Az OMV Hungária Kft. a növekvő igényeket figyelembe véve döntött a vény nélkül kapható gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, valamint étrend-kiegészítők forgalmazása mellett, amelyet egy tíz kútra kiterjedő tesztidőszak előzött meg. A pozitív tapasztalatokat követően idén úgy döntött a vállalat, hogy az értékesítést további 89 töltőállomására terjeszti ki, így az OMV magyarországi hálózatának már mintegy 50 százalékában elérhetők a készítmények.

A vonatkozó jogszabályok értelmében a gyógyszerek értékesítése kizárólag a 14. évüket betöltött személyek részére engedélyezett, visszavételre pedig nincs lehetőségük a töltőállomásoknak. A vásárlók a készítményekkel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ minősítésével rendelkező MDD gyógyszer-információs rendszerben, a töltőállomáson üzemelő digitális kioszkon, vagy a nyomtatott betegtájékoztató alapján tájékozódhatnak. Az értékesítésben résztvevő kutakon egyben díjmentesen leadható gyógyszerhulladék.

Mindkét egészségügyben résztvevő szolgáltató számára az ember az első: a BENU a gyógyszerek elérhetőségének biztosításával, a Foglaljorvost.hu az orvosválasztás és az időpontegyeztetés megkönnyítésével kíván a magyar lakosság segítségére lenni. Mindkét szolgáltató az innovációra alapozva igyekszik a magas minőségű ügyfélkiszolgálást középpontba állítva hozzájárulni a betegek életminőségének javulásához.

„Társadalmilag felelős vállalatként a célunk a betegek támogatása, akár gyógyulásról, akár prevencióról van szó. Éppen ezért indítottuk útjára a piacon egyedülálló benuveny.hu szolgáltatásunkat, amelynek köszönhetően a fogyasztók nemcsak előzetesen ellenőrizni tudják a vényköteles gyógyszerek elérhetőségét a kiválasztott BENU Gyógyszertárakban, de le is tudják azokat foglalni” – mondta dr. Zlinszky János, a BENU Magyarország Zrt. vezérigazgatója. „Azzal, hogy kölcsönösen felhívjuk egymás szolgáltatásaira a figyelmet, teljesebb körű megoldásokat kínálhatunk az emberek egészségmegőrző terveinek megvalósítására vagy egészségügyi panaszaik megoldására” – értékelte a márciusban induló együttműködést a vezérigazgató.

„2011 óta fejlesztjük digitális magánegészségügyi platformunkat és folyamatos technikai innovációkkal igyekszünk még átláthatóbbá és elérhetőbbé tenni pácienseink számára az orvosválasztást és időpontfoglalást. Fontos mérföldköve innovációs fejlődésünknek a BENU-val kötött megállapodás, mellyel megkönnyíthetjük pácienseink számára az orvosi vizsgálatot követő szolgáltatások elérését is” – tette hozzá a partnerség kapcsán Straub Fanni, a Foglaljorvost.hu ügyvezetője.

Az együttműködésnek köszönhetően márciustól mind a két cég weboldalának látogatói komplexebb megoldásokat kaphatnak egészségügyi problémáikra vagy prevenciós terveikre. A BENU oldalán adott témájú egészségügyi cikkeket, edukációs tartalmakat böngészve az érdeklődők egy kattintással eljuthatnak az egészségügyi időpontfoglaló rendszer felületére, így a számukra releváns szakemberekhez. A Foglaljorvost.hu-n szakembert és szolgáltatást keresők az orvos által javasolt vény nélkül kapható készítményeket egyszerűen beszerezhetik a BENU Webshopjáról, a vényköteles gyógyszereket pedig lefoglalhatják a benuveny.hu oldalon.

A fejlesztések sorában a 2015-2019 között két ütemben megvalósult hatóanyaggyártás-korszerűsítést 2022-ben az ún. Highly Potent hatóanyagfejlesztési és -gyártási beruházások egészítették ki. Ezek a – többek között daganatos megbetegedések, illetve reumás ízületi gyulladások terápiájában használatos – készítmények nagyon alacsony dózis mellett is jelentős biológiai aktivitással rendelkeznek.

A vállalatcsoport folyamatos fejlődésének következő állomását jelzi az új üzletág elindítása, amelynek keretében az Egis originális és generikus vállalatok számára is vállalja a hatóanyagfejlesztés és ‑gyártás feladatait.

Az Egis ezen technológia-korszerűsítési beruházásainak köszönhetően gyorsabban, hatékonyabban, alacsonyabb költséggel képes gyártani – akár kis tételben is –, illetve sokfajta, jó minőségű hatóanyagot állíthat elő biztonságosan – írják.

