Balatonfüreden minden adott volt egy igazi nagyvitorlás kalandhoz: ragyogó napsütés, ideális nyári szél és profi skipperek, akik 33 hajót irányítva gondoskodtak arról, hogy a lapkiadók, televíziós társaságok, kereskedőházak, digitális ügynökségek és technológiai óriások munkatársai ne csak a taktikai fordulatokat, hanem a csapatmunka izgalmát is átélhessék. A rajtot a főszervező Indamedia elnökségi tagja, Starcz Ákos és a település polgármestere, dr. Bóka István adta meg, majd a Tihanyi-öböl hullámain versengő mezőnyben hamar kiderült, kik tudnak legügyesebben lavírozni: a Mistral-kategóriában az Indamedia Sales 1-es, a Tramontana osztályban az Atmedia 2-es csapata, a Levante mezőnyben a TV2 Play Premium, a Bora mezőnyben a MediaFuture, a Ponente futamban a ONE, a Marin-döntőben pedig az ATV Sharks ért elsőnek célba.

A versenyt követő ünnepélyes díjátadón Starcz Ákos és Litkey Farkas az elismerések mellett különdíjakat is átadtak: az Equilor Balaton Classic elismerést ismét az Indamedia Sales 1-es, a BMW Leier Auto különdíjat pedig a ONE csapata kapta meg. Újdonságként debütált idén a MediaFuture Award, amely ezentúl évente a szakma három kiemelkedő személyiséget emeli be saját Hall of Fame-jébe: a regattán résztvevők szavazatai alapján posztumusz elismerésben részesült Hantosi Bálint, a Scores Group volt vezetője és a MRSZ közterületi tagozatának egykori elnöke, díjat vehetett át Gulyás János, a Wavemaker egykori vezetője, valamint Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezetője.

A 2025-ös Media Regatta nem csupán izgalmas verseny volt, hanem a hazai médiaszakma egyik legélményszerűbb közösségi eseménye: a hullámok, a vitorlák és a jó hangulat barátságokat kovácsolt a fedélzeten, miközben szakmai díjak és elismerések is gazdára találtak. A szervezők már most ígérik, hogy a következő évben még nagyobb lendülettel térnek vissza, és a rendezvény hagyománya tovább hullámzik majd a Balaton vizén.

A közterületi tagozat hagyományos üléseinek helyszínén, a Pannónia Filmstúdióban tartott taggyűlésen a tagozat további elnökségi tagjait is megválasztotta a tagság: a média szektor képviseletében a korábban is elnökségi tagi pozíciókat betöltőket nagy mértékben preferálta a tagság így – a korábbi 9 évet követően – a további 3 évre is bizalmat szavaztak a média szektorban dr. Fecske Zoltánnak (Publimont Kft.), Jamniczky Tímeának (JCDecaux Zrt.) valamint szolgáltató szektor képviseletében Szabó Henriettának (Odex Outdoor Expert Zrt.). Új elnökségi tagként kapott voksot és bizalmat a média vállalatok képviselőjeként Koltai Viktor (Pont Reklám Kft.). 

Az elnöki stafétabotot Tóth Orsolya vehette át az OOH Szövetség teljes támogatását élvezve az M-Meter Kft-t képviselve. A közterületi piaci szereplőket összefogó szervezet megválasztott elnöke hangsúlyozta: „Köszönöm a közterületi tagozat tagjainak a megszavazott bizalmat, hiszen minden szakmai tudásomat latba vetve szeretném képviselni a közterületi piac érdekeit a lehető legtöbb szereplőt összefogva a szabályozói szándékot és a fogyasztói szempontú elvárásokat szem előtt tartva, mindezt a kereskedelmi- és reklámetikai normák által vezérelve az önszabályozásban példát mutatva. Megtiszteltetés a Magyar Reklámszövetség OOH Tagozatának elnökeként az egyik legstabilabb és ezzel együtt legdinamikusabban fejlődő hazai média iparágat képviselni. Bízom abban, hogy a nemzetközi és hazai médiaügynökségeknél és hirdetőknél szerzett tudásom és tapasztalataim hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a közterületi média továbbra is megőrizze és megerősítse erős médiapiaci pozícióját eszköz- és reklámszolgáltatási kínálatában. Egy stabil, és minden szempontból professzionálisan felépített szövetség elnöki pozícióját betölteni számomra elsősorban a meglévő szilárd szakmai és üzleti értékek megőrzését, valamint a tagjai közötti kiváló és példaértékű együttműködés tovább építését jelenti. Egy rendkívül összetartó és a hosszú évtizedek alatt összekovácsolódott közösséghez csatlakozom, amely meghatározó motorja a hazai marketing és kommunikációs térnek.” 

