A kiemelt különlegességek közé tartozik a 26 éves korától a haláláig Franciaországban élő Hantaï Simon egyik remekműve (a nyitóképen). A világ egyik leghíresebb absztrakt festőjének alkotásai az egész földkerekségen keresettek, 2016-ban az egyik festménye 4 millió euróért, vagyis több mint 1,4 milliárd forintért kelt el a Sotheby’s párizsi aukcióján. A vásáron látható Cím nélkül I-IV. (1981–97) nagyformátumú alkotás bluechip kategoriájú és többek között szerepelt a Gagosian párizsi tárlatán, valamint tavaly a Louis Vuitton Fondation centenáriumi kiállításán. A négy darabból álló, három méter magas mű lefedi Hantaï egész életművét. A páratlanul értékes és izgalmas műalkotást a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria hozza el a kiállításra.

A 2020-ban elhunyt Konok Tamás egyik utolsó darabját is bemutatják a rendezvényen. A művész 41 S.T. című képe magában hordozza mindazt a tapasztalatot és bölcsességet, amelyet Konok folyamatosan kibontakozó életművébe sűrített. A festmény a Molnár Ani Galéria kínálatában kerül a közönség elé.

Nádler István korunk egyik legkeresettebb kortárs magyar művésze, az Iparterv generáció tagja, a neoavantgárd mozgalom kiemelkedő alakja. A vásáron a közönség elsőként találkozhat a festő egyik legújabb, nagyméretű művével a Kisterem Galéria standján.

Vera Molnar egy korai remekműve (1972) is látható lesz a Budapest Contemporaryn. A magyar származású, Franciaországban élő 99 éves képzőművész egyik kollekciójáért idén júliusban 1,2 millió dollárt (nagyjából 415 millió forint) fizettek a Sothesby’s aukcióján. A számítógépes művészet úttörőjének kollázsa a Vintage Galéria jóvoltából lesz látható a Bálnában.

Öt évvel ezelőtt a Virág Judit Galéria tartott először kortárs aukciót idehaza a háború utáni magyar művekből. Az elmúlt esztendőkben világosan kirajzolódtak a tendenciák: megjelent egy új vevőkör a klasszikus aukciókon megszokottól eltérő licitálási szokásokkal. “A mostani árverésen is feltűnően sok volt az online és telefonos vásárló, a tételek felénél ők domináltak. Egyértelműen látjuk, hogy felnőtt egy fiatal generáció, amely nyitott a hazai kortárs alkotásokra és elsősorban a neoavantgárd művészetet értékeli, keresi” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze és az aukció vezetője. “Az új generáció tagjai tudatosak. Olyan műveket keresnek, amelyek a nemzetközi trendekbe illeszkednek, értékük pedig várhatóan még tovább emelkedik” – tette hozzá Kelen Anna.

A szezonnyitó kortárs árverésen több jelentős és művészettörténeti szempontból izgalmas mű szerepelt. Lakner László festményei ugyan gyakran tűnnek fel nívós árveréseken, azonban szürnaturalista korszakából csak ritkán kerülnek kalapács alá alkotások. A Csendélet című mű ilyen különleges darab. A kép egészen 9 millió forintig kúszott fel.

Ugyancsak művészettörténeti jelentőséggel bír Fajó János Piskóták III. című örömöt sugárzó, lüktető képe. Ez az egyik első festménye, amelyen Fajó a később védjegyévé vált piskóta szimbólumot használta. A múzeumi rangú alkotását Kelen Anna aukcióvezető 17 millió forintnál ütötte le.

Keserü Ilona napjaink legnagyobb képzőművészeti világsztárja, alkotásai roppant elismertek és keresettek. A tavaszi aukción ezúttal Keserü két festménye is szerepelt. A művész talán legizgalmasabb korszakából származó Közelítés emléke című festményt 14 millió forintért, a Felszálló hangzat című, színektől lüktető alkotását úgyszintén 14 millió forintért vásárolták meg.

