Wael több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az FMCG, a fogyasztói egészségügy és a kiskereskedelem területén. Pályafutása során jelentős sikereket ért el vállalatok pénzügyi és szervezeti megújításában, valamint márkaépítésben és kategóriabővítésben.

Legutóbbi pozíciójában a Haleon Közel-Kelet és Afrika régiójának marketing- és stratégiai vezetőjeként dolgozott, ahol átfogó menedzsmenttapasztalatát és stratégiai szemléletét felhasználva járult hozzá az üzleti növekedéshez. Emellett több globális márkatanács munkájában is részt vett, amelyek a márkák új szegmensekbe és piacokra történő bevezetését támogatják.

„Örömmel vállalom el a régió ügyvezetői pozícióját egy olyan vállalatnál, amely elkötelezett a jobb mindennapi egészség megteremtése mellett. Célom, hogy tovább erősítsük a piaci jelenlétünket, és fenntartható növekedést biztosítsunk ezekben a dinamikusan fejlődő országokban” – nyilatkozta Wael Kaskas.

Wael jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az üzleti megújulás irányításában, a nyereségesség növelésében, a stratégiai tárgyalások lebonyolításában, valamint a csapatok mentorálásában és eredményorientált vezetésében. Négy nemzetközi nagyvállalatnál szerzett átfogó tudást, több mint tíz különböző kategóriában.

Üzleti tanulmányait a London Business School Executive MBA programján végezte, stratégiai menedzsment szakirányon. Vezetőként kiemelkedő erőssége a sokszínű, magas teljesítményű csapatok irányítása és a komplex üzleti környezetekben való sikeres eligazodás. A Közép- és Kelet-Európa (CEE) régió a Haleon stratégiai növekedési motorja az EMEA térségben, 34 országot és több mint 284 millió fogyasztót foglal magában. A mintegy 680 millió fontos éves árbevétellel és 2 150 alkalmazottal működő régió legnagyobb forgalmú klasztere a Magyarországot, Romániát, Csehországot és Szlovákiát tömörítő egység.

A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40%-ot. Szakértők szerint 2030-ra minden 3. magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.

A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek (ageizmus) magyarországi hatásait vizsgálta egy friss, reprezentatív felmérés, melyet a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat felkérésére a Medián végzett 2024. decemberében[1].

Az öregedéshez való hozzáállás meghatározza a későbbi életminőséget

Az idősödéssel kapcsolatos gondolataink és hiedelmeink hatással vannak arra, hogy mennyire teszünk aktív lépéseket a pozitív öregedés elérése felé. Egy, a Yale Egyetemen 2002-ben folytatott kutatás[2] szerint azok, aki pozitívabban tekintenek az öregedésre, átlagosan 7,5 évvel tovább élhetnek. A Tudatos Öregedés és a Haleon hazai felmérése pedig arra mutat rá, hogy azok, akik negatívan tekintenek az öregedésre, általában rosszabb jövőbeli kilátásokra számítanak, kevésbé hajlandóak proaktív lépéseket tenni a jóllétükért, és kevésbé érzik képesnek magukat ezek alakítására.

A magyarok kétharmada (69%) szerint az egészségügyi problémák az öregedés óhatatlan velejárói, és 60%-uk azt gondolja, hogy a folyamat rendszeres fájdalommal is jár. Valóban, az 50-69 éves korosztály 75%-a tapasztalja, hogy időnként fájnak az ízületei. Pedig szakértők szerint ennek nem feltétlenül kellene így alakulnia ebben a korban.

A felnőtt lakosság 58%-a tévesen úgy véli, hogy az öregedéssel együtt a rossz fogak és a fogászati problémák elkerülhetetlenek. Ezt a számok is alátámasztják: az 50–69 évesek 48%-a tapasztalja fogai állapotának romlását. Ugyanakkor ez mindössze 21%-ukat zavarja, és az érintettek fele nem aggódik emiatt. Az adatok alapján jól látszik, hogy a magyarok milyen könnyen elfogadják a feltételezett, de nem szükségszerű, életkorral összefüggő kellemetlenségeket.

Az ageizmus bennünk van

Az ageizmus – vagyis az életkor alapján történő megkülönböztetés és sztereotipizálás – nemcsak kívülről ér minket, hanem belsővé téve, saját gondolkodásunkban is megjelenik. Az 50-69 éves magyarok 27%-a tapasztalta már, hogy környezete túl öregnek tartotta valamihez. Ugyanakkor több mint fele (56%), azaz kb. 1,4 millió ember gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, harmaduk (37%) pedig nem vágott bele valami új dologba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt. A legtöbben az új dolgok tanulásától fosztották meg magukat a korukra hivatkozva. Pedig szakértők szerint ez volna az aktív öregedés egyik kulcsa, hiszen az új dolgok megtapasztalása és megtanulása frissen tartja az elmét és lassítja a hanyatlás folyamatát.

Az öngondoskodás volna a kulcs

„Bár az aktív, tudatos öregedés képe az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a közbeszédben, ez a szemlélet még mindig nem terjedt el széles körben. Pedig elemi érdekünk, hogy az öregedésről konstruktívan gondolkodjunk, tervezzünk, és tudatosan készüljünk fel egy aktív időskorra. Ha valami, akkor ez biztosan nagyon jó beruházás a saját, és a családunk jövőjébe” – mondta el Milánkovics Kinga, Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója. 

