Carla a hetedikesek osztályfőnöke egy németországi iskolában. A tanárok és a diákok multikulturális közegében az egyik gyereket lopással gyanúsítják. A tanárnő hisz a fiú ártatlanságában, és saját kezébe veszi az ügyet. Cselekedete felbolygatja az egész iskola életét. A vetítés után Tóth Jakab (Partizán) beszélget Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivistával a gyermekjogi oldalról, az iskolai szegregációról, a társadalmi integráció fontosságáról, és arról, hogy az oktatási rendszerben hogyan jelennek meg a társadalmi különbségek a bemeneti és a kimeneti oldalon egyaránt.

Október 27-én 19 órakor lesz látható Moldovai Katalin filmje, az Elfogy a levegő. Az alkotás nemrégiben a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválról három díjat hozott haza: megkapta az elsőfilmes szekció fődíját, a Nemzetközi Filmkritikusok Szervezete (FIPRESCI) díját, és a szervezet fiatal filmes újságírókból álló Young FIPRESCI zsűrijének díját. A történet főszereplőjét, a gimnáziumi irodalomtanár Anát (Krasznahorkai Ágnes) az egyik szülő váratlanul feljelenti két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló film ajánlása miatt, kifogásolva a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. A vetítést követően Gulyás Márton (Partizán) beszélgetőpartnere Törley Kata, a Tanítanék pedagógusmozgalom egyik vezetője (a nyitóképen) lesz, és együtt arra keresik a választ, vajon mennyi mozgástere van egy tanárnak abban, hogy mit taníthat? Mi a tanár személyes megélése, mennyire érzi magát korlátozva? A film témája iránt érdeklődőknek érdekesség lehet, hogy a Mozinet Nagylátószög napokban publikált adásában Lannert Judit oktatáskutató és Veiszer Alinda beszélgetett oktatáspolitikáról és arról, hogyan érdemes valójában működtetni egy iskolát. Lannert a videóban többek között kifejti, hogy “az oktatás teljes vákuumba került Magyarországon”. Kitér a gyermekközpontú oktatásra is, amely szerinte „egyáltalán nem azt jelenti, hogy a gyerek azt csinál, amit akar, hanem hogy a pedagógus tisztában van vele, melyik gyerek mit tud, és úgy alkalmazza a feladatokat.” Ezekről a témákról is bizonyára szó esik a filmet követő pénteki beszélgetésen.

Október 28-án 19 órakor Nuri Bilge Ceylan új filmje, az Elszáradt füvekről szerepel a programban. A török rendezőóriás legújabb, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket. Ezt a filmet nevezte Törökország 2024-re a legjobb nemzetközi film Oscar-kategóriájába. Az alkotást nem követi beszélgetés.

A Tanítanék Mozgalom 2016-ban indult el. Azóta számos tömegrendezvényt szerveztek, mint például az „esernyős” tüntetésként elhíresült oktatási demonstráció. 2022 tavaszán felkarolták, dokumentálták és koordinálták a pedagógusok sztrájkjogának ellehetetlenítése miatt indult polgári engedetlenségi mozgalmat, amelyen 400 iskola és 8000 tanár vett részt. Mára a Tanítanék Mozgalmat több száz aktivista erősíti, akik részt vesznek az akciók, tüntetések szervezésében és megvalósításában. Emellett a Tanítanék 15.000 pedagógussal és összesen 100.000 fős követőbázissal áll rendszeres kapcsolatban.

Az UniCredit Alapítvány nemcsak vezetésében újult meg, de egyúttal új irányt is vesz: célja képessé tenni Európa következő generációját arra, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. Az alapítvány olyan projektekben vesz részt, amelyek célja az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem, a foglalkoztathatóság javítása, az egyetemi végzettség megszerzésének ösztönzése, valamint a fiatalok tanulmányainak és kutatásának támogatása Európa-szerte.

Dr. Gyurkó Szilvia közel húsz éve foglalkozik gyermekeket érintő témákkal; a gyermekjogok egyik legelismertebb szakértőjeként több hazai és nemzetközi szervezetben szervezi, irányítja és segíti tanácsadással a gyermekjogi munkát. Számos, a témával kapcsolatos kutatás, kiadvány és gyermekjogi program fűződik a nevéhez. A kuratóriumi felkéréssel kapcsolatban elmondta: „A gazdasági élet szereplői számára egyre fontosabb, hogy olyan döntéseket hozzanak, amikre a gyermekeik is büszkék lehetnek. Az UniCredit Alapítvány kapcsán ezt az elköteleződést és felelősségvállalást érzem, és bízom benne, hogy én is hozzá tudok járulni ahhoz, hogy az Alapítvány munkája sikeres legyen.”

