A házimunka ábrázolása az utóbbi években látványosan megváltozott, és nemcsak az eszközök fejlődtek, hanem az a kép is, amit erről az egész témáról kapunk. Nézzük meg, hogyan hat ránk ez a változás, és mit árul el mindez a fogyasztói szokásainkról.

Hogyan hat ránk egyes márkák kommunikációja?

A márkák ma nem egyszerűen termékeket kínálnak, hanem érzéseket, élethelyzeteket, narratívákat. Egy mosógép szárítógéppel már nemcsak háztartási eszköz, hanem az időmegtakarítás és a modern otthon szimbóluma. Igazi luxus érzés. Egy elektromos fűnyíró reklámja pedig nem csupán a kert rendben tartásáról szól, hanem a csendes pihenésről, a fenntarthatóságról vagy épp a környezettudatos gondolkodásról. Ez a fajta kommunikáció persze befolyásolja azt is, hogy mi magunk hogyan gondolkodunk a házimunkáról. Ha egy márka a mindennapi teendőket pozitív, stílusos és megvalósítható keretek közé rakja, nagyobb eséllyel kezdünk el mi is így tekinteni rájuk – akár valódi változás történt, akár nem.

Valóban könnyebb lett a házimunka?

Az eszközök kétségkívül fejlődtek. Egy modern szárító funkcióval is ellátott mosógép valóban képes kiváltani a teregetésre szánt időt. Egy elektromos fűnyíró pedig nemcsak halkabb és környezetbarátabb, mint elődei, de gyakran önjáró, energiatakarékos, sőt már okoseszközökkel is összeköthető. Mégis érdemes megkérdezni magunktól, hogy attól, hogy gyorsabban végzünk egy házimunkával, valóban kevesebbnek is érezzük? Vagy csak más feladatokkal töltjük ki a felszabaduló időt? A technológiai fejlődés megkönnyítette a munkát, de a mentális teher vagy az elvárások – például hogy a ház mindig patyolat tiszta legyen – sokszor csak átalakultak, nem tűntek el.

Miért fontos, hogy tudatosan fogyasszunk?

Amikor háztartási eszközt választunk, nemcsak funkciót vásárolunk, hanem történetet is. Egy márka ígérete –, hogy megkönnyíti az életünket, időt spórol, támogatja a fenntarthatóságot – fontos szemponttá vált a döntés során. Ugyanakkor érdemes kritikusan is figyelni arra, mennyire felel meg a valóságnak a kommunikált élmény. A márkák új szerepe nemcsak az, hogy kiszolgálják a vásárlót, hanem az is, hogy befolyásolják, hogyan viszonyulunk a mindennapjainkhoz. Ezért fontos, hogy a vásárlói döntéseink mögött ne csak impulzus, hanem tudatosság is legyen, különösen olyan területeken, mint a házimunka, ami nap mint nap hat az életminőségünkre.

Idén lesz második éve, hogy a gyerekek gyakran hétköznap is otthon vannak. Ezért is van különös jelentősége annak, hogy kivegyék részüket az otthoni teendőkből. A házimunkával ráadásul a gyermekek nemcsak a szülőt, családot segítik, hanem olyan képességeket tanulhatnak belőle, melyeket az élet számos területén is kamatoztathatnak – felelősségérzetet, csapatmunkát, sikerorientációt.

Egy kis magyar családi cég szülőket kérdezett meg erről a közösségi médiában. Volt, aki versenyezteti a gyermekét, míg más szerepjátékot talál ki. Rengetegen támogatják a kisebbeket az “utánzós időszakukban”, amikor még lelkesen ragadnak seprűt, ha anya is azt teszi, vagy segítenek apának a teregetésben – ezért játékseprűvel, felmosóval, fűnyíróval lepik meg őket. A motiváció sokféle formát ölthet: a leggyakoribb a jutalmazás, de érkezett kreatív ötlet az edukációs módszerre, sőt, a pszichológus arra is talált választ, mi van akkor, ha reménytelennek tűnik a helyzet.

