A sanghaji önkormányzattal kötött partnerség keretében a Toyota reméli, hogy a hidrogénenergia, az automatizált vezetési technológia, valamint az akkumulátorok újrahasznosítása és újrafelhasználása terén szerzett tapasztalataival hozzájárulhat a kínai kormány azon céljához, hogy 2060-ra elérje a karbonsemlegességet. A kezdeményezés előmozdítása érdekében a Toyota egy új vállalatot hoz létre, amely azon a meggyőződésen alapul, hogy Kínában, ahol nagy a kereslet az új energiával működő járművek iránt, fontos az ügyfelek igényeinek megfelelő termékek gyorsabb szállítása.

Az újonnan alapított vállalat Lexus márkanév alatt fog új akkumulátoros elektromos modellt fejleszteni, amelynek gyártása a tervek szerint 2027-től kezdődik majd.

Ez lesz a Lexus első gyártó és fejlesztőüzeme Japánon és Észak-Amerikán kívül, és egyben a Toyota első olyan 100%-os saját tulajdonú kínai beruházása, amelyben nem az olyan helyi partnerekkel dolgozik együtt, mint a China FAW Group Co., Ltd. és a Guangzhou Automobile Group Co.

Kína immáron évek óta a világ elsőszámú újautó-piaca, tavaly brutális mennyiségű, 31,4 millió új autó talált itt gazdára, amelynek nem kevesebb, mint 25%-a volt akkumulátoros elektromos, a trend pedig a következő években várhatóan folytatódik majd. A tavaly világszinten 52%-ban (Európában és Magyarországon 99%-ban) részben vagy teljesen elektromos autókat (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos) értékesítő Lexus 2030-ra Észak-Amerikában, Európában és Kínában, 2035 pedig az egész világon csak zéró emissziós (akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) autókat értékesít majd, ennek pedig fontos mérföldköve lesz a vadonatúj, Shanghaiban megépülő Lexus üzem.

A Lexus a Toyota Csoport akkumulátoros elektromos zászlóshajója lesz

A Lexus a Toyota Csoport zászlóshajója lesz az akkumulátoros elektromos értékesítések és az új akkumulátoros elektromos technológiák bemutatása tekintetében. A Lexus 2030-ra világszinten csak akkumulátoros elektromos autókból 1 millió darab eladását tervezi. Ebben fontos szerepe lesz a kínai piacnak is, ahol a környezettudatos japán luxusautómárka 2024-ben 3%-kal növelni tudta értékesítéseit, miközben a legtöbb nem kínai márka visszaesést könyvelhetett el.

Ultramodern létesítmény

A Lexus egyelőre nem pontosította, mely modellek gyártását kezdi majd meg az új üzemben (a Toyota Kína sajtóközleményében egy ott fejlesztett és gyártott modell kerül említésre, de iparági szakértők szerint a korábban bemutatott Lexus LF-ZC és LF-ZL koncepciók szériaváltozatai lehetnek a befutók. A két új modell alapja egy következő generációs EV-platform, amely gigacast moduláris első, középső és hátsó elemekkel rendelkezik. A szerkezetileg független első és hátsó részek használatával a Lexus képes lesz új és továbbfejlesztett akkumulátorok beépítésére, amikor azok elérhetővé válnak.

Az előrejelzések szerint a villamos szekrények globális piacának mérete a 2024-es 7,42 milliárd dollárról 2032-re 13,15 milliárd dollárra nő, ami az új épületek iránti növekvő keresletnek, a meglévő épületek hatékonyabb és megbízhatóbb elektromos rendszerekkel történő korszerűsítésének, valamint az elektromos elosztás terén elért fejlődésnek köszönhető.

Az Evergemben épített új gyár része az ABB Mission to Zero kezdeményezésének, amelynek célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának jelentős csökkentése az ABB telephelyein, amivel párhuzamosan az ABB segíti az ügyfeleit az ÜHG-kibocsátásuk csökkentésében az eltervezett dekarbonizációs ütemtervük támogatásával. A programnak köszönhetően a korábbi létesítmény 2019-es adataihoz viszonyítva a CO₂e-kibocsátás várhatóan több mint 6 700 tonnával, az energiafogyasztás pedig több mint 9 400 MWh-val fog csökkenni éves szinten. A tervezett intézkedések várhatóan évente körülbelül 2,5 millió euró energiaköltség-megtakarítást eredményeznek. Az energiatakarékos gépekkel felszerelt üzem az energiaszükségletének 10 százalékát várhatóan 1 330, a gyár területén telepített, tetőre szerelt napelempanel fogja előállítani, a fennmaradó részt pedig tanúsított zöld energiaforrásokból fogják biztosítani. A LED-es világítás, az elektromos járművek (EV) töltői, a hőszivattyúk, a hűtővízkörök és egy új szellőztetőberendezés szintén hozzájárulnak az energia-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

