Drágulást mutat a K&H által mért gyerekinfláció. A kakaós csigát, gyümölcsjoghurtot, hamburgert, literes narancslevet, hátizsákot és szemüvegkeretet tartalmazó kosár összértéke 43 588 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi hivatalos árai alapján.

Ez az összeg 7,1 százalékkal magasabb a tavaly áprilisi értéknél, amikor kevesebb mint 41 ezer forintba kerültek ezek a termékek. A több mint 7 százalékos drágulás meghaladja az áprilisi inflációt, amely éves szinten 4,2 százalékos emelkedésről tanúskodott. A pénzintézet legutóbb tavaly novemberben ismertette ezeket az adatokat, akkor több mint 42 ezer forintba került a kosár, ami 7,6 százalékos emelkedésnek felelt meg 2023 novemberéhez képest. Ahhoz képest tehát idén áprilisra kicsit lassabban nőtt a kérdéses termékek ára.

Mit mutatnak a részletek?

A kosárban szereplő termékek közül egyedül a gyümölcsjoghurt ára csökkent éves szinten, mégpedig 17 százalékkal 164 forintra. A többi termék ára ugyanakkor emelkedett.

A kakaós csiga idén áprilisban 254 forintba került, szemben a tavaly áprilisi 244 forinttal, vagyis ebben az esetben 4 százalék feletti volt a drágulás. Jelentősebb növekedés látható a narancslénél és a hamburgernél. Előbbi ára több mint 30 százalékkal 1160 forintra, utóbbié 14 százalékkal 1870 forintra emelkedett. Mindez azt is jelenti, hogy a gyerekinflációs kosárban szereplő élelmiszerek és a narancslé árának összege 3448 forint volt idén áprilisban, ami 16 százalékkal haladja meg a tavalyi 3 ezer forint alatti szintet.

A hátizsák közel 4 százalékkal 12 270 forintra, a szemüvegkeret pedig majdnem 8 százalékkal 27 870 forintra nőtt.

Miért fontos mindezt már gyerekkorban érteni?

Bár az infláció és az árak változása elsőre bonyolult fogalomnak tűnhet a fiatalok számára, a pénzügyi tudatosság alapjait már korán érdemes elsajátítani. A mindennapi pénzköltés, a tudatos vásárlás, a megtakarítás fontossága és az árak alakulása mind olyan témák, amelyek később is meghatározzák a pénzügyi döntéseiket. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő éppen ezekre az alapfogalmakra épít: a gyerekek játékos formában tanulják meg, hogyan működik a pénz világa – az inflációtól kezdve a költségvetésen át egészen a hosszú távú tervezésig. A tizenötödik jubileumi évadát ünneplő vetélkedőben eddig több mint 100 ezer diák vett részt. Az idei tanév döntősei is megvannak – a legeredményesebb csapatok június elején egy nagyszabású budapesti eseményen mérhetik össze tudásukat.

Másfél évtizedes csúcsra gyorsult az infláció Magyarországon, éves szinten 7,4 százalékot tett ki. Ez így önmagában inkább a szülőknek, vállalkozásoknak, gazdasági döntéshozóknak fontos. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az infláció a gyermekek pénztárcáját, leginkább zsebpénzét, illetve az ünnepekre kapott összeget is érinti. Ahhoz, hogy a gyermekek tudatosan kezeljék a pénzügyeiket, számos dolgot érdemes tisztázni, így az elsőre akár bonyolultnak tűnő infláció kérdését is. Ez a spórolás miatt is fontos téma – derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült összeállításból.

Gyerekinfláció, számokban

A már említett 7,4 százalékos inflációs értéknek több eleme van, például az élelmiszerek, azon belül is sok-sok termék, amelyek árát rendszeresen gyűjti, figyeli a végleges inflációs adatot közlő Központi Statisztikai Hivatal.

A K&H a hivatalos adatok alapján összerakta a gyermekek „bevásárlókosarát”. Ebben helyet kapott az iskolai büfékben kapható, de a szülök bevásárlókosarában is rendre megtalálható gyümölcsjoghurt, amely 135 forintba került 2020 novemberében és 149 forintba egy évvel később. Tehát több mint 10 százalékkal drágult egy év alatt a termék. Ez jelentős áremelkedést jelent, még akkor is, ha a 14 forintos növekedés első látásra nem tűnik számottevőnek.

A hamburgerek is drágábbak lettek: 746 forintot kellett érte adni tavaly novemberben, idén viszont már 888 forinttal kell számolni, ami 19 százalékos drágulást jelent. Többe kerül a kakaós csiga is, mégpedig 145-ről 166 forintra, azaz 14 százalékkal emelkedett. A szemüvegkeret 9 százalékkal 19.830 forintra drágult. A hátizsák ára 2 százalékkal, a narancslé 6 százalékkal, a jégkrém 5 százalékkal kerül többe.

Ehhez hasonlóan a gyerekcipők ára is jócskán megugrott: 11 000 forintról 11 550 forintra ment fel az átlagáruk, azaz 5 százalékkal lettek drágábbak.

A gyermekek „bevásárlókosarában” szereplő termékek ára átlagosan 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az is látszik, hogy ahhoz, hogy a gyermekek zsebpénzének a vásárlóértéke megmaradjon, a szülőknek 5-10 százalékos emelést kell tervezniük.

Hogyan érdemes spórolni?

A fenti példákban átlagárakról van szó, ami azt jelenti, hogy a különböző szóban forgó termékek árát sok üzletből gyűjtötték össze és azok alapján jött ki a végeredmény. Viszont számos olyan termék ára is emelkedhet a jövőben, amelyekre nincs hivatalos statisztika. Ilyenek például az okostelefonok, amelyek ára folyamatosan növekszik, főként azért, mert a világszerte hiánycikknek számítanak a chipek, amelyek a készülékek legfontosabb alkatrészeinek számítanak. Tehát ha gyermekünk egy menő okostelefont szeretne, az ma már több 100 ezres kiadást is jelenhet, amire érdemes rendszeresen félretenni.

A pénzromlás kivédésének egyik legfőbb eszköze a takarékoskodás, amely tudatos pénzügyi magatartást jelent. Számolni kell azzal, hogy a különböző termékek ára emelkedhet és ezt is számításba venni a takarékoskodás során. A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedő keretében a legfiatalabb korosztály játékos formában sajátíthatja el az ehhez szükséges ismereteket, a legjobbak pedig 3-5 fős csapatokban online vetélkedő keretében is összemérhetik tudásukat. A játékra 2022. február 1-ig lehet jelentkezni.