A jelentés alapját a GWI átfogó online kutatása adja, amely a 16-64 éves internetezők szokásait vizsgálja. A régió hét kulcsfontosságú piacainak – Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Románia – trendjeit elemzi, az egyes országok internethasználó lakosságára reprezentatív mintáin keresztül.

„A közösségi média szerepe az emberek életében világszerte kiemelkedő jelentőségű, és ez a hatás átlépi az országhatárokat, valamint generációkon átívelően megfigyelhető. A közép-kelet-európai régióban az X generáció a legaktívabb a közösségi médiában, szorosan követve őket a milleniálok, ám hogy ez a két csoport mire használja a platformokat, jelentősen eltér. Annak megértése, hogy mi a legfontosabb a különböző fogyasztói csoportok számára a régióban, a legbiztosabb módja, hogy a márkák hatékonyan találják meg őket olyan üzenetekkel, amelyekre valóban rezonálnak” – mondja  Jason Mander, a GWI kutatási igazgatója.

Generációk és platformok: A közösségi média hatása Magyarországon

Magyarországon a közösségi média alapvető szerepet tölt be a digitális térben, és minden korosztály életét aktívan formálja. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a különböző platformok felhasználóinak átlagéletkora rendkívül változatos, jól tükrözve a közösségi média széleskörű társadalmi elérését. A Facebook és a LinkedIn felhasználói átlagosan 40 év körüliek, míg az Instagram (35 év) és a Snapchat (29 év) továbbra is a fiatalabb generációk kedvencei közé tartoznak. Különösen figyelemre méltó, hogy Magyarországon a TikTok átlagos felhasználói életkora 38 év, ami magasabb, mint a régió több országában, például Horvátországban (37 év) vagy Lengyelországban (36 év). Az adatok azt is mutatják, hogy a magyar internetezők napi átlagosan közel 2 órát töltenek saját bevallásuk szerint a közösségi média platformjain, ami megegyezik a közép- és kelet-európai régió átlagával. Ugyanakkor a kutatás szerint a felhasználók egy jelentős része aggódik amiatt, hogy túl sok időt tölt a közösségi médiában. Azok, akik úgy érzik, hogy túlzottan kötődnek ezekhez a platformokhoz, átlagosan 2 óra 30 percet töltenek naponta a közösségi médiában.

A hírfogyasztás digitális forradalma

A közép- és kelet-európai régióban, így Magyarországon is, a hírfogyasztók egyre inkább elhagyják a nyomtatott sajtót, és digitális forrásokból, különösen közösségi médián keresztül tájékozódnak. Az Instagram esetében a hírfogyasztási célú használat 22%-kal, míg a TikTokon ez az arány 30%-kal nőtt 2023 első negyedéve óta.

Ezek a platformok gyors, vizuális és könnyen elérhető tartalmakat kínálnak, ami egyre vonzóbbá teszi őket a magyar közönség számára hírfogyasztás szempontjából is. Emellett a platformok egyedi algoritmusai lehetővé teszik a személyre szabott hírfolyamokat, ami tovább növeli a felhasználói élményt. Érdekes módon a fiatalabb generációk körében a hírfogyasztás már gyakran kezdődik TikTokon vagy Instagramon, míg az idősebbek inkább a Facebookot részesítik előnyben.

A vásárlási döntések új alapjai

A kutatás rámutat, hogy a magyar fogyasztók közösségi médiahasználata jelentősen befolyásolja vásárlási döntéseiket. A TikTok, az Instagram és a Facebook a legfontosabb platformok a márkák és termékek felfedezésében, amelyeket a magyar internetezők 86%-a információszerzésre és termékértékelések olvasására használ. A Z generáció tagjai számára a közösségi platformokon indított keresések már megelőzték a hagyományos keresőmotorokat, míg a teljes lakosság körében továbbra is a keresőmotorok dominálnak. A TikTok különösen kiemelkedő az impulzusvásárlások terén, ahol a GWI adatai szerint a platformot felhasználók 58%-a találkozott brandekkel vagy termékekkel már. Az influencerek és szakértők véleménye jelentős bizalomépítő tényező, különösen a fiatalabb generációk körében, a pozitív kommentek, a „like”-ok száma és az exkluzív tartalmak további motivációként szolgálnak, amelyek az impulzusvásárlásokat is ösztönzik.