Jutalmazz, de szimbolikusan

“Nálunk a képernyőidő nyerése vált be – minden házimunkához tartozik adott perc képernyőidő. Minél bonyolultabb a feladat, annál több percet tölthetnek a képernyő előtt” – mondta el az egyik, a felmérésben részt vevő szülő.

A következetes jutalmazással, gyorsan érhetjük el a pozitív változást, de azért Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus és integratív gyermekterapeuta figyelmeztet a módszer hátulütőire. “Vigyázni kell, hogy ne váljon követeléssé a gyermek részéről az ajándék elvárása, és fenntartható legyen a figyelme és érdeklődése a jutalom iránt. Nem a konkrét jutalom a lényeg, hanem az érzelmi kapcsolat a szülő és a gyerek között. Hogy a gyerek érezze, a szülei figyelnek rá, büszkék rá, mikor az elvárt feladatait elvégzi. Az ajándék így elég, ha szimbolikus: például egy táblázatba rajzolt csillag, vagy egy apró matrica.”

Értse, mi miért fontos

“Főzéskor neki is kikészítek egy tálat és ugyanazt csinálja, mint én. Így elles fortélyokat és sikerélménye is van. Ezután az ételének külön fazekat veszek elő, és közösen azt is megfőzzük. Kóstoltatom vele és megmondja, milyen fűszer hiányzik belőle. Miután mindkét étel elkészült, megkóstoljuk az egymásét, tanácsokat osztogatunk egymásnak” – osztotta meg módszerét egy másik anyuka.

A pszichológus szerint az ok-okozati összefüggések feltárása, megmagyarázása segít megnyerni a gyermek együttműködését. Deliága Éva kiemeli: “A magyarázatot nagyon igénylik a kisebb gyerekek is. Legyen rövid, tömör, és a gyerek életkorához igazodó. Teremtsünk elfogadó légkört, adjunk át információt, szemléltessünk, ha szükséges. Ebben a légkörben nem tekintélytiszteletből, szimplán elvárja a szülő, hogy a gyerek engedelmeskedjen, hanem a gyerek érti az összefüggéseket, kérdéseket tehet fel és tudja, hogy mit-miért fontos megtennie.”

Van, aki reménytelen?

Többen érveltek amellett, hogy igenis lehet olyan, hogy a gyereket egész egyszerűen lehetetlen bevonni a házimunkába. A pszichológus szerint viszont a gyerek viselkedése a tágabb család kontextusában értelmezhető csak. “Korábban túl engedékenyek voltak vele? Mindent ráhagytak? Kímélni akarták? Az egykor funkcionális szabályok egy ponton túl idejétmúlttá válhatnak. Ilyenkor érdemes családi kupaktanácsot összehívni, és új szabályokat rögzíteni, megbeszélve a következményt, ha valaki nem tartja be vállalását.”

Deliága Éva kiemelte, bármilyen módszert is választunk, a házimunkát ne alkalmazzuk büntetésként, mert nemcsak, hogy nem motiváló a gyermek számára, hanem még érzelmi szakadékot is teremt a szülő és gyermek között. “Iskolás gyerekek esetében azonban már felfedhető olyan összefüggés számukra, mint pl. hogyha nem teszi be a levetett ruháját a szennyesbe, akkor azt nem lehet kimosni.” Ezzel nem büntetünk, sokkal inkább edukálunk, megmutatva a dolgok természetes következményét.

Az ötleteket és a hozzájuk kapcsolt szakértői értékelést teljes terjedelmében a Greenbiotic – Az életbarát tisztaság weboldalán bárki ingyenesen letöltheti.

Fotó: Chuttersnap, Unsplash

Ennyi időt töltünk a házimunkával

Egy hazai, 2017-es riport szerint a 15-84 éves magyar népesség a napi 24 órából a legtöbb időt a fiziológiailag kötött tevékenységekkel – alvás, fürdés, étkezés – tölti. A saját háztartás ellátására fordított idő a magyar férfiaknál átlagosan napi 79, a nőknél 185 perc. A nők a házimunkák közül itthon elsősorban a főzést, a mosást és a takarítást látják el, míg a férfiak inkább a ház körüli és kerti munkákért (fűnyírás, sövényvágás), valamint a karbantartási feladatokért felelősek.

