Tulajdonképpen új időszak kezdődött január 20-án, a piacokat ugyanis bizonytalanság jellemezte a múlt év végén az amerikai elnökválasztás miatt. Emellett a járvány alakulása miatt is aggódtak a piaci szereplők. „Mostanra ez a két nagy kockázat lényegében kikerült a rendszerből. Az amerikai elnökválasztást a piacbarátabb, kiszámíthatóbb politikát ígérő Joe Biden nyerte. Közben pedig egyre több vakcina jelenik meg világszerte és elindultak az oltási programok, emiatt, ha halványan is, de látszik az alagút vége” – mondta Hajósi Péter, a KBC alapok kezelőjének befektetési igazgatója.

több jó hír érkezett, de kockázat is

Az amerikai belpolitikai változások eredményeként a demokraták nem csak az elnöki posztot szerezték meg, hanem többségben vannak a szenátusban és a kongresszusban is, vagyis a teljes spektrumban demokrata fölény alakult ki. „Ennek ellenére azért erősen korlátozott a mozgástere a döntéshozóknak, így Joe Bidennek is” – tette hozzá Hajósi Péter. Az viszont biztos, hogy a tervezet gazdaságélénkítő csomag – amelynek összege a megközelítheti a 2000 milliárd dollárt – simábban kaphat zöld utat, mintha nem lennének többségben a demokraták. Szintén valószínűsíthető, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed támogató monetáris politikát folytat majd a következő időszakban,

Ami piaci szempontból fontos, hogy az amerikai döntéshozás sokkal kiszámíthatóbb lesz, mint Trump idején. A kereskedelmi háborúban átgondolás következi, az Egyesült Államok várhatóan több országgal megegyezik, az viszont valószínűsíthető, hogy a Kínával szembeni konfliktus megmarad. Korábban a demokrata győzelem esetén a piacon attól is tartottak, hogy adóemelések lesznek. Emellett attól, hogy az új vezetés nekimegy a technológiai cégeknek, ám ez rövid távon nem várható.

„Tehát a járvány alakulása, a vakcinák megjelenése, valamint az amerikai belpolitikai fejlemények kedvezőek a részvénypiacok számára. az is jó hír, hogy az amerikai cégek tavalyi negyedik negyedéve jól sikerült. Elsősorban az amerikai és távol-keleti részvények iránti kereslet növekedhet meg, mivel mindkét térségben megfelelőnek tűnik a járványkezelés, a távol-keleti gazdaságok pedig a kilábalás nyertesei lehetnek” – fogalmazott a szakember.

Persze vannak kockázatok is – hívta fel a figyelmet Hajósi Péter. Mégpedig az, hogy előbb-utóbbi felüti fejét az infláció az amerikai gazdaságban. Rövid távon még nem kell ettől félni és a befektetők egyelőre nem tartanak tőle, de számolni kell vele már középtávon is.

Összességében Hajósi Péter szerint tehát a befektetések tekintetében továbbra is a részvénypiacok rejtenek növekedési potenciált, azon belül is főként az amerikai és távol-keleti papírok. Érdemes kisebb-nagyobb lépésekkel, diverzifikált portfólión keresztül megtakarítani.

A koronavírus-járvány eleve állandó bizonytalanságot jelent a világgazdaságnak, a piacoknak, ezen belül a részvényárfolyamok számára. Ráadásul az elmúlt hetekben további tényezők is bonyolítják az összképet. Ezek közé tartozik vírus elleni vakcina fejlesztése, az amerikai elnökválasztási kampány, Donald Trump koronavírus okozta betegsége, az Egyesült Államok gazdasági kilábalást segítő csomagjáról szóló vita.

Egyik oldal, másik oldal

Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője szerint a koronavírus-járvány és annak negatív gazdasági hatásai és a vakcináért folyó versenyfutás eddig is változékonnyá tették a piacokat.