„A speciális berendezések és képességek mellett az egyik legnagyobb előnyünk az Egis vertikális integráltsága. Ez a hatóanyaggyártási és -fejlesztési szegmensben azt jelenti, hogy a fejlesztés legelső lépéseitől a nagyüzemi gyártásig minden folyamatot képesek vagyunk az Egisen belül megvalósítani. Mindezt ráadásul gyorsan és kiváló minőségben, köszönhetően a magasan képzett fejlesztői és szakembergárdánknak” – mondta Poroszlai Csaba, az Egis vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokat alkalmazó, automatizált folyamatirányítási rendszerrel ellátott, receptvezérelt gyártósorok az előírtnál is biztonságosabb működest tesznek lehetővé, ráadásul alacsonyabb energiafogyasztás és CO₂-kibocsátás mellett.”

Üzemgazdasági szempontból fontos tényező, hogy a gyártósorok multifunkcionálisak, azaz többfajta hatóanyag előállítására is alkalmasak, mindemellett igen gyorsan, rugalmasan átállíthatóak egyik termékről a másikra.

A gyógyszergyár Budapesten, a Keresztúri úton található központi telephelyén nagyüzemi gyártósorokon, több gyártócsarnokban szerves kémiai szintézisekkel állít elő köztitermékeket (intermedier) és gyógyszerhatóanyagokat. A társaság gyártóeljárásai és tevékenysége megfelel a GMP (Good Manufacturing Practice) elveknek. „A vállalatot a kezdetektől jellemző innovatív szemlélet mindig is arra sarkallt minket, hogy ne csak meglássuk, hanem proaktívan keressük a jövőbe mutató lehetőségeket. A mögöttünk álló 110 év alatt megtanultuk, hogy az innovációba vetett hit, a folyamatos fejlődés, a számos korszerű beruházás hosszú távon mindig kifizetődik. Ezt szem előtt tartva indítjuk el most hatóanyag-bérfejlesztő és -bérgyártó üzletágunkat” – hangsúlyozta Poroszlai Csaba.

Az új tevékenységgel a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari szakkiállításán és eseményén, az október 24-26. között megrendezett barcelonai CPHI-n debütál a vállalat – teszik hozzá.

A tanulmányban vizsgált kilenc országból (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) származó adatok szerint 2019 óta jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát. A költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett. A kizárólag orvos által felírt gyógyszereket használók létszáma nem változott, ugyanakkor a csupán vény nélkül kapható gyógyszereket vásárlók csoportja 7,5 százalékkal bővült. A csakis természetes alapú gyógyhatású készítményekben bízók száma 13 százalékkal csökkent a pandémia kirobbanása óta, és a megelőző céllal gyógyszert fogyasztók létszáma is visszaesett 8 százalékkal.

Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is (online gyógyszertárak, távgyógyászat, okos egészségügyi eszközök és alkalmazások stb.). Emellett a régió országait érintően számos releváns egészségügyi vonatkozású statisztikát (jóléti adatok, kockázatok) is összegez.

A magyar lakosság gyógyszerfogyasztási szokásai nagyjából belesimulnak a régiós átlagba, ugyanakkor a tanulmány számos más területen komoly eltéréseket mutatott ki. Néhány példa ezek közül:

• A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt.
• Jelenleg a magyar lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik valamilyen okos egészségügyi eszközzel, napi szinten pedig csupán 3-4 százalékuk használja azokat. Három éven belül ez az arány várhatóan eléri majd a 36 százalékot, miközben a cseheknek 46, a lengyeleknek pedig 44 százaléka fog ilyen eszközzel rendelkezni.
• A magyaroknak mindössze 26 százaléka beszélget rendszeresen szeretteivel egészségi és gyógyászati témákról, miközben az erre legnyitottabbnak a szlovének (60%) és a horvátok (56%) bizonyultak.
• Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy kevesebb mint fele akkora az antibiotikumok fogyasztása Magyarországon, mint az ebben legaktívabb Romániában és Bulgáriában.

Noha az egészségügyi kiadások a régió országaiban továbbra is jelentős elmaradást mutatnak a nyugat-európai szinttől, a több szabadidő és a fokozatosan bővülő pénzügyi források az évtized végére ezen országokban is felértékeli az egészség szerepét a mindennapi életben.

A tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia. Legyen szó a fogyasztók számára releváns fizikai vagy lelki egészségügyi előnyöket nyújtó termékek vagy szolgáltatások kínálatáról, vagy akár az alkalmazottak egészségét pozitívan befolyásoló rendszerek kialakításáról.

A dentsu „CEE State of Health” címet viselő teljes tanulmánya az alábbi linken érhető el: https://www.dentsu.com/hu/hu/reports/state_of_health_in_cee_pdf

Fotó: Helena Lopes/unsplash.com

A kutatás eredményei szerint a legismertebbnek a Cetirizin és az Allergodil bizonyult, de a netezők szintén sokszor említették a Loratadint, a Zyrtecet és a Lordestint is.