„Egészen különleges élmény Hantaï Simon alkotását, főleg egy ilyen erőteljes művét látni az aukciónkon. Bár magyar művészről beszélünk, festményei elsősorban külföldi árveréseken tűnnek fel, igazi világsztárnak számít. A mai eredmények is bizonyítják, hogy a kortárs magyar festészet egyre inkább eléri azt a szintet, amelyet minősége alapján megérdemel. Évek óta dolgozunk a Virág Judit Galériában a kortárs alkotók megismertetésével, presztízsük növelésével. Beérik a rengeteg erőfeszítés” – összegezte Kelen Anna.

Hantaï Simon (képének részlete a nyitóképen), a leghíresebb magyar absztrakt festő feltűnése igazi nóvum a hazai műkincspiacon. A művész iránti hatalmas nemzetközi érdeklődést jól jelzi, hogy 2016-ban 4 millió euróért, vagyis több mint 1,4 milliárd forintért kelt el az egyik festménye a Sotheby’s párizsi aukcióján. A 12. Háború utáni és kortárs művek aukcióján 32 millió forintról indul a licitháború nagyméretű olajvászon képéért. Hantaï 1948-ban Párizsban telepedett le, utána soha többé nem jött vissza Magyarországra – modern művein megelevenedő különleges világát nem hagyományos eszközökkel, hanem pengével, ronggyal, szivaccsal alkotta meg.

Keserü Ilona Közelítés emléke című képe egy különleges reprezentációja a művész egyik legizgalmasabb korszakának, kikiáltási ára 6 millió forint. Keserü egy másik festménye is új tulajdonosát keresi 13 millió forintos induló árról – a Felszálló hangzat című képen vízszintes színsávok adnak hátteret a felfelé haladó két színfolt-csoportnak, amelyek − a mű címéből kiindulva − zenei akkordokként is értelmezhetők.

Fajó János Piskóták III. című, örömöt sugárzó, lüktető hatású képe a művész egyik első festménye, amelyen az ikonikussá vált, babapiskóta formát használta. A nagyméretű, múzeumi rangú kép 10 millió forintos kikiáltási árról indul. Érdekesség, hogy Fajó egy „piskótás” térplasztikával is szerepel a tavaszi aukción.

Kassák Lajos Kompozíció No.3. című képe 1960-an született. Zsúfolt színvilágával hidat képez az európai konstruktivizmus és a magyar táj- és atmoszféra festők között. Nem csak most, hanem már a hatvanas években is zajos sikerrel szerepelt nemzetközi kiállításokon, többek között Párizsban is. Kassák műveiért egyre többet fizetnek a műértők – a most aukcióra kerülő kép 24 millió forintos kikiáltási árról indul.

Lakner László a kortárs aukciók állandó szereplője, ám szürnaturalista korszakának darabjai csak ritkán kerülnek kalapács alá elő a hazai műkincspiacon. A 7.5 millió forintról induló Csendélet című kép ezért igazi csemege a műgyűjtők számára.

„Az utóbbi években rendkívüli mértékben felértékelődtek a kortárs magyar alkotók, akiknek az alkotásai külföldön akár több száz millió forintért találnak új tulajdonosra. A mindenkori célkitűzésünkhöz tartjuk magunkat, különleges tavaszi aukciós gyűjteményünkkel még tovább kívánjuk növelni művészeink értékét és megbecsülését” – mondta el Kelen Anna aukcióvezető, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A galéria tavaszi aukcióján szereplő összes mű ingyenesen megtekinthető április 11-22. között a 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. szám alatt.

A centenáriumi tárlaton a hangsúly az ötvenes évekbeli alkotásokon lesz. Az erőteljes színvilágú, fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal gazdagított szürrealista képei közül kettő is szerepelt Hantai első párizsi tárlatán, melyet André Breton a szürrealizmus atyja rendezett, és röviddel Hantai Párizsba érkezése után mutatott be. A folyamatos kísérletezés eredményeként szakított a szürrealistákkal, alkotásai egyre erőteljesebben gesztusokká váltak, Hantai az absztrakt expresszionizmus felé fordult. A tárlat jól tükrözi a két korszak közötti átmenetet. A hatvanas évektől visszanyúlt a kezdetekhez, újragondolva, tökéletesítve azt, ezáltal létrehozva saját technikáját a “pliage”-t. A vászon hajtogatásával, gyűrésével, csomózásával és festésével Hantai kilenc egymástól jól elkülöníthető korszakot hozott létre. Ezek közül a Mariale-, a Catamuron- és a Tabula-sorozat egy-egy darabja látható a tárlaton.