Az evergemi üzem folyamatosan nyomon követi és optimalizálja az energiafelhasználást, kihasználva az ABB saját digitális megoldásait, például az ABB Ability Building Analyzer-t, amely valós időben követi az épületek és a közművek adatait, és elemzett adatokat szolgáltat az energiahatékonyság optimalizálásához. Ez, valamint a zöld energia és a hőszivattyúk használata szintén elősegíti az energiafogyasztás és a CO₂-kibocsátás csökkentését. Az elkövetkező hónapokban, az üzemben egyéb digitális technológiákat, például egy épületirányítási rendszert telepítenek az energiahatékonyság további támogatása érdekében – írják.

„A Mission to Zero programot követő evergemi üzem jól példázza az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású társadalom megteremtésére irányuló törekvésünket, illetve az iránti elkötelezettségünket, hogy felgyorsítsuk a fenntarthatóbb gyártásra való átállást” – nyilatkozta Mike Mustapha, az ABB Energetika üzletágához tartozó Smart Buildings divíziójának vezetője. „Ezt a korszerű üzemet úgy terveztük, hogy a jelenlegi igények mellett a jövőbeni keresletet is kielégítse. A hatékonyságot és termelékenységet napjainkban és a következő években optimalizálni tudó élvonalbeli technológiák és innovatív folyamatok beépítésével képzési bázist és fenntarthatósági ütemtervet biztosítunk munkatársaink és ügyfeleink számára. Az Evergemben átadott gyárban, 2024-ben és azután is folytatni fogjuk a digitális technológiák kombinálását az energiafogyasztás csökkentését és a megújuló energiaforrások növelését célzó intézkedésekkel.”

„A kőszegi Wienerberger gyár teljes körű modernizálása tökéletes példa arra, hogyan lehet a hagyomány és az innováció harmonikus egyensúlyát megteremteni. Ez a fejlesztés egy olyan stratégiai lépés, amely hosszú távú és fenntartható jövőképet biztosít vállaltunk és a régió ipari fejlődése szempontjából egyaránt. Így nemcsak a magyar piacot látjuk el leginnovatívabb termékeinkkel, hanem a gyár képes jelentősen hozzájárulni az exporthoz is, ezzel növelve nem csak a saját, de az ország gazdasági teljesítményét is” – monda a megnyitón Tarsoly József, a Wienerberger zRt. Igazgatóságának elnöke.

A modernizálásnak köszönhetően a gyártási folyamat szinte teljesen automatizált lett, a termékek még a korábbinál is hatékonyabban, precízebben, illetve még magasabb minőségben készülnek majd. A fejlesztés nem csak a vállalat számára fontos, hanem a régió ipari fejlődése szempontjából is. Az évi 5 millió folyóméter kapacitás 75 százaléka különböző európai országok igényeit szolgálja majd, sőt, új exportpiacokat – mint például Németország – is megnyit a Wienerberger Magyarország előtt, tovább növelve a hazai vállalat már ma is jelentős exportteljesítményét. 

„Magyarország fontos piac a Wienerberger – mely az innovatív, környezetbarát építőanyagok és infrastrukturális megoldások vezető szállítójává vált – számára, hiszen az innen származó termékeket több országban is forgalmazzuk. Az innovatív és környezetbarát megoldásaink iránt Európa-szerte egyre növekvő kereslet megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk ügyfeleink igényeinek kielégítéséhez. Meggyőződésünk, hogy ezzel a beruházással még magasabb sebességre kapcsolhatunk, és a kőszegi áthidalók Franciaországtól Bulgáriáig jó hírét viszik a magyar ipari teljesítménynek” – mondta Heimo Scheuch, az osztrák Wienerberger AG elnök-vezérigazgatója.

Az újonnan üzembe helyezett csomagolási rendszer 1,5 milliárd forintba került. A gépek beszerzése része az elmúlt tíz év következetes fejlesztésének.

Nobilis Márton államtitkár beszédében kiemelte, a kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, amit stratégiai ágazatként kezel a kabinet. „A 2014-2020-as támogatási időszakban az élelmiszeripar számára több mint 468 milliárd forint forrás megítélésére került sor. Már ez egy kimagasló összeg volt, ami segítséget tudott nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a mostani, 2021-2027-es támogatási időszak még ennél is nagyobb forrással tervez, 750 milliárd forint került elkülönítésre az élelmiszeripari fejlesztésekre” – mondta az államtitkár.

