Az 1989-ben alapított Béres Gyógyszergyár történetében – hazánkban szinte egyedülálló módon – ez már a második generációváltás. Nemzetközi statisztikák szerint világszerte csupán a családi vállalkozások körülbelül egytizede éri meg, hogy a tulajdonos család harmadik generációja sikeresen átveszi a vezetést. Az id. dr. Béres József innovatív találmányára alapozva született vállalat az elmúlt évtizedek során, ifjabb dr. Béres József elnöksége alatt, Magyarország legnagyobb családi tulajdonban lévő gyógyszergyárává fejlődött, melynek termékei nemcsak Magyarországon, hanem határainkon túl is elismert márkákká váltak.

Béres Marcell: a jövőnk kulcsa a tradíciókra épülő folyamatos innováció

Béres Marcell tíz éve csatlakozott a családi vállalathoz, ahol az elmúlt hat évben innovációs igazgatóként és az Igazgatóság tagjaként szakértelmével és elkötelezettségével bizonyította, hogy méltó utódja lesz édesapjának.

„Kevés olyan vállalat van, ahol a márkanév egyben a család neve is – ez számomra nemcsak extra felelősséget, de extra motivációt is ad! Együtt nőttem fel a Béressel, lépésről lépésre, kényszerérzet nélkül alakult ki bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, hogy szeretném egyszer átvenni, egy következő szintre emelni. Büszke vagyok arra, hogy generációról generációra adjuk át azokat az értékeket, amelyek sikeressé tettek bennünket, hogy a folytonosság, a tradíció és a megújulás, a folyamatos innováció nálunk kéz a kézben járnak.” – mondta Béres Marcell, aki elnökként is azért fog dolgozni, hogy a vállalat tovább erősítse pozícióját a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt.

Dr. Béres József a háttérből segíti fiát

Dr. Béres József, aki 2000-ben szintén édesapjától vette át az elnöki posztot, az Igazgatóság tagjaként a jövőben is aktív szerepet vállal a vállalatcsoport életében, tapasztalataival és tanácsaival segíti fiát az elnöki teendők ellátásában. „A generációváltás valójában nem egy pillanat, hanem a Béresnél egy hosszú, tudatos folyamat eredménye, melynek egyik fontos mérföldköve a mostani. Ez minden családi cég életében egyfajta próbatétel, de meggyőződésem, hogy a családunk generációi közti értékazonosság kiváló alapot biztosít ehhez. Hiszem és tudom, hogy a fiam is ugyanazokat az alapértékeket fogja képviselni, amelyekre édesapám és én építettük a Bérest. Számomra ez a sikeres jövő egyik legfontosabb záloga.”

Változás a vezérigazgatói poszton is

A Béres elnöki pozíciójában történő generációváltással egyidejűleg, 2024 szeptemberében új vezérigazgató is érkezik a Béres Gyógyszergyár élére: a nyugdíjba vonuló Major Ferencet Sipos Balázs váltja, aki nemzetközi gyógyszeripari felsővezetői tapasztalattal csatlakozik a csapathoz. Az új vezérigazgató célja, hogy a Béres értékeire és elért eredményeire építve, folyamatos innovációkkal továbbfejlessze a vállalatot, hogy a kiváló minőségű Béres készítményekkel egyre szélesebb körben szolgálják az emberek egészségét itthon és a külpiacokon is.

Dr. Béres József

Dr. Béres József okleveles vegyész, a kémia tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, 1989-től a Béres Gyógyszergyár tudományos igazgatója, 2000-től 2024-ig elnöke.

Pályafutását a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetében kezdte, majd az 1989-ben megalakuló Béres Részvénytársasághoz csatlakozott, támogatva édesapja, id. dr.  Béres József feltaláló munkáját. Tudományos igazgatóként, később alelnökként aktív szerepet játszott a vállalat elindításában, majd felépítésében. 2000-től 2024-ig tartó elnöksége alatt a Béres Gyógyszergyár hazánk legnagyobb magyar tulajdonban lévő számos piacvezető termékkel rendelkező gyógyszergyárává fejlődött.

