Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb vásárló a háztartási gépek tekintetében még mindig a fehér színű készülékeket keresi. Ezt az inox, azaz az acélhatású szín követi, amely az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A legújabb trend azonban a teljesen fekete készülékek irányába mutat, amelyek immár szinte minden jelentős márka termékpalettáján megtalálhatók.

A design az alapkészülékek – például hűtőszekrény vagy mosógép – szempontjából is kifejezetten fontos, hiszen ezek azok az eszközök, melyeket napi szinten használunk, így az otthonunk összhatása szempontjából sem mindegy, milyen külalakja van egy-egy készüléknek.

“Egy jól kinéző termék viszont önmagában még nem elegendő. A vásárlóknak a külső megjelenés és belső felépítés mellett a funkcionalitás és a használhatóság is kiemelt fontosságú egy termék kiválasztásakor” – mondta Madarász Tamás, Applia szakértő. “Manapság az alkalmazhatóság és a tartósság is alapvető követelmény a felhasználók számára. A mai konyhatechnológiában a design és funkcionalitás szorosan összefonódik a technikai innovációval, amelyet a gyártók már beépítenek a tervezési folyamatokba” – tette hozzá.

A Gorenje termékpalettáján is megtalálhatók olyan készülékek, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy nagyban segítsék a fogyasztókat a mindennapokban. Az okos kijelzőkkel felszerelt hűtőszekrények például jelentősen megkönnyítik a felhasználók életét azáltal, hogy útmutatást nyújtanak az élelmiszerek tárolásához és vásárlási tanácsokat is adnak.

A tervezés során számos szempontnak kell megfelelni

A gyártók a tervezés során figyelembe veszik a használati szokásokat, az energiahatékonyságot, a felhasznált anyagok újrahasznosítási lehetőségét, valamint a készülékek javíthatóságát is. Ezen szempontok nemcsak a környezeti fenntarthatóságot támogatják, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a fogyasztók olyan termékeket választhassanak, amelyek hosszú távon, biztonságosan és hatékonyan szolgálják őket.

A készülékekkel kapcsolatos igények attól függően is eltérőek lehetnek, hogy városi vagy vidéki környezetben használják őket, így ezt a szempontot is érdemes szem előtt tartaniuk a tervezőknek. A nagyvárosok új építésű, modern, magas energiahatékonyságú lakóparki épületeiben a készülékek könnyen beilleszthetők a belsőépítészeti koncepcióba, míg vidéken gyakran különálló helyiségekben találkozhatunk velük. Vidéken a praktikum és a használhatóság a fő szempont a design mellett, nem elhanyagolva a tartósságot és minőséget, ami mindenki számára alapvető fontosságú.

Füle Norbert, a Gorenje Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy új háztartási gépek vásárlásakor továbbra is az ár a legfontosabb szempont. A válaszadók 79 százaléka dönt így, de fontos szempontok még a készülék energiafogyasztása (55 százalék) és a készülék márkája (35 százalék) is.

„A felmérésből azt látjuk, hogy a magyarok számára kevésbé fontos szempont, hogy okos készüléket vásároljanak és a design sem elsődleges. A készülékek ára a nőknek fontosabb, mint a férfiaknak, akárcsak a készülék mérete és a készülék energiafogyasztása. A férfiakat jobban érdeklik a garanciafeltételek, a szervizelési lehetőségek és a készülék márkája. A válaszokból az is kiderül, hogy a készülék funkciója és a megbízhatóság is fontos szempontok vásárláskor, de a megkérdezettek említették a teszteredményeket és a vásárlói véleményeket is. Ebből azt látjuk, hogy a vásárlás egy komplex döntési helyzet, számos tényező közrejátszik abban, hogy melyiket veszik meg a vásárlók. A gyártóknak segíteniük kell ezt a döntést azzal, hogy minden információt a rendelkezésükre bocsátanak, hiszen 3, 5 vagy akár 10 éven át, napi szinten használják majd ezeket a készülékeket” – tette hozzá Füle Norbert.

Az air fryer népszerűbb, mint a kenyérsütő

Mikrohullámú sütő szinte minden háztartásban akad és minden második magyarnak turmixgépe is van otthon, valamint a különálló fagyasztó és a mosogatógép is népszerű termékek. Érdekes, hogy habár az air fryer új típusú készülék a piacon, mégis több embernek van (27 százalék), mint kenyérsütőgépe (19 százalék). Az air fryert legnagyobb arányban a 18-39 év közöttiek veszik, de meglepő, hogy minden második 60 évnél idősebbnek is van otthon. Kávédarálója a 40 év fölöttieknek van, a fiataloknál alacsonyabb a penetráció. Szárítógépe viszont a 18-39 év közötti korosztálynak van legnagyobb arányban.

