A Vígszínházban már zajlanak a @LL3t4rgIA próbái. Büchner mindössze huszonhárom évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, hogy elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főhősei is kamaszok, akik az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, miközben tanáraik mindent megtesznek, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor majd kezükbe veszik a jövőnket. A bemutató szeptember 20-án lesz.

Egy héttel később, szeptember 27-én a Pesti Színházban mutatják be a Madame Tartuffe című tragikomédiát, mely Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született. A speciális próbafolyamat során létrejött előadás középpontjában Barbara Tartuffe áll, aki miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. A kortárs történet az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról szól, főszereplője pedig Udvaros Dorottya.

Novemberben Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Gézával a címszerepben mutatják be William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének történetét, a Falstaffot. Shakespeare művei és a Verdi-opera alapján Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával új színdarab születik, amely teljesebb, összetettebb képet mutat Falstaffról. A csibész, hedonista öregember figurájából ebben a feldolgozásban egy egyszerre rettenetesen gátlástalan, ám mégis szerethető, már-már királydrámai hős alakja bontakozik ki. Ez a Falstaff egy keserédes vígjáték az időskorról, az élet értelméről és szeretetéről.

2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében. Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve. Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét. Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét. Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.

A Vígszínház első legendás sikere Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabja volt, amely még 130 év múlva is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatása alkalmával. A történet egy magas rangú államférfi szokatlan és komikus kalandjait tárgyalja. De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Üzelmei a végtelenségig folytatódnának, ám – ahogy az lenni szokott – egy szép napon az ő szívét is megperzseli valaki… A bravúros vígjátékot 2026 márciusában Máté Gábor rendezésében mutatják be a Pesti Színházban.

A Vígszínház művészi szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

Pass Andrea kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája, a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.

Vinnai András és Nagy Péter István műve, a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik. A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.

A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

„1996. április 12-én mutattuk be a Vígszínház stúdiójában Esterházy Péter Búcsúszimfónia című színdarabját, melyben a főszerepet, az író édesapját alakítottam Zsótér Sándor rendezésében. 2024. december 6-án pedig a Mercedes Benz című művét visszük színre ugyanitt és szintén Zsótér rendezésében. Huszonnyolc év telt el a két bemutató között. Most egy nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező Úristent kell megformálnom. A darab tulajdonképpen egy történelmi revü, telis-tele Esterházy hol maró, hol együttérző iróniájával, mellyel családját és persze mindannyiunk életét tárja a mindenkori közönség elé” – meséli az Urat alakító Lukács Sándor.

Esterházy Pétert a Szlovák Nemzeti Színház 2014-ben kérte fel, hogy írjon nekik darabot. Ez lett a Mercedes Benz, az író „első igazi színházi micsodája”, ahogy ő akkor éppen nevezte. A 2017-ben tartott bemutatót már nem láthatta …  „Számomra a színház nem egy darabbal kezdődik, nem is a rendezővel, hanem a színészekkel. A színházi premier pedig a karrier csúcsa. Minden szerző ezt akarja. Magát a vágyat pedig értéknek tartom.” A szlovák utalások, a helyszín, konkrétan Pozsony, illetve a romos galántai kastély, kitágul: Közép- és Kelet-Európa a háttér. Egybemosódó-szétváló múlt és hagyomány. Széthulló monarchia, trianoni békeszerződés. Az egész széttörik. A töredék lesz az egész. A csonkát éljük meg egészként. És elvagyunk vele.

„Mercedes Benz. Nem autó, hanem állapot. És nem a sebesség, hanem a súly. Súlya van itt mindennek: a szónak, a hallgatásnak, az időnek, amit elölről, oldalról, hátulról nézünk – hogy talán összerakjuk, de persze sose sikerül. Mert hát mit is néz a néző? Családot? Történelmet? Magát? Nem tudjuk, de látjuk. És közben nevetünk. És közben fáj. És közben az élet meg az Esterházy, kettő az egyben” – vallja a Gróf szerepében színpadra lépő Szántó Balázs.

A Mercedes Benz Madách Az ember tragédiájából idevetődött Úr és Lucifer vicces vetélkedésével indul. A bibliai Jób-történet mintájára próbára teszik az Esterházy-családot. Megtagadják-e a jót, az istent, ha bajba kerülnek? Az Író írja-álmodja a darabot, ki-bejár álom és valóság, színpad és valóság, múlt és jelen között. Valós és elképzelt történettörmelékeken át tör a megoldhatatlan megoldás felé. Az ember tragédiája, a családtörténet csak „segédegyenesek”. A főtörténet a fiú szembenézése az apával. És a képpel, amit róla alkotott. A Harmonia Cælestis néz szembe a Javított kiadással. Az istenített apa ember lesz. „Kinek nincs múltja, nem ember az.” És a múlt nem csupa dicsőség és becsület. A Mercedes Benz a fiú útja az apagyilkosságig és a bocsánatkérésig.

A Mercedes Benz december 6-tól látható a Vígszínház Házi Színpadán.