“Jött a Trump betegségével megspékelt elnökválasztási kampány, amely minden eddigitől eltér. Bár a közvélemény-kutatások szerint Biden vezet, nem lehet a győzelmét biztosra venni, sőt, kérdés, hogy az elnökválasztás napja után lesznek-e még jogi csatározások, amelyek befolyásolhatják, hogy ki lesz az elnök” – tette hozzá. Már megjelentek gazdasági kommentárok arról, hogy Biden esetleges győzelme esetén a vállalatok adóját megemelnék, ami a technológiai óriáscégek számára rosszul jönne. Ugyanakkor ezt érdemes óvatosan kezelni. Még, ha Biden is lenne a befutó, valószínűleg nem egy ilyen lépéssel nyitna. Ráadásul más szektorokban, például a zöldenergiában érdekelt cégeknek ösztönzést adhatna. Ugyanígy lehetetlen megjósolni, hogy bárki lesz is az elnök, milyen intézkedéseket fog hozni, amelyek befolyásolják majd a piacokat.

Szemet becsukni?

“Most annyi biztos, hogy izgalmas időszak következik. Érzékenyek lesznek a befektetők és a piacok. A különböző hírekre fognak reagálni. Lehetnek felívelések, süllyedések a következő időszakban, trendszerű esés vagy növekedés most nem igazán valószínű” – fogalmazott a szakember. Hajósi Péter szerint akár be is csukhatnánk a szemünket január közepéig, addigra letisztultabbá válhat a kép az amerikai elnök személyét és az ottani gazdaságot érintő kérdésekben, valamint akár a vakcina ügyében is. “Január 20-án iktatják be a hivatalába az elnököt. Addigra pedig talán már azt is pontosabban lehet látni, mikor csenghet le a járvány, azaz ott jöhet egy fellélegzés, amelyre a mostani bizonytalanság után szüksége is lesz a piacoknak” – mondta a portfóliómenedzsment vezető.

Hajósi Péter szerint bármennyire bizonytalan helyzet várható januárig, a mostani gazdasági környezetben továbbra is az átlagnál nagyobb hozammal kecsegtetnek a részvénypiacok, ezért a részvénybefektetési alapok kaphatnak nagyobb figyelmet

A forint a napokban több hónapos mélypontra gyengült, az euró árfolyama a 360 forintos szint fölé került. A forint értékvesztése illeszkedik a globális és régiós piaci folyamatokba. Például a lengyel zloty és a román lej is gyengült. Ebben a helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntése, amely megfelelt a várakozásoknak, azaz változatlan szinten maradtak a kamatkondíciók, így az alapkamat szintje 0,6 százalékot is változatlan maradt. A piaci szereplők nem is magára a kamatdöntésre, hanem az ahhoz fűzött jegybanki kommentárra és a MNB új GDP- és inflációs előrejelzésére koncentráltak, ezekből lehet ugyanis következtetni, milyen irányra számítanak a jegybankárok a következő időszakban.

Az infláció van a fókuszban, de azért a forintra is figyelni kell

„Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem kommentálta a forint mozgását, egyúttal ismét megerősítette, hogy az inflációra figyel a jövőben is. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt a forint árfolyama befolyásolja, például az importált termékeken, mondjuk üzemanyagokon keresztül. Azaz az MNB-nek bár árfolyamcélja nincs és kerüli a devizapiaci mozgások értékelését, azért a forint árfolyamának változását is figyelik” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

Ezt muszáj is megtenniük, hiszen a forint, egy esetleges jelentősebb gyengüléssel keresztülhúzhatja az inflációs várakozásokat. „Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők óvatosan tesztelik az MNB-t, hogy meddig hagyja elmenni az euró árfolyamát. Megítélésünk szerint a 370 forint körüli árfolyamnál tehet lépéseket a jegybank. Mégpedig az egyhetes kamatszint esetleges emelésével vagy „lebeszélhetik” az euró árfolyamát. Utóbbi az úgynevezett szóbeli intervenció, azaz a jegybankárok iránymutatást adnak a piaci szereplőknek az árfolyamokról” – tette hozzá a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

Merre mehet a forint? Mi lesz a hozamokkal?