Hozzátette, a következő években az élelmiszeripar különböző ágazataiban stratégiai együttműködéseket indít a kormány. „Célunk, hogy az élelmiszeripar teljes vertikumában képesek legyünk lefedni a szükségleteinket, sőt azon túl exportra is képesek legyünk, csak így tudjuk megteremteni a magabíró államot, annak érdekében, hogy a magyar élelmiszeripar képes legyen a teljes önellátás biztosítására.  Az Intersnack Magyarország Kft. egy fontos és stabil szereplője a magyar élelmiszeriparnak, amely versenyképességből, innovációból az élen jár.”

A rendezvényen részt vett Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő, aki fontosnak tartotta, hogy az élelmiszeripar is fejlődik az autógyártásról ismert térségben.

Az új csomagológép üzembe helyezésének köszönhetően tovább nő a Chio termékeket gyártó Intersnack jelentősége Győr-Sopron-Moson megye, illetve a Kisalföld agrárgazdaságában, ahol immár 31 éve működik a vállalat. A győri gyártású termékek a cég árbevételének több mint 74 százalékát teszik ki. A társaság a működése óta összesen 350 ezer tonna sós snacket gyártott, és a világ 27 országába, köztük Uruguayba, Kínába és az Egyesült Államokba is szállított győri termékeket. Az Intersnack Magyarország jelenleg 338 főt foglalkoztat és 432 magyar beszállítóval illetve partnerrel áll szerződésben. Termékeihez évente 8500 tonna búzát vásárol a régió hatvan magyar gazdájától – írják.

Az invesztíciónak köszönhetően az éves termelési kapacitás 300 millió tonnáról 500 millióra emelkedett, a telephely pedig a brit-holland anyavállalat egyik leghatékonyabb, legkorszerűbb európai gyárává vált, ahol további, jelentős kapacitásfejlesztésre, sőt, új gyáregységek felépítésére is rendelkezésre áll a megfelelő terület.

A második ütemben egy rakodóépület és egy korszerű, teljesen automatizált, 8000 négyzetméteres, 32 méter belmagasságú készáru-magasraktár épült fel.

Ez a beruházás egészítette ki a másfél évvel ezelőtt átadott első ütemet, amelynek során felépült egy 11.400 négyzetméteres csomagoló csarnok, és üzembe helyeztek két új gyártósort is. Utóbbiak egyikén háztartási és higiéniai termékek (pl. Domestos, Flóraszept) töltése zajlik, a másikon pedig mosó- és öblítőszereket (pl. Coccolino) csomagolnak.

A beruházások nem csak a gyártási folyamatot érintették: a frissen átadott, a gyár fizikai dolgozói számára is nyitott irodatér és kantin egyszerre tükrözi az Unilever különleges, színes arculatát és a gyár történelmi hagyományait, a közösségi helyiségek és a mosdók szintén megújultak, sőt, kialakítottak egy relax-szobát is. Az átlagtól eltérően az irodatér a gyár fizikai dolgozói számára is nyitott, és egyszerre tudnak kávézni és beszélgetni a gyári operátor és az irodai dolgozók.

A kapacitásnövelő beruházás alapját a nyírbátori üzem területének kibővítése teremtette meg: a szomszédos, 9 hektáros telek megvásárlásával lehetőség van arra, hogy a jövőben akár egy új gyáregységet is felépítsen az Unilever.

Az építkezés teljes egészében a körforgásos gazdaság megközelítésével történt, így az új épületek helyén álló, összesen több mint 50, jó ideje használaton kívüli építmény bontásából származó beton- és vashulladékok 100%-át újra felhasználták a beruházás során. „Büszke vagyok rá, hogy ezzel a projekttel tavaly elnyertük a Greengage hazai fenntarthatósági megmérettetés díját, a folyamatok kategóriában. Ez nem minden, hiszen Nyírbátor tekintetében célul tűztük ki, hogy a gyár karbonsemleges legyen 2030-ra, mindemellett pedig fokozatosan növeljük telephelyeinken a megújuló energiaforrások arányát is, hazai gyáraink immár 100%-ban megújuló hálózati villamos energiát használnak” – mondta Alberto Di Leo, az Unilever Magyarország Kft ügyvezetője.

A Lighthouse Factory minősítést a WEF a gyártás jövőjének alakításában játszott szerepért, valamint a dolgok internetének, a big data megoldásoknak, a mesterséges intelligenciának, a robotikai megoldásoknak és a negyedik ipari forradalom egyéb technológiáinak integrálásáért ítéli oda a világ legjelentősebb üzemeinek. A WEF 2018 óta évente kétszer választja ki és veszi fel hálózatába a minősítési követelményeknek megfelelő gyárakat.