A különböző készítmények megítélését számos tényező befolyásolta. A netezők nagy része már különféle gyógyszereket kipróbált már, sőt sokan rendszeresen váltogatják is őket. A „jó allergia gyógyszerrel” kapcsolatban a legtöbbször emlegetett tulajdonság a hatásosság volt, vagyis az, hogy az, hogy a használat mellett az allergiás tünetek teljesen megszűnnek. Szintén sokszor merült fel, hogy a megoldás hosszútávon is működjön, ne álmosítson, valamint az ára is kedvező legyen.

A klasszikus álmosító a Zyrtec, a Loratadin az olcsó Claritine

A diskurzusban legtöbbször felmerülő Zyrtecről az az általános kép, hogy kifejezetten hatásos a tünetek ellen, viszont sokan panaszkodtak arra, hogy nagyon elálmosította őket. Ezzel szemben a Lordestinnel kapcsolatban a többség úgy nyilatkozott, hogy nem volt elég erős. Sokan használják viszont orrsprayvel (főleg Allergodillel) kombinálva, amivel együtt többnyire elégedettek.

Az Allergodilt a Lordestinen kívül a Loratadinnal is szívesen kombinálják a felhasználók. Érdekesség, hogy az egyébként allergiás tünetek kezelésére használható orrsprayt a Covid kapcsán is sokat emlegették, mivel többen is a vírus elleni védekezés egyik módjaként próbálták alkalmazni. A Loratadin szintén gyakran jelenik meg a Claritine kedvezőbb árú verziójaként, ugyanakkor sokan kifogásolják, hogy a készítmény nem igazán korszerű. A legmodernebb készítménynek a Certizint tartják a netezők, ezzel a gyógyszerrel szemben az egyetlen felmerülő probléma a hozzászokás veszélye volt.

Alternatív megoldások, melyek gyógyszerek mellett is segítségünkre lehetnek

Ha allergiáról van szó, a gyógyszerek játsszák a központi szerepet, azonban több olyan alternatív módszerről is szó esett a felhasználók között, melyek segíthetnek enyhíteni az allergiás tüneteket. Ilyen például a sóterápia, amely segíti a légutak kitisztulását. Nem jelent ugyan teljes megoldást, de a felsőlégúti betegségben szenvedők mellett az allergiások számára is megkönnyebbülést hozhat egy sóbarlangi látogatás. Szintén a só pozitív hatásaihoz kötődnek a különböző tengervizes orrspray-k és sóoldatos orrmosók is.

Többen említették a maszkviselést is, mint segítséget, ha allergiaszezonban utcára kell menniük. Bár eredetileg a Covid hozta magával a kültéri maszkviselést, több allergiától szenvedő netező számolt be róla, hogy allergiaszezonban bizony mindenhova maszkban jár, megúszva ezzel az állandó tüsszögést és orrfolyást. A maszk mellett sokat segíthet még továbbá a gyakori arc- és hajmosás is, illetve egy otthonra beszerzett légtisztító berendezés.

Alternatív megoldásként felmerült még az immunterápia is, de ennek eredményességéről a felhasználók véleménye erőteljesen megoszlott.

Szezonálisan beszélünk a legtöbbet az allergiáról

Az allergiákkal kapcsolatban az elmúlt két év során több mint 18 ezer online tartalom keletkezett, amelyekre több mint 62 ezer felhasználó reakció érkezett. A megjelenések trendjén jól láthatóan szezonálisan ugranak meg az allergiával kapcsolatos tartalmak – általában a tavasz közeledtével és a nyár végi időszakokban. 2022 januárjában egy éles kiugrás látható a trendben, melyet az önkormányzatok által berendelt EpiPen injekciókról szóló hírek generáltak, miután egy kisdiák allergiás reakcióban meghalt.

A megjelenések eloszlását tekintve tehát főként a hírportálok és blogok felületein olvashatók allergiát érintő cikkek, bejegyzések és információk, míg a netezők leginkább a fórumok, a Facebook és a Twitter felületein nyilvánultak meg. A fórumokban külön topikokban beszélték ki tapasztalataikat és adtak tanácsot egymásnak, a Facebookon a megjelenő hírekhez fűzték hozzá gondolataikat, a Twitteren pedig aktuális, allergiát érintő gondolataikról mikroblogoltak.

Fotó: Brittany Colette/unsplash.com

„Ügyfeleink a világ leggyorsabban növekvő egészségügyi piacain tevékenykednek, és következő generációs termékeik közel tökéletes szolgáltatást igényelnek. Nemcsak azért fektetünk be, hogy kielégítsük ügyfeleink minőségi megoldások iránti igényeit, hanem új munkahelyek teremtésével azokat a közösségeket is támogathatjuk, ahol dolgozunk és élünk” – mondta el Fredrik Jansson, a UPS Healthcare Europe közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója.

