Magyarország a 13. lett a vizsgált 37 OECD-ország[1] közül a Tax Foundation által minden évben megjelentetett nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban. Az adópolitikával foglalkozó vezető amerikai kutatóintézet azt vizsgálja, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet a befektetések, valamint a munkavállalók és a vállalkozások számára.

Magyarország (13.) megelőzi többek között Németországot (16.), Ausztriát (18.), az Egyesült Államokat (21.), Szlovéniát (25.), az Egyesült Királyságot (22.) és Lengyelországot (36.) is. A rangsor élén Észtország áll, míg a sereghajtó Olaszország (37.).

A tanulmány kiemeli, hogy Magyarország legnagyobb erőssége az OECD országok között legalacsonyabbnak számító társasági adója (9%), illetve a nemzetközi vállalatokra vonatkozó adószabályokat is az átlagosnál jobbnak értékeli. Az egykulcsos jövedelemadót is előnyként tartja számon a felmérés. A hátrányok között a riport a fogyasztási közterheket említi, elsősorban annak következtében, hogy a vizsgált államok körében itthon a legmagasabb az áfakulcs (27%).

„Megtartotta versenyképességét a hazai adórendszer az eddigi kormányzati intézkedések hatására. A kedvező adózási feltételek Magyarország gazdasági teljesítőképességében is megmutatkoznak. Jövőre többek között tovább csökkennek a munkáltatói terhek és egyszerűsítik az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályait is, így várhatóan tovább erősödik Magyarország pozíciója a rangsorban” – mondta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere.

[1]              A felmérés időszaka óta az OECD 37. tagja lett Kolumbia.

A KATA bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, 2019 végére ez az arány már 40 százalék volt a Pénzügyminisztérium adatai szerint. Jelentősen megnőtt tehát azoknak a száma, akik úgy lettek katások, hogy korábban jellemzően munkaviszonyban álltak.

„Mivel a KATA célja soha nem az volt, hogy a foglalkoztatás egy alternatíváját jelentse, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor lép fel a Pénzügyminisztérium a negatív irányú folyamatokkal szemben. Úgy tűnik, a katán keresztül bújtatott munkaviszony miatti becsült adóbevétel-kiesés most lépte át az ingerküszöböt” – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere.

Az Országgyűlés előtt álló új törvényjavaslat szerint a legfontosabb változás, hogy 2021. január 1-jétől az ugyanazon megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó összeget a fix havi tételes adón túl 40 százalékos különadóval terhelik. Ez a többlet adó nem közvetlenül a katás vállalkozókat érintené, hanem üzleti partnereiket.

„A Pénzügyminisztérium célja egyértelmű. Azokban a helyzetekben, ahol felmerülhet, hogy a katás vállalkozó megbízása munkaviszonyt leplez, ott kiegyenlítse az adóterhelések közti különbözetet”– hívta fel rá a figyelmet Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.  – Az új szabály bevezetése nem jelentene változást abban a tekintetben, hogy a katás vállalkozóként történő bújtatott munkaviszonyban foglalkoztatás eddig is tilos volt. Amennyiben az adóhatóság azt felfedezte, jelentős szankciók fűződtek hozzá. A tervezett különadó pusztán egy újabb lépés ebbe az irányba, de semmiképp sem szigorítás az eredetileg is megcélzott adózói körben.”

Tehát a javaslatban szereplő 40 százalékos adó elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti és csökkentheti a visszaélések számát, hiszen a változtatások hatására már kevésbé lehet vonzó ez a foglalkoztatási forma. A különadó megfizetése ráadásul nem jelenti azt, hogy az átminősítés kockázata, és az azzal járó szankciók veszélye megszűnne. Akár köteles lesz a vállalkozás a 40 százalékos adó megfizetésére, akár nem, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálnia, hogy a fennáll-e nála az átminősítés kockázata.