„Tovább élünk, mint valaha – aktívan törekednünk kell arra, hogy a plusz éveket jó egészségben töltsük. Az öngondoskodás az egészség megőrzésének egyik alapvető, de gyakran alábecsült része: a betegségek megelőzésére, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és az általános jó közérzet fenntartására irányuló tudatos lépések megtételét jelenti” – magyarázta a lehetséges megoldást Lember Szilvia, a Haleon Hungary Kft. Country Managere.

Mivel az ageizmus valós probléma Magyarországon, a Haleon hosszú távú együttműködést kezdeményezett a Tudatos Öregedés Alapítvánnyal. A két szervezet közösen indít szemléletformáló kampányt azzal a céllal, hogy az 50 felettiek pozitívabban viszonyuljanak az öregedéshez és felismerjék az öngondoskodás fontosságát.

[1] Adatfelvétel: telefonos interjúk 2024 decemberében. Minta: A 800 főből álló országos reprezentatív mintát kiegészítették egy 400 fős, az 50-69 éves korosztályt célzó mintával. Az alapmintából és a kiegészítő mintából álló 50-69 éves korcsoport mintája így összesen 600 főt tartalmazott.

[2] Forrás: Yale School of Medicine, Department of Epidemiology and Public Health, Becca Levy, 2002:     https://news.yale.edu/2002/07/29/thinking-positively-about-aging-extends-life-more-exercise-and-not-smoking

Ennek következménye, hogy a cukorbetegség okozta halálozások száma egyre növekszik, és az előrejelzések szerint 2005 és 2030 között ez a szám megduplázódhat. A betegség mértéke a népesség elöregedése és a kockázati tényezők egyre nagyobb gyakorisága miatt növekszik: becslések szerint 2045-re minden tíz európai emberből egy cukorbetegséggel fog élni.

Magyarországon a regisztrált cukorbetegek száma az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott, 2021-re pedig elérte az 1 109 071 főt. Minden hatodik magyar embert érint, ráadásul a 65 év felettieknek több mint az egyharmadát.

Becslések szerint azonban a cukorbetegségben élők közül minden harmadik ember hivatalos diagnózis nélkül marad, és a betegek fele kezelést sem kap. Ennek hosszútávú eredménye lehet, hogy a cukorbetegség szövődményekhez vezet, sőt akár a beteg halálát is okozhatja. A 2-es típusú cukorbetegség felismerésének javítása érdekében a Haleon támogatja az INDICATE-2 kutatást, amelynek célja a fogászati szűrővizsgálatok során végzett rutinszerű cukorbetegség-szűrés hitelesítése és népszerűsítése.

„Fogkrémgyártóként nem csak az a feladatunk, hogy a legmagasabb minőségű termékeket kínáljuk, hanem az is, hogy elősegítsük a megelőzést és a megbízható edukációt. Így reméljük, hogy a kutatás eredményei segítenek egy olyan új ellátási rendszer kialakításában, amely a szájhigiénés szakemberek szaktudását kihasználva több cukorbetegséget azonosít és kezel proaktívan. A kutatás hozzájárulhat ahhoz is, hogy felhívjuk a figyelmet a szájhigiénia és az általános egészségi állapot közötti összefüggésre. Ez pedig összhangban van a Haleonnál kitűzött célunkkal, hogy jobb mindennapi egészséget biztosítsunk, mindezt emberséges hozzáállással” – mondta Lember Szilvia, a Haleon magyarországi igazgatója.

A kutatást a Birminghami Egyetem tudósai vezetik, és támogatást kap az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Kutatóintézetének (NIHR) Birminghami Biomedikai Kutatóközpontjától is.

„Ez az izgalmas együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározzuk a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának tényleges gyakoriságát” – mondta Zehra Yonel Phd, az INDICATE-2 társvezető kutatója.

A Haleon és a NIHR finanszírozásának köszönhetően az INDICATE-2 ötven fogorvosi rendelővel fog együttműködni Angliában és Skóciában, hogy több mint tízezer betegen végezzenek el szűrést. Céljuk, hogy olyan ellátási módszert dolgozzanak ki, amely segíthet abban, hogy sokkal több, korábban nem diagnosztizált cukorbeteg jusson diagnózishoz, majd kezeléshez az Egyesült Királyságban.

Iain Chapple MBE professzor, a Birminghami Egyetem Fogorvostudományi Karának parodontológiai professzora és a helyreállító fogászat szakorvosa, az INDICATE-2 társvezető kutatója elmondta: „A Haleon által finanszírozott kutatás nagyon izgalmas. Lehetővé teszi számunkra, hogy a kétlépcsős modellt az Egyesült Királyságban rutinszerűen fogorvosi rendelőkben kezelt betegeken végezzük, és teszteljük a továbbirányítási rendszert, melynek köszönhetően a nagy kockázatú betegek háziorvosukhoz kerülnek pontos diagnózis és kezelés céljából.”

Photo by lafayett zapata montero on Unsplash