Jobb lett a helyzet az utakon, legalábbis az autósok figyelmesebbek lettek a K&H biztos jövő indexe szerint, amely többek között a gépkocsivezetők megítélését, a szabályok betartását vizsgálta. A 30-59 éves korosztály tagjainak megkérdezésével készült felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megengedett legnagyobb sebesség betartása, azaz a gyorshajtás esetében és a vezetés közbeni telefonálás tekintetében érzékeltek javulást az egy évvel korábbihoz képest.

Hogyan látják a többiek?

A magyarok 28 százaléka azt állította, hogy az autósok betartják a sebességkorlátozásokat. Ez kedvezőbb arány a 2019-ben mért 19 százaléknál. Ugyanakkor a többség – a megkérdezettek több mint 70 százaléka – még mindig úgy látja, hogy a sofőrök többsége gyorsan hajt. A válaszadók 77 százaléka a gyorshajtás mellett a telefonhasználatot látja a leginkább problémásnak. A megkérdezettek szerint a zebráknál történő elsőbbségadás terén is javult valamennyire a helyzet: 52 százalékuk szerint az autósok előzékenyebbek, megállnak az átkelőknél, egy évvel korábban a válaszadók kevesebb mint fele volt csak ezen a véleményen.

Hogyan látják az autósok?

Ahogy a magyarok körében javult az autósok megítélése, a sofőrök saját bevallása szerint is kedvezőbb lett a helyzet a gyorshajtást nézve. Az autóval közlekedők 42 százaléka azt mondta, hogy betartja a sebességhatárokat, ez javulást jelent az egy évvel korábbi 37 százalékos aránnyal szemben. Igaz, a sofőrök fele elárulta, hogy alkalmanként gyorsabban megy a megengedettnél. A kanyarodásra, parkolásra, elsőbbségadásra vonatkozó szabályokat a többség betartja. “Amikor sebességet választunk autózás közben ne csak a táblákon szereplő sebességhatárt nézzük, nagyon fontos, hogy az aktuális közlekedési viszonyoknak megfelelően nyomjuk a gázpedált”– fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. – Az autóvezetők figyelmesebbek, előzékenyebbek lettek, talán a vírushelyzet arra is megtanított bennünket, hogy az élet többi területén is figyeljünk egymásra.”

Hogyan alakultak a bírságok?

A K&H biztos jövő indexből kiderül, hogy milyen szabályszegésért kaptak büntetést az autósok az utóbbi években. Bár a kutatás eredményei szerint javult a gyorshajtási helyzet, ennek ellenére még mindig ez volt a legfőbb oka a bírságoknak. A jogosítvánnyal rendelkezők 13 százaléka kapott büntetést sebességtúllépésért az utóbbi három évben. Minél többet vezet valaki, annál valószínűbb, hogy kap ilyen büntetést: az évente kevesebb mint 10 ezer kilométert vezetők 10 százalékát bírságolták meg gyorshajtásért, az évi 20 ezer kilométernél többet autózóknak pedig több mint az ötödének kellett gyorshajtásért bírságot fizetnie. Mivel a dízelmotoros autóval rendelkezők többet vezetnek, ezért őket gyakrabban büntették meg: 21 százalékuk már kapott bírságot, szemben a benzines gépjárművet vezető sofőrökre jellemző 11 százalékos aránnyal.

A közlekedés, a sebességkorlátozások és a forgalmi dugók kérdése újból napirendre került az elmúlt hetekben, amelyben szerepet játszott, hogy a járvány miatt ideiglenes kerékpársávok jelentek meg az amúgy jelentős forgalmú utakon. A főváros vezetése pedig egy tervezet elkészítését helyezte kilátásba, amelynek egyik célja a forgalom csillapítása. Konkrét intézkedések még nincsenek, ám a K&H Biztosító 2019 végén készült kutatása szerint a 30-59 éves magyaroknak markáns véleménye van a sebességkorlátozásokról, valamint a gyorshajtás megakadályozásában a nemzetközi példák alapján hatékony fegyvernek mondható átlagsebesség-mérésről.