Tóth Orsolya kitért arra is: „A múlt, a hagyományok fontos alap, de a jövőbe kell hidat verni: a közel 200 éves múltra visszatekintő közterületi média újabb virágkorába léphet az elmúlt évek válságai ellenére, ha a közterületi reklámozás hagyományaira a modern elvárásokat is okosan figyelembe véve építkezünk. Ennek biztató jelei, hogy az OOH piac 2021-től folyamatosan az iparági átlagot meghaladóan tudott fejlődni, 2023-ban pedig közel 20%-os növekedést tudott felmutatni és 2023-ra az OOH piac majdnem elérte a 2019-es bevételi szintet. De sosem lehetünk restek, a változó környezet miatt újabb és újabb megoldandó szabályozási és önszabályozási feladatok várnak ránk. Erre a küldetésre szövetkezett anno 2016-ban az MRSZ-OOH Szövetség és ezt az alapelvet tovább visszük a 2025-2028-as ciklusban is.” 

A Magyar Reklámszövetség OOH tagozatának megválasztott elnöksége (abc sorrendben): 

ELNÖK: 

• Tóth Orsolya Scores Group (M-METER Kft.)

ELNÖKSÉGI TAGOK:

Média szektor:

• Fecske Zoltán, Publimont Kft.
• Jamniczky Tímea, JCDecaux Zrt.
• Koltai Viktor, Pont Reklám Kft.

Szolgáltató szektor:

• Szabó Henrietta, Odex Outdoor Expert Zrt.

Bálint amellett, hogy családjának élt, kiemelkedő szereplője volt az elmúlt évtizedekben a hazai reklámszakmának. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar médiapiacot minden korábbinál jobban megismerjük. A médiakutatás és -auditálás, a közönségmérés, hallgatottsági és olvasottsági adatok gyűjtésének tökéletesítése területén kimagasló eredményeket ért el. Minden szereplő számára pótolhatatlan tudást adnak az általa lefektetett innovatív módszertan alapján gyűjtött adatok. Szabadidejében is az értékek felé fordult, hiszen veterán autókat gyűjtött és versenyek gyakori résztvevője is volt. Bálint halála mind emberileg, mind szakmailag betölthetetlen űrt hagy maga után.

Őszinte és mély részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak, feleségének, fiának és lányának. Nyugodj békében, Bálint, hiányozni fogsz. Emléked és munkásságod tisztelettel megőrizzük.

A mérés 2024 június, július és augusztusában futott a Nielsenéhez (Nielsen Audience Measurement: NAM) hasonló hangazonosításos technológiával, de attól eltérően mobilapplikációs eszközzel. A minta a G-Meter mobilpanelje volt, ami a 16 év feletti állandó lakcímmel rendelkező magyar lakosságra reprezentatív. Hat csatorna, így az M1, az M4 Sport, a Duna TV, a DunaWorld/M4 Sport+, az RTL és a TV2 otthonon kívüli nézettségét mérték.

„Régóta foglalkoztatja az iparágat, hogy hogyan alakulhat az otthonon kívüli televíziónézettség a normál hétköznapokon és hétvégéken, illetve a nagyobb sportesemények időszakában, hiszen a tévénézési szokások jelentősen átalakultak az elmúlt évek során. Változik a tévénézés helyszíne és módja is. Sokan online vagy mobilon néznek lineáris adást, a nagyobb sportesemények időszakában pedig egyre többen kocsmákban, vagy tömegrendezvényeken, szurkolói övezetekben követik nyomon a műsorokat. Ennek mérésére eddig nem volt technológia Magyarországon, de mára ez itt van, elérhető. Mint minden új technológiának, ennek is vannak korlátai, de a hazánkban használt rendszer a világ élvonalát képviseli, és több országban is bizonyított már. Az OOH nézettségi adatok önállóan vagy a lengyel minta alapján a Nielsennel együtt is publikálhatók.” – mondta el a projekt kapcsán Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője.