„Ahol a 40 százalékos adó megfizetése egyáltalán felmerülne, ott mindenképpen érdemes lesz átgondolni az adott cég és a katás vállalkozó közötti jövőbeni kapcsolat formáját – tette hozzá Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. – Különösen annak fényében, hogy az adóhatóság 2020. július 1-jétől kiemelt figyelmet fordít majd erre a területre. Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll az érintett adózói kör beazonosításához.”

Példátlan technológiai, törvényi és szabályozási változásokkal, illetve folyamatos munkaerő-kihívásokkal szembesülnek a társaságok világszerte. A vállalatok döntő többségének (85%) egyre komolyabb erőfeszítést jelent a digitális adóbevallásra való átállás, miközben tízből nyolc válaszadó (79%) csökkentené a pénzügyi feladatokra fordítandó költségeket.

Magyarországon is számos új, az operatív működést érintő technológiai megoldást vezettek be az elmúlt időszakban az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszertől az online számlakezelés kibővítéséig. Folyamatban van továbbá a teljes körű számlaadat-szolgáltatás rendszerének kiépítése. Az OECD ajánlás alapján készülő SAF-T (standard audit fájl) átformálhatja a NAV ellenőrzési gyakorlatát, így a tervek szerint elérhető lesz, hogy a hatóság a jelenleginél hatékonyabban és gyakrabban vizsgálja az adózókat, ezáltal segítve a jogkövetést és gazdaság fehéredését.

Az EY kutatásában megkérdezett szervezetek egyhangúan (99%) a pénzügyi terület működési modelljének átalakításával készülnek a kialakult szituáció kezelésére. A cégek háromnegyede (73%) a növekvő nyomás csökkentése érdekében a következő két évben részben kiszervezné a legfontosabb tevékenységeit.

 „A vállalkozásoknak el kell dönteniük, hogy házon belül építik ki a szükséges emberi és technológiai képességeket, vagy olyan külső partnerrel dolgoznak, amelyik rendelkezik a megfelelő kapacitásokkal és ismeretekkel – mondta Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere. – A feladat elvégzéséhez szükséges adószakértői elvárások is látványosan növekedtek. Olyan eszközöket kell alkalmazni, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a gépi tanulás vagy az adatvagyon-kezelés és -elemzés” – tette hozzá a szakértő.

A növekvő szabályozási igényekkel a cégek technológiai felkészültsége jelenleg nem képes lépést tartani. A társaságok mintegy kétharmadának (65%) nincs meg az adó- és pénzügyi terveik megvalósítását segítő, fenntartható adatkezelési- és technológiai terve. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka alkalmaz átfogóan olyan fejlett megoldásokat, mint a mesterséges intelligencia vagy az automatizáció, a vállalatok 15 százaléka pedig egyáltalán nem használja ezeket.

Ugyancsak kihívást jelent a megfelelő szakembergárda toborzása és megtartása. A válaszadók közel felének (45%) nehézséget okoz, hogy adó- és pénzügyi szakemberei számára új felelősségi köröket és előrelépési lehetőségeket biztosítson. Ezen túlmenően a kollégák 62 százaléka ideje nagy részét rutinszerű feladatokkal tölti, nem pedig a nagyobb hozzáadott értéket jelentő tevékenységekkel. A cégek többsége (83%) szerint pénzügyi részlegük digitális kompetenciái fejlesztésre szorulnak, és a következő három évben több adat-, folyamat- és technológiai ismeretre lesz szükségük.