Markáns eltérés

A K&H felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 1 százaléka véli, hogy az autósok szigorúan betartják a sebességhatárokat, 18 százalékuk szerint pedig sok sofőr nem hajt gyorsabban a megengedettnél. A válaszadók 71 százaléka szerint azonban sokan nem tartják be a sebességkorlátozásokat, 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy szinte senki nem figyel erre.

Teljesen más eredmény jött ki a válaszokból, amikor a jogosítvánnyal rendelkezők nyilatkoztak arról, hogy ők maguk betartják-e a sebességhatárokat. Az autósok 36 százaléka saját bevallása szerint szigorúan kezeli ezt, azaz nem hajt gyorsabban a megengedettnél, 54 százalékuk viszont beismerte, hogy nagyon ritkán megy gyorsabban, mint amennyivel lehetne. A megkérdezettek 10 százaléka szerint előfordul, hogy gyorsan hajt.

Többen néznék jó szemmel

Érdekes eredmények születtek a gyorshajtás megakadályozására nemzetközi példák alapján jó módszernek tartott átlagsebesség-mérésre vonatkozó válaszokból. Az átlagsebesség-mérés azt jelenti, hogy egy-egy útszakaszon „eltöltött” idő alapján vizsgálják az autók sebességét. A K&H biztos jövő kutatása szerint a magyarok 63 százaléka jó ötletnek tartaná a bevezetését, azaz nőtt a megoldást támogatók aránya az egy évvel korábban mért 56 százalékhoz képest. A magyarok 37 százaléka szerint viszont nem szeretne átlagsebesség-mérést, közülük például 14 százalékuk kifejezetten rossz ötletnek tartja.

Balesetek előidézője

A K&H Biztosító szakértői szerint a személysérüléses balesetek, valamint a kisebb – emberi sérülést nem eredményező – karambolok jelentős része a gyorshajtás számlájára írható. A gyorshajtáson belül mindkét verzió gyakori: az abszolút gyorshajtás, vagyis az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatár túllépése, valamint a relatív gyorshajtás, amikor a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességet választott.

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.

Soha nem volt még példa ilyen mennyiségű büntetés kiszabására egy esztendő leforgása alatt, tavaly ugyanis 64.359 sebességtúllépéssel többet rögzítettek az ORFK kamerái, mint az akkor szintén negatív csúcsot döntő 2018-ban. A traffipaxok összesen 687.501 alkalommal észleltek gyorshajtást 2019-ben, amely az év minden egyes napjára 1883 darab bírságot jelent – elemzi a legfrissebb rendőrségi adatok alapján összeállításában a Vezess.

A piacvezető autós szaklap cikkéből az is kiderül, hogy minden korábbinál magasabb lett az egy év alatt kiszabott bírságösszeg is, hiszen tavaly 23,61 milliárd forint értékben kaptak büntetést a gyorshajtók. Ha az éves bírságösszeget elosztjuk a büntetések számával, kiderül, hogy egy-egy sebességtúllépésért átlagosan 34 355 forintot kell fizetni a megengedettnél gyorsabban hajtó autósoknak Magyarországon.

Az összeállítás arra is kitér, hogy a VÉDA-rendszert alkotó 525 darab sebességmérőtől a fentiek kiemelkedő teljesítménynek számítanak, főleg annak ismeretében, hogy a traffipaxok rendszeres javításra szorulnak. Tavaly 376 alkalommal kellett szerelőt küldeni a készülékekhez, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az év minden napjára jutott valahol egy-egy meghibásodás.

De pontosan mekkora sebességtől büntetnek a traffipaxok 50-nél, 90-nél és 130-nál? Vajon milyen távolságból érzékelik a gyorsan hajtó autót? A Vezess cikkére kattintva többek között ezekre is választ kaphatunk, de számos más érdekesség is kiderül.