A kutatás a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségeit vette górcső alá 432 európai városban. Az ebből fakadó veszteség egy lakosra számítva Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban és Pozsonyban a legnagyobb, de Budapest is az élmezőnyben végzett, a 22. helyen; a legalacsonyabb pedig néhány 50-200 ezer lakosú városban. A kutatásban a magyar települések közül még Debrecent, Győrt és Pécset vizsgálták; az egy főre jutó éves veszteség tekintetében ezek a városok a 319., 158., illetve 275. helyet foglalták el, 297.000, 432.000, illetve 332.000 forinttal.

A tanulmány kiemeli, hogy a szennyezettség a kelet-közép-európai országokban döntő mértékben a fűtésből és a közlekedésből ered. Ez utóbbi hatását külön is vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy gépkocsihasználat esetén az utazási idő átlagosan egy százalékos növekedése egyes légszennyező anyagok kibocsátásának 0,29-0,54 százalékos növekedéséhez vezet. A gépkocsik számának egy százalékos növekedésének hatására pedig 0,5 százalékkal növekednek a veszteségek.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője elmondta: „Bár a koronavírus-járvány első időszakában Európa-szerte csökkent a gépjárműforgalom és ezzel párhuzamosan a légszennyezés is, az utóbbi hetekben nagyrészt visszaállt a forgalom és ezzel együtt a légszennyezettség mértéke is a járványt megelőző szintre. Sürgető a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozása Budapesten; a Greenpeace ezirányú kezdeményezését már több mint 35 ezer ember támogatta aláírásával. A kormányzattól pedig azt várjuk, hogy sürgősen nyújtson anyagi támogatást legalább a legszennyezőbb buszok cseréjére.”

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője megállapította: „Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket.”

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse kijelentette: „Az adatok fényében érthetetlen az évtizedek óta tartó semmittevés. Egyebek mellett mielőbb be kell vezetni a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat. A kormány már idén januárban kinyilvánította, hogy együttműködne a Fővárosi Önkormányzattal ennek megvalósításában, és várja az önkormányzat javaslatát. Nem tudjuk mire vélni, hogy ez a javaslat a mai napig nem készült el.”

Egy újabb kutatás azt bizonyítja, hogy télen még Budapest belvárosában is jelentős mértékű a fűtésből származó légszennyezés, ami a külső kerületekből és a környező településekről ered. Ezért sürgető a magyarországi zöld szervezetek javaslatainak mielőbbi megvalósítása. Mindenekelőtt határozott lépéseket kell tenni a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés felszámolására. El kell érni, hogy ahol tűzifával fűtenek, ott kizárólag száraz fát használjanak. A rászorulóknak fűtési támogatást kell adni, hogy kevésbé szennyező tüzelőanyagokat használjanak. Az eddigieknél sokkal nagyobb támogatást szükséges biztosítani az épületek korszerűsítésére. A Fővárosi Önkormányzatnak pedig széles körű felvilágosítást kellene folytatnia a helyes fűtési módokról.