető és hagyományokkal bíró márkaként élt a köztudatban, mellyel szemben gyakorlatilag nem voltak imázselvárásai a fogyasztóknak. A következtetés az volt: „Ha nem nyúlunk hozzá, holnap akkor is felkel a Nap”; ennek ellenére hoztak határozott döntést az eddigi természetes evolúciót felváltó profi megközelítésről.

Az alapok közül adott volt a tavaly bevezetett „Minden könyv hozzánk tesz valamit” szlogen, az elsőként az Allée-ban megnyitott zászlóshajó-üzletek letisztult világa, a könyvszimbólum megjelenítése iránti elvárás, valamint az a törekvés, hogy az arculat olyan könnyű azonosítást tegyen lehetővé, mint például a Müpa sárga-fekete világa vagy a bécsi koncerttermek vizuális elemei. A könyv szerepeltetése nem volt egyszerű feladat, hiszen „a nagyon egyszerűen ábrázolt könyv mindig Batman lesz”. A Pannonhalmi Apátságévszázados könyveinek iniciáléi adták az inspirációt a megfelelően absztrakt formához, amely akár évtizedekig kiszolgálhatja a márkát, tömege van, mégsem tolakodó, valamint számos megvalósításban helytáll.

A választott színekhez New York és Nyugat-Európa legnagyobb és legkisebb könyvesboltjait tekintették végig. A fekete alap a kis, családi könyvesboltok tradicionális, sötét portáljait idézi, ehhez kerestek modern ellenpontot. Az – akár aranyként is interpretálható – nude vagy bézs árnyalat végül a humanitás és esztétikum oldaláról érkezett, mint a női alapozó színe. Ezt az emberi oldalt képviseli a már a tavalyi kampányok során debütált, a Sartorialist streetstyle-blog által inspirált fotóstílus is, amelyen ismert, népszerű emberek láthatók egyszerű, utcai környezetben, a kezükben könyvvel.