A főzés viszi el a legtöbb időt

A hagyományos háztartási munkák közül a főzés a legnagyobb időigényű és a legnagyobb arányban végzett tevékenység, ezt követi a mosogatás, a lakástakarítás, a mosás és a felnőtt személy ápolása. A háztartási feladatok elvégzésére fordított időt befolyásolja az is, hogy hány főből áll egy család és, hogy milyen életkorú gyermekek élnek benne. Az egyes munkatevékenységek időzítéséről elmondható, hogy a magyarok a lakástakarítást jellemzően szombaton, a főzést és a mosogatást vasárnap, a mosást és vasalást pedig szombaton, illetve hétfőn végzik.

Időtakarékos, kompakt megoldások

Mivel egyre jobban igényeljük a hely-, energia-, és időtakarékos megoldásokat, egyre több háztartási gép kínál kompakt kivitelt, a háztartások többségében például a külön hűtőszekrény és fagyasztó helyét mára egyetlen kombinált hűtő vette át. A mosásnál hasonlóan jó szolgálatot tesz egy kombinált mosó-szárítógép, azonban egyelőre hazánk háztartásainak csak 3 százaléka használ ilyen eszközöket. Pedig a hazai piacon extrém megoldásokkal is találkozhatunk: az LG TwinWash például két – egy nagy és egy kicsi – mosódobból áll, így egyszerre két adag ruhát tisztíthatunk ki benne. A legújabb készülékeket ráadásul akár távolról is irányíthatjuk a mobilunkon keresztül, például úgy időzíthetjük be a mosást, hogy addigra legyen kész, amikor hazaérünk.

Az, hogy okosotthon-eszközök összekapcsolt hálózata szolgálja a kényelmünket, ma már nem álom. Akár a kanapénkról is intézhetjük az otthoni feladatokat, hiszen hangparancsokkal is vezérelhetjük a televíziónkat, az okos konyhánk berendezéseit és az otthoni hangrendszert is.

Nálatok ki mosogat el? A Zewa a házimunka témáját körüljárva elkészítette legfrissebb online felmérését, amelyben 200 kisgyermekes szülőt kérdezett meg arról, hogyan viszonyulnak a háztartáson belüli feladatmegosztás kérdésköréhez. A válaszadók döntő többsége, 75 százaléka szerint a házimunka nem csak a nők kizárólagos feladata. A számok ezzel szemben azt mutatják, hogy a hazai gyakorlat szerint a nők több mint kétszer akkora részt vállalnak a házimunkából (69 százalék), mint a megkérdezett férfiak (31 százalék).

Tehát akkor mégis, ki mosogat el? A választ egészen biztosan mindenki kitalálta már: a nők szerint a nők, a férfiak szerint pedig a férfiak!

A kutatás valóban arról árulkodik, hogy ebben a kérdésben nincsen egyetértés, és mindkét nem túlbecsüli az általa végzett házimunka mennyiségét: a nők állítják, az általuk elvégzett otthoni feladatok aránya 80 százalék, míg a férfiak úgy gondolják, a tennivalók közel felét ők intézik.

Abban a kérdésben azonban már teljes az összhang, hogy a ház körüli tennivalók a férfiakra, míg a mosás inkább a nőkre hárul, azonban az is kirajzolódik a számokból, hogy ezt a feladatot a hölgyek nem is szívesen engednék át a párjuknak.