„Megtiszteltetés számunkra, hogy Szilvia egyedülálló szakmai tudásával és speciális tapasztalataival segíti a nemzetközi alapítványunkat, és büszkeség, hogy az UniCredit Alapítvány kuratóriumába magyar szakember is került. Meggyőződésünk, hogy Szilvia részvételével különleges, új szempontokkal gazdagodik majd az a munka, amit az alapítvány a jövő generációiban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében végez” – mondta Tóth Balázs, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Gyurkó Szilvia az UniCredit Alapítványnál végzett munkáját a Hintalovon Alapítványban betöltött tisztségei mellett látja el.

Fotó: Hintalovon Alapítvány

Statisztikák szerint világszerte közel 1000 fotót töltünk fel az Instagramra percenként és több mint 95 millió posztot és videót osztunk meg naponta a felületen. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy azok a fotók, ahol arcunk is látszik, 38%-kal több like-ot kapnak, mint azok, melyeken nem szerepel emberi arc a képen.[1]  Az, hogy online kapcsolatban maradjunk és megoszthassuk egymással életünk fontos pillanatait, az elmúlt évben talán még fontosabbá vált, mint korábban bármikor. Ugyanakkor, legalább ilyen fontos, hogy továbbra is vigyázzunk egymásra, online is. Felnőttként van lehetőségünk eldönteni, mit és milyen módon szeretnénk megosztanunk magunkról a közösségi médiában, de vajon gondolunk arra, hogy milyen veszélyeknek tesszük ki gyermekünket, ha róluk töltünk fel képeket?

Ezt felismerve, a Magyar Telekom a Hintalovon Alapítvány szakmai partnerségével indítja el Digitális szülő vagyok! programját, melynek célja, hogy felhívja a szülők figyelmét gyermekeik online térben való megjelenítésének veszélyeire.  „2021-ben gyereket nevelni azt jelenti, hogy digitális szülőként is helyt kell állni. De hogyan tudnak a szülők példaképek lenni az online világban is? Mire kell odafigyelniük, ha gyereküket biztonságban akarják tudni most és a jövőben?  Milyen kockázatai vannak a közösségi médiában megosztott felvételeknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik hiteles és a szülők döntéseit közvetlenül segítő válaszokat adni ez a program.” – emelte ki a program megalkotását indokló okokat Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány ügyvezetője.

„Azt gondoljuk, infokommunikációs vállalatként feladatunk, hogy szolgáltatásaink által biztosítsuk a minőségi hozzáférést az online térhez, ugyanakkor felelősségünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a digitális eszközök és lehetőségek tudatos használatára. Programunkkal arra szeretnénk felhívni a szülők figyelmét, hogy sokszor nem is feltételezett veszélyek leselkedhetnek gyermekünkre az online közösségi térben és igyekszünk irányt mutatni, hogyan lehet a helyes arányokat megtalálni a gyermekükről készült képek online megosztásakor” – erősítette meg a kezdeményezés célját Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A kampány központi eleme az Alapítvány szakmai partnerségében megalkotott online kérdőív, melynek kitöltésével mindenki felmérheti, mennyire vannak biztonságban gyermekeiről készült, közösségi csatornákra feltöltött képei, videói, egyben visszajelzést kap, hogyan érdemes biztonságosan posztolni.  Az ügy mellé álltak ismert hazai véleményvezérek: Kovalcsik Ildikó (Lilu), valamint Tatár Csilla műsorvezető mellett több, Instagram csatornát kezelő ismert szülő, akik elkötelezettek a felelős online működés mellett.

A kampányhoz külön Instagram GIF-csomag készült, mely a „digitalisszulo” keresőszóval érhető el.
Az online kérdőív itt található: https://tudatosdigitalis.hu/

[1] https://www.omnicoreagency.com/instagram-statistics/ 2021

„Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott és miért. Ha szeretnénk támogatni és biztonságban tudni őket, akkor fontos, hogy odafigyeljünk rájuk – megismerjük, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában” – összegezte a felmérés indikátorait Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, a kutatás vezetője.

A Magyar Telekom megbízásából végzett kutatás közvetlenül az érintett korcsoport meglátásaira volt kíváncsi, így a témában az elmúlt éveket tekintve az InternetMOST kutatás az első reprezentatív visszacsatolás, mely valóban a fiatalok véleményére fókuszál. A megyénként és nemenként reprezentatív online adatgyűjtés 2020. április és május között zajlott, a 13-18 évesek korcsoportjában.

Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78%), a tanulás (közel 64%), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56%) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54%).  A kutatás eredményei kidomborítják az influencer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat (22,8%) és a tananyagot is (13,3%), valamint online idejük 56%-át a közöségi oldalak pörgetésével töltik.  Megállapítható, hogy zenész és színész celebritás vonal felől egyre inkább a szintén tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el figyelmük, akik a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. Többen arról számoltak be, hogy új hobbiba fogtak, vagy zenélni, verset írni, sportolni kezdtek valamely véleményvezér hatására. Szintén sokan jelezték, hogy a közösségi felületeken megosztott történetek segítették fejleszteni saját önismeretüket, vagy segítséget jelentettek a problémáik megoldásában.

Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulásuk: azt látni, abszolút szkeptikusak a fiatalok, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket. Közel kétharmaduk tisztában van az álhírek veszélyeivel, de valamiért még kevesen tartanak az online zaklatás és bántalmazás valódiságától. Ezen a téren komoly hiányosságok vannak a szülők szerepvállalása terén, mert a tizenévesek közel 40%-a mindössze 5-10 perces gyorstalpalót kapott erről a szüleitől. A több mint két órás, részletes magyarázatig csupán a megkérdezettek alig 16 %-a jutott el. Érdekes az is, milyen határokat szabnak a szülők a fiatalok nethasználatával kapcsolatban: 10‑ből 4 esetben nincs is ilyen, a legtöbben pedig időkorláttal próbálkoznak, főleg este és éjszaka.

Az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.

A felmérésben szerepel az internet, mint a tanulás legújabb segédeszközének kérdésköre is, ami azért is érdekes, mert a koronavírus miatt ez a terület épp a kutatás időszakában vált kiemelten fontossá. Azoknál a diákoknál, akiknél végbement az átállás a digitális oktatásra, nagyjából fele-fele arányban sikerült mindent zökkenőmentesen online formába ültetni, és a gyerekek több mint 42 százaléka úgy érzi, hatékonyabban tanul így.

„A Magyar Telekomnál évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében, hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik számára egyaránt.” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A kutatási eredményeket részletesen ismertetik PONT.MOST blogon, illetve a teljes kutatási anyag ITT elérhető.

Nem csoda, hogy a gyerekek digitális térben való jelenléte és fiatal (gyermek) influencerek tömege és sikere a reklámozók figyelmét is felkelti. Bár a gyermekekkel való kereskedelmi együttműködéshez (megbízáshoz) a szülő jóváhagyása és együttműködése is szükséges, ez nem mentesítheti a megbízókat, (reklámozókat, ügynökségeket, menedzsereket), hogy a gyermekek emberi méltóságáról, és digitális lábnyomáról elfeledkezzenek. Tisztában van-e azzal a gyermek szereplő, hogy a digitális világra oly jellemző életképek, pillanatok, a gyermek mindennapjainak részét képező nyafogás, hiszti vagy maszatosság bemutatása adott esetben kereskedelmi célokat szolgál? Számos olyan szempontot fogalmaz meg ajánlás, amelyre bizony gondolni kell.

„A Hintalovon Alapítvány dr. Gyurkó Szilvia vezetésével az egyik legtekintélyesebb gyermekjogi szervezet Magyarországon. Figyelmük a gyermekek digitális térben való megjelenésére, és ezen belül a kereskedelmi kommunikációban való szereplésükre is kiterjed.  Hatalmas tudásuk, hazai és nemzetközi tapasztalatuk alapján nagy megtiszteltetés volt együttműködni velük, hogy a szakma számára a gyermekjogi és etikai szempontokat megfogalmazzuk” – mondta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A Hintalovon Alapítvány számára nagyon fontos az ÖRT felkérésére végzett szakmai munka a gyermekek reklámokban való szereplésének minimum szabályairól. Bízunk benne, hogy a 15 tagú szakmai Tanácsadó Testülettel együttműködve készített ajánlás kellő inspirációt és jól használható szakmai kereteket nyújt majd a piaci szereplőknek. Gyermekjogi szempontból az volt az elsődleges célunk, hogy olyan támpontokat adjunk a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatóak. Ezáltal az elkészült ajánlás már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat a gyerekek érdemi, valódi hozzájáruláson alapuló, erőszakmentes, és magánéletük védelmét jobban szem előtt tartó reklámokhoz” – fogalmazott Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője.

„Meggyőződésem, hogy a közös bölcsesség, a gyermekjogi és a reklámpiaci ismeretet ötvöző tudás remek, erősen megfontolandó és jól használható ajánlásokat fogalmaz meg” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója. Az ajánlás közzétételén túl az ÖRT tagjainak workshopot szervezünk, sőt közvetlenül az influencerek számára tréninggel is készülünk – tette hozzá Fazekas.

(Nyitóképünk illusztráció, tavaly májusban, az ICAS, az önszabályozó világszervezet párizsi tanácskozásán készült)