Elnöksége idején a gyógyszergyártás és forgalmazás mellett a vállalat működése további tevékenységekkel bővült. A Béres 2002-ben tulajdonrészt szerzett a hazai gyógyszer-nagykereskedelem piacvezető vállalatában, a Hungaropharma Zrt.-ben. Ugyanebben az évben Béres József feleségével, Béres Klárával borászatot alapított a Tokaji Borvidéken, Erdőbényén.

Dr. Béres József elkötelezett a magyar kulturális értékek megőrzése iránt. 2009-ben jelent meg Szép magyar ének című énekeskönyve, melyben népdalokat, népies és egyházi énekeket gyűjtött össze.

Munkásságának fontosabb elismerései: Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (feleségével együtt) (2011); Magyar Érdemrend Középkeresztje (2012); Államalapító Szent István Érdemrend és Díj (2013); Pro Urbe Budapest díj (2014); Magyar Gazdaságért Díj (2014); Szolnok Város Díszpolgára (2018); Dr. Orbán István Emlékérem (2019); Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára (2019), Wahrmann Mór-érem (2022), Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Díszpolgára (2023), Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2023).

Nős, három gyermek édesapja. Felesége, Béres Klára a Béres Gyógyszergyár Igazgatóságának tagja, kommunikációs igazgató, a Béres Alapítvány elnöke. Gyermekei közül a két idősebb – Regéczy-Béres Melinda és Béres Marcell – a Béres Gyógyszergyárban dolgoznak, az Igazgatóság tagjai.

Béres Marcell

Béres Marcell id. dr. Béres József feltaláló unokája, dr. Béres József fia.

Közgazdász végzettségű, 2014-ben Vezetés és szervezés szakon szerzett diplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve CEMS Nemzetközi menedzsment mesterszakon a Stockholm School of Economics-on.

Első gyógyszeripari tapasztalatait egy német családi vállalatnál, a Biogrund GmbH-nál szerezte, majd 2014-től a Béres Gyógyszergyár munkatársa lett, ahol a controlling, termékmenedzsment és logisztika-készletgazdálkodás területeken dolgozott. 2017-től az Igazgatóság tagja, 2018-tól innovációs igazgatói kinevezést kapott, a termékinnovációs folyamatok koordinálásáért, az új termékötletek hatékony megvalósításáért felelt. 2024 szeptemberétől a Béres Gyógyszergyár elnöke.

Elkötelezett a Béres márka több mint 50 éves történetének és értékeinek megőrzése, valamint technológiai és piaci innovációkkal a Béres Gyógyszergyár egészségmegőrző piacon betöltött hazai vezető szerepének és nemzetközi jelenlétének további erősítése iránt.

Fontosnak tartja, hogy a magyar családi tulajdonú vállalatok tulajdonosaival együtt dolgozzon annak érdekében, hogy ezen cégek sikeres generációváltása révén a magyar gazdasági élet egyre meghatározóbb szereplőivé válhassanak, ezért aktív szerepet vállal a Felelős Családi Vállalatok Magyarországon Egyesület (Family Business Network Hungary – FBN-H) életében, 2022 óta az egyesület elnökségi tagja.

Nős, egy gyermek édesapja.

Magyarország a UPS szárazföldi hűtőlánc-hálózatának egyik fő csomópontja, és a UPS Healthcare budaörsi központja a vállalat kulcsfontosságú létesítménye a régióban a közép-kelet-európai import és export terén.

Az új járművek a UPS több mint 1100 hűtőgépjárműből álló, jelenleg is a világ legnagyobbjának számító flottáját bővítik és korszerűsítik tovább. Minthogy a hűtőlánc-piac értéke 2030-ra előrejelzések szerint eléri a 23,7 milliárd dollárt, ezek a távolsági és utolsó mérföldes szállításokat egyaránt támogató eszközök elengedhetetlen szerepet játszanak majd az európai egészségügyi ágazat növekvő igényeinek kielégítésében.

A két hőmérsékleti szintet biztosító járművek 2-8 Celsius-fok és 15-25 Celsius-fok közötti tárolásra alkalmasak, így megbízható és biztonságos szállítást garantálnak a nagykereskedők, kórházak és gyógyszertárak számára. Az eszközök helyes nagykereskedelmi gyakorlatnak megfelelő szolgáltatása átfogó beszállítói menedzsmentet és digitális minőségirányítási rendszereket tartalmaz.