Az LG világszínvonalú, automatizált tennesseei gyárában olyan fejlett digitális technológiákat alkalmaznak, mint a mesterséges intelligencia, a big data, illetve az IoT és robotikai megoldások. A 2018 végén elkészült létesítményben jelenleg három gyártósor működik elöl- és felültöltős mosógépek és szárítógépek előállítására. Évi 1,2 millió mosógép és 600 000 szárítógép legyártására alkalmas kapacitásával a 900 főt foglalkoztató létesítmény proaktívan, helyben reagál a változó észak-amerikai keresletre – írják.

A teljesen integrált, áramvonalasított termelési folyamat eredménye, hogy az ügyfelek időben, mindig kifogástalan termékeket kapnak kézhez. Az LG minden egyes gyártósort úgy alakított ki, hogy az egy új modell teljes gyártási folyamatát elvégezze az alkatrészek gyártásától az összeszerelésen át a csomagolásig. A létesítményben mindezeken túl az összes gyártósoron szigorú minőségügyi feltételek vannak érvényben, amelyek az alkatrészektől a késztermékekig garantálják a magas színvonalat.

Az LG tennesseei gyárában teljesen automatizált logisztikai rendszer működik: az üzemben 166 előre beprogramozott, önműködő jármű szállítja a helyükre az alkatrészeket — a létesítményben háromszor annyi ilyen robot dolgozik, mint az LG Smart Parkban. E robotok amellett, hogy javítják az általános termelékenységet, felszabadítják az emberi erőforrást más, lényegesebb feladatokra.

Az alkatrészgyártás, például a fémsajtolás, a műanyag-fröccsöntés és a festés integrálásával — beleértve az LG saját intelligens fröccsöntő rendszerének alkalmazását is — a vállalat 21 százalékkal növelte az alkatrésztermelés hatékonyságát. Az üzem egy fejlett érzékelőrendszer segítségével ráadásul előre felismeri a lehetséges termelési problémákat és reagál is azokra. A mosógépek teljesítményét pontosan előrejelző, adatalapú AI-technológia alkalmazásával a tesztek száma és a tesztelés során felhasznált energia 22 százalékkal csökkent, míg a minőségoptimalizálás révén a hibaarány több mint 61 százalékkal esett vissza – teszik hozzá.

Az üzem a munkahelyi biztonságot és a működési hatékonyságot is maximalizálja azáltal, hogy robotokat használ a bonyolult, potenciálisan veszélyes feladatokhoz, például a nehéz alkatrészek összeszereléséhez és emeléséhez, valamint a hegesztéshez.

A hatékonyság további javítása érdekében az LG azt tervezi, hogy az év második felében 5G hálózatot telepít az egész létesítményben, hogy a stabil, megszakítás nélküli kommunikáció révén az automatizált járművek gyorsabban és pontosabban tudják szállítani az alapanyagokat. Az LG emellett automatizált mobil robotok bevezetését is tervezi, amelyek könnyedén navigálnak majd a kiterjedt komplexumban, tovább erősítve a logisztikai rendszert.

Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, jelenleg 50 embert alkalmaznak a gyulai gyárban, ez év végére tovább nő majd, és néhány éven belül szeretnék elérni a 250 fős alkalmazotti létszámot.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere köszöntőjében emlékeztetett, a Békés megyei fürdővárosban 40 éve hozták létre az utolsó gyárat, ami 30 éve bezárt. Most „a gyulai gazdaság új korszaka kezdődik”, amelynek alapelve a képzett szakemberek tudására épülő iparfejlesztés.

Az Airbus gyulai gyárának építése 2020 decemberében kezdődött. Korábbi közlés szerint a központ mintegy 2,2 milliárd forintból jött létre, ennek felét gépek és eszközök beszerzésére fordították.

A 13 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titániumból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő. A gyulai lesz ezen alkatrészek esetén a teljes Airbus-család egyedüli ellátási pontja.

Az alkatrészgyár mellett épül egy 3100 négyzetméteres felületkezelő üzem is.

Az Airbus piacvezető a polgári helikopterek gyártása terén, 2020-ban a piac 48 százaléka volt az övék. Jelenleg világszerte nyolc országban van telephelyük, a kilencedik lesz a magyarországi, Gyulán – írja az MTI.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

A Speedfactory üzem nem csupán a gyártásban, de a viselők egyedi igényeinek felmérésében is fontos szerepet kapott. Az itt gyártott AM4 széria első termékét, az adidas Made For London-t kifejezetten a londoni futók igényei szerint alakították ki. A brit fővárost követően további metropoliszok – Párizs, Los Angeles, New York, Tokió és Sanghaj – sportolói gazdagodhatnak majd a helyi futók egyéni szükségletei mentén tervezett futócipővel.

