A K&H által korábbi években összeállított gyerekinflációs kosárban szereplő termékekért – a kakaós csigáért, a gyümölcsjoghurtért, a hamburgerért, a literes narancsléért, a hátizsákért és szemüvegkeretért – idén októberben 39 260 forintot kellett adni, szemben az egy évvel korábbi 35 421 forinttal, valamint a 2021 októberére jellemző 29 161 forinttal. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyerekinflációs “kosárban” szereplő termékek ára egy év alatt kevesebb mint 11 százalékkal nőtt. Bár ez meghaladja a fő inflációs mutató szerinti 9,9 százalékos értéket, lassulást jelent a korábbihoz képest. 2022 októberében ugyanis 21 százalékkal kellett többet fizetni a szóban forgó termékekért, mint 2021 azonos hónapjában.  A kakaós csiga idén októberben a KSH által mért országos átlagárak alapján 252 forintba, a gyümölcsjoghurt pedig 207 forintba került. Ez 3, illetve 5 százalékos éves drágulásnak felel meg, A literes narancslé 19 százalékkal 751 forintra, a hamburger pedig 27 százalékkal 10 forint híján 1600 forintra drágult. A hátizsák és a szemüvegkeret ára visszafogottabban nőtt, előbbié 12 százalékkal 11 410 forintra, utóbbié pedig 9 százalékkal 25 ezer forintra.

A gyerekek számára úgy is “lefordítható” az inflációs hatás, hogy miközben tavaly októberben egy 4 ezer forintos zsebpénz – kerekítve – elég volt 16 kakaós csigára, az idén viszont már csak 15 jönne ki belőle. A hamburgerekre vetítve pedig az áremelkedés úgy néz ki, hogy 2022 októberében 4 ezer forintból legalább hármat lehetett megvenni, ebben az évben azonban már csak kettőt.

Bonyolult, de tanulható

Fontos látni, hogy az infláció lassuló pályán van, így várhatóan a gyerekek “kosarában” szereplő termékeknél is tovább csökkenhet az áremelkedés üteme.

Az infláció a gyerekek számára elsőre bonyolultnak tűnhet, de a kakaós csigás vagy hamburgeres példával jól szemléltethető, miről is van szó. A gyerekeknek is érdemes tisztában lenniük, mit jelent a drágulás, mert így tudják majd a jövőben tudatosan kezelni a pénzügyeiket.

Photo by Niklas Rhöse on Unsplash