A Zewa kutatása mindemellett arra is kitér, hogy a szülők szerint mennyire fontos a gyermekeiknek közvetített minta. A válaszadók döntő többsége, 97 százaléka szerint gyermekük jövőjét nagyban befolyásolja az, hogy milyen példát látnak otthon. Jellemzően törekszenek is arra, 87 százalékuk tartja fontosnak, hogy olyan családban neveljék csemetéiket, ahol az otthoni higiéniai feladatok és a gondoskodás a család minden tagjának közös felelőssége, hogy gyermekük egyenlőbb családi környezetben nőhessen fel. A válaszadók közel harmada nem veszi figyelembe gyermeke nemét, ha házimunkáról van szó, így a fiúgyermekeket sem kíméli, ha a takarítás és rendrakás terén kölcsönös munkamegosztásról van szó.

#GondoskodniEgyüttJó

A Zewa termékeivel, innovatív megoldásaival és újdonságaival folyamatosan arra törekszik, hogy elősegítse az otthoni gondoskodást. Sokan még ma is úgy gondolják, a házimunka és az otthoni tennivalók elvégzése csak az édesanyák felelőssége. A gyermekek jövőjét azonban nagyban befolyásolják azok a példák, amelyeket szülőként mutatunk, és amit otthon látnak, azt tekintik természetesnek. „A Zewa nagyra értékeli azokat a családokat, ahol a gondoskodást, az otthoni feladatokat férfiak és nők közös feladatuknak tekintik, mert ezt a példát követve a gyermekek sokkal nagyobb eséllyel teljesedhetnek ki az élet különböző területein. Mindennek kifejezéseként indítottuk útjára Gondoskodni Együtt Jó kezdeményezésünket, amelyhez immáron neves szakértők is csatlakoztak és aktívan kiállnak velünk együtt a közös gondoskodás népszerűsítése mellett” – mondja Forgách Réka, a Zewa brandmenedzsere.

A márka Gondoskodni Együtt Jó témáját olyan elismert szakértők támogatják és erősítik, mint Balatoni József, alias Jocó bácsi, az ország legnépszerűbb történelemtanára, író és blogger, Deliága Éva ismert gyermekpszichológus és integratív gyermekterapeuta, valamint Szél Dávid apablogger, pszichológus és egyetemi oktató.

„Hiszek abban, hogy a gyermekek közti egyenlőséget már egészen kicsi korban meg kell teremteni, meg kell nekik tanítani együtt, közösen dolgozni. Fontos, hogy mintát mutassunk nekik arról, hogy például a házimunka vagy a rendrakás az osztályteremben közös feladatunk, nem várható el, hogy mindent a lányok végezzenek. Igenis a fiúknak is ki kell venni belőle a részüket, hisz ők is ugyanúgy a család, az osztályközösség tagjai, ezért együtt, közösen vállaljuk az ehhez kapcsolódó feladatokat is” – foglalja össze Jocó bácsi.

„Valahogy csak nagyon kevés tevékenységemhez tudom kötni, hogy igen, ezt azért csinálom, mert férfi vagyok, és hát az otthoni, háztartási és gyereknevelési, szülői feladatok biztosan nem ilyenek. A pár- és családterápiás munkám során is azt látom, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha az emberek meg tudnának szabadulni a hagyományos szerepelvárásoktól. De nem hiszem, hogy bármilyen otthoni szerepet, feladatot érdemes lenne összehozni az apasággal vagy az anyasággal, ezek nemtől függetlenül egyszerűen csak ott vannak. Amit aztán nem árt, ha valaki megcsinál” – vallja Szél Dávid.

„Apa és Anya. Szülőtársak, partnerek. Együtt. Ezt akkor fogja így érezni a gyermek, ha mindketten aktívan jelen vannak az életében és osztoznak a feladatokban. Nevelni, tanítani, értéket közvetíteni elsősorban nem a szavak útján, hanem tettekkel lehet, amihez idő kell. A feladatok megosztásával pedig értékes időt nyerhetünk” – összegezi a témával kapcsolatos gondolatait Deliága Éva.

Légy részese annak a kezdeményezésnek, amellyel a Zewa népszerűsíti a közös gondoskodást a családban! Látogass el a Zewa Gondoskodni Együtt Jó kampányának weboldalára és állj ki Te is a közös gondoskodás mellett!

A Gondoskodni Együtt Jó kampányfilmet ITT tudod megnézni.