A UPS Healthcare egészségügyi hálózata 2023-ban meghaladta az 1,7 millió négyzetmétert, amivel a cég több mint duplájára növelte a raktárterületét 2020-hoz képest. Több akvizíció révén a UPS Healthcare kibővítette a végponttól végpontig tartó hűtőlánc-képességét, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy rugalmasabban érjenek el új piacokat – írják.

„Legyen szó kis csomagokról vagy nagy raklapokról, páneurópai, végponttól végpontig tartó hűtőlánc-hálózatunk a legösszetettebb egészségügyi termékek kezelésére is alkalmas. A hatóanyagok szállításától vagy a kórházakba, laboratóriumokba, gyógyszertárakba és betegekhez történő utolsó mérföldes kiszállításoktól kezdve a leginkább idő- és hőmérséklet-érzékeny ellátási láncok egyszerűsítése érdekében biztosítjuk a legmaximálisabb ellenőrzést, az alkalmazkodóképességet és a valós idejű nyomon követést” – mondta Felipe Morgulis, a UPS Healthcare európai és latin-amerikai régiójának elnöke.

A hazánkban működő gyógyszergyártó cégek elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szempontjából kerültek köztudatba az utóbbi években, de a környezetvédelem érdekében végzett tevékenységük is figyelemre méltó. Az iparág nem pusztán értékesít, hanem az ellátórendszer szerves részeként funkcionál a betegek gyógyításának folyamatában. Legyen szó hazai vagy nemzetközi, originális vagy generikus gyártóról, a cégek az üzleti stratégia részeként, a vállalat jövőbeni életképességének alapjaként tekintetnek a fenntarthatóságra, így hosszú távú terveiket nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítják ki.

A fenntarthatóság jegyében kifejtett, kezdetekben inkább ad hocnak mondható tevékenységek mára sokkal tudatosabbá váltak, professzionálisabb keretek között zajlanak, és napjainkban a legtöbb gyártó részletes, publikusan elérhető jelentések formájában összegzi az e téren elért eredményeket. A szóban forgó programok nem csupán arra teremtenek kiváló lehetőséget, hogy a szektor szereplői jobb kapcsolatot ápoljanak a kormányzattal, de hosszú távon a vállalat társadalmi megítélését is javíthatják, pozitív hatással lehetnek egy-egy cég image-ére.

A gyógyszeripar jelentős potenciált jelent a magyar nemzetgazdaság számára

A fenntartható fejlődés gazdasági pillérét tekintve elmondható, hogy a hazai gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik sikerágazata, szerepe kiemelkedő a visegrádi régióban. Hagyományosan fontos szerepet tölt be az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében és exportjában, valamint a hazai egészségügyi ellátásban. 2018-ban és 2019-ben a szektor exportforgalma nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő eredményt ért el, a magyar gyógyszeripari kivitel világszinten kimagaslóan jó helyen áll. A gyógyszertermékek külkereskedelme kapcsán egyedül Magyarországnak pozitív az export-import egyenlege a V4-ek közül.

A világ 130 országában használnak Magyarországon gyártott gyógyszereket, és a magyar gyógyszeripar versenyképességét mutatja, hogy az itthon előállított gyógyszeripari termékek több mint 80 százalékát a világpiacon értékesítik. Az ágazat ugyancsak fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban, hiszen közvetlenül 23 ezer munkatársat alkalmaznak a hazai gyógyszergyárak, beszállítókkal együtt pedig ez a szám 40 ezer fölé emelkedik. Az iparág kutatás-fejlesztési kiadásai is jelentősek, a vállalati szektor 475 milliárdos K+F-ráfordításaiból 77 milliárdot a gyógyszeripar ad.

A magyar gyógyszeripar versenyképességének fenntartásához azonban hosszú távú, stratégiai gondolkodásra van szükség, hiszen a globális verseny és az árverseny jelentős kihívást jelent a szektor számára. 2020 januárjában a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai megállapodást írt alá. A megállapodás alapján a hazai betegellátás biztonságos fenntartása érdekében a MAGYOSZ ösztönözni fogja tagvállalatait, hogy kutatás-fejlesztési és beruházási tevékenységüket a mindenkori piaci viszonyokhoz mérten folytassák, exportpiaci jelenlétüket folyamatosan növeljék, a foglalkoztatást belföldi és exportpiaci lehetőségeik függvényében bővítsék.