A létesítmény támogatja a vállalat növekedését, segíti a jobb hozzáférést a gyorsan növekvő kelet-európai piacokhoz, és újabb közvetlen kapcsolatot biztosít a UPS globális hálózatához a régiós gyógyszeripari, orvostechnikai eszközgyártói számára.

Az ostravai központ, a UPS első dedikált egészségügyi logisztikai létesítménye Csehországban, 2021 októberében nyílt meg egy 3800 m2-es létesítménnyel. A bővítés gyorsabb szállítási időket és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az ügyfelek számára, valamint kórházi és gyógyszertári disztribúciót kínál az egész Cseh Köztársaságban, valamint Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon.

A biológiai készítmények, a speciális gyógyszerek és a személyre szabott gyógyászat terén elért innovációk azt jelentik, hogy Európában a gyógyszeripari termékek 80%-a ma már hőmérséklet-szabályozott szállítást igényel. A UPS pedig továbbra is olyan beruházásokat eszközöl, melyekkel kihasználhatja ezt a tendenciát – írják.

A cég tavaly Magyarországon 13 000 négyzetméternyi hőmérséklet-szabályozott raktárral bővítette stratégiai elhelyezkedésű létesítményeit, tovább bővítette a hőmérséklet-szabályozott járművekből álló flottáját, és elindította a UPS Premier szolgáltatást, amely a UPS globális hálózatában bárhol 3 méteren belül képes a kritikus küldeményeket prioritásként kezelni és nyomon követni.

Gyógyszert szedni a betegek számára nem éppen felemelő. A gyártók korábban kevés figyelmet szenteltek annak, hogy ezt az érzést pozitív irányba tereljék, a készítményeket eddig többségében a túl hivatalos megjelenés jellemezte. Kutatások is alátámasztják, hogy a betegek az idő előrehaladtával egyre nagyobb arányban hagynak fel az előírt terápiás készítmények használatával. Fontos tehát, hogy a gyógyszerek doboza fogyasztóbarát megjelenésével hosszabb távon is segíteni tudja a betegeket a terápiák megfelelő alkalmazásában.

A Teva közel 120 éves tapasztalatával fejleszti és gyártja gyógyszereit. 3,500 terméket tartalmazó portfóliójában szinte minden terápiás területre kínál készítményt, melynek köszönhetően globális vezető a generikumok területén. A világon naponta mintegy 200 millió beteg gyógyulását segítik Teva-készítmények, éppen ezért döntött úgy a gyógyszeripari világcég, hogy a termékeken túl, azok csomagolását is a betegek igényeinek megfelelően fejlessze, és a terápiák hatékonyság-növelésének szolgálatába állítsa.

Az új csomagolás kialakítását egyéves kutatómunka előzte meg, melyben több mint 4000 beteg, orvos, valamint gyógyszerész vett részt világszerte. Az eredmény egy egyedülállóan új, a betegek igényeire szabott csomagolás, amely jól megkülönböztethető, könnyen értelmezhető, és az információk kiemelt megjelenítésével segíti a betegeket a helyes használatban.

Az új csomagolás kapcsán végzett nemzetközi fogyasztói felmérések alapján a Teva termékei könnyebben beazonosíthatóvá váltak, a feltüntetett információk pedig már első ránézésre megragadták a fogyasztók figyelmét. Mindezeken túl, a Teva új csomagolása barátságosabb és bizalomkeltőbb lett a betegek szerint.

További információ a Teva készítmények megújult csomagolásáról ITT található.

A Z generáció tagjairól gyakran hallani, hogy még nemigen vásárolnak maguknak, inkább a szüleik szerzik be nekik az árucikkeket. Mikor lépnek be az egészségpiacra?

Az Inspira Healthcare számára kulcsterület a kategóriabelépők megértése, mert úgy érezzük, muszáj a szemeket felnyitni, rájuk irányítani. Azon kívül, hogy már gyerekként is viszik őket magánegészségügyi intézményekbe, kapják az OTC-készítményeket (over the counter, vény nélkül kapható gyógyszerek – a szerk.) és az étrend-kiegészítőket, 18 és 24 év között önállóan is belépnek az egészségfogyasztók közé. Korábban erre 30 év felett került sor, miután családjuk lett, gyerekeik születtek, és megjelentek az első egészségügyi panaszaik, mostanra ez viszont tíz évvel előbbre tolódott. Az elmúlt két évben végzett saját kutatásaink során patikai költésüket havi nettó 3-4000 forintra becsültük, és 40 százalékuk legalább havonta egyszer beszalad a gyógyszertárba, ahol a vásárlók közel 25 százaléka már 30 év alatti.

Melyek a legnépszerűbb termékcsoportok a körükben?

