A dunaharaszti gyártóegység fejlesztésének, modernizálásának kiemelt figyelmet szentel a vállalat, hiszen nemcsak a teljes magyar piac, de tizenhét export ország termékekkel történő ellátása is jórészt innen történik. A mostani kapacitásbővítő beruházás a második legjelentősebb fejlesztés Dunaharasztiban a 2007-ben történt második aszeptikus (nem szénsavas termékeket előállító) gyártósor telepítését követően, melynek értéke elérte a 27 millió eurót (~10,2 milliárd forint).

A küszöbön álló fejlesztéseket a növekvő piaci igények hívták életre, így mostanra egyértelművé vált, hogy a jelenlegi két, szénsavas üdítőitalokat előállító gyártósor mellé egy újabbra van szükség. A beruházás tervezése 2020-ban kezdődött, két évvel később pedig jóváhagyást kapott az új gyártósor telepítése és a kapcsolódó üzemcsarnok megépítése, valamint a megnövekedett gyártási volumen támogatására szánt logisztikai és egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A kivitelezési munkálatok 2023. februárban kezdődtek, az átadás novemberben várható.

Az új sor kis és nagy kiszerelésű Coca-Cola, Fanta, Sprite és Kinley szénsavas üdítőitalokat gyárt majd. A vállalat kiemelt figyelmet fordít a legmodernebb technológiák alkalmazására, amelyek növelik a termelési hatékonyságot, és a vállalat fenntarthatósági céljait támogatva csökkentik az energia-, illetve vízfelhasználást. A legújabb fejlesztések nyomán a sor kapacitása 50 százalékkal haladja majd meg a korábbi nagy kiszerelésű, szénsavas üdítőitalokat előállító gyártósor teljesítményét és 30 százalékkal növeli meg a vállalat szénsavas üdítőital gyártó kapacitását. A dunaharaszti gyár 100 százalékban megújuló forrásból származó áramot használ, egy liter késztermék előállításához pedig a 2014-es adatokhoz képest jelenleg 30 százalékkal kevesebb energia, és 20 százalékkal kevesebb víz igénybevétele szükséges. Az új gyártósor üzembe állását követően az energia- és vízfelhasználás csökkenésének aránya éves szinten várhatóan ugyanilyen mértékű lesz – írják.

„Büszkék vagyunk rá, hogy egy újabb jelentős beruházással járulhatunk hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Elkötelezettek vagyunk a hazai piac iránt és azon dolgozunk, hogy folyamatos fejlesztésekkel támogassuk üzleti tevékenységünket az értéklánc minden területén. Az elmúlt években több olyan beruházást is végrehajtottunk, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy egy minden tekintetben modern, a 21. század elvárásainak megfelelő gyártóbázist alakíthassunk ki Dunaharasztiban. Tavaly 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben invesztáltunk az ellátási láncunkba: a vállalatcsoportunkon belül elsőként bevezettük a mesterséges intelligencia által vezérelt robottechnológiát a raktározási folyamatainkba, túraszedő kollégáinkat okosszemüvegek segítik a hatékonyabb és pontosabb munkavégzésben, ezenkívül egy fenntartható csomagolástechnológiai innovációnak köszönhetően alumíniumdobozos multipackjeink másodlagos csomagolását 100%-ban újrahasznosítható kartoncsomagolásra cseréltük, ezzel évente összesen 230 tonnával csökkentjük műanyag felhasználásunkat” – mondta Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója.

„Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia – ez már nem a távoli jövő

Nem meglepő tehát, hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani, még a hétköznapokban is. Az Ipar 4.0 megoldások akár 40%-kal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások?

1. Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket, azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is: a folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3. A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4. Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5. Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit, amelyek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23% az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén, ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel. Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A Toyota elektronikai alkatrészeinek gyártását jelenleg közösen irányítja a Toyota és a DENSO. A jövőben ezeket a fejlesztési funkciókat és a gyártási műveleteket a DENSO végzi majd, elmélyítve a partneri kapcsolatot a két vállalat között, amelyet a Toyota DENSO-ban fennálló egyharmados tulajdonrésze és vezető részvényei pozíciója is alátámaszt.

A DENSO magas szintű szakértelemmel rendelkezik az elektronikai komponensek terén, így az ezzel kapcsolatos tevékenységek átvételével gyors és versenyképes fejlesztési és termelési struktúra alakul ki. Ennek egyik előnye az erőforrás-felhasználás maximalizálása, aminek köszönhetően a Toyota Csoporton belül felszabadított erőforrásokat olyan új területekre lehet átirányítani, amelyek növelik a jövőbeli mobilitás értékét, ezáltal erősítve a Toyota Csoport versenyképességét. A kezdeti megbeszélések arra irányultak, hogy 2019 végéig megtörténhessen a termelési műveletek átirányítása, 2022-ig pedig a fejlesztési funkciók konszolidációja, de a zökkenőmentes átvitel és az új struktúra gyorsabb kialakítása érdekében mindkét vállalat megállapodott abban, hogy 2020 áprilisában mind a fejlesztést, mind a termelést átveszi a DENSO.

A megállapodás főbb pontjai

Az elektronikai alkatrészek gyártási műveleteinek egységesítése: 2020. április 1-én a Toyota Hirose üzemében folyó elektronikai alkatrészgyártás a DENSO irányítása alá kerül. A földterületet, a termelési infrastruktúrát (beleértve az épületeket, a berendezéseket és a szoftvert is), valamint a Hirose üzem egyéb tartozékait a DENSO veszi át.

Az elektronikai alkatrészek fejlesztésének átadása: 2020. április 1-én az elektronikai alkatrészek fejlesztési műveleteit átveszi a DENSO. Az ezzel kapcsolatos terveket, fejlesztő berendezéseket és egyéb elemeket a DENSO-hoz továbbítják.

A mélyreható átalakítás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a Toyota és a DENSO további erőfeszítéseket tesz a teljes Toyota Csoport versenyképességének növelésére a csoporton belüli koordináció további erősítésével.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.