Együtt a gyógyszerhamisítás ellen

A fenntartható fejlődés részeként számos gyógyszeripari szereplő kiemelt tevékenységeként jegyzi a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet, ami a gyakorlatban elsősorban a szerializáció kötelező elfogadását jelenti a cégek részéről.

Az EU tagállamaiban 2019. február 9-étől kötelező a gyógyszergyártásban a gyógyszerdobozonkénti egyedi azonosító és a biztonsági elem használata. Ez a vállalatokra jelentős terhet rótt az egyszeri, nagyjából 20 milliárdos kiadással és az évi 4-5 milliárdos fenntartási költséggel. Ezen biztonsági intézkedések miatt a gyártók költségteher-növekedést és jelentős termelékenység-visszaesést szenvedtek el.

Szakértők szerint a gyógyszerhamisítás problémáját ez a rendelkezés nem oldja meg, mert bár az intézkedés a betegbiztonság növelésére irányult, ezeket a termékeket jellemzően az interneten keresztül, ismeretlen helyekről vásárolják az emberek. A probléma fontosságát jelzi egyébként, hogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járványnak köszönhetően jelentősen felértékelődött az egészségügyi termékek online beszerzése. Mint arra az Inspira és az Altagrand közös, a koronavírus-járvány hatását vizsgáló 2020-as piackutatása rámutat, a felnőtt lakosság 52 százaléka már nem ragaszkodik az egészségügyi termékek kizárólag személyes úton történő beszerzéséhez, és egyre többen preferálják a digitális csatornát a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során.

A betegek és vásárlók védelmét igyekszik biztosítani, hogy a legális gyógyszer-kereskedelem Magyarországon szigorúan szabályozott. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ellenőrzi a gyógyszer útját a patikáig, azaz a gyógyszerek minőségét, hatásosságát és biztonságos alkalmazhatóságát, valamint a gyártóhelyek megfelelőségét, illetve a gyógyszer-nagykereskedők tevékenységét. Az ÁNTSZ pedig magát a kiskereskedelmi gyógyszerforgalmazást (patikák, külön engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi üzletek) felügyeli. A gyógyszerhamisítás Magyarországon a teljes forgalomnak egyelőre 3-5 százalékára becsülhető, az európai tendenciák azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb lesz ez az arány. A keresett termékek között kiemelt helyen szerepelnek az antidepresszáns és a potencianövelő készítmények.

Önszabályozás a felelős marketingtevékenységre és a korrupcióellenes magatartásra vonatkozóan

A gyógyszeripari fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás sajátos eleme az etikus magatartásra és a transzparenciára vonatkozó önszabályozás. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) összeurópai kezdeményezése részeként – az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) gondozásában, szoros együttműködésben az egészségügyi szakemberekkel, így például a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselőivel – a piaci szereplők önszabályozása keretében megszületett Magyarországon is az úgynevezett Transzparencia Kódex. Ennek rendelkezéseit a legtöbb gyártó kötelezően követendő irányelvekként ismeri el.

A kódex irányelveinek célja egy olyan gyakorlat megvalósítása, amelynek keretében a gyógyszeripar az egészségügyi szakembereknek, illetve szolgáltatóknak/szervezeteknek átlátható módon nyújt anyagi támogatásokat, és az egyes juttatásokat kategóriánként közzéteszi. Ennek köszönhetően a nyilvánosság számára is követhetővé válnak az egészségügybe érkező, a felbecsülhetetlen értékű közös munka hátterét biztosító juttatások, támogatások. A kódex – természetéből fakadóan – az önszabályozás jegyében a jogi normáknál szigorúbb követelményrendszert fogalmaz meg. A rendelkezéseket magukra nézve kötelezőnek elismerő gyógyszeripari vállalatok 2016 óta honlapjuk nyilvános felületén teszik közzé a támogatási adatokat.

A gyógyszeripari és az egészségügyi szakemberek együttműködése pozitív hatást gyakorol a betegellátás minőségére és a jövőbeni kutatások értékére. A gyógyszeripar és az orvosok közötti együttműködés során a gyógyszeripari vállalatok biztosítják, hogy az orvosok hozzáférhessenek a legújabb tudományos tényeken alapuló tréningekhez és információkhoz, valamint a terápiás gyakorlathoz. A folyamatos képzések emelik a gyógyítás színvonalát, segítik az innovatív, fejlett gyógyszerek elterjedését, és a betegek széles rétegeinek adnak új esélyt az életminőségük javítására.