Rövid távon – azaz a következő hetekben, hónapokban – úgynevezett sávkereskedés várható a forintpiacon. Vagyis az euró árfolyama a 345-350 és a 365-370 forintos tartományban mozoghat. „Hosszabb távon pedig folytatódhat a forint lassú, mérsékelt leértékelődése” – fogalmazott a szakember.

Hajósi Péter szerint a keddi jegybanki kommentár alapján az is látszik, hogy az MNB az állampapír-hozamokat továbbra is alacsony szinten szeretné tartani, erre kifejezett utalás is történt. Ezért és a forint várható lassú értékvesztése miatt – magasabb kockázatvállalás mellett  – azok a részvényalapok kecsegtethetnek nagyobb hozampotenciállal, amelyeknél van devizakitettség, azaz dollárban és euróban jegyzett papírok is vannak a portfólióban.

Bár továbbra is bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány a világgazdaság teljesítményére nézve, az látszik, hogy a megtakarítók számára vannak kedvező hozamkilátásokkal rendelkező részvénybefektetések.

Működik a pénzpumpa

“Világszerte kedvező helyzetben vannak a részvények, mert a világ legnagyobb jegybankjai a gazdaság élénkítése céljából öntik a pénzt a gazdaságba. Ennek a pénznek egy része pedig a részvényvásárlásokra megy. A jegybanki pénz számtalan csatornán juthat el a részvénypiacra. Például a bankok által adott hiteleken, vagy éppen az Egyesült Államokban az állampolgároknak közvetlenül nyújtott állami támogatásból a vagyonosabbak részvényeket vettek. Emellett a jegybanki állampapír-vásárlások leszorítják a kötvényhozamokat, ez pedig szintén a részvénypiacok malmára hajtja a vizet” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

 Jelenleg a részvénypiacok mellett szól az is, hogy az országok többsége a tavaszi tapasztalatok alapján jobban felkészült a járvány második hullámának kezelésére, legalábbis, ami a gazdasági hatásokat illeti. Várhatóan nem lesznek olyan szigorú korlátozások, gyárbezárások, mint pár hónappal ezelőtt. “Közben egyre közelebb kerül a járvány miatt geopolitikai, ezen keresztül részvénypiaci kockázatot jelentő amerikai elnökválasztás. A voksolás után tisztulhat a kép, hogy milyen politikai lépések és gazdaságirányítás várható a jövőben. Emellett egyre közelebb kerül a világ a végleges megoldáshoz, azaz a koronavírus okozta megbetegedés megelőzését segítő vakcinához. Mindezek azért lényeges tényezők, mert a befektetők túlnéznek a mostani bizonytalanságon és azt próbálják beárazni, hogy a jövőben milyen lesz a gazdasági helyzet és az a részvény árfolyamára milyen hatással lehet. A járványra megoldást jelentő vakcina megjelenését már el is kezdték árazni” – tette hozzá Hajósi Péter. Összességében a részvénypiacok a mostani kilátások alapján az infláció feletti hozammal kecsegtetnek, ezért jelentenek jó célpontot a megtakarítóknak. Fontos, hogy a részvények a kockázatosabb befektetések közé tartoznak, de hosszabb távon jól teljesíthetnek, a rövid távú ingadozások ettől még mindig előfordulhatnak.

A demográfiai változásokban és a digitális átállásban rejlő lehetőségek

Fontos, hogy a részvénypiacokat globális szemmel kell nézni, így lehet a legjobban kiválasztani a kedvezőbb kilátással rendelkező ágazatokat és az azokban érdekelt vállalatokat. Ezen a téren pedig a koronavírus-járvány fontos változást hozott, felerősített már meglévő trendeket, amelyek az egészségügyben érdekelt társaságok és az információtechnológiai szektorban (IT szektor) szereplő cégeknek kedvez.