A KMFA Galéria “Hantai 100” című kiállítása a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményes anyagából rendezett kiállítással egyidőben látható, mintegy kiegészítve a páratlan életművet.

A galériában szereplő alkotások közül néhány darabot még soha nem látott a hazai közönség. Az életmű kiindulópontjaként a Képzőművészeti Főiskolán készült figurális kisméretű pasztelljével indul a tárlat. Hantai is, mint kortársai közül sokan, például a galéria vezető művésze Reigl Judit, sorozatokban alkotott, mindig kísérletezve különböző anyagokkal, technikákkal.

Hantai festményei a világ vezető múzeumait és meghatározó magángyűjteményeit gazdagítják. Idén májusban a centenárium alkalmából több, mint 130 alkotását mutatták be a párizsi Louis Vuitton Fondation emblematikus épületében Anne Baldassari kurátor vezetésével. A művészt 2019 óta a világ egyik leghíresebb magángalériája Gagosian képviseli.

A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria 2005 óta mutatja be rendszeresen hazai és nemzetközi kiállításokon Hantai alkotásait. A KMFA adta ki a művész három nyelvű gazdagon illusztrált 680-as oldalas monográfiáját.

A tárlat korlátozott létszámban látogatható és megtekintése regisztrációhoz kötött. A kiállítás december 8-tól december 22-ig látogatható hétfőtől péntekig 10:00 és 18:00 óra között és szombaton 10:00 és 14:00 között.

Ikonikus 1958-as Dominancia-Központ című festménye mellett egy 1956-os Villám című, közel két méteres alkotás is szerepel, melyet a párizsi Centre Pompidou adott kölcsön erre az utazó tárlatra. Az amerikai absztrakt expresszionizmus nagyágyúi Joan Mitchell, Lee Krasner, Helen Frankenthaler, Mark Rothko, Jackson Pollock, Bart Newman festményei mellett az európai informel alkotók, mint Georges Mathieu, K.O. Götz, Pierre Soulages és nem mellesleg a szintén magyar származású Hantai Simon munkáit is megtekinthetik a látogatók.

Ez év októberétől a bécsi Albertina Modernben, majd az oslói Munch Múzeumban is látható lesz ez a közel 100 absztrakt alkotást bemutató tárlat.

„Ritkán, nagyon ritkán, de előfordul, hogy a test pontos, tökéletes eszközzé változik. A tudatalatti és a tudatos összeolvad, és egyszerű tanúként van jelen. Tanú, aki meglepve, sőt csodálattal figyeli az Egyetemes, az Időn kívüli – az Időtlen mint Én – betörését az Itt és Mostba.” (Reigl Judit)

Reigl Judit szélesebb körű sikere 80 éves kora után köszöntött be, miután megismerkedett Makláry Kálmánnal. A galériás közreműködésével itthon három múzeumi kiállításon voltak láthatók a Kossuth-díjas festő fantasztikus alkotásai. 2005-ben a Műcsarnok adott otthont az első retrospektív tárlatnak, majd ezt követte 2010-ben a debreceni Modem és 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum. A művészt Makláry 2004 óta képviseli hazai és nemzetközi szinten egyaránt, műveit rendszeresen állítja ki Európa számos neves művészeti vásárán. Ennek a kitartó munkának köszönhetően a nemzetközi szakma, nyugat-európai és amerikai szakemberek, művészettörténészek és gyűjtők elkezdték újra felfedezni életművét, számos elismert külföldi kiállítóhely adott helyet az alkotásait bemutató tárlatoknak.

Reigl művei hidat képeznek a két kontinens hasonló indíttatású iskolái között. A kiállításra való bekerülés is azt bizonyítja, hogy Reigl művészete a háború utáni absztrakt festészet “main stream-jének meghatározó része.

A június 4-től szeptember 25-ig látogatható tárlat kurátora Daniel Zamani.