Kiemelt célok között a környezetvédelem

A környezet védelme már szinte alapkövetelményként jelenik meg a gyógyszercégek működésében, stratégiájában. A környezethez való hozzáállás része az üzleti hatékonyságnak, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre, valamint a környezetre gyakorolt hatás folyamatos monitorozására, csökkentésre. A legtöbb szereplő ezt nemcsak magára, de beszállítóira nézve is kötelező érvényűnek tekinti.

A legnagyobb gyártók honlapján évről évre követhető, részletes jelentéseket találunk magyar vagy angol nyelven a környezetvédelem érdekében tett tevékenységeik mérési paramétereivel, eredményeivel. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszeripari ökológia legfontosabb elemei között a tisztább termelést, az energiaracionalizálást, a levegő tisztaságának megőrzését, a zajvédelmet, a szennyvízkezelést, a talajvíz-kármentesítést, a hulladékgazdálkodást, a veszélyes hulladékok kezelését, valamint az újrahasznosítás lehetőségeinek keresését, kihasználását említik a cégek.

A környezetkímélés szempontjai ma már a gyógyszeripari marketingben is kezdenek előtérbe kerülni azáltal, hogy a digitális kommunikáció lehetőséget nyújt a papíralapú reklámanyagok mennyiségének optimalizálására, jelentősebb csökkentésére.

A MAGYOSZ és tagvállalatai úttörő szerepet játszottak a környezet védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésében. Nevükhöz köthető többek között:

• az első hazai veszélyeshulladék-égető építésének szorgalmazása;

• számos légtisztító berendezés (katalitikus oxidáló, kriogénkondenzátor stb.) alkalmazásának bevezetése;

• önkéntes környezeti jelentések publikálásának ösztönzése;

• begyűjtési akciók kezdeményezése a lakossági gyógyszerhulladékra vonatkozóan;

• olyan kibocsátási paraméterek mérésének bevezetése, amelyek nem szabályozottak általános határértékkel, de ellenőrzésük – az elővigyázatosság jegyében – kiemelten fontos.

Felelősségvállalás a társadalom egészéért

Napjainkban szinte általánosnak tekinthető, hogy a gyógyszeripari cégek nemcsak piaci üzletfeleiket és munkavállalóikat tekintik kiemelten fontos partnerüknek, de a társadalom egészéért is felelősséget vállalnak. Felelősségük nem merül ki az emberek gyógyításában és az ehhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenységekben, különböző társadalmi programok kidolgozására, megvalósítására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében végzett tevékenységek köre széles, idetartoznak többek között:

• az egészségvédelem támogatása (szűrővizsgálatok, betegedukáció, a hazai lakosság – kiemelten a fiatal generációk – egészségtudatosságának javítása, véradás szervezése stb.);
• oktatási kezdeményezések, tudásmegosztás, együttműködések;
• az egészségügyi szakemberek támogatása (tudományos eredményeikben, a legújabb ismeretek megszerzésében és tudásuk karbantartásában korszerű szakmai információk átadásával);
• a fiatal orvosok (rezidensek) munkájának ösztönzése, megbecsülése;
• utánpótlás-nevelés, tehetséggondozó programok (a diákok tudományos érdeklődésének felkeltése a gyógyszeripar iránt);
• önkéntesség, anyagi segítség, adományozás (különböző egészségügyi/beteg/civil szervezeteknek);
• a munkavállalók támogatása (az óvodai, bölcsődei ellátás biztosítása, nyári gyermektábor szervezése, a szülés után visszatérés támogatása).

A fenntartható fejlődés ösztönzése nemcsak az iparág érdekvédelmét ellátó AIPM és MAGYOSZ tevékenységében jelenik meg, de a hazánkban működő legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi és -kiskereskedelmi vállalatok, hálózatok működési filozófiájának is központi eleme. Ily módon a szektor együttes fellépése jelentősen támogatja és kölcsönösen erősíti a fenntartható fejlődés hosszú távú céljainak teljesülését az egészségügy területén.