Még nem jött el az ideje a használtgép-piacnak

A megkérdezettek legnagyobb része (41 százalék) még sosem vásárolt használt háztartási gépet és nem is fog, mert inkább új készüléket vesz. A 60 éves vagy annál idősebb válaszadók a legkevésbé nyitottak a használtgép-vásárlásra, a fiatalabbak (18-39 évesek) nyitottabbak használt készülék vásárlására és ők a legelégedettebbek a megvásárolt használt készülékükkel is. Mindössze minden negyedik ember vásárolt már valaha használt készüléket, közülük viszont sokan nem elégedettek: a válaszadók 7 százaléka.

Nem bíznak a magyarok a márkaszervizekben

Meglepő, hogy elromlott készülék esetén tízből csak három magyar hívja a szakszervizt, ha garanciális időn belül van, ezt követően inkább szerelőt keresnek maguktól (25 százalék) vagy ismerős szereli meg a készüléküket (12 százalék). Tíz emberből csak egy keres márkaszervizt, ha letelt a garanciális idő. A márkaszervíz keresése a garanciális időn túl leginkább a budapestiekre jellemző. A fiatalokra a legjellemzőbb, hogy ismerős szereli meg a készüléküket és az is, hogy maguknak szerelik meg. A válaszadók több mint negyedével fordult már elő, hogy szerelőt hívott és túl drága volt. Az is gyakori, hogy nem találtak megfelelő szakembert (26%) és az is, hogy találtak, de heteket kellett rá várni (22%).

Füle Norbert szerint a gyártóknak még sok feladata van abban, hogy a fogyasztók megbízhassanak a márkákban. Az állami háztartásigép-szerelői képzés húsz éve megszűnt, ami azért jelent nehézséget, mert a szerelők idősödnek és a háztartási gépek egyre bonyolultabbak. Hozzátette, az iparág ugyan nemrég újrakezdte a képzést a középiskolákban, de ennek eredményei csak később lesznek láthatók. Az alvállalkozók nem kapnak márkaspecifikus képzést, ezért a nagyobb gyártók saját szervízhálózatot építenek ki.

Az adományok egy része a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálathoz kerül. A szervezet munkatársai nyaranta 13 Balaton-parti település 19 strandján, évente több mint 300 önkéntessel együtt látnak el szolgálatot – a vízben és a vízparton szerzett sérüléseket kezelik. A közel 2 hónapon keresztül tartó szolgálatban sok egészségügyi főiskolás és orvostan-hallgató is részt vesz. A kezdeményezés 2007-es indulása óta az önkéntesek több mint 50 ezer esetet láttak el, ebből 8 alkalommal közvetlen életmentő beavatkozásra került sor.

Gépekkel a kényelmesebb nyaralásért

A Gorenje-gépek másik része a Magyar Vöröskereszt balatonlellei üdülőjébe érkezik, ahol a főszezon jelentős részében hátrányos helyzetű gyermekek nyaralnak. A Balaton déli partján lévő szálláshelyen olyan gyermekek táboroznak, akiknek családja önerőből nem tudná finanszírozni a nyaralást.

„Konyhai- és háztartási gépekből mindkét helyszínen komoly hiány mutatkozott, az adományokat az elsősegélynyújtó szolgálat, valamint az üdülő és a program vezetőjével közösen választottuk ki. Az elsősegélynyújtó szolgálat táborhelyére többek között hűtők, vízforralók, mikrohullámú sütő, kenyérpirító és porszívó is került. Bár csak néhány hónap múlva kezdjük használni a gépeket, a nyári hónapokban nagy segítséget jelentenek majd mind a gyerekek, mind az önkéntes elsősegélynyújtók számára, hogy kényelmesebben és könnyebben teljenek a mindennapok. Ezúton is köszönjük a Gorenje Magyarország támogatását” – mondta Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője.

Kovács Kinga, a Gorenje marketingvezetője az adományozás kapcsán elmondta: „Szerettük volna, hogy a termékek olyan helyre kerüljenek, ahol azokra valós igény mutatkozik és ahol a legnagyobb hasznát tudják venni az eszközöknek.” Hozzátette, örülnek, hogy az adományok jó célt szolgálnak, és segítik egy ilyen nagy múlttal rendelkező szervezet mindennapi működését.

Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022. február 10-én kezdte el a családi szja-visszatérítések automatikus folyósítását a gyermeket nevelő családoknak, de az eMAG-Extreme Digital értékesítési adatai alapján már február 8-tól érezhetően emelkedtek az eladások négy termékkategóriában.

A legnagyobb mértékben, több mint 27 százalékkal a mobiltelefonok eladása emelkedett, a készülékek átlagos bruttó eladási ára pedig 6 százalékkal nőtt február 8. és 13. között a megelőző napokhoz képest. Mivel az eMAG-Extreme Digitalnál is elérhető állami 2G/3G mobilcsere-program február 14-én indult, ennek hatását még nem tükrözik a fenti számok.

Közel 27 százalékkal nőtt a háztartási nagygépek eladása is ebben az időszakban: a legtöbben mosó- és szárítógépet vagy tűzhelyet, illetve hűtőszekrényt vagy fagyasztót vásároltak. E kategóriák esetében az átlagos eladási ár minimálisan, 2 százalék körül emelkedett az adóvisszatérítések nyomán.

A notebookok esetén több mint 14 százalékos, a tableteknél  közel 12 százalékos, az asztali PC-k esetében pedig 5 százalék feletti növekedést tapasztalt az eMAG-Extreme Digital. A három kategória közül egyértelműen a laptopok és a tabletekből fogyott a legtöbb, az átlagos eladási ár viszont csak az asztali PC-k esetében emelkedett (több mint 7 százalékkal), a notebookok átlagos eladási ára lényegében stagnált, a tableteké esetében kicsivel csökkent az előző napokhoz képest.

Az otthon és lakberendezés kategórián belül az eMAG-Extreme Digital ugyancsak közel 27 százalékos növekedést tapasztalt az eladott mennyiségben, és a bruttó árbevétel is több mint 28 százalékkal nőtt a megelőző napokhoz képest. A legtöbben szobatextíliát, szőnyeget, nappali vagy irodai bútort, illetve főzőedényeket vásároltak.

Fotó: Firmbee.com/unsplash.com

Egy mosógép vagy hűtő kiválasztásának ma már része az energiacímke szemügyre vétele. A vásárlót ugyanis teljes joggal foglalkoztathatja, hogy a bizonyos +-ok hol térülnek meg az energiatakarékosság címszó alatt. Figyelembe véve a környezetvédelmi törekvéseket a klímaváltozás margóján, valamint a potenciális költségmegtakarítást, tekinthetünk erre akár befektetésként is – melynek két pozitív oldala is van.

Anyagi oldalról nézve, egy „A” besorolású gép energiacsökkentő potenciálja úgy tesztelhető, ha összehasonlítjuk annak éves fogyasztását egy öregebb gép fogyasztásával. Példánk szemléltetéséhez egy 20 éves, kombinált hűtőszekrényt veszünk alapul, melynek fogyasztása 761 kWh évente. Ehhez képest egy „A+++” energiabesorolású hűtőgép 193 kWh-t fogyaszt évente. A különbözettel (568 kWh) 1 év alatt közel 24 000 Ft-ot takaríthatunk meg, a kWh lakossági árával számolva (az e-on hivatalos adatai alapján, csúcsidőszakban). Ha egy átlag, kétszázezer forintos modern hűtőszekrényt vásárolunk, valahol a 8. és 9. év között meg is térült a befektetésünk. Azaz, pusztán energiamegtakarításból 8 és fél év múlva ingyen van a hűtő.

Ha kívülről, azaz környezetünk szemszögéből tekintünk a kérdésre, egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás már beépült a lakosság mindennapi szókincsébe, a CO2 kibocsátást tekinthetjük kritikus tényezőnek. A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es adatait véve alapul, Magyarország CO2 kibocsátása 64,8 megatonna volt, mindebből 23,3 megatonna csak a háztartások számlájára volt írható.

A hűtőgépcsere programmal is aktívan foglalkozó APPLiA Magyarország Egyesülés 2017-es tanulmánya alapján a nyolc évnél idősebb, korszerűtlen mosógépek, hűtők és fagyasztók cseréjével évi akár 1,9 megatonnával csökkenhetne az ország CO2 kibocsátása. Igenis van lehetőség csökkentésre a háztartások kezében.

Maradva a húsz éves hűtőgépcsere példájánál, az 1990-ben gyártott kombinált hűtőszekrény CO2 kibocsátása 707 kg-ot jelent évente, ami 0,7 tonnának felel meg. Ehhez képest az „A+++” hűtőszekrény 179 kg, azaz 0,2 tonna CO2 kibocsátással bír évente. A különbözet azt mutatja, hogy 0,5 tonnával csökkenthetjük háztartásunk karbon lábnyomát egy éven belül, csak hűtőnk cseréjével. Amennyiben minden háztartás modern eszközre cserélné meglévő, elavultabb készülékét, az a magyar gazdaság összkibocsátására is mérhető hatással lenne.

