„Vezető médiamárkáink és a mögöttük álló szervezet is megérett arra, hogy az elmúlt évek stratégiai szlogenje, a „digital first” szemlélet, már ne a kitűzött célunk legyen, hanem egy olyan mérföldkő, amit elértünk. Tovább lépünk a digitális fejlődés következő állomására és szervezeti struktúránkat is ehhez alakítjuk, hiszen a digitális hajtóerőnk már ugyanolyan erős, mint azok a print drive-jaink, amiket magunkkal hoztunk a múltunkból. Ezen a ponton természetes folyamat, hogy a digitális funkciók integrálódjanak a szervezetbe, ezt lépjük meg most” – mondta mai bejelentésében Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezető igazgatója.

Ezért a kiadó jelenleg közel húsz fős digitális részlegének munkatársai – többek között product ownerek, az audience csapat szakemberei, AI integrációért felelős menedzser, ad tech szakértők – az üzletágak irányítása alatt folytatják a munkát, egyes digitális funkciók pedig a research & data csoporthoz kerülnek.

A szakterület átszervezésének eredményeként a kiadónál megszűnik a digitális stratégiai igazgatói pozíció, ami azt jelenti, hogy Kékesi Zsuzsa CDO elhagyja a szervezetet.

„Zsuzsa 2021-ben a HVG Online-tól csatlakozott hozzánk, az akkori Ringier Axel Springerhez, és az azóta eltelt négy évben gyakorlatilag elvégezte a szakmai küldetést, feladatot, amivel érkezésekor megbízta őt a kiadó. Rengeteget tett többek között azért, hogy a digitális gondolkodásmód erős gyökeret verjen a portfóliónkban, a fenntartható üzleti jövő érdekében pedig megalapozta a fogyasztói adatok rendszerszintű gyűjtését és hasznosítását. Számtalan más digitális projekt gondozása mellett megosztotta értékes tudását és tapasztalatát a szervezetünkkel, mindezért elismerés és köszönet illeti őt. A teljes szervezet nevében kívánok Zsuzsának sok sikert a folytatáshoz!” – teszi hozzá Kovács Tibor.

A Ringier Hungary a hatékonyabb, rugalmasabb digitális fejlesztési folyamatokban, a médiacsoport svájci központjával közös fejlesztések gyors adaptációjában látja a „szervezeti silók” lebontásának előnyét, amely elengedhetetlen a kiadó közép- és hosszútávú fejlődési célkitűzéseinek eléréséhez – írják.

ChatGPT, mesterséges intelligencia alapú chatbotok, robotok. Szinte már nincs olyan terület, ahová az artifical intelligence, azaz a mesterséges intelligencia ne tette volna be a lábát. Felhasználási területe rendkívül széles, hiszen a marketingügynökségeken kívül az autógyártásban, az oktatásban, egészségügyben és a gyártásban is vannak olyan területek, ahol az MI pótolhatja a kieső munkaerőt vagy épp a folyamatok automatizálásában, hatékonyságnövelésében játszik fontos szerepet.

Ennek ellenére még mindig egy viszonylag ismeretlen területről van szó, amivel még csak ismerkedünk és ami folyamatosan, rohamléptékben fejlődik. Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy a valódi előnyök és lehetőségek mellett komoly aggodalmak és tévhitek keringenek az MI-ről.

Annak érdekében, hogy képet kapjunk a hazai vállalkozók MI-ismereteiről, készítettünk egy kiterjedt kutatást a Billingo vállalkozói közösségében, hogy megtudjuk: mit tudnak és mit gondolnak a magyar vállalkozók a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről.

Közel ezer vállalkozó töltötte ki a kérdőívet

A közel 1000 vállalkozó válaszadásával készült kutatásnak kettős célja volt. Egyfelől a magyar vállalkozók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit akartuk feltérképezni, vagyis hogy mennyire értik és ismerik a technológiát. Másfelől pedig arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mire használták már az MI-t és milyen további területeken hasznosítanák szívesen az előnyeit a jövőben.

A kutatás egy 5 szekcióra osztott, anonim módon elkészíthető online kérdőív kitöltésével zajlott, amit a kvantatív kutatási módszertan szempontjai szerint állítottunk össze és elemeztünk ki. Az 5 szekcióban a kitöltők véleményére voltak kíváncsiak az alábbi témákban:

• az MI-t érintő pozitív állítások,
• az MI-t érintő negatív állítások,
• mire használták már az MI-t,
• miben nyújtana nagy segítséget az MI a vállalkozásukban,
• milyen más megoldás segítené a vállalkozásukat, amire az MI képes lehet.