Szerző: Kiss Katalin | healthcare account manager | Inspira Research

Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

„Magyarország nagyon fontos számunka, hosszú távra tervezzük a jelenlétünket, és a jövőben is be fogunk fektetni a magyarországi kutatás-fejlesztésbe” – jelentette ki Olivier Laureau szerdán Budapesten. A Servier francia gyógyszeripari cégcsoport elnöke erről a magyarországi Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet (SRIMC) fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen beszélt. Hozzátette: a világszerte több mint 21 ezer lelkes, elkötelezett embert foglalkoztató Servier munkája a hálózatba szervezett kutatók együttműködéséről szól, amelynek fontos része Magyarország is. A cégcsoport csupán két országban (Franciaország és Magyarország) folytat az alapkutatástól a klinikai kutatásig, a gyártástól a forgalmazásig terjedő tevékenységet.

„Magyarország kutatási kiválósága arra késztetett minket, hogy fenntartható módon fektessünk be az országba. Ez összhangban áll azzal a szándékunkkal, hogy magas színvonalú kutatómunkát kívánunk folytatni annak érdekében, minél innovatívabb megoldásokat találjunk a betegek számára” – jelentette ki az elnök. „Ezt bizonyítja a csoport összes tevékenységének működtetése az országban, amely a betegek iránti elkötelezettségünket és a magyar kormánnyal való együttműködésünket is jelzi. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a Servier Hungária Kft. megállapodása révén 2014 óta a magyar kormány stratégiai partnere lehetünk.”

Olivier Laureau elmondta: a diabétesz, a szív-és érrendszeri, valamint a neuropszichiátriai terület mellett a munka középpontjában kiemelt területként az onkológiai kutatások állnak. Ezen a területen sok még a kielégítetlen igény, a Servier pedig arra törekszik, hogy a betegek érdekeit mindvégig szem előtt tartva új gyógyszereket, illetve megoldásokat találjon. „Sokat kell még dolgoznunk azért, hogy emberéleteket mentsünk meg” – fogalmazott a cégcsoport elnöke.

Az eseményen részt vett dr. Ponevács Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházások ösztönzéséért felelős helyettes államtitkára is. Beszédében kifejtette: Franciaország komoly partnere Magyarországnak, tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom mintegy 8,1 milliárd eurót tett ki. Ezenfelül hazánkban a negyedik legnagyobb befektetőnek számít Franciaország, mely eredményhez jelentősen hozzájárul a Servier is beruházásai révén.

Tíz év eredményei

A bizalom és a felelősség jellemezte a magyarországi Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet elmúlt tíz évének történetét – mondta Kotschy András az eseményen. A kutatóintézet igazgatója felidézte: amikor a Servier úgy döntött, hogy Magyarországon létesít kutatás-fejlesztési központot, egyben bízott a hazai kutatókban és az ország fejlődésében is. „A Servier Kutatóintézet jól példázza a gyógyszergyár magyar kutatás iránti elköteleződését. Az elmúlt tíz évben az intézet konstruktív és kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolatokat hozott létre a Servier csoport kutatási egységeivel Franciaországban és Magyarországon, valamint a csoport partnereivel, mint például a Novartis vagy a Vernalis” – mondta Kotschy András.

Az elmúlt évtizedben a Servier 4,2 milliárd forintot fordított tudományos eszközbeszerzésre, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít. Összességében mintegy 30 milliárd forintot költött az intézet működésére. Amikor a gyógyszeriparban befektetünk, tudjuk, hogy tíz év múlva arathatjuk le a hasznot – fogalmazott az igazgató, aki szerint az elvégzett munka eredményei mára látszódnak. Az itteni kutatás eredményeképp már két gyógyszerjelölt molekula jutott a klinikai tesztelés, egy pedig a preklinikai vizsgálat fázisába, emellett 16 szabadalom és 13 tudományos közlemény is jelzi a munka hatékonyságát. A kutatóintézet tevékenységét több hazai és nemzetközi díjjal is elismerték – tette hozzá az igazgató.

