„A Harley Davidsontól meghívást kaptunk a rendezvényre, hogy tartsunk egy erősember show-t” – árulta el Németh Tamás, a Prémium Rendezvényszervező Zrt. kereskedelmi és fejlesztési igazgatója.

A szervezők már birtokba is vették a területet, megkezdődtek az előkészületek, helyére került az a kilenctonnás amerikai hegyes orrú, csőrösnek mondott kamion is, amit majd a versenyzőknek 30 méterre kell elhúzniuk. Az eseményen hat magyar versenyző – köztük Molnár Zsolt, Juhász Péter és Sebestyén János – mellett Európa kiválóságai mérettetik meg magukat. Érkezik erősember Szlovákiából, Belgiumból, Hollandiából, Romániából és Franciaországból is.

„Az biztos, hogy a végére a srácok el fognak fáradni – jelentette ki Mounier Stephane, CESA SE társszervezője. – Az eddigi kamionhúzó pályafutásom során 30 métert még nem húztam. Ezen a kamionon nincs pótkocsi, talán ez a legnehezebb, amivel ilyen formában találkoztam. Nyilván számít a súly és a technika. Körülbelül másfél évembe telt, mire megtaláltam azt a technikát, ami nekem fekszik, ugyanakkor minden pálya és kamion más. Minden szituációhoz alkalmazkodni kell, de ha ember az alapokat tudja és gyakorolja, akkor nem érheti nagy meglepetés” – tette hozzá.

A rendezvényre kilátogatók a kamionhúzás mellett más látványos versenyeket is láthatnak majd. Az erősemberek viking nyomásban is összemérik erejüket, egy 160 kilogrammos szerkezettel kell 60 másodperc alatt minél több ismétlést elvégezniük. Lesz még Connan körnek nevezett gyakorlat egy Harley-Davidsonnal nehezítve, illetve lengősúlycipelés egy 400 kilogrammos szerkezettel, amelyet 20 méterrel kell elvinni minél gyorsabban. Végül pedig hordópakolás következik négy súllyal. A 120 és 140 kg-os hordót 1 méter 40 centire kell feltenni, a 160 és 180 kilogrammosat pedig 1 méter 30 centire.

A Prémium Strongman League harmadik állomását Mádon tartják majd meg, a szervezők a későbbiekben Szlovéniában, Erdélyben, valamint Szerbiában is fognak versenyeket rendezni – ezek időpontjait később fogják közölni.

A két hétvégi bejelentés nem szabja át alapjaiban a járműpiacot, de hétfő reggeli kávéhoz mindenképpen érdekes kísérők.

A Harley-Davidson amerikai motorkerékpár-gyártó várhatóan 2019-től elektromos motorokat is árusít. Közleményük szernt a motorokat azzal az Alta Motors vállalattal közösen fejlesztik ki, amelyben a héten szerzett részesedést. Az ügylet értékét Matt Levatichnem tárta fel.

A kaliforniai startup cég elsősorban kisebb elektromos sportmotorkerékpárokat gyárt 2010 óta. Egyik terméke, a Redshift MXR egy töltéssel akár 96,6 kilométert is képes megtenni, a töltési idő mintegy 90 perc.

Alig egy nappal korábban jelentette be a Porsche, hogy repülő gépkocsi kifejlesztésén gondolkodnak.

A Volkswagen sportautógyártója így kíván versenybe szállni más gyártókkal a városi személyszállítási piacon.

Ennek tényleg volna értelme. Ha például Zuffenhausenből (ahol a Porsche-üzem van) a stuttgarti repülőtérre akarok eljutni, ez legalább félórába telik, ha nem többe. Repülve 3-6 percbe – – közölte Detlev von Platen, a Porsche értékesítési igazgatója egy interjúban.

Már sok autógyártó fejleszt repülő gépkocsit, számítva arra, hogy a kereslet eltolódik a hagyományos gépjárművektől az önvezetők felé, amelyeket mobilapplikációk segítségével lehet bérelni. A Volkswagen autótervező cége, az Italdesign és az Airbus a tavalyi genfi autószalonon már bemutatott egy Pop.Up-nak elnevezett kétüléses repülő autót, amely kifejezetten a közúti dugók elkerülésére alkalmas. A Porsche terve szerint jövőbeni repülő autója felett az utasnak is volna némi ellenőrzése, de nem lenne hozzá szükség vezetői engedélyre, mert a jármű legtöbb funkciója automata volna – írta az Automobilwoche.

A Porsche repülő autójának potenciális versenytársa lenne a német startupok közül a Daimler támogatta Volocopter, a Lilium Jet és az eVolo, valamint az amerikai Terrafugiaés a Joby Aviation – emlékeztet tudósításában az MTI.

A Brand Finance részvénypiaci elemzése szerint az a befektető, aki a legértékesebb márkák papírjaiból vásárol, ma is közel kétszeres hozamot érhet el az S&P 500 eredményéhez viszonyítva. Az amerikai márkák évente összeállított 500-as toplistája a szűken vett márkaérték (a védjegyek és a kapcsolódó goodwill értéke) mellett számításba veszi a márka hozzájárulását az adott vállalat eredményeihez, a teljes márkaegység értékét, valamint a többmárkás cégek esetében a márkaegységek összértékéből számított vállalati értéket is.