„A másodfokú eljárás szerepe egyre inkább formalitássá válik. A cégeknek folyamatosan felkészültnek kell lenniük egy adóellenőrzésre, ellenkező esetben a peres eljárás kockázatával kell számolniuk” – hívta fel rá a figyelmet Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere az EY Agenda podcast legutóbbi adásában. A szakember ezzel utalt arra, hogy a két éve elfogadott adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények hatására jelentősen felgyorsultak a NAV-ellenőrzések és lerövidültek a cégek rendelkezésére álló határidők. „A gyakorlatban ez részben azért is alakult így, mert másodfokon már nincs lehetőség új érvet, bizonyítékot beterjeszteni. Sokkal fontosabbá válik tehát, hogy a NAV ellenőrzés első pillanatától teljes felkészültségben álljanak az adózók, és minden fontos ügyletről rendelkezésre álljanak azok a dokumentációk, amiket szinte azonnal át lehet adni a revizoroknak” – tette hozzá a szakember.

A különböző digitalizációs törekvéseknek köszönhetően, mint például az EKÁER vagy az Online Számla rendszer, a hivatal ráadásul egyre több adathoz fér hozzá, amelyek elemzésével már célzott ellenőrzésekre képes. Ennek eredményeként a NAV többnyire akkor rendel el revíziót, ha valószínűsíthető az adókötelezettség megszegése vagy az adóhiány megállapítása.

Ügyfélbarát NAV? Folyamatosan nő a jogkövetési eljárások szerepe

A NAV fókuszváltásával és a digitalizáció révén felszabaduló erőforrásoknak köszönhetően a hivatal egyre több, úgynevezett jogkövető eljárást indít azzal a céllal, hogy felhívja a cégek figyelmét az adózás során elkövetett hiányosságokra. Amennyiben a vizsgálat végéig javítják ezeket hibákat, abban az esetben a hatóság eltekint az akár súlyos bírsággal is járó adóellenőrzéstől. 

„Fontos tudni, hogy jogkövető eljárás során a problémák javítását vagy a félreértések bizonyítását a cégektől várja el az adóhatóság, ami figyelembe véve a lerövidült határidőket – ebben az esetben általában 30 nap – jelentős nehézséget okozhat azoknak a vállalatoknak, amelyek nem készülnek fel előre egy potenciális vizsgálatra. Mulasztás vagy az együttműködés hiánya esetén ugyanis máris indítják a célzott ellenőrzést a revizorok” – emelte ki Heinczinger Róbert.

„Az EY jelentéséből kiderül, hogy a válság éveit követően a világ autóipara egyértelműen bizakodó és a növekedésre koncentrál. Ennek kiváló mutatója, hogy a cégek jelentős része tervez beruházást és munkahelyteremtést a következő egy évben. Fontos kérdés azonban, hogy a magyarországi autóipar milyen szinten részesedik majd ebből a globális növekedésből. Az egyértelmű, hogy hazánkban is bővülésre lehet számítani, de ennek mértéke elmarad majd az ázsiai és amerikai piacokétól” – mondta Heinczinger Róbert, az EY partnere a tanácsadó cég legfrissebb globális iparági felmérése kapcsán.

Az EY felmérése szerint jelentősen nőtt az autóipari döntéshozók globális piacokba vetett bizalma. A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy javul a gazdaság teljesítménye nemzetközi szinten. Kétharmaduk 1-3 százalékos globális GDP-növekedéssel számol, egyötödük szerint pedig a 3 százalékot is meghaladhatja a bővülés mértéke – derül ki a nemzetközi felmérésből, amelyben több mint 170 autóipari döntéshozót kérdeztek meg.

A növekvő bizalom a cégek terveiben is megmutatkozik: a válaszadók 59 százaléka tervez munkahelyteremtést egy éven belül. 61 százalékuk mondta azt, hogy a növekedést tekinti elsődleges célnak a következő 12 hónapban.

Az autóipari cégek mintegy negyven százaléka tervez akvizíciót egy éven belül. A felvásárlások elsődleges indokaként piaci részesedésük növelését jelölték meg a döntéshozók. A nemzetközi befektetések célpontja India, Kína, Brazília, az Egyesült Államok és a Dél-Afrikai Köztársaság lesz – derül ki az EY globális felméréséből.

(Fotó: GM)