Középpontban a betegek

A kutatóintézet munkája abban áll, hogy új molekulákat hoz létre, amelyek jobb, hatékonyabb gyógyszereknek bizonyulnak, mint a korábbi készítmények – mondta el az eseményen Jan-Frederic Kesselhut. A Servier Hungária Kft. igazgatója kifejtette: legfőbb célunk, hogy a betegeken segítsünk, hogy eljuttassuk számukra ezeket az új, jobb gyógyszereket. A munka a diabétesz, a depresszió, a szív- és érrendszeri betegségek kezelését szolgáló anyagokra koncentrál, ám egyre inkább kiemelkedik mindezek mellett az onkológia területe. Ezt bizonyítja a közelmúltban lezajlott akvizíció is, a Shire Laboratórium onkológiai üzletágának felvásárlása is, mellyel két új, hazánkban is bejegyzett terápiás termékkel bővült a termékportfólió. Ezzel együtt már négy Servier-termék érhető el Magyarországon, amelyek a rák különféle típusai esetében alkalmazhatók.

A betegek iránti elkötelezettséget és a Servier portfóliójának gazdagítását emelte ki beszédében dr. Claude Bertrand is. A Servier cégcsoport kutatás-fejlesztési tudományos igazgatója kiemelte: az innováció egyre komplexebb folyamat, hiszen az alapvető kémia mellett biológiai, technológiai és egyéb területeken dolgozó kutatóknak is együtt kell működniük. „Egyedül nem lehet sikert elérni, a kutatás csapatmunka, amelyet a Servier az egész világon képvisel” – jelentette ki dr. Claude Bertrand.

A Servier Gyógyszergyár kutatási tevékenységének számottevő része Magyarországra koncentrálódik, melynek valódi tanújele, hogy két molekuláris kutatóközpontja közül az egyik, a Servier kutatóintézet Budapesten található, amely 60 magasan képzett alkalmazottal – akiknek közel fele doktori végzettséggel rendelkezik – végzi tudományos szakmai munkáját. A kutatóintézet olyan kevéssé kiszolgált gyógyászati igényekre összpontosítja erőforrásait, mint például az onkológia. Az elmúlt tíz évben, különösen az előbb említett területen a SRIMC által végzett kutatás áttörő felfedezésekhez vezetett.

Az intézet működése mellett fontos szerepet játszik a tudományos innováció előmozdításában is Magyarországon. Egyetemi partnerei révén aktív kapcsolatokat ápol a vezető kutatóközpontokkal és tudósokkal a régióban. A Servier Kutatóintézet részvétele az Eötvös Loránd Tudományegyetem irányításával 2017-ben elnyert Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ biomarker konzorciumában a minőségi, innovatív és interdiszciplináris kutatás iránti elhivatottságát igazolja.

A Servier 25 éve van jelen Magyarországon és a kezdetektől stratégiai országnak tekintette hazánkat. Több mint 3200 alkalmazottal és 4 vállalati egységgel a Servier a magyar gyógyszeripar egyik legfontosabb szereplője.

A Servier vállalatról

A Servier egy nonprofit alapítvány irányítása alatt álló nemzetközi gyógyszeripari vállalat, amelynek székhelye Franciaországban (Suresnes) található. A Servier világszerte 21 700 embert foglalkoztat, és erős nemzetközi jelenléttel rendelkezik 149 országban, 2017-ben 4,152 milliárd euró forgalmat bonyolítva le. Teljesen független lévén, a forgalomból származó bevétele (a generikus üzletágat nem számítva) 25 százalékát visszaforgatja a kutatás-fejlesztés területére, és összes nyereségét fejlesztésre használja fel. A vállalati növekedést a Servier állandó innovációra törekvése alapozza meg öt kiválósági területén: szív- és érrendszeri, autoimmun és neuropszichiátriai betegségek, rák és cukorbetegség, valamint a magas színvonalú generikus gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenysége. A Servier a gyógyszerfejlesztésen túl eHealth megoldásokat is kínál.

További információk: www.servier.com.

Az intézkedést a testület a folyamatban lévő vizsgálat során rendelkezésre álló adatok alapos kiértékelésének befejezéséig léptette hatályba a lehetséges betegkockázat minimálisra csökkentése érdekében – írja a napi.hu.