A mai fiatalok azonnali megoldást keresnek, nem tűrik a panaszokat. Ehhez járul, hogy az OTC-reklámokból megtanulták a nyelvezetet és azt is, hogy nagyjából mire mit kell szedni. Egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy tudja, a hasi diszkomfortra jó például a probiotikum, hogy a reflux miben más, mint a hasi görcs vagy a puffadás. Ezzel együtt a lassabb megoldásokra, a házi praktikákra, ahol egy akut panasz esetén napokat kell várni a gyógyulásra, már nem nyitottak, kevésbé toleránsak a szenvedéssel szemben. Az OTC-termékek közül mindent vásárolnak, ami heveny panaszok megszüntetésére szolgál: fájdalomcsillapítókat, megfázás elleni szereket, hasi diszkomfort és hasi görcs elleni készítményeket, de a bőrápolás igénye is megjelenik náluk. A vitaminkészítmények és ásványi anyagok iránti kereslet inkább a fizikailag aktív szegmenseknél figyelhető meg, és ezeket a termékeket már nem feltétlenül patikában szerzik be, hanem például online csatornán keresztül.

Van már olyan kommunikáció vagy márka, amely kifejezetten a fiatalokat célozza meg?

Kezdeményezések vannak, és a következő két-három évben azt várom, hogy a kategóriabelépők nagyobb figyelmet kapnak majd. Az ő választásukban jóval fontosabb szerepet játszik a márkaérték: az, hogy az adott márka mennyire szól hozzájuk, mennyire rezonál érzelmileg a korcsoporttal, mennyire tudnak vele azonosulni – legyen szó OTC-gyógyszerről, étrend-kiegészítőről vagy patikaláncról. A lojalitás ezen keresztül jól felépíthető, hiszen ők még nem váltogatnak, nem próbálnak akciókon keresztül kosárértéket optimalizálni. Ha megtalálnak egy márkát, ami számukra izgalmas, amit a kortárs csoport elfogad, támogat és használ – legyen az akár fogamzásgátló, akár fájdalomcsillapító, akár vitaminkészítmény –, és ebben a döntésükben a patikában is megerősítik őket, akkor ezt a márkát fogják választani, amíg úgy érzik, hogy hozzájuk (is) kommunikál.

A gyógyszerek esetében mennyire jellemző az akcióvadászat? Azt gondolhatnánk, hogy itt a megbízhatóság sokkal többet nyom a latban.

Az ötvenedik évnél látunk egy olyan fordulópontot az analíziseinkben, ahol annyira megnő a gyógyszerkiadás (OTC és vényköteles együtt), hogy az OTC-fogyasztás mennyiségi fenntartása mellett inkább kosarat optimalizálnak, amiben az akcióknak óriási szerepük van. Az OTC-k esetében már elengedik a márkákat, különösen, ha ebben megerősíti őket az expediáló. Sőt sokan az Rx-termékek (vényköteles gyógyszerek – a szerk.) helyettesítésével is tudnak költségeket optimalizálni. Emellett a fiatalabbak körében is létezik egy akcióérzékeny szegmens, akik figyelik, hogy a saját márkaszettjükön belül tudnak-e jobb ajánlatot – például árkedvezményt, nagyobb kiszerelést, nagyobb hatóanyag-tartalmú variánst – találni. De az akció nem a kategóriabelépést vagy az új márkák kipróbálását könnyíti meg, hanem a márkaszetten belüli mozgást támogatja, esetleg előrehozott vásárlásokat generál.

A fiatalok mit várnak egy gyógyszertől, hogy kialakuljon bennük a márkahűség?

Sok mindent várnak, és ezek közül valami teljesül, valami nem. Szeretik, ha egy márka, amit használnak, más, ami egyértelműen megkülönbözteti őket az idősebb generációktól. Ez lehet új gyógyszerforma vagy innovatív csomagolás is. Fontos továbbá, hogy a márka célzottan kommunikáljon velük. Erre van már példa a piacon, de az aktív versengés a 30 év alattiakért majd csak ezután kezdődik mind az OTC-, mind a magánegészségügyi piacon. Ez a korcsoport igényli a megerősítést, esetleg egy influencer vagy egy számukra hiteles egyéb személy, például egy fiatalabb generációba tartozó orvos vagy expediáló által. Még szeretnék megosztani a döntés felelősségét, mivel nincs még meg a szükséges tudásuk és bátorságuk az egészségügyi döntésekhez.

Az influencerek közül kik működnek jól ebben a szegmensben? Vagy elegendő, hogy általában hitelesek legyenek?

A legerősebb véleményvezér az, akinek a korcsoportban hasonló panasza van, aki hasonló élethelyzetben van, és a célcsoport számára vonzó. Ha ő használ valamilyen márkát vagy termékformát, az nagyon jól működhet.

