A célzott madárvédelmi projekt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON együttműködéseként 2016-ban kezdődött, amikor is a nemzeti park munkatársai felmérték, hol szükséges változtatás. Az energiavállalat szakemberei velük egyeztetve a kijelölt 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat.

Több ponton új fészektartókat helyeztek ki, melyekre fonott fészekalap is került – még vonzóbbá téve az új helyet a gólyapárok számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került.

A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülésük irányába eső hálózati elemekre védőburkolatot tettek az E.ON munkatársai, emellett kiülőket szereltek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. A nemzeti park által kijelölt pontokon oszlopkapcsolókat és transzformátorállomásokat is átépítettek a gólyák és más védett madarak védelmében.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója szerint a program megvalósításához elengedhetetlen volt a különböző területek szakértőinek összefogása és a közös segítő szándék. „A természetvédelmi és villamos szakemberek közötti együttműködést a partnerség és a proaktív gondolkodás jellemezte a program megvalósítása során. A célunk egyértelmű volt, hogy minél biztonságosabb környezetet valósítsunk meg az elektromos hálózaton fészkelő fehér gólyák számára. A természetvédelmi szempontok és a műszaki lehetőségek mentén minden beavatkozási pontnál az adott idő alatt elérhető legjobb megoldást keresték a munka során az együttműködő szakemberek.”

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója elmondta, a madarak védelme kiemelten fontos az energiavállalat számára: „Az E.ON számos programot megvalósítva dolgozik azon, hogy minél biztonságosabb környezetet alakítson ki az élővilág számára. Ebben a munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. A nemzeti park működési területén, ezen belül is kiemelten a Marcal-medencében végzett közös munka lehetővé teszi, hogy magasabb szintre emeljük a madárvédelmet, célzottan és hatékonyan avatkozhassunk be a szükséges helyeken.”

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén megvalósult program zárására Ősi településen került sor, ahol 14 pontos madárvédelmi beavatkozást végeztek el a szakemberek. Kotzó László polgármester elmondta, visszatérő gólyáik védelme szívügyük, a költöző madarak a településen élők figyelmét és szeretetét élvezik. Ezt nem is jelképezhetné jobban más, mint a település címere, melyben egy gólya látható.

A megvalósult projekt további elemei

A projektre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül, a „Veszélyeztetett madárfajok és denevérfajok megőrzése aktív természetvédelmi beavatkozásokkal a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” tárgyú pályázat részeként került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat társfinanszírozásával valósult meg, és a fehér gólyák fészkelési környezetének javításán kívül további 4, természetvédelmi célú részfeladatot foglalt magába:

A védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak erősítése, költési feltételeinek javítása érdekében 800 darab odú és fészkelőláda került kihelyezésre örvös légykapó, kuvik, füleskuvik, búbos banka, vörös vércse és gyöngybaglyok részére.

A védett és/vagy közösségi jelentőségű denevérfajok életfeltételeinek javítására 8 darab denevérház épült meg.

Az inváziós halfajok visszaszorítására 2 tonna feletti idegen honos halfaj eltávolítása, mint például az ezüst kárász, fekete törpeharcsa, razbóra, naphal, amúrgéb történt meg.

A nemzeti park saját vadászterületein a talajszinten és nádasban fészkelő védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak – a nagykócsag, kiskócsag, vörös gém, bakcsó, kanalasgém, kis kárókatona, törpegém és bölömbika – erősítése érdekében az őket veszélyeztető vadászható predátorfajok intenzív állománycsökkentése zajlott le.

A projekt keretében végzett feladatok jelentősen hozzájárulnak a védett, fokozottan védett és NATURA 2000 jelölő fajok állományának növekedéséhez.

Magyarországon például 125 fiatal vesz részt duális műszaki képzésben vagy gyakornoki programban az E.ON-nál, nagyobb részben villamos-, kisebb arányban gázipari területen. Törökországban közel 650 fiatal kap munkát az Enerjisánál, az E.ON és a Sabancı-csoport által közösen alapított energiavállalatnál, 150 fiatal kezdi meg szakmai pályafutását az E.ON-nál Nagy-Britanniában, 80 Svédországban.

Németországban, ahol több mint 200 ipari tanuló és duális képzésben részt vevő diák kapott szerződést, az E.ON vállalatai ismét megkapták a „Legjobb hely a tanulásra” oklevelet, mely egyfajta „védjegy” a képzést folytató cégek számára. A cél az, hogy az energiavállalat már a munkába állás első perceitől a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a gyakornokainak, hogy eredményesen fejlődjenek és fenntartható tudást szerezzenek. Az, hogy elkötelezett fiatalok képzésébe fektetnek be, azt is jelenti, hogy ellensúlyozni tudják a képzett szakemberek hiányát.

Magyarországon az E.ON utánpótlás-nevelési stratégiája hasonló, a 15–25 éves korosztályt célozza meg. A középfokú oktatási, az egyetemi és egyetem utáni, illetve végzett mérnököknek szóló programok közös jellemzője, hogy gyakorlatorientált képzési és tapasztalatszerzési lehetőséget kínál a műszaki pályára készülő vagy frissen végzett fiatalok számára. Az E.ON tanműhelyeiben a valós napi feladatokra készülhetnek fel a fiatalok, képzésüket – a felsőfokú duális szakképzéshez hasonlóan – itt is főállású E.ON-mentorok támogatják. A frissen végzett villamosmérnökök a mérnökiroda program keretében pedig egy intenzív képzés részesei, miközben teljes értékű munkavállalóként foglalkoztatják őket. A vállalat tanműhelyeiben végzett összes tanulóval munkaszerződést kötöttek az elmúlt években, akik ma már főállású munkatársak. Ugyanígy a programban végzett mérnökök számára is számos karrierutat kínálnak az E.ON-nál.

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az utánpótlásképzésben való részvételt a vállalat kiemelt feladatának tekinti:

„Magasan képzett, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket szeretnénk munkatársaink között tudni – most és a jövőben egyaránt. Annak érdekében, hogy a legjobbakkal dolgozhassunk együtt, jelen vagyunk a jövő szakembereinek már a képzésénél is, és a képző intézményekkel partnerségben saját eszközeinkkel is hozzájárulunk ahhoz, hogy képességeik kibontakoztatásához minden külső feltétel a rendelkezésükre álljon.”

A felsőfokú duális szakképzési programokba való jelentkezés ideje ezekben a hetekben zajlik, február 15-ig van idejük a fiataloknak a döntésre. A képzési lehetőségekről és követelményekről, illetve az online jelentkezési lehetőségről itt található további információ.