A nyíregyházi Hotel Pagonyban megrendezett eseményen az élelmiszer-, illetve vegyiáru-kereskedelemmel foglalkozó Nyírzem cégcsoport három okból is kerek évfordulót ünnepelt, ugyanis nemcsak a Nyírzem Zrt., hanem a cégcsoporthoz tavaly óta tartozó Szabolcs-Coop Zrt. is 20 éve jött létre, valamint a cégcsoport által 2007-ben megvásárolt Mecsek Füszért Zrt. 70 éve alakult meg.

Pekó László, a Nyírzem Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntő beszédében elmondta: a Nyírzem cégcsoport stratégiáját és egyben a sikeresség zálogát a növekedés, az akvizíciók és a megtermelt eredmény visszaforgatása jelenti. „A cégcsoportban az idők során egyetlenegy forint osztalék sem lett kivéve, minden vissza lett forgatva” – tette hozzá.

A cégcsoport hazai kiskereskedelemben betöltött szerepét ismertetve kiemelte: a közel 3300 főt foglalkoztató, az ország 14 megyéjében, illetve Budapesten is jelen lévő társaság több mint 400 kereskedelmi üzletet, kiskereskedelmi Coop boltot és C+C áruházat üzemeltet. (A működési terület szinte az egész Dunántúlt – Győr-Moson-Sopron megye kivételével –, Pest és Bács-Kiskun megyéket, az Észak-Magyarországi régiót, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, valamint Budapestet öleli fel.) A társaság 273 településen működtet kiskereskedelmi boltot, amelyek közül 164 helyen a lakosság létszáma nem éri el 2000 főt. „Vagyis a cégcsoport által kiszolgált települések 60 százaléka kistelepülés” – jegyezte meg.

A cég pénzügyi mutatóival kapcsolatban kiemelte: tavaly a cégcsoport 76 milliárd forintos árbevételt ért el. A cégcsoport legnagyobb társaságának a Mecsek Füszért Zrt. számít, amelynek fő tevékenysége 2012-től szintén a kiskereskedelem lett (a Nyírzem Zrt.-hez és a Szabolcs-Coop Zrt.-hez hasonlóan). A cégcsoportnak három szárazáru-nagykereskedelmi raktára van (Pécsett, Veszprémben és Nyíregyházán), illetve a hűtött és fagyasztott termékeket öt frissáru-hűtőház szállítja a partnerek számára.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Gazdaságért díjjal tüntette ki Pekó Lászlót. „A Nyírzem cégcsoport tagvállalatai esetében valódi magyar sikertörténetről beszélhetünk. Mindhárom társaság a Coop országos kiskereskedelmi hálózat meghatározó szereplőjének számít” – emelte ki az államtitkár.

Dr. Seszták Miklós, Kisvárda térségének országgyűlési képviselője, az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért felelős kormánybiztos kiemelte a cégcsoport sikerében Pekó László elkötelezettségét, illetve arra is rámutatott, hogy Pekó Lászlóban egy nagyon korrekt, az üzleti életben maximálisan tisztességes magatartást tanúsító üzletembert ismert meg, aki a sikerei csúcsán az üzleti kapcsolataiban is mindig ember tudott maradni.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója arra tért ki, hogy Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnökeként nemcsak országos szinten tölt be fontos pozíciót, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élén is „becsülettel dolgozik, mindannyiunk számára példaképként lehet állítani”.

Tóth László, az Unió Coop Zrt. vezérigazgatója a Nyírzem cégcsoport COOP láncon belüli szerepéről elmondta: a Coop hálózat összforgalmának 16 százalékát adva ez a cégcsoport számít a lánc legnagyobb forgalmú tagjának. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben, amikor a Nyírzem Zrt. megvásárolta a Mecsek Füszért Zrt.-t, valójában az történt, hogy „a kis hal ette meg a nagyot, hiszen egy kisebb cég vált egy nagyobb társaság tulajdonosává és állította megfelelő pályára”.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult a hazai kiskereskedelem, többek között vállalkozások szűntek meg, a piacon megjelentek a multinacionális cégek. „Egy ilyen gyorsan változó környezetben a Nyírzem cégcsoport történetének kulcsszava az összefogás volt, az egyes tagtársaságok vezetői meg tudták találni a közös hangot” – jegyezte meg.

„Nagy öröm városunknak, hogy egy ilyen szép eredményeket elérő cégcsoportnak jelentős érdekeltségei vannak Nyíregyházán” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere. „A cégcsoport itt működtet egy logisztikai raktárat, valamint számos kiskereskedelmi egységet” – tette hozzá.

A Nyírzem Zrt.

A Nyírzem Zrt. 20 évvel ezelőtt 1999 márciusában alakult, az alapítók a Felső-Szabolcs Áfész, a Nyírbátor és Vidéke Áfész, a Zemplén Coop Kft., valamint magánszemélyek voltak. Szintén idén lett 20 éves a Szabolcs-Coop Zrt., amely 2018 óta tagja a cégcsoportnak. Az 1999-ben létrehozott társaság alapítói a Nyíregyháza és Vidéke Áfész, valamint a Balkány és Vidéke Áfész. A Mecsek Füszért Zrt.-t jogelődei 1949-ben hozták létre, így a társaság idén ünnepli 70 éves fennállását. A rendszerváltás után 1991-ben alakult meg a Mecsek Füszért Rt., a privatizációra 1994-ben került sor. A társaság alapítója a 1995-ben létrejött Coop csoportnak. A cég tulajdonosává 2007-ben vált a Nyírzem Zrt.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.