A marketingkommunikációban ezt mennyire lehet kihasználni, a reklámokra vonatkozó megkötések mellett?

Ha sikerül ismertté tenni a márkát, egyértelműen átadni a márkaértékeket, akkor a kommunikáció többi része, így az egymás közti ajánlás is működni fog. Nagyon sok kutatásunk vizsgálja, hogy a 25 év alattiak felé kommunikáló márkák hogyan tudnak tovább épülni, akár spontán módon is. De ehhez nagyon jól kell rezonálnia a márkának az adott korcsoporttal.

A szakmai megerősítés iránti igény mennyire általános?

Általában szívesen rákérdeznek, hogy az elképzelésük, a nekik szimpatikus terápia rendben van-e. És erre akár egy patikus, akár egy orvos is megfelelő, ha kellő értéssel közelít a célcsoport felé. Ezért is fontos, hogy mind a gyógyszertárak, mind a magánegészségügyi szolgáltatók jól tudjanak kapcsolatot teremteni a fiatalokkal, és hitelesek legyenek számukra.

Ha nem szimpatikus az orvos vagy a patikus, akkor inkább továbbállnak vagy a saját fejük után mennek?

Ha nem érzik úgy, hogy az orvos vagy a patikus elfogadó és érdeklődő az irányukban, akkor valamit választanak, és legfeljebb a következő alkalommal próbálnak újra rákérdezni. Egy tavalyi saját kutatásunk alapján a 30 év alattiak körében elenyésző a szigorúan csak egy márkához ragaszkodók aránya, inkább márkaszett van a fejükben, és konzultációra is nyitottak. Erre szükségük is lenne, mert a tudásuk jelenleg ugyan széles körű, de felszínes, nem áll össze rendszerré. Ebben a gyártóknak, a magánegészségügyi szolgáltatóknak és a patikaláncoknak is van/lesz feladatuk és felelősségük.

Erre mennyi esélyük van? Igaz ugyan, hogy ők kommunikálnak, a kezüket viszont erősen megkötik a jogszabályok. A fiatalok ráadásul minden területen hajlamosak a közösségi csatornákon tájékozódni, ahol gyorsan terjednek az ellenőrizetlen, sokszor félrevezető információk.

Ez nem csak a gyártók, a magánegészségügyi szolgáltatók, a gyógyszertárak feladata, de az ő gazdasági érdekük is, mert az információátadással lojalitást építhetnek a márkáik irányába. Ezzel egy egészségesebb egyensúly is beállhatna, mint ami az X generációra jellemző, akik bizonyos szereket egyáltalán nem használnak, másokat viszont meggondolatlanul túlfogyasztanak.

A túlfogyasztás mennyire jellemző a fiatalokra?

Nem jellemző, mert általában csak addig szedik a gyógyszert, amíg a tünet tart. A vényköteles készítmények és a kúraszerű használat esetében már ugyanúgy változó az előírás szerinti szedéshez való hozzáállás, mint az idősebb korosztályok körében. Úgy gondolom, hogy ez sokkal hatékonyabban felépíthető az esetükben, ha az ő nyelvükön szólunk hozzájuk. Ha egy számukra hiteles ember érthetően beszél erről, akkor nyitottak lesznek rá. Ha van információ, és az stílusában nem idegeníti el őket, akkor az átlagnál nyitottabbak a tudatos fogyasztásra. Ami sokkoló, hogy a saját Brand Profile monitoringkutatásunk adataiból készített másodelemzések alapján fél év alatt több OTC-releváns tünete van egy 18–29 évesnek, mint egy 40–49 évesnek. És ennek az az oka, hogy az előbbi jobban odafigyel magára, többet foglalkozik magával, a teste jelzéseivel, erősebb esetében az individualista szemlélet.

Az étrend-kiegészítőkhöz hogy állnak a fiatalok?

Az étrend-kiegészítők hatása mérhető az OTC-piacon is. A vitaminok, ásványi anyagok nagyon jól szólítják meg a kategóriabelépőket, a márkaazonosulás élményét adják. A szaküzletekben olyan életstílust kommunikálnak, amilyet szeretne magának ez a generáció. Ezért fontos, hogy a gyógyszergyártói oldal is felkészüljön a megszólításukra.

A profilrendelet módosítása alapján viszont úgy tűnik, hogy ezeknek a szereknek a jó része be sem kerülhet majd a gyógyszertárakba, így azokat kénytelenek lesznek máshol megvenni.

A patikákban most is inkább az akut OTC-szereket keresik, de meggyőződésem, hogy az étrend-kiegészítők forgalma továbbra is inkább az egyéb csatornákon (szakboltok, webshopok) keresztül fog realizálódni. A gyártóknak és a gyógyszertáraknak külön figyelmet kell erre fordítaniuk, és fel kell venniük a versenyt.

