Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 24 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén öt fős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar Mozgókép Díjakkal. A zsűri elnöke Koltai Lajos a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas és érdemes művész, világhírű operatőr, rendező. A zsűri további tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr voltak.

A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Blokádnak ítélte a zsűri. A legjobb rendező díját Csoma Sándor vihette haza a Magasságok és mélységek című alkotásáért. A legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larry-ben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért.

Az operatőrök között Nagy András bizonyult a legjobbnak a Blokád fényképezéséért, míg a legjobb forgatókönyvírónak Köbli Norbertet találta a zsűri, szintén a Blokádért.  A legjobb hangmérnök díját Tőzsér Attila vehette át az Együtt kezdtükért, a legjobb zeneszerző díját pedig Barabás Lőrinc kapta A másik érintése zenéjéért.  A legjobb vágó díját Makk Lili (Blokád, A besúgó) kapta, a Legjobb díszlettervezőnek A besúgóért Láng Imolát tartja a zsűri, a legjobb jelmez díját posztumusz Breckl Jánosnak ítélték a Béke – A nemzetek felett című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Görgényi Réka kapta a Blokádért.

A legjobb tévéfilmnek járó díjat Vitézy László vehette át Az énekesnő című alkotásáért. A legjobb egészestés dokumentumfilm kategória díját a Szabadító című munkájáért Hajnal Gergely kapta. A legjobb rövid dokumentumfilmek közül Szász Attila filmje, Az Aranyvonat legendája nyert.

A legjobb kisjátékfilm díját megosztva a Pragma (Szelestey Bianka) és a Sose lesz vége (Somossy Barbara) kapta. A legjobb animációs filmnek Jankovics Marcell és Csákovics Lajos alkotása, a Toldi bizonyult. A legjobb tévésorozat kategóriában A besúgónak (Szentgyörgyi Bálint-Mátyássy Áron-Miklauzic Bence) ítélte a díjat a zsűri.

Idén először adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.  és Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Huszárik Zoltán-díjat. Az elismerést az az alkotó kapja, aki kimagasló teljesítményével jelentős hatást gyakorolt a hazai filmművészetre, és munkáját a közmédia televíziós csatornáján az elmúlt évben bemutatták. A díjat elsőként Goda Krisztina filmrendező vehetett át.

A művészeti egyetemek (Zeneakadémia, Táncművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, MOME, SZFE színész- és filmszakos hallgatók) egy-egy képviselőjéből álló diákzsűri is idén először adott át díjat, ők a Hat hét című alkotást tartották a legjobbnak, míg a közönség a Nyugati nyaralást díjazta.

Idén június 7-10. között rendezték meg a Magyar Mozgókép Fesztivált, ahol a legfrissebb magyar filmeket láthatta a közönség Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A fesztivál igazgatója Csáky Attila filmproducer.

A tájékoztatás szerint a rangos eseményre a Hat hét című magyar film is meghívást kapott. A nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó érzékeny alkotás a nemzetközi szemlén a Szarajevó Szíve fődíjért is versenybe száll a régió legizgalmasabb új filmjeivel együtt. Mint írják, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készített Hat hét című filmalkotás egy, az érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány történetét dolgozza fel, aki, miután teherbe esik, úgy dönt, örökbe adja kislányát egy hosszú évek óta várakozó párnak. Bár a lány eleinte úgy érzi, profi asztaliteniszező karrierje érdekében a legjobb döntést hozta, a szülés után elbizonytalanodik. A jogszabály alapján mindössze hat hét áll rendelkezésére arra, hogy meggondolja magát, amely az örökbeadó és fogadó szülőknek is érzelmileg rendkívül megterhelő időszak.

A tájékoztatás szerint az alkotók eleinte dokumentumfilmben szerették volna feldolgozni a témát, végül a valós eseményeken alapuló történetet dramatizálták. A közlemény idézi Szakonyi Noémi Veronika rendezőt, aki elmondta, hogy elsőre nem volt számukra egyértelmű, melyik oldalról mutassák be az örökbeadás folyamatát. „A beszélgetéseink során arra jutottunk, hogy az életet adó anyákról esik a legkevesebbszer szó, ők a leginkább alulreprezentáltak. Gyakran stigmatizálják őket, ezért inkább láthatatlanok maradnak, és kevés segítséget kapnak” – tette hozzá a rendező.

A Hat hét főszerepét Román Katalin alakítja, a főszereplő mellett a film további szerepeiben Balsai Móni, Mészáros András, Járó Zsuzsa, Szczaurski Lana, Takács Kati és Györgyi Anna is látható.

A film rendezőjének állandó alkotótársa Vincze Máté Artur, akivel Almási Tamás dokumentumfilm-rendező osztályában közösen végeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A forgatókönyvet az alkotópáros Daoud Dániel forgatókönyvíróval közösen írta. Az alkotás producere Romwalter Judit, akivel a rendező korábban a Fényképezte Zsigmond Vilmos című dokumentumfilmet készítette közösen.

A film operatőre Dévényi Zoltán, vágója Hargittai László és Vághy Anna, jelmeztervezője Szlávik Juli, zeneszerzője Sperling Andor, hangmestere Tőzsér Attila, látványtervezője Valcz Gábor – írja az MTI.

Fotó: Román Katalin/film.hu