“Arról van szó, hogy a járvány miatt a gyógyszercégek mellett az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, például amerikai kórházüzemeltetők vagy éppen korszerű egészségügyi és orvostechnikai eszközöket gyártó cégek jobban teljesítenek. Mivel egyre nagyobb az igény ezekre az egészségügyi termékekre és szolgáltatásokra a járvány miatt, valamint a demográfiai változások, azaz az elöregedés miatt. Az utóbbi folyamat pedig az eddiginél fokozottabb keresletet biztosít hosszabb távon is ezen termékekre, szolgáltatásokra. Az IT szektor cégei pedig ugyancsak a járványhatás miatt lettek vonzóbb célpontok a részvénypiacokon. A felgyorsított digitális életmódra való átállás miatt egyre többen használnak különböző digitális, internetes megoldásokat. Az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek így nagyobb bevételre, nyereségre tehetnek szert.”

Hajósi Péter szerint a járvány lecsengése után az érintett IT cégek szolgáltatásaira megmarad a fokozott kereslet, azaz hosszabb távon ezek a vállalatok is átlagnál jobb teljesítményre lehetnek képesek.

Már több mint egy hét telt el azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank négy év után először hozzányúlt az alapkamathoz, 15 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette. Az első reakciók után most már jobban körvonalazódik, hogyan is érintette a lépés a forintot. „Fontos tudni, hogy az elmúlt hetekben kirobbant egy régiós deviza- vagy kamatverseny, erősebben fogalmazva: devizaháború. A lengyel jegybankárok ugyanis hirtelen, a járvány negatív hatásainak kompenzálására, a gazdaság felpörgetésére 0,1 százalékos szintre csökkentették a kamatot. Ez pedig az egyébként szintén alacsony magyar alapkamat töredéke” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója. Hozzátette: „A Magyar Nemzeti Banknak alkalmazkodnia kellett az alacsonyabb régiós környezethez, ezért mérsékelte a kamatszintet.”

Bár a magyar jegybank rendszeresen említi, hogy nincs árfolyamcélja, a piaci szereplők azonban tisztában vannak azzal, hogy a monetáris politika, a magyar gazdaság, az import és az export, az infláció, valamint a hitelezés szempontjából sem teljesen mindegy, milyen tartományban ingadozik az euró jegyzése. A befektetőknek szánt üzenetként is felfogható a kamatcsökkentés, hogy az MNB szerint a forint talán túl erős volt, az akkori 343-345 forintnál, így magasabb euróárfolyamot tart indokoltnak. A forinttal szemben az euró közel 7 százalékkal erősödött ebben az évben, július 1-ig. A lengyel zlotyval szemben pedig az euró majdnem 2 százalékkal drágult. Azaz a zloty, még a jelentős lengyel kamatcsökkentés ellenére is kevésbé gyengült a forinthoz képest.

Hajósi Péter azt  mondta, hogy a forint korábban a befektetési piacon úgynevezett finanszírozó deviza volt, a piaci szereplők az alacsony kamatozású forinthitelből vásároltak magasabb kamatozású devizát és így tettek szert nyereségre. „A legfrissebb piaci események alapján úgy tűnik, most már nem használják finanszírozó devizaként a forintot, ennek eredményeként a kamatvágás óta bekövetkezett gyengülés ellenére stabilabbnak tűnik az árfolyam, legalábbis kisebb kilengésekkel reagál” – mondta a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója.  Hozzátette: „A forint jól viselkedik. Úgy, mint ahogy egy feltörekvő piaci devizának kell. Ez azt jelenti, ha kedvezőtlen a nemzetközi befektetési hangulat, akkor gyengül. Ha pedig optimisták a piaci szereplők, akkor erősödik.”