A gyógyszerek és étrend-kiegészítők mellett a magánegészségügyről is érdemes beszélni. Az önállóvá válással mennyire lesznek nyitottak a fiatalok a magánegészségügy iránt?

A többség alapvetően ezen szocializálódott, és ebben gondolkodik. Ezt számtalan kvalitatív és kvantitatív megközelítéssel is vizsgáltuk, amiből roppant érdekes tanulságokat szűrtünk le. Az egyik, hogy a közegészségügy első alkalommal való felkeresése hatalmas sokkhatás számukra. Minden dimenziójában – kommunikációs stílus, várakozási idő, a problémamegoldás módja és hatékonysága, az intézmények fizikai körülményei, a jelen lévő, várakozó betegek – azt képviseli, ami őket kifejezetten taszítja. Az orvos arcára is sokszor kiül a fiatalok életstílusával szembeni ellenérzés, miközben teljesen más a gondolkodásmód, az eszköz- és csatornahasználat, ami óriási feszültségeket okoz. Az ilyen élmények megerősítik őket abban, hogy lehetőleg a privát vonalat kövessék.

Azt is felmértük, hogy az X-esek és az idősebbek milyen elvárásokat támasztanak a magánegészségügyi ellátókkal szemben, és azt tapasztaltuk, hogy sokkal könnyebb ezen a fronton kielégíteni őket. Akár még várakozni is hajlandók, ha tisztességes bánásmódban részesülnek. Az Y-osok és a Z-sek már nem akarnak várni, elvárják, hogy partnerként kezeljék őket, ismerjék el őket mint ügyfelet. Számukra fontos, hogy a magánegészségügyben minden kényelmesen és gördülékenyen menjen, és csak ezt követi az orvos személye a szempontok között, ezen belül is prioritást élvez az orvos kommunikációs stílusa.

Az orvosok között is van egy olyan szegmens, amely már kezdi felismerni, hogy nagyon mások az elvárások, így az elvárt viselkedés is. Egészen másképp kell már átadni az információkat: röviden, célzottan, vizuálisan alátámasztva, esetleg digitális eszközzel megtámogatva, mert a fiatalok figyelme gyorsan elkalandozik, az összetett közléseket nehezebben értik. Nyomtatott betegtájékoztatókat már nem lehet átadni, a konzultáció során is szükség lenne a digitális eszközök használatára. Nem elég, hogy elmondják, mit kell csinálni, meg is kell mutatni, hogy legyen hatása. Mindemellett legyen kedves az orvos, és nagyon fontos, hogy ne nézze le a pácienseket, ne érezzék a hangjában a kritikai élt.

Honnan származhat ez a lenézés?

Az X generáció még hozzá volt szokva az autoriter kommunikációs stílushoz és rendszerekhez mind az oktatásban, mind a munkában. Muszáj magunkon is dolgozni, hogy elfogadjuk, mások az értékeink. Orvosként vagy vezetőként is adaptálódnunk kell ahhoz, hogy mások a fiatalok elvárásai például a munkakörülményeket, a kommunikációt illetően, a közösségi értékek terén. Az orvosok egy egyelőre kisebb szegmense ezt már felismerte, például a jó praxist menedzselő, fiatalabb nőgyógyászok körében, de a magyar egészségügyben és magánegészségügyben dolgozók jó része még a 30 év alattiakkal kapcsolatos insightokat sem érti. Hiányzik a megértés, és nincs olyan gyártói vagy egészségügyi kezdeményezés, amely segítene felismerni, mit kellene ahhoz másképpen csinálnunk, hogy tíz év múlva is legyen biznisz. Pedig ebben a körben lenne affinitás, már felépült némi egészségtudás, amit össze lehetne rendezni értéssé.

A gyártóknak és a magánegészségügynek két dologban van felelőssége: mennyire segítik összerendezni ezt a tudást azáltal, hogy a megfelelő csatornákon megfelelő hangsúllyal és formátumban, érthető módon adnak át információt, a másik pedig, hogy mennyire önreflektívek, hogy ne gondolják magukról: mindent jobban tudnak, és az az egy út van csupán, amit ők végigjártak. A fiatalok már másba születtek és nőttek bele, amiről nem tehetnek. Empatikusabbnak kellene lennünk az őket érő kihívások, hatások tekintetében, és ha szeretnénk velük kooperálni, a jövő egészségtudatos generációját, egészségfogyasztóját felnevelni, akkor értő és megértő figyelemmel kellene fordulnia az egészségipar minden szereplőjének feléjük. Ez az egészségügyben egyelőre inkább nem működik, és azt várják el tőlük, hogy fogadják el a múltból rájuk kényszerített rendszert.