A vizsgált kérdésekre skála alapú értékéléssel, felsorolással és szabad szavas válaszadással reagálhattak a kitöltők. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy megbízható és reprezentatív válaszok szülessenek.

A válaszadók közel fele szerint új munkahelyeket teremthet

A Billingo mesterséges intelligencia kutatás alapvető hipotézise egy alapvetően pozitív hozzáállást feltételezett a vállalkozók részéről a mesterséges intelligencia használatával és a vállalkozásuk számára is hasznosítható előnyökkel kapcsolatban.

Összességében ezt a hipotézist a kutatásban kapott válaszok is alátámasztják. A válaszadók 50%-a például kifejezetten pozitívnak tartja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Ezzel áll szemben a kitöltők 27%-a, akik negatívan nyilatkoztak az MI-ről.

További pozitív fejlemény, hogy a kitöltők 46%-a, vagyis közel a válaszadók fele értett egyet azzal az állítással, hogy az MI idővel új munkahelyeket is teremthet. Ez kifejezetten abból a szempontból érdekes, hogy a mesterséges intelligenciával szemben az egyik legtöbbször megfogalmazott aggodalom vagy ellenérv, hogy elveszi az emberek munkáját. Azzal az állítással, hogy az MI alkalmazása veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a válaszadók 52,86%-a értett egyet.

Szintén az MI széles körű felhasználását vetíti előre, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68%-a úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia időt és energiát spórol a vállalkozások számára, ennek csupán a kitöltők 15%-a gondolta az ellenkezőjét, ami meglepően kevés. Ami a költségmegtakarítást illeti, ezen a téren is toronymagasan vezetnek a pozitív válaszok, a vállalkozók 66%-a gondolta úgy, hogy az MI pénzt spórolhat a cégének.

Erre használja a cégek többsége az MI-t

A pozitív tendencia mellett természetesen voltak negatív felvetések is. Összességében három kérdésben volt rendkívül negatív a kitöltők véleménye az MI-ről. A kitöltők 75%-a tartotta úgy, hogy a mesterséges intelligencia megtévesztheti az embereket és visszaélésekre ad okot.

Továbbá a hazai vállalkozók 73%-a szerint az MI a fake news-ok és a társadalom félrevezetését befolyásoló tartalmak terjedéséhez is hozzájárul, míg 71%-uk szerint az állampolgárok megfigyelésének kockázata is növekszik a mesterséges intelligencia használatával.

Érdekes módon azzal az állítással már sokkal kevesebben értettek egyet, hogy az MI működés közben átláthatatlan, nehezen értelmezhető vagy kontrollálhatatlan lenne, ezzel a kijelentéssel csupán a kitöltők 43%-a értett egyet.

Annak ellenére, hogy a hazai vállalkozások többsége még negatívan viszonyul az MI használatához, elmondható, hogy a vállalkozások szép lassan elkezdték beépíteni a napi munkavégzésbe az MI kínálta eszközöket.

A válaszok alapján a magyar vállalkozók többségében az információkeresés (66%), a fordítás (58%), az adatelemzés és adatkeresés (34%), képalkotás és grafikakésztés (27%), reklámszövegírás (23%) során használják a mesterséges intelligenciát.

Legnagyobb mértékben jelenleg a marketing, a reklám és a média profitál a mesterséges intelligencia eszközeinek használatából. A válaszok alapján is főként az információgyűjtés került ki győztesen a versenyből, a válaszadók leginkább a könyveléssel és adózással kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint az általános adatelemzésben látták az MI legnagyobb előnyét.

Mire használnák szívesen a vállalkozók? A válaszok alapján leginkább a pénzügyi területen és a döntéshozatali folyamatokban értékelnék a hatékonyságnövelést. Emellett a kutatásban résztvevő vállalkozók 66%-a nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia az egészségügy, az oktatás, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok terén is új lehetőségeket fog teremteni.

Mit mutat az összkép: mi várható a jövőben?

Összességében tehát azt tapasztaljuk, hogy az MI megítélése hétről-hétre, hónapról hónapra változik azzal párhuzamosan, ahogy egyre jobban megismerjük a benne rejlő lehetőségeket. Alapvetően az emberek kíváncsiak az MI által generált változásokra, ráadásul látva azt, hogy egyre több lehetőség és szolgáltatás épül rá, amik egyre jobban szolgálják ki az embereket, komoly kockázatcsökkentő értékkel is bírnak.