Az értékeléshez a feltételezett jogdíjak módszerét használják: azt számítják ki, hogy a jövőbeli eladások után mekkora jogdíjat kellene fizetni a márkanév használatáért, ha az nem lenne a vállalkozásé. Ehhez a következő lépések vezetnek:

1. A BrandAsset Valuator adatbázisa alapján meghatározzák a márka erősségét egy százas skálán, a márkaérték, a vásárlási szándék, az érzelmi kötődés erőssége, a pénzügyi mutatók és a fenntarthatóság mutatói mentén.
2. A Brand Finance vonatkozó adatbázisai alapján meghatározzák az adott iparágra jellemző jogdíjak sávját.
3. A márkaerő és a jogdíjsávok alapján jogdíj-százalékot rendelnek a márkához.
4. Meghatározzák a vállalat adott márkához köthető bevételeit.
5. Előrejelzést adnak a márka jövőbeli eladásaira.
6. A jövőbeli eladásokat és a jogdíjrátát összeszorozzák.
7. A kapott értékből levonják az adókat és jelenértéket számítanak belőle.

Az amerikai márkák összességében újra erősödésnek indultak. A 2016-os 2,82 billió dollár után a top 500 összesített márkaértéke 3,14 billió dollárra nőtt. Ugyanakkor az idei év már márkasokkot is hozott: az Apple idén 40 milliárd dollárt veszített az értékéből, miután a fogyasztók hite elveszni látszik a brandben, amely nem jelentkezik az elvárt színvonalú újításokkal. Ennek is köszönhető, hogy a Google 2011 után újra az élre tudott állni. Igaz, a YouTube hirdetéselhelyezési botránya az ő helyzetüket is megtépázhatja. A harmadik helyezett Amazon értéke egy év alatt 53%-kal emelkedett, részben az élelmiszerkereskedelmi üzletág beindulásának eredményeképpen.

A márkaérték megoszlása iparágak szerint

Legalább megduplázta értékét a Chubb (180%), a FIS (136%), a Frontier Communication(133%) és a Head & Shoulders (101%), de az Oral-B is közel járt a kétszerezéshez, 95 százalékkal. A Facebook 82%-kal nőtt, de még így is elhomályosítják a kínai óriások, az Alibaba, a WeChat és a Tencent, rendre 94, 103 és 124 százalékos értékbővüléssel.

A nagy vesztesek idén a Safeway (-62%), a Motorola (-60%), a Jeep (-56%) és a Dodge(-51%), de a legendás Harley-Davidson is 38, az elmúlt évek üdvöskéjének számító Twitterpedig 39 százalékos értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni.

A 100 legértékesebb amerikai márka a következő:

A teljes lista és a módszertani háttér itt érhető el.

(Fotó: Google)

Hogyan különböztessük meg termékeinket egy önmagában talán unalmas piacon? Erre jó példákkal szolgálnak az abroncsgyártók együttműködései.

A Médiapiac 2015 konferencia Marketing és kreativitás szekciójának megnyitó előadásában Rábai Dániel, a Continental Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, a marketingtől elsősorban azt várja, hogy a meglehetősen homogén termékeket kínáló piacon a saját márka megkülönböztető jegyeit építse fel a fogyasztók szemében.

Ennek egyik módszere lehet a közös márkázás is, amelyre néhány példát gyűjtöttünk össze a jelenből és a közelmúltból.

Az egyik legizgalmasabb együttműködés az Apollo Tyres és a Manchester United közötti: a labdarúgóklubot támogató indiai gyártó limitált szériás kollekciót dobott piacra, melyen a csapat neve és logója is szerepel. Az abroncsokat az Old Trafford pályától néhány kilométerre található Event Tyres-nél árusítják, de a hazai rajongók is hozzájuthatnak néhány szetthez egy Facebook-játék keretében.

Magától értetődőbb kapcsolódás, amikor egy legendás járműgyártó társul egy nagy abroncsmárkával. Így jött létre például a Michelin és a Harley-Davidsonegyüttműködése, a költői Scorcher névre keresztelt gumikkal, melyeket 2010-ben gyári abroncsként szereltek néhány Harley-modellre.

Logikus megoldás lenne, ha egy nagy kiskereskedelmi hálózat kínálna kizárólagos formában közösen márkázott abroncsokat. Ilyennel próbálkozott a Goodyear és a Sears is, ennek azonban pereskedés lett a vége, miután a kereskedő kihátrált az együttműködésből.

A megkülönböztetést szolgálja az is, amikor egy abroncsgyártó nem a termék alapvető tulajdonságait, hanem egy másodlagos jelleget helyez előtérbe. Ennek klasszikus példája a Vredestein több évre visszanyúló együttműködése az egyébként autótervezésben is aktív és a Volkswagen többségi tulajdonában álló Giugiaro designcéggel.

Szintén egy sajátos megközelítést képvisel, ha a termék egy ismert negatív tulajdonságát – jelen esetben a környezetszennyezést – semlegesítjük egy jól irányzott együttműködéssel. Ennek talán legizgalmasabb példáját az Omni United gumigyár kínálta, amelynek a Timberlanddel közösen márkázott abroncsaiból – visszagyűjtés után – a sportszergyártó cipőtalpakat készít.

(Fotók: Apollo Tyres, Motorcycle News, Giugiaro Design)