Halmos Ádám: „Jelenleg nincsenek peres ügyek a Librivel”

Károly Kiss — Fri, 19 Jul 2024 04:35:07 +0000

Vajon melyek Büchler András és Halmos Ádám, az Open Books Kiadó vezetőinek meghatározó élményei a könyvpiacon: a hatalmi játszmák vagy a nagy művek és az emberi gesztusok?

„Számomra a szerzőkkel való kapcsolat a lényegi és egyben megtartó tapasztalat. Az, hogy elsősorban magyar, de nemzetközi színtéren is beláthatok a könyvek mögé, felfedezhetem az írók mozgatórugóit, ezáltal emberi sorsokat ismerhetek és érthetek meg, hihetetlen nagy élmény, egyben egy belső fejlődési lehetőség is. Ennek a megélése vezet el ahhoz az alázathoz, amelyet az egyik legfontosabb értéknek gondolok. A szerzőket szeretnénk felemelni, önmagukhoz képest naggyá tenni. Ez a küldetésünk, és ez vezet el minket az olvasókhoz” – mondja Halmos Ádám a Tóth Olivérnek adott interjúban, amely az Art is Business magazin oldalán jelent meg, és amelyben Büchler András úgy fogalmaz: „A világban és az országban zajló folyamatokból próbáljuk kihalászni azokat a gondolatokat, trendeket, értékeket, amelyek ránk is hatással vannak, amelyekből képesek lehetünk tanulni, fejlődni nemcsak személyesen, hanem akár mint kiadó is. Talán ez másoknak, így az olvasóinknak is jót tehet. Nekünk ez a meghatározó élmény.”

A beszélgetés során szóba került az is, hogy milyen események előzték meg az Open Books megalapítását, amellyel kapcsolatban Halmos Ádám elmondta, hogy a legfontosabb történés a Libriben való üzletrésze eladása volt. Mint ismeretes, Halmos a Libri megalapítása után tíz évvel távozott onnan, azt követően, hogy állami milliárdokkal bejelentkezett majdani résztulajdonosnak a Matthias Corvinus Alapítvány. Ennek ellenére 2018-ban még úgy nyilatkozott, hogy nem tart a kormány kultúrharcos térfoglalásától. „Az a Magyar Narancsban megjelenő nyilatkozat óriási botrányt váltott ki a kiadóban. A csoport függetlenségéről alkotott véleményem nem tetszett a többi tulajdonosnak. Már akkor annak adtam hangot, hogy valójában nincs függetlenség a magyar könyvpiacon. A függetlenség erkölcsi és morális tartalom, egyúttal megélés. Nem azt jelenti, hogy bármit megtehetek az életben, hanem éppen az ellenkezőjét. Olyan dolgokat teszek, amelyeket emberileg és szakmailag is helyesnek gondolok, függetlenül attól, hogy erővel, politikai akarattal megpróbálnak-e letéríteni az utamról.”

Ugyanakkor vannak olyan piaci szereplők, akik szerint Halmosnak a Libritől való távozását korábbi konfliktusok is tarkították, és inkább ezek motiválták, mint a tulajdonosváltás. „Emberi, szakmai és üzleti ellentétek egyaránt voltak a kiadóban. Ez önmagában még nem lett volna baj, sőt, egy ideig előremutató vitákat folytattunk a tulajdonostársakkal, de egy ponton túl megkérdőjelezték a stabil, független helyzetünk létjogosultságát, amit addig, amíg lehetett, képviseltem. Miután úgy éreztem, hogy ez lehetetlenné vált, más megoldást kerestem. Lényegében ez vezetett a kockázatvállaláshoz, az Open Books megalapításához. Az addigi munkámnak, a tapasztalatomnak, az ismeretségi körömnek köszönhetően – és az új kiadó köré szerveződő fantasztikus munkatársaknak hála, akik Andrással és velem együtt hagyták el a Librit – repülőrajtot vettünk.”

Büchler András szerint ráadásul az Open Bookshoz azonnal olyan szerzők csatlakoztak, mint Barabási Albert-László, Csányi Vilmos, Edith Eva Eger, Gárdos Péter, Kepes András, dr. Máté Gábor, Polgár Judit, Philip Zimbardo. „Ehhez tudni kell, hogy a szerzők világszerte ragaszkodnak ahhoz a csapathoz, amelyikkel korábban együtt dolgoztak, ha maximálisan elégedettek velük, akkor is őket választják, ha az a csapat más kiadóban folytatja a munkáját. Szakmailag nagyon furcsának tartottam, hogy egy kormányközeli szereplő részesedést szerezzen egy piaci vállalkozásban. A könyvszakma nem is igazán látott még ilyet. Miután körvonalazódott, hogy Ádám el fogja hagyni a kiadót, eldöntöttem, hogy hozzá leszek lojális. Mindketten szerettünk volna valami függetlent, újat és frisset csinálni. A Libritől való távozásunk és az első könyvek megjelenése között eltelt néhány hónapban hosszasan elmélkedtünk, nagyokat sétáltunk, és kerestük, mi az, ami minket a leginkább érdekel.”