Végeredményben a mesterséges intelligencia fogadtatásának már most is vannak pozitív hatásai. A gyártóiparban például kiemelt szerepet játszik az adatok gyűjtésében és elemzésében, majd ennek függvényében a folyamatok optimalizálásában is, idővel rendkívüli döntéstámogató eszköz lehet.

Elmondható, hogy szoftveralapú szolgáltatásoknál egyre több lehetőség tárul fel a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami nemcsak a versenyképességet növeli, de a várakozásokkal ellentétben akár új munkahelyeket is teremthet.

A PwC vezetője szerint a vállalkozásoknak gyorsabban és mélyrehatóbban kell változniuk ahhoz, hogy tőkét, tehetségeket és ügyfeleket vonzzanak. A gyakran szűkre szabott transzformációs projektek nem hozzák meg az elvárt eredményt, új, átfogó megközelítésre van szükség.

Kötelezettségvállalások Közép- és Kelet-Európában

A siker új képlete stratégia részeként a PwC CEE olyan terveket jelentett be, amelyek középpontjában az ügyfelek speciális igényei állnak: az ESG-szempontok (Environment, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási), a készségfejlesztés, a munkavállalókkal és a nettó zéró kezdeményezésekkel kapcsolatos területek kerültek fókuszba. A PwC a közép- és kelet-európai régióban a következőkre vállalt kötelezettséget:

• Folyamatosan befektet az üzlet és a képességek fejlesztésébe. Ez magában foglalja a könyvvizsgálati szolgáltatásokat, a digitális átalakulást, a pénzügyi bűnözés elleni szolgáltatásokat, a felhőalapú számítástechnikát, a robotikát és az automatizálást.
• A regionális beruházások keretében a cég 6 millió dollárt fordít az ESG-képességek bővítésére és egy regionális szakértői központ létrehozására, amely az ESG-stratégiával, átalakulással és beszámolással kapcsolatos tanácsadást segíti.
• A 2022-es pénzügyi év végéig digitális továbbképzést nyújt mind a 12 000 PwC-munkatárs számára a közép- és kelet-európai régióban. Ez a folyamat már meg is kezdődött, a Digitise CEE program keretében a PwC 9 000 munkavállalója vett részt digitális továbbképzési programokban az elmúlt pénzügyi évben, ami több mint 131 000 képzési órát jelent.
• Kibővíti a pro bono önkéntes programokat az egész régióban, annak érdekében, hogy a gyermekek és a hátrányos helyzetű közösségek digitális képességei fejlődjenek.
• Létrehoz regionális szinten egy belső nettó zéró végrehajtási programot a PwC globális kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, amelynek célja nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérése 2030-ra.
• Több mint 10 millió dollárt fordít a munkatársak fejlesztésére és a jóllétet szolgáló tevékenységekre.

„Továbbra is célunk a sokféle tehetség bevonzása, amit rugalmas és otthoni munkavégzéssel támogatunk. A változó munkaerőtrendeket és a világjárvány munkatársainkra gyakorolt hatását figyelembe véve bevezettük a hibrid munkarendet a régióban, amelynek keretében várakozásaink szerint munkatársaink nagy része munkaidejének 40-60%-át távmunkában tölti” – teszi hozzá Lőcsei Tamás.

A nettó zéró célkitűzés megvalósítása és az átláthatóság növelése

A PwC közép- és kelet-európai hálózata folytatja azt a tavaly tett kötelezettségvállalását, miszerint 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását nettó nullára csökkenti. Ez a kötelezettségvállalás a 2018-as globális környezetvédelmi kötelezettségvállalásra épül, amely a hatékonyságnövelésre, a 100%-ban megújuló energiaforrásokra való áttérésre, valamint a légi közlekedésből származó kibocsátás és a maradékenergia-felhasználás 100%-os ellensúlyozására irányul. A cég belső kibocsátás-kalkulátort indít, hogy a régióban dolgozó munkatársaik egyéni és ügyfélszinten is jobban megértsék saját tevékenységük szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását, és lépéseket tegyenek személyes szén-dioxid lábnyomuk csökkentése érdekében.

„Sok szervezethez hasonlóan mi is aktív szerepet vállalunk világunk és jövőnk alakításában. Ennek kulcsfontosságú része, hogy 2030-ig globális szinten megvalósítjuk a nettó zéró kötelezettségvállalásunkat. Mindez azt jelzi, hogy felismerjük, merre tart a világ, ezáltal céghálózatunkat úgy pozícionáljuk, hogy a jövőben is sikeres maradjon” – tette hozzá Nick Kós, a PwC CEE vezérigazgatója.