„Lengyel sztenderd alapján az életvitelszerű tartózkodási helytől – ami lehet otthon, barát/barátnő lakása vagy kollégium is – 50 méteren kívül történő tévénézést tekintjük OOH-nak. Így ebbe beletartoznak a szórakozóhelyek kivetítői és az is, ha vendégségbe megyünk (guest viewing). És mivel a készülék magát is hallja, így beletartozik mindaz a lineáris tévézés is, ami nem nagy képernyőn történik – csak legyen meg a minimum 50 méter távolság!” – tette hozzá Ambruszter Géza, a Gemius ügyvezetője.

Az eredmények azt mutatják, hogy az out of home nézés kétszámjegyű nézettségnövekedést jelentett a tesztprojekt során. A labdarúgó EB élő mérkőzései körüli reklámblokkokban a Nielsen mérése szerint 8 465 in-home EQ GRP termelődött a 18-59 éves korosztályban, ezt az OOH 1 053-mal emelte meg, ami 12,4%-os ratingtöbblet.

A különböző célcsoportokat vizsgálva (1. ábra) az látszik, hogy a GRP-emelkedés 10% és 17% között szór. (Érdekesek a nők esetében a magasabb számok, lehet, hogy az EB számukra is esemény volt, különösen, hogy magyar részvételű EB-ről beszélünk.) Az adatokból kirajzolódik, hogy minél fiatalabbakat vizsgáltak a 18+-tól a 18-59-en át a 18-49-es célcsoportig, úgy nőtt az OOH extra hozadéka. Valószínűleg minél fiatalabbakról van szó, annál szívesebben mozdulnak ki és/vagy néznek mobilon – legalább 50 méterre a jellemző tartózkodási helyüktől – lineáris TV tartalmakat.

Meghatározó eredmény továbbá, hogy az OOH nézettség nem csak az EB alatt, hanem az EB és az olimpia közötti héten is szignifikáns volt (2. ábra). A mért hat csatornán a NAM alapján 10 678 18-59-es EQ rating keletkezett, OOH-ban pedig 1 158, ami 11%-os többlet. Ezen a nyári héten a 18-59-es célcsoport tévénézésre fordított átlagos ideje az adott csatornák esetében a Nielsen mérése szerint 43 perc 52 másodperc volt, miközben az OOH 4 perc 23 másodperc – 24,3%-os OOH elérés mellett.

A különböző korcsoportokat vizsgálva (3. ábra) az ATV esetén azt látjuk, hogy a legfiatalabb 16-29-es célcsoportnál a legnagyobb az OOH hozadéka, majdnem 30%.

“Az eredmények tükrében felmerül pár fontos kérdés: lehet, hogy a lineáris tévé jobban tartja magát, mint azt gondoljuk, mert a nézés egy része áttevődött mobilra, amit a Nielsen nem mér? Lehet, hogy a fiatalok többet lineáris tévéznek, mint amit a Nielsen adatok mutatnak? A tesztet és az elemzéseket érdemes lenne folytatni, és a fenti kérdésekre is válaszokat keresni.” – mondta el Karácsony László. A stratégiai és marketing igazgató hozzáfűzte: „Ha az OOH nézettségi adatok bekerülhetnének a mérésbe akkor az extra nézettségnek köszönhetően valószínűleg lehetne kereskedelmi másodperceket zárni, kisebb reklámzaj mellett nagyobb lehetne a kampányok hatása, és kevésbé ártana a nézettségnek a túl sok reklám. Ez egy lehetőség a minőség javítására.”