A koronavírus-járvány miatt továbbra is rendkívül bizonytalan a világgazdasági helyzet, ezzel összefüggésben a pénz- és tőkepiacokon sem lehet tartós irányokról beszélni. Hajósi Péter szerint, ha a befektetők elkezdik beárazni egy esetleges második hullám kialakulását, az negatív hatással lehet az árfolyamokra, ebben a helyzetben a forint is gyengülhet. Ezért, akinek megtakarítása van, annak továbbra is meg kell osztania a kockázatokat, vagyis a pénz egy részét devizaalapú – például euró- és dolláralapú – befektetési alapokban érdemes tartani.

Fordulat történt az elmúlt hónapokhoz képest a részvénypiacokon, a kérdés az, hogy mennyire lesz tartós és mennyire lesz meredek. Az amerikai tőzsdék a múlt hét végén nagyot estek, az egyik legfontosabb index, az S&P500 csütörtökön majdnem 6 százalékkal került lejjebb, igaz, pénteken ehhez képest szerény, alig több, mint 1 százalékos pluszt hozott össze. “A pénteki emelkedés nem kompenzálta a csütörtöki zuhanást. Utóbbival pedig lényegében megszakadt a márciusi drasztikus esések után elindult emelkedés, amely már-már abszurd méreteket öltött. Mindenki vásárolta a részvényeket, még akkor is, ha sorozatban jöttek a rossz hírek akár a járványról, akár a különböző gazdaságokból. A múlt hétvégi esés ennek véget vetett” – mondta Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: “Az irányváltás leginkább azzal magyarázható, hogy az amerikai gazdaság történelmi GDP csökkenés elé néz, emellett a jegybank, a Fed sem mindenható. A március óta tartó emelkedés mozgatórugója egyébként abszurd volt, ugyanis nem mehet a végtelenségig, hogy a költségvetés önti be a pénzt a gazdaságba, a jegybank pedig ezt finanszírozza.”

Most a piac mintha kezdené reálisabban látni a helyzetet és a járványról is látszik, hogy nem egy átmeneti jelenség, hanem egy sokkal hosszabb távú probléma, inkább hasonlítható a maratonfutáshoz, hiszen még a vakcináról sincs igazán hír. Bár Európában a járvány visszahőkölt, de az Egyesült Államokban még mindig terjed, ahogy Brazíliából is rossz hírek jönnek. Mindezek most már kezdik újból elbizonytalanítani a befektetőket. Szintén kedvezőtlenül hatnak a piacokra az amerikai elnökválasztási harc újabb és újabb fejleményei. Ráadásul erről az oldalról szinte bármikor, bármilyen váratlan dolog előjöhet, amelyek a piacokat befolyásolhatják. “Szóba kerülhet például egy adócsökkentés az elnöki posztért folyó küzdelemben. Ugyanígy előjöhet az is, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti háború az eddiginél sokkal durvább szintre lép majd. Az utóbbi hetekben kitört zavargások, demonstrációk hátterében lévő súlyos társadalmi egyenlőtlenségek pedig áttételesen további problémát jelentenek az amerikai gazdaság számára” – véli Hajósi Péter.

Egyelőre azt korai megmondani, hogy a múlt heti zuhanás után pontosan merre veszik az irányt a piacok, a helyzet továbbra is bizonytalan és kiszámíthatatlan. “A mostani emelkedést megelőző, súlyos zuhanásokra a jelenlegi kilátások szerint nem lehet számítani” – fogalmazott a K&H Alapkezelő szakembere. „Ugyanakkor továbbra is igaz az, hogy értelmezhető hozamot a mostani környezetben továbbra is csak a részvénypiacok tudnak biztosítani. Az elmúlt napokban látott esés ellenére nem érdemes most nagy tételben vásárolni, az indokolt, apró lépésekkel történő vásárlás tűnik a megoldásnak.”