Fotó: Dömölky Dániel

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Sajtómunkások a színpadon

Az évadnyitó sajtótájékoztató szellemes bevezetővel indult. A regisztrált újságírókat, fotósokat arra kérték, hogy a kezdés előtt még ne menjenek be a nézőtérre. Fél háromkor aztán az összegyűlt sajtómunkásokat egy oldalajtón a kulisszák mögé vezették, ahol a társulat fiatal színészei mindenkinek belépésre jogosító pecsétet nyomtak a csuklójára, majd egy díszleten keresztül az egész sajtós csapatot felsorakoztatták a színpadon. Az egyik újságírót megkérték, mondja hangosan: most! – és a vezényszóra mindenki meghajolt, mint a színészek egy sikeres darab végén. Újabb meghajlás a színpad előterében, és az meghívott újságírók csak akkor, a nézőtéren ülő színészek felcsattanó tapsa közepette foglalhatták el helyüket immár a szokásos helyükön, a kényelmes nézőtéri fotelekben.

Alkalmazkodnak a nehéz időkhöz

Innen már a megszokott koreográfia szerint ment tovább a program.  Rudolf Péter igazgató jelezte, hogy nagyon nehéz évnek néz elébe a színház. Mint mondta, a legnagyobb nehézség az, hogy még csak nem is tudható pontosan, mekkora a baj. Hozzátette: az új kihívásokra reagálva számos intézkedést hoztak, és munkatársait arra kérte, hogy mindenki a saját területén takarékoskodjon. Az új évadtól több népszerű előadást – köztük A padlás, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című produkciót – is kettőzött szereposztásban láthat majd a közönség. A járványidőszakban látszott, hogy csak a folyamatos beugrásokkal működhet a színház, a kettőzés elengedhetetlen, így az ikonikus előadásoknak nem egyszerűen felújító, hanem szerepátvételi próbái voltak – tette hozzá.

A Vígszínházban már elkezdődtek az első idei bemutató, A kastély próbái, amelynek bemutatója október 8-án lesz. Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra, aki elmondta, hogy az előadás korábbi sikeres hamburgi rendezésének majdnem hűséges másolata. Mint megjegyezte, először rendez meg újra ugyanúgy egy előadást, ráadásul ezt a darabot még játsszák is Hamburgban. Kiemelte, hogy Kafka humorát igyekszik minél erőteljesebben kibontani, de a szorongás is jelen lesz a darabban, többféle aspektusból megközelítve, mindenféle torz figurán, a világ sajátságos ábrázolásán keresztül. Attraktív és dinamikus, nem szomorú, inkább riasztó és humoros előadást terveznek – fűzte hozzá.

A Pesti Színházban október 22-én mutatják be Nick Payne Inkognitó című darabját, amelyet Szőcs Artur állít színpadra. A kortárs angol színmű története három szálon fut, kettő valós esemény, a harmadik fikció, a végén ezek a szálak összeérnek – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a mű középpontjában Albert Einstein agyának elrablása áll. Mint mondta, a történet 1955-ben kezdődik és napjainkban ér véget, az időben állandóan ugrálva. A darab csaknem 20 karakterét négy színész játssza.

A Vígszínház nagyszínpadán december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatják be a Szeget szeggelt, Shakespeare utolsó vígjátékát. A rendező elmondta: régóta foglalkoztatja a darab, amelynek van egy sötét színe és vígjátéki vonulata, és mindig is érdekelte a benne zajló politikai játszma. Hozzátette: a Bécsben játszódó történet nehéz morális kérdéseket vet fel. Az előadást olyan játékosság, olyan közösségi munka jellemzi majd, ahol mindenki a másik jelenetéhez hozzáadhat, zenében, táncban, szövegben is – mondta.

Minden tervezett bemutatót megtartanak

Hubay Miklós, Ránki György és Vas István Egy szerelem három éjszakája című műve a Pesti Színházban decemberben 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható. A rendező elmondta: olyan darabot keresett, ahol fiatal emberek szemén keresztül lehet megmutatni, hogy milyen az, amikor a világ szétesőben van.

A Pinokkió Keresztes Tamás rendezésében és Presser Gábor zenéjével februártól látható a Vígszínházban. Az új zenés változat alkotói Carlo Collodi eredeti meséjéből készítenek színpadi művet. Keresztes Tamás szerint ez egy sötét történet, amelynek enyhe lidércességét szeretnék megtartani, de úgy, hogy családbarát legyen.

A Pesti Színházban Valló Péter rendezésében Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabját mutatják be. Mint a rendező kiemelte, a darab megírása óta sok idő telt el, és az emberi kapcsolatok lélektana terén, a nemek viszonylatában rengeteg új dolog történt, ezért ma ezeket a darabokat máshogy olvassuk, mint megírásuk idején, vagy azokban az években, amikor Magyarországon elkezdték játszani őket.

A Házi Színpadon november 5-én Komán Attila K utazásai című drámai költeményének ősbemutatója látható Gardenö Klaudia rendezésében. A történet főszereplője K, vagyis egy 1211 kilogrammos kokainszállítmány, amelynek útját Dél-Amerikától az Azori-szigeteken keresztül, Budapesten át Erdélyig követheti a közönség. A MU Színházzal koprodukcióban készülő előadásban Dzsúdló új dala is hallható lesz.

November 26-án Czukor Balázs rendezésében mutatják be a Béranyák című művet, amelyet a rendező Kovács Krisztina dramaturggal közösen jegyez. A szövegkönyvet valós dokumentumokból, történetekből kiindulva írják, amelyek érintik az ukrán háború következtében kialakult helyzetet is. A szkeccs-szerűen, rövid képekből felépülő előadás a béranyaság különböző aspektusait mutatja be.

Fotó: Vígszínház