Február 7-től a Yettel 1 millió GB adatot oszt szét arra jogosult Prime csoportos ügyfelei között. A Prime csoport számos előnyt kínál azoknak, akik legalább két Prime előfizetéssel csoportot alkotnak – például csoporton belüli korlátlan belföldi beszélgetést 0 Ft-os percdíjért, valamint három Prime tarifa esetén akár 15%-os havidíjkedvezményt.

A promócióban a Yettel minden Prime csoportban lévő, hangalapú tarifával rendelkező ügyfele egyedi kódot kap SMS-ben, amellyel egyszer aktiválható extra, 30 napig érvényes 100 GB-os belföldi adatkeret a yettel.hu/millio-gb oldalon. A promóciós kód az 1 millió GB erejéig váltható be, hívószámonként egyszer, és átruházható más Yettel-ügyfél számára, vagy az azt megkapó ügyfél saját magának is aktiválhatja – írják.

A Yettel célja, hogy ügyfelei megoszthassák egymással a szolgáltató megbízható hálózatának élményét, amelynek 2021-ben kezdett teljes modernizációja jelenleg is zajlik. A több tízmilliárd forint beruházást igénylő folyamat – az 5G technológia bővítése mellett – az országosan a lakosság 99%-a számára lefedettséget biztosító 4G technológia kapacitását is a korábbi 2-3 szorosára növeli, ezzel szolgálja ki az ügyfelek mobil- és otthoni internethasználatának növekvő igényeit hosszú távon is – teszik hozzá.

Fotó: Yettel

Az elmúlt tíz évben az autóiparban lezajlott digitalizációs fejlődés eredményeként a járművek szinte összes működési paraméterét elektronika irányítja, vezérli. A Magyar Telekom 5G Campus hálózatán történő adattovábbítás lehetőséget biztosít arra, hogy a gyártás utolsó fázisában – a gyárból történő kiszállítás előtt – a leghatékonyabban lehessen ellenőrizni az elkészült gépjárművek ezen elektronikai rendszereit. A pilotprojekt során a járművek működése közben keletkezett adatokat 5G-s adatátviteli rendszerrel továbbították az információt feldolgozó központi számítógépekre, így a teszteket követve gyorsan és hatékonyan lehetett megismeri a jármű működési paramétereit, kiszűrni az esetleges gyártásból eredő meghibásodásokat.

„Azt, hogy az 5G forradalmian megsokszorozza a mobilhálózatok adatforgalmát és soha nem látott sebességével gyakorlatilag nincs hálózati késés, eddig is tudtuk, azonban, ha az 5G-nek köszönhetően egy új szolgáltatás üzleti modellje a szemünk előtt valósul meg, azon talán még a szkeptikusok is elgondolkodnak. A mostani fejlesztéssel egy olyan, a Magyar Kormány által is támogatott ipari együttműködés jött létre – egy, közös érdekhez rendelve a szolgáltatót, a piaci felhasználót és a fejlesztési szakműhelyként funkcionáló egyetemet – amely példaértékű nemcsak hazánkban, de Európában is. A Technológiai és Ipari Minisztérium most és a jövőben is nyitott minden olyan technológiai újításra, amelyek ipari alkalmazása Magyarország fejlődését elősegíti” – mondta Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium helyettes államtitkára.

„A pilotprojekt egyik célja az volt, hogy a korábban használt wifi-kapcsolatot a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus hálózattal váltsuk ki. Így már menet közben, a tesztpályán lehetőséget adott az adatok kinyerésére, míg a korábbi rendszerrel csak egy fix parkolóhelyen, vezetékek segítségével lehetett csatlakoztatni az autót az adatokat feldolgozó rendszerhez. A beépített szenzorhálózat segítségével a kötelező minőségi tesztelés nagymértékben gyorsítható és egyszerűsíthető” – nyilatkozta Sipos Tamás, a T-Systems Connectivty and Telco Services vezetője.

„A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja pilotprojektjeivel arra törekszik, hogy a tudományos eredmények minél hamarabb felhasználhatók legyenek a gazdaság számos területén. Ezért is örültünk annak, hogy az Audi Hungaria Zrt. ellenőrzési folyamatát tesztelhettük. Óriási gyártási rugalmasságot ad a kezünkbe, hogy az 5G kapcsolat segítségével a korábbinál jóval nagyobb területen, ráadásul már menet közben ki tudjuk nyerni az autók diagnosztikai adatait” – mondta Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

Fotó: Callum Hill/unsplash.com

A korábbi évekhez hasonlóan most is egyaránt voltak városi és kistelepülési helyszínei a korszerű, időtálló, optikai technológiával megvalósuló fejlesztéseknek. A településnagyság alapján a két szélsőértéket figyelembe véve kiemelhető, hogy Budapesten és megyeszékhelyeken 156 ezer, (5000 háztartás alatti) kistelepüléseken pedig 169 ezer új optikai elérési pont létesült.  Fontos szempont volt a korszerű infrastruktúrával kevésbé ellátott észak-keleti országrész fejlesztése, itt (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, részben Pest megyében) 100 ezer új optikai elérési pontot épített ki a Telekom.