Az új termék koncepciójának kialakításakor az adidas tervezőmérnökei számos fogyasztói igényt szem előtt tartottak, ennek köszönhetően az AM4 széria darabjai már egy könnyebb, stabilabb és fenntarthatóbb futócipőként kerülhetnek a polcokra. Az adidas elképzelései szerint a Speedfactory által képviselt fejlesztési folyamat a jövő gyártásának alappillére: az új termék tervezése során a sportolók egyéni igényeire fókuszáló, testre szabható, funkcionális designt vettek alapul, amely nagyban hozzájárul a viselők igényeinek maximális kielégítéséhez. Az AM4 projekt konstans béta üzemmódban lesz, így a viselők folyamatosan jelezhetik igényeiket a következő fejlesztésekre.

„A Speedfactory történet nem csupán egyetlen termékről szól. Gyorsaság, pontosság és rugalmasság jellemzi. A Speedfactory lehetővé teszi számunkra, hogy olyan termékmegoldásokat vezessünk be, amelyeket a sportolók egyéni igényei szerint alakítunk ki” – nyilatkozta az új termék bevezetése kapcsán Paul Gaudio, az adidas kreatív igazgatója.

Az AM4LND modell tervezésesébe az adidas designerei szorosan bevontak helyi sportolókat is annak érdekében, hogy a londoni futók minden felmerülő igényét kielégítsék, és minden problémára megoldást találjanak. A márka a jövőbeli helyszíneken is alkalmazni fogja ezt a tervezési folyamatot, így a különböző városok futói mindig az adott terep specifikumai szerint kialakított lábbelikben sportolhatnak majd.

„Az AM4 a sportcipőgyártás jövője, melynek köszönhetően gyorsan, precízen és személyre szabottan készíthetünk termékeket” – hangsúlyozta Végső Péter, az adidas hazai brand activation managere.

A németországi Ansbachban működő üzem mellett hamarosan az egyesült államokbeli Atlantában létesített Speedfactoryban is megkezdődik a gyártás, így a jövőben az AM4 lábbelik két helyszínen készülnek majd.

Kutatással indult a Szallas.hu eddigi legnagyobb nyári kampányának tervezése, melynek során a minden nyaraló számára egyaránt fontos elvárások feltárása volt a cél. „Rengeteg utazóval beszélgettünk, milliárdos cégvezetőtől olyan családokig, akik örülnek, ha évente egyszer vonattal el tudnak menni nyaralni Siófokra. Ami mindenkiben közös volt, hogy a nyaraláson a legfontosabb, hogy ne érjen minket csalódás. Nem hatalmas meglepetéseket és extrákat akarunk, csak azt szeretnénk, ha minden úgy történne, ahogy ígérték” – mondta Dr. Kertész Attila Mihály, az Artisan Marketing stratégiai vezetője. Vagyis a nyaraló akkor elégedett, ha a várva várt utazáskor nem érte csalódás, ha az, ami foglaláskor a képeken, leírásban szerepelt, végül úgy is lett. Ebben segítenek a Szallas.hu oldalon a partnerekről készült részletes leírások, valamint a több mint félmillió vendégértékelés. „A napokban indult »Úgy is lett« kampányunkat is erre hegyeztük ki, persze a tőlünk már megszokott humoros formában. Egy vendég például azért keres pontosan 23 fokos medencével rendelkező hotelt, hogy barátnőinek bemutassa a 23 fokon színt váltó körömlakkját” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője.

A Szallas.hu kampányának célja, hogy a nyári időszakban még jobban megnyerje a magyarokat, és 20 százalék feletti bővülést érjen el a 9000 szállásadó partner kihasználtságának növelésével.

A Szallas.hu nyári kampánya július közepéig tart, az „Úgy is lett” üzenettel a hazai vendégsereg kereskedelmi tévécsatornákon (RTL Klub, TV2), újságokban, rádiókban (Sláger, Rádió 1, Kossuth), valamint országszerte több mint 200 óriásplakáton és az interneten találkozhat.

A kampány stratégiai ügynöksége az Artisan Marketing, kreatív ügynöksége a Mito. A produkció a Film Fight Club, az utómunka a Gyár munkája. A médiavásárlást a Café Communications és az IKO Sales House, a PR-feladatokat a SAKKOM Interaktív intézte.