Reigl és Hantai a II. világháború idején járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol szoros barátság alakult ki közöttük. Számos alkalommal együtt állítottak ki és vettek részt különböző alkotói táborokban is. Az iskola után, Szőnyi ajánlásával és az akkori Római Magyar Akadémiát vezető Kardos Tibor meghívására ösztöndíjat kaptak, és 1947-48-ban együtt mutatkoztak be több római kiállításon. Hantai a vasfüggöny leereszkedése után nem tért haza Rómából, Párizsba költözött. Judit még visszajött, de 1950-ben ő is Párizsba szökött, hogy szabadon alkothasson. Hantai André Bretont megismerve csatlakozott a szürrealisták csoportjához, 1953-ban pedig már a szürrealisták galériájában, az L’Etoile Scellée-ben állított ki, ahová Reigl Juditot is beajánlotta. Reigl kiállított műveinek többsége azonban már itt is az absztrakció stíluselemeit viselte magán, nem akart csatlakozni a csoporthoz, az ő útja a szürrealizmuson túllépve, már az absztrakció felé vezetett. Hantai is követte hamarosan. Az 50-es évek elején már Párizsban is ismerik az Amerikából induló absztrakt expresszionizmust, amit Franciaországban tasizmusként emlegetnek. Ezt a vonalat képviseli Pierre Soulages, Serge Poliakoff, Jean Dubuffet, Georges Matthieu.) Reigl és Hantai ekkor még egy úton járt, a francia művészcsoport tagjaiként szerepeltek több neves nemzetközi kiállításon.

Magyarországon eközben a tiltott művészek közé sorolta őket a „szakma”, nem vettek róluk tudomást, műveiket itthon néhány csoportos kiállításon kívül az ezredfordulóig nem is nagyon lehetett látni. Mára azonban már mindkét művész életműve elfoglalta méltó helyét a hazai és nemzetközi művészettörténetben és műkereskedelemben: a 2008-ban elhunyt Hantai életművét az egyik legbefolyásosabb nemzetközi galéria, a Gagosian képviseli. Reigl Judit  rendszeresen szerepel a legtekintélyesebb galériák, múzeumok kiállításain, a világ vezető aukciós házak presztízs árverésein.

A Kálmán Makláry Fine Arts 2005 óta állítja ki a két művészt Budapesten és a világ nagy művészeti központjaiban,  legátfogóbb monográfiájukat is a galéria publikálta. A mostani, Falk Miksa utcai bemutató korai korszakukat, lelki és művészi rokonságukat állítja párhuzamba.

A Gagosian a legnagyobb modern művészek, – többek mellett Georg Baselitz, Andreas Gursky, Anselm Kiefer, Jeff Koons, Takashi Murakami, Ed Ruscha, Richard Serra– képviselője, és számtalan fontos műkereskedelmi központban, New Yorkban, Los Angeles-ben, San Franciscóban, Londonban, Párizsban, Genfben, Bázelban, Rómában, Athénban és Hong Kongban vannak kiállítótermei. Piaci pozíciója és több évtizedes nemzetközi tekintélye garancia arra, hogy Hantai ázsiója pár éven belül világszerte felértékelődik, pedig a 4.4 millió eurós ( 1.460.000.000 forintos) rekord árával már most is a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik.

A jelentős alkotók hagyatékáért és képviseletéért kemény harcok folynak a nemzetközi sztár galériák között a világ műkereskedelmi piacán. Hantainak halála után a legjelentősebbek, – pl. a New York-i Paul Kasmin, a Mnuchin Gallery vagy a londoni Timothy Taylor galéria – rendeztek kiállításokat, de most úgy tűnik, Larry Gagosiannak sikerült elhalászni a nagy értékű hagyatékot a többiek elől.

Az októberi párizsi kiállítás megnyitóval párhuzamosan, szeptember 26-án  Budapesten, a Kálmán Makláry Fine Arts galériában is nyílik egy Reigl Judittal, a másik világhírű magyar művésszel közös Hantai Simon kiállítás. A Kálmán Makláry Fine Arts galéria Hantai és Reigl, a két meghatározó magyar származású absztrakt művész életművét magyar, angol és francia nyelvű monográfiákban dolgozta fel, és alkotásaikat 2005 óta rendszeresen kiállítja nemzetközi művészeti vásárokon és a Falk Miksa utca galériában.