A MediaMarkt elmondása alapján az elmúlt négy évben megfigyelhető volt, hogy a vásárlások száma egyértelműen a magasabb besorolású „A” kategóriás készülékek felé tolódik el. Ha csupán a mosógépeket vesszük alapul, 2015 és 2019 között több, mint 70%-ot nőtt ezek eladási aránya. Ezen belül, a 2019-es adatok alapján az „A++” és „A+++” besorolású gépek már több mint 60%-át teszik ki az összeladásnak.

„Azt látjuk, hogy vásárlóink egyre tudatosabban döntenek háztartásuk energiafelhasználásáról. A tény, hogy a magasabb besorolású háztartási nagygépek felé mozdulnak el az eladások, azt bizonyítja, hogy vásárlóink hajlandók áldozni olyan megoldásokra, melyekkel csökkenthetik költségeiket hosszú távon és a környezetet is kevésbé terhelik.” – mondta Biczó Péter, a MediaMarkt kategóriamenedzsere.

Ennyi időt töltünk a házimunkával

Egy hazai, 2017-es riport szerint a 15-84 éves magyar népesség a napi 24 órából a legtöbb időt a fiziológiailag kötött tevékenységekkel – alvás, fürdés, étkezés – tölti. A saját háztartás ellátására fordított idő a magyar férfiaknál átlagosan napi 79, a nőknél 185 perc. A nők a házimunkák közül itthon elsősorban a főzést, a mosást és a takarítást látják el, míg a férfiak inkább a ház körüli és kerti munkákért (fűnyírás, sövényvágás), valamint a karbantartási feladatokért felelősek.

A főzés viszi el a legtöbb időt

A hagyományos háztartási munkák közül a főzés a legnagyobb időigényű és a legnagyobb arányban végzett tevékenység, ezt követi a mosogatás, a lakástakarítás, a mosás és a felnőtt személy ápolása. A háztartási feladatok elvégzésére fordított időt befolyásolja az is, hogy hány főből áll egy család és, hogy milyen életkorú gyermekek élnek benne. Az egyes munkatevékenységek időzítéséről elmondható, hogy a magyarok a lakástakarítást jellemzően szombaton, a főzést és a mosogatást vasárnap, a mosást és vasalást pedig szombaton, illetve hétfőn végzik.

Időtakarékos, kompakt megoldások

Mivel egyre jobban igényeljük a hely-, energia-, és időtakarékos megoldásokat, egyre több háztartási gép kínál kompakt kivitelt, a háztartások többségében például a külön hűtőszekrény és fagyasztó helyét mára egyetlen kombinált hűtő vette át. A mosásnál hasonlóan jó szolgálatot tesz egy kombinált mosó-szárítógép, azonban egyelőre hazánk háztartásainak csak 3 százaléka használ ilyen eszközöket. Pedig a hazai piacon extrém megoldásokkal is találkozhatunk: az LG TwinWash például két – egy nagy és egy kicsi – mosódobból áll, így egyszerre két adag ruhát tisztíthatunk ki benne. A legújabb készülékeket ráadásul akár távolról is irányíthatjuk a mobilunkon keresztül, például úgy időzíthetjük be a mosást, hogy addigra legyen kész, amikor hazaérünk.

Az, hogy okosotthon-eszközök összekapcsolt hálózata szolgálja a kényelmünket, ma már nem álom. Akár a kanapénkról is intézhetjük az otthoni feladatokat, hiszen hangparancsokkal is vezérelhetjük a televíziónkat, az okos konyhánk berendezéseit és az otthoni hangrendszert is.

Fenntartható üzleti stratégiája részeként az LG arra törekszik, hogy különféle szén-dioxid-kibocsátáscsökkentő intézkedésekkel, valamint megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezései révén 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a globális tevékenységéből fakadó kibocsátást. A vállalat hosszú távú célja a teljes karbonsemlegesség, melyet a kibocsátással egyenértékű ellentételezési kvótákkal kíván elérni.

A vállalat számos stratégiai kezdeményezés révén a 2017-es közel 2 millió tonnáról 2030 végére globálisan 960 ezer tonnára csökkenti a gyártás során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében az LG nagy hatékonyságú gyártóegységeit és technológiáit is fejleszti, hogy a termelőfolyamat minél kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon.

