A művészek különböző korosztályokat képviselnek, de közösek törekvéseik abban, hogy művészetükkel tudatosan utalnak koreai örökségükre: a kézműves hagyományokra és a kelet-ázsiai filozófiai gondolkodásmódra egyaránt.

A hat kortárs művész mindegyikének fontos a koreai identitás, miközben mégis korszerűek és modernek maradnak. A koreai kézműves hagyományok újrafelfedezésével találták meg mindenki mástól jól megkülönböztethető saját hangjukat, koreai önazonosságukat, mintegy harmóniát teremtve, és ezáltal reflektálva a felgyorsult nyugati világra.

Kwang Young Chun egyenesen a koreai szellemiség megnyilvánulásának tartja a hanji papírt. Ő a hagyományos keleti orvosi szobák gyerekkori emlékeiből nyerte inspirációját, ahol a mennyezetre függesztett, kínai feliratos orvosságos zacskókon függtek a gyógyszerek. Művészetében kis háromszögformákat csomagol feliratos hanji papírba, és ezeket tekinti képei építő elemeinek. Így hoz létre változatos és izgalmas, térbe kinyúló felületeket. Alkotásait a tárlattal egy időben az 59. Velencei Biennálé alkalmából, a velencei Palazzo Contarini Polignac-ban lehet megtekinteni.

Suh Jeong Min számára a mások által kézzel teleírt papírok személyes érintése és azok „bedolgozása” a lényeg. A közös örökség ugyan már elvesztette jelentését (hiszen nem tudjuk elolvasni a feltekert papírhengerekbe ragasztott szövegeket), de esztétikai síkon még látjuk jelenlétüket.

Ilhwa Kim a hanji papírt szintén feltekeri, de már nem olyan precízen, mint Suh Jeong Min. A nála megjelenő tekercsek a képekre applikálva sokkal organikusabbak: egy szilárd négyzetes tartóegységre lazán vannak feltekerve
a művésznő által organikus festékekkel készített további hanji rétegek. Ezeket az egységeket „magoknak” nevezi, és ezekből építi fel kavargó, hullámzó, színes képeit.

Hur Kyung-Ae, a Párizsban élő fiatal festőművész a festéket kaparja vissza képein, bontja le és építi újra, ezáltal megjelenítve a rejtett rétegeket.

Chae Sung-Pil festményei olyan témákat hordoznak, mint például visszatérés a természethez, és olyan világot jelenítenek meg, amely a történelemben horgonyoz, de egyidejűleg időtlen és univerzális is.

Lim Dong-Lak szobrászművész már a számítógépes technikát is felhasználja hagyományos keleti gondolkodásra utaló fémszobrait készítve. Tudatosan utal a „jin-jang” és a „középső út” kelet-ázsiai gondolataira. Monumentális
kültéri szobrai többek között Párizsban, a Défense-ban, Európa egyik legmodernebb és  legnagyobb üzleti- és lakónegyedében láthatóak.

Ilhwa Kim, Kwang Young Chun, Sung Pil-Chae, Suh Jeong-Min, Hur Kyung-Ae és Lim Dong-Lak munkáit a Falk Miksa 10. sz. alatti galériában hétköznapokon 10:00 és 18:00 óra között, november 25-ig lehet megtekinteni. A belépés díjtalan.