Jelenleg összesen 1150 településen van jelen (részleges vagy teljes lefedettséggel) optikai hálózattal a Telekom. Ebből 820 településen 80% feletti arányú az adott település optikai lefedettsége.

A fejlesztések emellett a kábelhálózatot is érintették. Tavaly 40 ezer elérési ponton tette gigabit-képessé meglévő kábelhálózatát a Telekom, hogy minél jobban kiszolgálhassa az ügyfelek növekvő sebességigényét.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta: „A világjárvány a tavalyi évben is meghatározó volt, de a munkaerőhiány és a szállítási láncok nehézségei ellenére, előrelátó tervezéssel sikerült a nagyszabású fejlesztési terveinket megvalósítani. Így ma már több mint 3 millió otthon és vállalkozás számára kínálunk gigabites sebességet, azaz saját hálózatunk 69%-án már elérhető a gigabites képesség. A fejlesztéseink pozitív fogadtatását mutatja, hogy már egymilliónál is több ügyfelünk kapcsolódik gigabit-képes vezetékes hálózatunkhoz. Idén is hasonló lendülettel folytatjuk a hálózatfejlesztést annak érdekében, hogy minél több család és vállalkozás számára legyen elérhető gigabites hálózatunk és az azon keresztül elérhető szolgáltatásaink.”

Fotó: Denny Müller/unsplash.com

A világjárvány következtében világszerte több millió munkavállalónak kellett hirtelen áttérnie az otthoni munkavégzésre. Ehhez a helyzethez pedig nem csak a dolgozóknak, de a vállalatok vezetőségének is alkalmazkodni kellett és többek között olyan intézkedéseket eszközölni, ami a bizalmas adatok védelmét szolgálja a home office alatt is. A Lenovo által végzett globális kutatás rámutatott, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók aggódnak az adatbiztonsági kérdések miatt.

A vállalatoknak több szempontot is figyelembe kell venniük a távoli adatvédelem kérdésében. Az első és legfontosabb változás, hogy az új normalitás miatt a munkavállalók már kevésbé dolgoznak az irodából, így nem csatlakoznak a belső hálózathoz egy olyan gépről vagy laptopról, amit a cég biztosított számukra, és amit tűzfal, behatolást észlelő rendszer vagy spamszűrő véd.  További fontos szempont, hogy míg korábban a felmerült problémák esetén az informatikai részleg házon belül volt, addig mostantól a munkavállalók már otthonról dolgoznak, a saját WiFi routerükhoz csatlakoznak és így publikus interneten keresztül férnek hozzá a szükséges erőforrásokhoz és adatokhoz.

Mit jelent ez pontosan? A támadási felület jelentősen megnő, ily módon a vállalatok erőforrásai és adatai ki vannak téve olyan eszközöknek és hálózatoknak, amelyek kevésbé biztonságosak és szinte teljesen kívül esnek az IT biztonsági csapatok ellenőrzésén. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a hackerek sincsenek még teljesen tudatában az otthoni munkavégzés számukra kínált „lehetőségeinek”.

A hálózat önmagában is kockázatot jelent, hiszen a legtöbb otthoni WiFi router közismerten gyenge és feltörhető. Kritikus sebezhetőségük közé tartozik például, hogy a támadók tetszőleges kódokat, parancsokat tudnak futtatni az otthoni hálózatokon. A járványhelyzet során világszerte tapasztaltak olyan támadásokat, amelyek a felhasználókat nem biztonságos webhelyekre irányították, ahol automatikusan malware-eket, vagyis olyan szoftvereket telepítettek a felhasználók gépére, amelyekkel bizalmas adatokat loptak el tőlük.

Ahogy a vállalatok áttérnek a tartós otthoni munkavégzés modelljére, számos tényezőt figyelembe kell venniük, amikor a cég adatairól, forrásairól, valamint az ezekhez való távoli hozzáférés biztosításáról van szó. Az adatok a vállalatok alapegységeit képezik, és mint ilyenek a munkavállóknak hozzá kell férniük, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak. Emellett a Lenovo kutatása arra is rámutatott, hogy a munkavállalók már sokkal jobban kötődnek az eszközeikhez, mióta az „iroda” ott van, ahol rendelkezésre áll hozzá a megfelelő technológia.

A másik oldalt képviseli az adatokhoz távoli hozzáférést biztosító hardver. Egy irodai környezetben a legtöbb dolgozó az IT csapat által menedzselt és telepített számítógépeket vagy laptopokat használja. Ennek eredményeképp már az átvételtől kezdve komoly biztonsági rendszereket kell beépíteni a munkavállalók hardvereibe, szoftvereibe és szolgáltatásaiba (beleértve a telepítést, a beállítást és a karbantartást), és erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a távoli munkavégzés során. Ebben a helyzetben vállalatok részéről kiemelkedő fontosságú az egyértelmű elvárások és kommunikáció. Ismertetniük kell a távolról dolgozókkal a cég biztonsági politikáját és az alapvető kiberbiztonsági gyakorlatot, valamint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a munkavállalók tájékoztatva lettek a potenciális veszélyekről.