Az LG napenergiát hasznosító termékeivel a megújuló energiaforrásokat felhasználó létesítményeit is bővíti, valamint kiterjeszti az olyan energiatakarékos B2B technológiai megoldásainak használatát, mint a nagy hatékonyságú hűtőberendezések vagy az energiagazdálkodási (EMS) rendszerek.

A gyártó továbbá úgynevezett tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) projektjeinek kiterjesztésével kíván hitelesített kibocsátáscsökkentési (Certified Emission Reduction, CER) krediteket szerezni. A CDM projektek révén a karbonlábnyom csökkentése érdekében kötelezettséget vállaló cégek saját tőkéjük és technológiájuk felhasználásával, tiszta beruházások támogatásával járulnak hozzá a fejlődő országok kibocsátáscsökkentéséhez. Az ilyen projektek rendkívül fontosak a CER kvóták megszerzéséhez, melyeket az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye alapján, alapos értékelési folyamatot követően kaphatnak meg a vállalatok.

Az LG 2015-ben a háztartási készülékek gyártói közül elsőként szerzett CER kvótákat, rendkívül energiahatékony háztartási gépei pedig úttörő szerephez juttatták a vállalatot a környezettudatosságban: 2018 végéig az LG összesen 340 000 tonna CER kvótát szerzett a CDM kezdeményezéseken keresztül.

„Az LG elszántan küzd a klímaváltozás ellen. Fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket a minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátásért tett előremutató lépéseink és számos ENSZ CDM projektünk bizonyítja” – mondta Lee Young-jae, az LG Electronics környezetvédelemért felelős alelnöke.

Az immár ötödik alkalommal megrendezett Black Fridayen, az év legjobban várt értékesítési eseményén az eMAG 6,8 milliárd forint értékben könyvelhetett el megrendeléseket Magyarországon, ami majdnem 19 százalékkal ugorja meg a tavalyi év Black Friday-forgalmát. Az oldal 2,7 millió látogatót regisztrált, ami 40 százalékkal haladja meg az előző év adatait, a látogatók összesen 253 859 terméket rendeltek az oldalról, 27 százalékban a Marketplace-ről.

„Az eMAG a magyar e-kereskedelem legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé nőtte ki magát. Az idei Black Friday igazolta a fogyasztók eMAG-ba vetett bizalmát és az online piac térnyerését, a rekordmennyiségű kártyás vásárlás, mobilforgalom és Marketplace megrendelések formájában. Az eMAG Black Fridayen több mint 1300 eladóhoz érkeztek megrendelések, ami rávilágít arra, hogy a fogyasztók élvezik az online kereskedelem kínálta előnyöket: a termékek sokszínűségét és a vásárlás átláthatóságát” – nyilatkozta Catalin Dit, az eMAG magyarországi ügyvezető igazgatója.

Tisztán látható tendencia a fogyasztói viselkedésben, hogy a vásárláshoz és az oldallátogatáshoz is egyre gyakrabban használják okostelefonjukat: a teljes látogatottság 65 százaléka érkezett mobiltelefonokról, ami 8 százalékkal több, mint a tavalyi évben. Az eMAG honlapja hibátlanul helytállt, a csúcsforgalomban 164 000 látogató böngészett az oldalon egyidejűleg, ami közel 7 telt házas Groupama arénányi embernek felel meg. Mindemellett a kártyás fizetések jelenléte az egész nap folyamán szembetűnő volt, ami megerősíti az online kereskedelembe és az eMAG-ba vetett bizalmat. Ennél fogva több mint 40 ezer magyarországi vásárló választotta a kártyás fizetést, amikor megrendelték a kívánt termékeiket az eMAG-ról.

A fontosabb Black Friday-adatok

A legerősebb perc: habár a magyar vásárlók nagy számban rendeltek termékeket az egész nap folyamán, a csúcspont 07.16-kor érkezett el, amikor egyszerre 1047 árucikket rendeltek az oldalról

A legdrágább értékesített autó: BMW 318d Limousine 4 ajtós, 5 üléses (150 LE) személygépkocsi, 8 sebességfokozat, Limousine karosszéria, Alpesi fehér szín (11 456 920 Ft)

A legmagasabb értékű rendelés összege: 2 341 639 Ft.

A legtöbb termékből álló rendelés 39 árucikket foglalt magába, köztük számos elektronikai és háztartási árucikket, ami egy állandó trend volt vásárlóink körében – idén az eMAG felhasználói különös érdeklődést mutattak kisebb-nagyobb háztartási gépek, tévék, laptopok, okostelefonok és decoajánlatok iránt.