A gyógyszergyártók, a magánegészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak, de mi mint az egészségipar vállalkozói sem kényelmesedhetünk bele abba, hogy egyelőre a kevesebb is elég. Azon kell dolgozni, hogy megértsük, mi mindenre kell felkészülni akár a következő három-öt évben. Sokkal szofisztikáltabbak lesznek az elvárások. Ez a piackutatást is érinti. Módszertani fejlesztéseink is ez irányba mutatnak, mert a klasszikus piackutatási módszerek már csak igen korlátozottan lesznek használhatók ezen célcsoport esetében. Fiatal, friss, influencer típusú kutatókkal készülünk fel az új időszakra.

Tavaly történt egy nagy váltás ennek jegyében az Inspira egészségügyi üzletágában, amelyet üzlettársaimmal teljes egyetértésben döntöttünk el: én a stratégiáért és az üzletfejlesztésért felelek, míg az Y generációt képviselő Abonyi Zsolt kollégám lett az üzletág kutatási igazgatója. Azon dolgozunk, hogy jobban megértsük az Y–Z-s egészségfogyasztókat, és felkészüljünk a velük való együttműködésre, sőt ügyfeleinket is támogassuk ebben a gondolkodásban. Szerencsére az Inspira megbecsült szenior kollégái is hasonló értékeket vallanak, erős bennük a nyitottság, a fiatalok szeretete, és támogatják a csapaton belül az ifjú munkavállalók fejlődését.

Szerző: Csillag Zoltán | felelős szerkesztő \ Márkamonitor

E-mail: csillag.zoltan@markamonitor.hu

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2019/2. számában jelent meg. 

A kötelezettség hátterében az Európa Tanács 2011/62 irányelvének módosítása áll, amelynek következtében a vényköteles gyógyszerek eredetiségének ellenőrzésére, valamint csomagolások azonosítására biztonsági elemek elhelyezése válik kötelezővé.

A csomagoláson elhelyezett egyedi azonosítót a gyógyszergyártók, a termék rendeltetési helyére vonatkozó információval együtt kötelesek feltölteni egy központi adattárházba, amelyet később, a célországban történő azonosítást követően, a készítmény végfogyasztó részére történő átadásakor a patikusok deaktiválnak. Az azonosítási rendszer működtetésének költsége a forgalomba hozatali engedély jogosultjai oldalán jelentkeznek, amely részben a 400 ezer forint összegű csatlakozási díjból, részben pedig a 3 millió 332 ezer forint összegű éves díjból áll össze. A kötelezettségnek való megfeleléssel kapcsolatos beruházási költségek, azaz az egyedi azonosító elhelyezése, az azonosító tárolása és továbbítása a gyógyszergyártó társaságok oldalán merülnek fel és jelentősen meghaladják a fenti, rendszer-üzemeltetési költségeket.

„Az azonosítási rendszer kialakításával kapcsolatos beruházási és üzemeltetési költségek, az iparágban jellemző egyéb a jelentős mértékű közterhek mellett új lendületet adhatnak az iparágra egyébként is jellemző költségtakarékossági kezdeményezéseknek. A magyar adózási rendszer 2019-es kedvező változásai, így például az, hogy a személygépkocsik bérletével összefüggésben könnyített feltételek mellett érvényesíthető áfalevonási jog, illetve a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése változó mértékben, de legalább részbeni fedezetet biztosíthatnak a beruházási költségekre” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adótanácsadási területének szenior menedzsere. A rendszert sok helyen már sikeresen tesztelték, ugyanis az már a tavalyi év közepe óta alkalmas az adatok fogadására, azonban az érintettek várhatóan sokáig szembesülnek majd egyelőre nyitott, illetve gyakorlati kérdésekkel. Ilyen például a nem kiadható gyógyszerekkel kapcsolatos protokollok, figyelemmel arra, hogy az egyes riasztások kezelését szabályozó eljárásrend kidolgozása még folyamatban van. Fontos tudni továbbá, hogy kisebb-nagyobb változások a későbbiekben is várhatók a rendszerrel kapcsolatban. „A rendszer bevezetése várhatóan leszorítja a hamisított készítmények arányát a gyógyszerellátási rendszerben, mindazonáltal értelemszerűen növeli az adminisztrációs terheket a teljes értékláncban” – tette hozzá Fábián Dorottya.

A magyar adattárházat üzemeltető HUMVO Nonprofit Zrt. szerint a bevezetés technikailag jól áll, figyelemmel arra, hogy mind a közforgalmú patikák, mind az intézeti gyógyszertárak, mind a nagykereskedők túlnyomó része sikeresen teljesítették az úgynevezett megfelelőségi tesztet. Az utolsó napokban a szerződések megkötésével azonban érdemes igyekezni, figyelemmel arra, hogy a rendszerhez való kapcsolódás feltétele az érvényes megállapodás.