A cikk szerint a PRAC ajánlása alapján az Esmyaval kezelt, méhmiómában szenvedő nők rendszeres időközönként májvizsgálaton vesznek részt. A PRAC emellett azt is javasolja, hogy az Esmyával új kezelést ne kezdjenek el, de a folyamatban lévő kezelések befejezhetőek. A PRAC intézkedések átmeneti jellegűek, céljuk a betegek egészségének megóvása. A 2018 május végéig esedékes végső döntés a 2017 decemberében elkezdett értékelési folyamat következtetéseitől függ.

A 2012 óta forgalmazott Esmya a Richter egyik legígéretesebb originális készítménye, amellyel  Európában több mint 700  ezer beteget kezeltek. Négy esetben májkárosodást jelentettek. A gyógyszergyár közlése szerint a rendelkezésére álló klinikai vizsgálati adatok nem mutattak összefüggést ilyen mellékhatás és a gyógyszer alkalmazása között. Ezért elképzelhető, hogy az említett betegeknél más gyógyszerek együttes alkalmazása vagy akár vírusfertőzés miatt következett be a máj károsodása.

A portál utal arra: a hír fél kettőkor jelent meg a bet.hu-n, a Richter árfolyama pedig gyorsan elindult lefelé: a 6300 forint körüli szintről a 6050-6100 forint közötti szintre.

A versenyhatóságok jóváhagyását követően október elsejével a Bayerhez került az amerikai Merck & Co., Inc. fogyasztói üzletága. Az egyesüléssel a csoport OTC-forgalma eléri a 7,4 milliárd dollárt (ebből a Merck mintegy 2,2 milliárdot jelent), és ezzel a szegmens globálisan második legnagyobb szereplője jön létre. A piacvezető az egyesülést 2015-re tervező Novartis-GlaxoSmithKline, míg a harmadik helyen a korábbi piacvezető Johnson & Johnson áll.

Ami az igen diverzifikált termékszerkezetet illeti, a Bayer az öt legfontosabb vény nélküli terápiás terület közül kettőben (bőrgyógyászat és az emésztőrendszer gyógyszerei) piacvezető lesz, második helyre kerül a megfázás, allergia, influenza kategóriában, továbbra is második helyen marad a táplálékkiegészítők, és harmadik a fájdalomcsillapítók esetében.
A Merck &Co. elsősorban a megfázás, allergia, influenza, valamint a bőrgyógyászati (köztük napvédő) termékek szegmensében erős, olyan márkákkal, mint a Claritin (allergia), Coppertone (napvédelem), MiraLAX (emésztőrendszer), Afrin (megfázás, valamint – Észak- és Dél-Amerikában – a Dr. Scholl’s (lábápolás).

A Bayer legfontosabb márkái az Aspirin és Aleve (fájdalomcsillapítók), a Canesten és a Bepanthen/Bepanthol (bőrgyógyászat), a Supradyn, One A Day, Berocca, Elevit és Redoxon (táplálékkiegészítők), a Rennie és Talcid (savközömbösítők), valamint az Alka-Seltzer Plus és a White & Black (megfázás elleni készítmények).

A Bayer éves szinten 200 millió dollár körüli megtakarítást vár a költségek terén jelentkező szinergiáktól – elsősorban a marketingkiadások és a beszerzési árak terén. A Merck márkáinak Amerikán kívüli értékesítésétől 400 millió dolláros többletbevételt remélnek.

A felvásárlást részben egy hétmilliárd dollár értékű, 2-10 éves lejáratú óriáskötvény kibocsátásából finanszírozza a Bayer, melyet a Bayer U.S. Finance LLC cégén keresztül bonyolít le.

Idén fesztiválos aktivitásokkal is felhívja a figyelmet a gyomorégés és a savtúltengés káros hatásaira a Reckitt Benckiser márkája. A Gaviscon a magyaros ételekhez kapcsolódó gasztronómiai fesztiválokon interaktív videójátékkal jelenik meg, ezeken a látogatók is a reklámokból ismert gyomortűzoltókká válhatnak.

A játékosok a készítményt locsolják szenzoros vízágyukkal, és így küzdenek meg a savkeltő ételekkel. Aki szeretné, arról akció közben fényképek is készülnek, ezeket emailben juttatják el számukra. A legügyesebb játékosok felkerülnek a Gyomor Hőse ranglistára.

A kampány megvalósításán a Havas Media dolgozik ügynökségi oldalról.