„A szerzők számára mindig fontos, amit egy szervezet tagjai a szakmaiságon túl, emberileg képviselnek. Nem mindegy, ki egy cég tulajdonosa, és nem csak azért, mert ő az, aki majd elkölti a vállalkozás profitját, de azért is, mert a személye akkor is hatást gyakorol a szervezetre, ha a mindennapokban nem befolyásolja a működést. Azt hiszem, szerzőink számára vonzó volt az a szervezeti identitás, az a vízió, amelyet felvázoltunk. Mindannyian a saját döntésüket képviselték, amikor az Open Books mellett tették le a voksukat” – tette hozzá Halmos Ádám.

A kérdésre, mely szerint a szerzők közül áll-e valaki szerzői jogi perben a Librivel, azt válaszolták, hogy jelenleg nincsenek peres ügyek.

Az interjúban szó esik még az igazságérzetről, a dolgokért való kiállás fontosságáról, az írók társadalmi megbecsüléséről, valamint arról, hogyan látják a magyar értelmiség szerepét a jelenlegi magyar társadalomban.

A nagyinterjú az alábbi linken elérhető.

Fotó: Art is Business/Nagy Ákos

Gondolkodási algoritmus

rkteam1 — Thu, 26 Nov 2015 06:49:03 +0000

Zsidai Roy könyvbe szedte a felmenőitől tanultakat: az eredmény nem csupán „sikerkalauz”, inkább egy értékrend és egy gondolkodási modell közvetítése.

A sikeres emberek mostanában könyvet írnak. Hosszú Katinka már a másodiknál jár, a vendéglátós dinasztia sarja, Zsidai Roy pedig – Darida Benedek aktív szerkesztői segédletével – épp megjelentette az elsőt. A Spíler bemutatóján a Libri Kiadó ügyvezetője, Halmos Ádám a szerzőt úgy mutatta be, mint egy ember, akinek véleménye van a világról, a kötet pedig erőt adhat arra nézvést, hogy Magyarországon is érdemes létrehozni dolgokat.

A szerző elmondása szerint a könyv elsősorban a felmenőitől kapott tanítások rendszerbe szerkesztése, mindenekelőtt gyermekei számára; de abban is hisz, hogy az országban rejlő potenciált is segíthet kiaknázni. A legfontosabb irányelvek a megoldásra koncentrálás, az érték létrehozása és a koncepcióban, stratégiában való gondolkodás. Az olyan, általánosnak tekinthető sikerreceptek, mint a „soha ne add fel” mellett egyéni ízt ad a kötetnek a stílus szerepének hangsúlyozása, valamint – amint azt a bemutató beszélgetést vezető Ugron Zsolna is kiemelte – a dinasztiában való gondolkodás. Ez utóbbi a Zsidai-család tradíciója: már szülei is az unokákra gondolva építették a vállalkozást; ugyanakkor a szerző a fejlett világban is tapasztalta a közösségben, illetve a hosszú távú fenntarthatóságban való gondolkodás erejét.

A kötet bemutatóján két másik sikeres ember is részt vett: Heal Edina, a Google Magyarország ügyvezetője, valamint Gerendai Károly. Azt Heal Edina is megerősítette, hogy a Google alapítói szerint csak úgy lehet jót alkotni, ha 10-20 évvel előre gondolkodunk, miközben a tulajdonosok szerepvállalása, személyes jelenléte a mai napig nagyon erős a cégben. Gerendai Károly fiatalként meglehetősen koncepciótlanul vágott bele a vállalkozásba, azonban később, amikor az már túlnőtt a hobby szintjén, tudatosan kereste a jövő kihívásait és trendjeit, valamint azokat a kihívásokat, amelyek megoldására méltán lehet büszke.

A siker szerepéről szólva Zsidai Roy elmondta, az nem cél, inkább egy köztes motivációs eszköz. Heal Edina szerint ha nincs ambiciózus célunk, könnyen kifuthatunk az időből, ugyanakkor a mindennapi munkát nem takaríthatjuk meg. Gerendai Károly arról beszélt, hogy a gyermekkori frusztrációk, a „neked úgysem sikerülhet” típusú visszajelzések eleinte görcsös akarást eredményeztek nála, de ezt időben helyre kell tenni, mielőtt kóros mértéket öltene.

Ugron Zsolna felvetésére, miszerint lehet-e drog a siker, Zsidai Roy egyértelmű igennel válaszolt, és egy indián közmondást idézve – várd meg, amíg a lelked utolér – elevenítette fel az olyan pillanatokat, amikor a túl sok pozitív visszajelzés áll össze egyfajta vészjelzéssé. Mindenképpen hasznos, ha a személyiségünk összhangban áll a lehetőségeinkkel. Heal Edina az INSEAD-on töltött év erős önismereti alapozását hozta fel példaként: ott már a képzés elején felmérték, kihez milyen terület illik. Persze nem feltétlenül egy dologra születtünk, életünk során több iparágban, pozícióban is kipróbálhatjuk magunkat. Gerendai Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a kudarc legalább ennyire szükséges része az életnek, különben elkényelmesedünk. Zsidai Roy szerint a siker és a kudarc egyaránt visszacsatolás, csakúgy, mint a gyereknevelésben a dicséret és a büntetés, ezek által ismerjük meg a szabályokat és a korlátainkat. Akit soha nem ér kudarc, az nem feszegeti a határait, elfojtja a benne élő gyermeket. Hibázzunk inkább bátran – és gyorsan javítsuk ki!