A magyar nők többsége egyetért abban, hogy a márkás ruhák jobb minőségűek és tartósabbak, mint név nélküli társaik, ugyanakkor teljes áron jellemzően nem tudják megfizetni azokat – derült ki a Stilago nemzetközi divatwebáruház felméréséből. A több mint 5000 nő részvételével zajló (online, nem reprezentatív) kutatás válaszadóinak 79 százaléka csak outletben vagy akciós áron szokott márkás darabokat vásárolni, és csupán minden tizedik hölgy mondta azt, hogy a brand fontosabb számára az árnál.

A felmérés arra is rámutatott, hogy 43 százalék szívesen válogatna gyakrabban a jól ismert divatházak kínálatából, de általában nem engedheti meg magának. Emiatt lehet, hogy a megkérdezettek fele többnyire nem márkás darabokat választ, mindössze 4 százalék az, aki kizárólag a jól ismert nevek kínálatából öltözködik.

A 25 év alattiak a leginkább árérzékenyek, 54 százalékuk mondta, hogy nem teheti meg, hogy márkásan öltözködjön. „Nem meglepő az eredmény, hiszen a fiataloknak jellemzően még nincs önálló keresete. Talán pont emiatt is vágyakoznak jobban a márkás ruhákra: köztük vannak a legtöbben, akik jobban érzik magukat az ilyen darabokban, és az átlaghoz képest többen gondolják úgy, hogy komolyabban veszik őket, ha márkás ruhát viselnek” – emelte ki Kovács Anikó, a Stilago magyarországi projektmenedzsere.

A cipőnél nem engedünk

A válaszadók elsősorban plázákban és márkaüzletekben szoktak vásárolni, ugyanakkor 27 százalék az interneten néz körbe, ha márkás darabot keres.

A ruhadarabok közül a cipőnél ügyelünk leginkább a minőségre: a megkérdezettek 78 százaléka számára kiemelten fontos, hogy a lábbelije márkás legyen. A második helyet a kabát szerezte meg, de azt már mindössze a válaszadók 40 százaléka jelölte meg, míg a dobogó harmadik fokára a nadrág került. A legkevésbé a kiegészítők, valamint a ruhák és szoknyák esetében fontos a márkajelzés.

Nem kelendők az utánzatok

Bár valóban fontos a brand – a hölgyek 92 százaléka figyel oda rá vásárlás közben –, nem a magamutogatás a cél: mindössze a felmérés résztvevőinek 5 százaléka szeretné, hogy mások is lássák, ha drágább darabokat visel. „Ez összecseng azzal, miszerint a márkás ruhákat jobb minőségűnek tartjuk – magyarázta Kovács Anikó. – Emiatt lehet az is, hogy az utánzatok nem népszerűek a magyar hölgyek körében.” A megkérdezettek egyötöde soha nem venne hamisítványt, további kétötöde ugyan vásárolt már ilyen darabot, de általában megbánta azt. Csupán 3 százalék gondolja úgy, hogy az utánzatok kizárólag a márkajelzésben különböznek az eredeti daraboktól.

A képzéssel elsőként egy pekingi magániskola állt elő, amely mindenekelőtt tandíjával hívta fel magára a figyelmet: egy tíznapos képzésért mintegy 33 ezer jüant (1,3 millió forint) kér, ami a fővárosban dolgozók havi átlagfizetésének hatszorosa.

A tanfolyam elvégzői a legnagyobb luxusmárkák történetével, vállalati kultúrájával és a termékek elkészítésének folyamatával is megismerkedhetnek, elméleti és gyakorlati órákon sajátíthatják el a márkák eredetisége felismerésének tudományát. Az iskola ötlete egy korábban Franciaországban tanult helyi üzletasszonytól indult, aki a kínai sajtónak elmondta, hogy a hatalmas kereslet és a speciális tudás tanításának teljes hiánya szolgált az intézmény indításának alapjául. A képzés több lépcsőben, alap-, közép- és felső szinteken valósul meg, arra főként a luxusmárkák szerelmesei, luxuscégeknél elhelyezkedni kívánók és ezeket a termékeket értékesítők jelentkeztek.

Hasonló képzést Sanghajban is kínál egy pekingitől független iskola, mely on-line kurzusokat és angol nyelvű órákat is ajánl. Várhatóan az ország többi nagyvárosában is indulnak a jövőben hasonló képzések.

A luxustermékek iránti kereslet évről évre nő a kelet-ázsiai országban, aminek hátterében a rendelkezésre álló jövedelem növekedése, a középosztály szélesedése és a nyugati befolyás erősödése áll. A luxustermékek komoly státuszszimbólumnak számítanak, mindenekelőtt a legfiatalabb generáció, az 1980 után születettek körében. Kína ma a világ luxustermékeinek legnagyobb fogyasztója, 2013-ban a hivatalos statisztikák szerint globálisan kínaiak vásárolták fel az összes értékesített luxustermék 47 százalékát, összesen több, mint 100 milliárd dollárt költve ezen termékekre.

Szeptember elején a Google és az LVMH luxuscikk-csoport (többek között a Louis Vuittontulajdonosa) megállapodást kötött a hamisított termékek online hirdetésének és kereskedelmének korlátozásáról, egyúttal a vásárlók online márkaélményének fokozásáról, amellyel hosszadalmas jogi vitájuknak vetettek véget. Júliusban hasonló megállapodás született az eBay-jel is.

(Forrás: MTI, LVMH, fotó: Chaumet/LVMH)