Schneider Henrik, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetője hozzáfűzte: „Lengyelországban a Nielsen és a Gemius együttműködésével már a mérés része az out of home is, a Nielsen naponta fuzionálja a háztartási panelből származó és a megkapott OOH adatokat. Az ott kialakult, évek alatt tökéletesített és auditált módszertan átvehető. Első lépésként egy tesztfúzióra lesz szükség, amihez a jelenlegi tervek szerint a technikai fejlesztési előfeltételek Nielsen oldalon 2025-ben állnak majd rendelkezésre. Mivel a változás teljes piaci alapon vezethető csak be, részlegesen nem, ezért ennek a tesztnek az eredményéről transzparens piaci egyeztetésre van szükség. Ugyanakkor megállapodás esetén 2026-tól – így akár a következő foci VB idején is – technikailag már az OOH nézettséggel bővített adat lehet a Nielsen által naponta publikált nézettség.”

A rendezvényen neves hazai szakemberek és egy nemzetközi előadó is képet adott a rádiós piacról, valamint annak legújabb kutatási eredményeiről. Elsőként Szabó László Zsolt, az NMHH együttműködési és kutatási igazgatója hívta fel a figyelmet a médiatípus fontosságára, amelyet annak népszerűségével támasztott alá, ugyanis ma Magyarországon több mint 7,5 millióan hallgatnak hetente legalább egyszer rádiót. Majd Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiós piac aktualitásait. Kiemelte, hogy az audio formátumok között továbbra is a rádió a legerősebb szereplő, maga mögött tudva a podcastet és a streamelt zenét egyaránt. Betekintést nyújtott abba is, hogy bár megjelent a mesterséges intelligencia a rádiós szpotgyártásban is, egyelőre nem képes kellően színvonalas, komplex hirdetések összeállítására, így nem veszélyezteti gyártók munkáját. Ezt követően a szakember kutatási adatokat mutatott be, amelyekkel megcáfolta a hirdetők körében legtöbbet ismételt tévhiteket, így az is kiderült, hogy a rádió hatékonyan növeli a forgalmat, valamint, hogy a fiatalok is elérhetők rádióval. Galavics András arra buzdította a hirdetőket, hogy rádiós mixet használjanak hirdetéseiknél, ugyanis a rádióhallgatók közel háromnegyede (73%) egy adott csatornának az exkluzív hallgatója, így a legnagyobb elérést több rádiócsatornán keresztül lehet csak realizálni. Ezt követően Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője beszélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak Magyarországon a műszeres rádióhallgatottság-mérésnek, amely bevezetését már 2 éve teszteli a piackutató cég, az indulás pedig 2025-re várható. Majd Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hogy a rádió a minden vizsgált médiaplatform reach-ét megemeli, a podcast ezt fokozza, sőt a két audióformátummal a kevesebbet tévézők is elérhetők. A konferencián Ciaran Cunningham, a Radiocentre Ireland vezérigazgatója adott képet az ír rádiós piacról.

Az esemény második felében Kapitány János, az Atmedia direkt értékesítési és promóciós vezetője előadásában azt mutatta be, hogy hogyan lehet kizárólag a hangok által márkát építeni. Az előadás alapja egy októberben elvégzett fókuszcsoportos kutatás volt, amely során egy fiktív termék 3 verzióban elkészített rádióreklámját játszották le az interjúalanyoknak. Az egyes verziók szövege teljesen megegyezett, a hangzásvilág – a hangok, a zene és az effektek – viszont jelentősen eltértek. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy válaszadóknak van elképzelésük a termékről és annak értékeiről kizárólag a szpotok alapján is, sőt, az kíváncsiságot és vágyat is kiváltottak a termék iránt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a rádió egyik legnagyobb ereje az, hogy beindítja a képzeletet, és így a márka is bensővé́ válik és épül. Ezt követően Gundel Takács Gábor kérdezte az ügyféloldal képviselőit, Dr. Kardos Máriát, a Goodwill Pharma tulajdonosát, Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját, valamint Dolezsai Gergelyt, a Yettel korábbi márka- és marketingkommunikációs igazgatóját, hogy hogyan tudják kiaknázni a rádióban rejlő lehetőségeket.

Az esemény zárásaként Rákóczi Feri a Rádió1 műsorvezetője beszélgetett Rúzsa Magdival és Lofti Begivel arról, hogy hogyan segítette zenei karrierjüket a rádió, valamint az is kiderült, hogy még mindig fontos mérföldkőnek élik meg, ha az új számaikat először játssza a rádió.

