Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz elnök továbbra is meg kívánja valósítani céljait: meghódítani, leigázni, elfoglalni Ukrajnát. Egy európai, egy uniós tagjelölt országot – húzta alá. Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottabban kellett volna fellépnie már 2014-ben, amikor Oroszország a Krímet lerohanta. „Nem lett volna szabad hagyni, hogy mindez megtörténhessen büntetlenség nélkül” – fogalmazott Borrell, majd egyértelműnek nevezte, hogy minden elmaradt lépés arra sarkallja Oroszországot, hogy még inkább elmérgesítse a helyeztet.

Kiemelte: az ukrajnai háborúban Kína szerepe egyre nagyobb, ahogy Irán és Észak-Korea támogatása is egyre jelentősebb. A főképviselő aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Kína katonai eszközöket és nagy mennyiségű lőszert biztosít Oroszországnak, Irán rakétákat és drónokat szállít Moszkva számára, Észak-Korea pedig katonákkal segítségi az orosz agressziót. Ezen három ország támogatása nélkül Moszkva nem tudná folytani katonai törekvéseit – jelentette ki. Az Európai Uniónak fenn kell tartania úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatását Ukrajna számára, a megtámadott ország folytatódó támogatása az unió érdekeit is szolgálja – emelte ki Borrell.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő azt mondta, mindent meg kell tenni a béke előmozdítása érdekében.

„Amikor csak lehetőség adódik, beszélni kell a békéről” – fogalmazott Borrell, majd hangsúlyozta: mindkét oldalt nyomás alá kell helyezni a béke előmozdítása érdekében. Közölte továbbá, az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy Izrael a nemzetközi jog szerint jár-e el Gázában.

A főképviselő a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel, majd úgy fogalmazott: „nem látok reményt arra, hogy ez megtörténjen”.

Kijelentette: az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia a világban jelentkező kihívásokra. Ezek között Borrell az ukrajnai háborút, az izraeli-palesztin konfliktust és a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséget sorolta fel. Hangsúlyozta: az EU-nak készülnie kell arra, hogy az Egyesült Államok új adminisztrációja miként fog hozzáállni ezekhez a konfliktusokhoz. A mandátuma végéhez közeledő uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a sorsát. Egységesebbé kell válnia és az erő nyelvét kell használnia a világban jelentkező konfliktusokat illetően. Az EU-nak közelebb kell kerülnie partnereihez, és reálisabb megközelítést kell alkalmaznia a világ többi részével kapcsolatban. Szorosabb együttműködésre van szükség továbbá a tagállamok között, a tagállamok és az uniós intézmények, valamint az uniós intézmények között egyaránt – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke kiemelte: míg Németországban és Nagy-Britanniában a duplájára nőtt az erőszakos antiszemita cselekmények száma 2022-ről 2023-ra, és e cselekmények többségében 2023. október 7. után történtek, addig Magyarországon nem változott a számuk, a zsidó közösség tehát Magyarországon biztonságban van.

Örkény Antal szociológus, az MTA doktora a magyar társadalom antiszemita előítéletességét vizsgáló kutatásról elmondta: az ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív kutatás sajátossága, hogy 2023 őszén készült el, de az októberi események után, ez év márciusában – készítettek egy úgynevezett utókövetéses vizsgálatot, kifejezetten az izraeli eseményekre fókuszálva.

Grajczjár István, a kutatást lebonyolító Milton Friedman Egyetem tanszékvezetője ismertette: az elmúlt időszakban nem változott a filoszemiták, vagyis a zsidósággal kapcsolatos pozitív állításokat elfogadók, a negatív állításokat tagadók és a konzisztens antiszemiták, vagyis minden negatív állítást elfogadók és minden pozitív állítást tagadók aránya.

Ugyanakkor nőtt a „habozóknak” hívott csoport, akik távolságot tartanak, és mind a pozitív, mind a negatív állításokat tagadják.

Forrás: MTI

Matthew Miller külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján pontos számot nem mondott, és jelezte, hogy „műveleti és biztonsági” okokból számokat a továbbiakban sem hoznak nyilvánosságra. Ugyanakkor hozzátette, hogy a következő napokban további külföldiek, köztük amerikaiak is Egyiptomba érkeznek.

Megismételte azt a kedden közölt számot, miszerint 400, a Gázai övezetben tartózkodó amerikai állampolgár jelezte, hogy elhagyná a területet; családtagokkal együtt 1000 emberről van szó. A külföldiek távozásának lehetővé tételét a szóvivő áttörésnek nevezte a folyamatosan változó helyzetben, aminek elérése az amerikai kormány számára prioritás volt. Az elmúlt napokban a külügyminisztérium és a Fehér Ház is több alkalommal azt jelezte, hogy a külföldiek kijutását egyedül a Hamász akadályozza.

A Gázai övezet jövőjére vonatkozó kérdésre a külügyi illetékes azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem értene egyet a palesztin terület izraeli megszállásával. Matthew Miller közölte azt is, hogy kedden 59, humanitárius segélyt szállító kamion lépett be Egyiptom felől a Gázai övezetbe, szerdán pedig ennél is nagyobb számú jármű; a következő napokban további szállítmányok várhatók.

Kedden Antony Blinken külügyminiszter a Kongresszus bizottsági meghallgatásán arról beszélt: jelenleg az a cél, hogy naponta 100 kamion juthasson be a palesztin területre, amit humanitárius minimumnak nevezett. A miniszter elismerte, hogy a segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, de nagy hányaduk így is eljut a rászorulókhoz. A szerdán tartott sajtótájékoztatón a külügyi szóvivő azt is közölte, hogy Antony Blinken pénteken ismét Izraelbe utazik, és Jordániában is tárgyal majd.

Forrás: MTI

Fotó: Handler Cruttenden, Unsplash

Tarjányi Pétert minden hétköznap 17:55-től az izraeli konfliktusról kérdezi Vogyerák Anikó az ATV Ostrom különkiadásában.

Bővebb információ ezen a linken.