A konferencián elhangzott előadások hamarosan a MiértRádió? Egyesület honlapján lesznek elérhetők: https://miertradio.hu/

Gulyás János, az MRSZ elnöke hangsúlyozta: „A nyári újranyitás optimizmusa a kutatás második fázisában adott válaszokban is érződött, de az iparági szereplők egyetértettek abban, hogy azok a költések, amelyeket töröltek, azok már biztosan nem folynak vissza a reklámiparba. Fontos kiemelni, hogy bár összességében csökkent a várható piaci visszaesés mértéke, de ez nem egységes várakozás. Az olló az egyes szektorok között még nagyobbra nyílt. Vannak, akik a májusi prognózishoz képest sokkal borúlátóbbak, így az eseménymarketing, a rádiós szereplők és a kreatív ügynökségek, míg vannak, akik kisebb visszaesésre számítanak.”

Hantosi Bálint, a Scores Group kutatóintézet vezetője hozzátette: „Ugyan valamivel több pénz folyik a médiába, mint amennyit az első adatfelvételnél prognosztizálták a piaci szereplők, de ez csak azt jelenti, hogy nem a legrosszabb forgatókönyv érvényesül. A második felmérés eredményei azt mutatják, hogy a piaci szereplők megismerték és megtanultak együtt élni az új körülményekkel.”

Válaszadók összetétele

Jellemző a helyzet komolyságára és a szakma összetartására, hogy a májusi adatfelvétel rövid ideje alatt 386-an töltötték ki a kérdőívet. A válaszadási kedv alig csökkent a szeptember elején zárult második adatfelvétel során, amikor 359 cégvezető vállalkozott a kérdések megválaszolására. A válaszadók közel 79%-át MRSZ tagvállalat vagy a társszövetségek képviselői tették ki, az egyéb iparági szereplők (21%) válaszait is elemezték. Minden médiatípus képviseltette magát, sokféle hirdető és számos ügynökség volt a kitöltők között. A mintában a legkülönbözőbb méretű, többnyire magyar tulajdonú cégek találhatók.

Az MRSZ Médiatorta[1] 2020-ban 189,48 milliárdos méretűre eshet össze, az MRSZ Kommunikációs torta[2] pedig 319,16 milliárdra csökkenhet

A májusi prognózisban előre jelezetthez képest, kissé csökkent a válaszadók szerint becsült visszaesés mértéke, de iparági szinten még mindig nagyon jelentős piaci esés várható. A 2019-es médiatorta 245,08 milliárdról 2020-ban 189,48 milliárdos méretűre apadhat. A kutatásban résztvevő piaci szereplők prognózisa szerint 2020-ban (a médiatortát is magába foglaló) kommunikációs torta várható csökkenése pedig a 2019-es bázisévhez képest 467,96 milliárdról 2020-ban 319,16 milliárd méretűre csökkenhet.

Stagnálás következhet

Az iparág üzleti helyzetének romlási esélye továbbra is fennáll, de 23%-kal kevesebben, – az előző lekérdezés 76%-a helyett – a legutóbbi adatfelvétel alapján mindössze a kitöltők 53%-a számol ezzel a forgatókönyvvel. Stagnálásra 25%-kal többen gondolnak, javulásra az első etapban rögzített 4%-hoz képest 10% lát esélyt. A legelkeserítőbbnek az ügynökségek látják a jövőt.

A várakozás továbbra is a recesszió

A májusi mérésnél még 82% volt a visszaesést prognosztizálók aránya, amely szeptember elejére 73%-ra, mintegy 10 %-kal csökkent. A második adatfelvételnél 10%-kal kevesebben (66%) számítanak a bevételek visszaesésére a saját cégüknél. A piaci szereplők 30%-kal kevesebben prognosztizálnak 30-50%-os bevétel csökkenést, a legtöbben a 10-20%-ot. A versenytársáról minden második ügynökség és médiatulajdonos elképzelhetőnek tartja, hogy még az idén csődbe megy. A saját cég tekintetében pozitívabb a kép, mint az első lekérdezésnél.

Csak 2020. év végétől várható kissé javuló tendencia: A piac elhúzódó válságra számít

A tavaszi kutatáshoz képest, a második vírushullámmal is számolva az látszik, hogy a cégvezetők többsége már csak a 2021. második negyedéve utáni időszaktól reméli, hogy teljesítményüket tekintve a tavaly évvégi szintre sikerülhet felzárkózniuk. Három éves távlatban hasonlóan látják a helyzetet, mint májusban.

A cégek munkaerőpiaci helyzetében a második-harmadik negyedév nem jelentett komoly változást

Bár az első hullámnál a munkáltatók és munkavállalók is komoly egzisztenciális kétségbeesésben voltak, most tapasztalható némi piaci megnyugvás. A válságkezelés eszközeinek tekintetében releváns különbség nincs az iparági szereplők májusi és szeptember eleji felmérésben megmutatkozó véleményében, továbbra is a kötelező fizetett szabadság kiadása és a munkabér csökkentése a leggyakoribb válságkezelő lépések. A vállalatok a krízis kezelésében továbbra sem tekintenek elsődleges eszközként a munkaerő csökkentésére, de 22% már így is élt ezzel a lehetőséggel. A továbbiakban csak 2% gondolja, hogy ezt a megoldást fogja választani. A munkabér csökkentését eddig 42% alkalmazta. A legkisebb arányban a hirdetői szektorban (11%), a leginkább az ügynökségeknél (54%) történtek ilyen intézkedések.

Az innováció visszaszorul, több a törölt tevékenység

A fejlesztések elhalasztása az összes válaszoló cég tekintetében már eddig is meghaladta az 50%-ot, ez a negatív tendencia a jövőben is folytatódni látszik. Ugyanakkor nőtt a törölt tevékenységek (fejlesztések, beruházások, marketing, kutatás) aránya, vagyis azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban csak halasztottak, most törölni kényszerültek. A várható költségcsökkentési lépések közül a hirdetők körében a marketing kampányok további elhalasztása a leginkább tervezett lépés, ami érzékenyen érinti a szektor többi szereplőjét.

A kommunikációs iparág továbbra is vár állami segítséget, kiemelten a járulékcsökkentések terén

A kormányzati intézkedésekkel szemben támasztott elvárások nem mutatnak jelentős elmozdulást az előző lekérdezéshez képest. A válaszadók 96,8% úgy gondolja, hogy jelen helyzetben továbbra is szüksége lenne célzott kormányzati intézkedésekre. A munkavállalók fizetésének részleges átvállalását választók aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 60%-ról 44%-ra. Ez arra enged következtetni, hogy ebben a lehetőségben már kevésbé bíznak a cégvezetők. A cégek átlagánál az ügynökségek részéről jóval magasabb arányú a kormányzati segítség igénye szinte minden pontban. A járulékterhek csökkentését 92% várja. Az állami költések szintjének emelését leginkább a médiatulajdonosok (41%) igényelnék.

Gulyás János végül kiemelte „A Reklámszövetség feladatának tartja, hogy a Covid-19 okozta válsághelyzetben a kommunikációs iparág és a gazdasági szereplők számára releváns adatokkal szolgáljon: aggregálja, elemezze a piaci véleményvezérek, a cégvezetők meglátásait, benyomásait, várakozásait. Az MRSZ Barométer kutatássorozattal szeretnénk végigkísérni a válság egyes szakaszainak hatását a reklámiparági szereplőkre, azok gazdasági folyamatokra való reakcióit és a változásokat, ezért a következő felmérést már novemberben megvalósítjuk.”

Az MRSZ Barométer kutatás részletes összefoglalóját itt találhatják.

[1] A médiatorta (digitális, televízió, sajtó, közterület, rádió és mozi) homogén adatokat, s kizárólag a médiánál megjelenő net-net hirdetési bevételeket tartalmazza átfedések nélkül teljesen egységes szempontrendszer szerint. (Nincs benne a gyártási költség. A barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepel.)

[2] A kommunikációs torta a net-net költéseket tartalmazza átfedések nélkül. Magába foglalja a médiatortát; a korábbi reklámtorta két szeletét: az adatvezérelt marketinget (direktmarketing) és az ambientet; valamint újabb szegmenseket: a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, a PR-t, valamint a médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított gyártási költségeket.