Videós tartalmak újabb hódításai

A videós tartalmak a közösségi média legnépszerűbb elemei közé tartoznak Magyarországon is, és ez a trend regionális szinten is megfigyelhető. Az Instagram-felhasználók 61%-a, míg a TikTok-felhasználók 48%-a nézett videós tartalmakat az elmúlt hónapban, ami a platformok vizuális fókuszát és a videók növekvő jelentőségét tükrözi. A rövid videós tartalmak, mint a TikTok és az Instagram Reels, továbbra is rendkívül népszerűek a fiatalabb generációk körében, mivel gyorsan fogyaszthatók és könnyen elérhetők.

„A rövid és hosszú formátumú videók egyaránt kulcsszerepet játszanak a digitális kommunikációban. Miközben a rövidebb tartalmak dinamikus megjelenítésük miatt különösen népszerűek, a hosszabb videók egyre nagyobb teret hódítanak, különösen olyan platformokon, mint a YouTube” – mondta Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere. „Ezek a trendek azt mutatják, hogy a márkáknak vizuálisan gazdag, figyelemfelkeltő kampányokat kell létrehozniuk, hogy hatékonyan érjék el a különböző platformokon aktív célközönséget” – tette hozzá a szakember.

Megfigyelhető, hogy a hosszabb videós formátumok iránti érdeklődés is növekszik, különösen olyan tartalomfogyasztási helyzetekben, amelyek mélyebb bevonódást igényelnek. Az elmúlt hónapban az internetezők jelentős hányada választotta a videókat információszerzés, szórakozás vagy vásárlási döntések támogatása céljából. A GWI kutatásai szerint a közösségi média-felhasználók több mint 30%-a használta a videós tartalmakat márkák felfedezésére, míg az impulzusvásárlásokat gyakran videók által inspirált tartalmak váltották ki.

„A GWI-vel való együttműködésünk páratlan betekintést nyújt a Közép- és Kelet-Európai digitális tér folyamatosan változó világába. Különösen figyelemre méltó, ahogy a közösségi média átszövi a régió mindennapjait – a termékek felfedezésétől kezdve a hírfogyasztásig. Az adatok rámutatnak arra, hogy a marketingszakembereknek továbbra is alkalmazkodniuk kell az állandó változásokhoz, és olyan tartalmakat kell létrehozniuk, amelyek megszólítják a fiatalabb és idősebb generációkat egyaránt” – foglalta össze Maria Tudor, a Publicis Groupe CEE Chief Operating Officere a kutatás eredményének fontosságát.

Photo by Aaron Weiss on Unsplash

A régió országaiban felvett válaszok átlagát nézve elmondható, hogy a Z generáció tagjai közül már egyre többen házasok (8%), szülővé váltak (17%) és aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon (50%). Ebben a területi összehasonlításban Magyarország vezet ezekben a mutatókban: a hazai Z generációs fiatalok 11%-a házas, 20%-a szülő és 57%-uk dolgozik.

Maria Tudor, a Publicis Groupe CEE operatív igazgatója elmondta: „Egy olyan régióban, ahol kevés átfogó fogyasztói felmérés készüli, a Publicis Groupe CEE és a vezető globális kutatási szakértő, a GWI együttműködése megbízható forrást biztosít. Az általunk létrehozott tudás támogatja a döntéshozatali folyamatokat és elősegíti a jó üzleti teljesítményt. Ezúttal a Zoomereket, az első valódi digitális bennszülötteket vizsgáljuk. Azt a dinamikus generációt, amely gyorsan változó világban navigál, és egyedi nyomot akar hagyni a történelemben. Rengeteg érdekes felismerésre juthatunk rajtuk keresztül.”

Új témák megjelenése: a mentális egészség kérdései

Közép- és Kelet-Európában különösen jelentős figyelmet kap a mentális egészség a Z generáció körében. A kutatás szerint ez a generáció 89%-kal nagyobb valószínűséggel szenved mentális betegségben, mint az átlag régiós lakosság; ettől a hazai átlag sem tér el jelentősen, ugyanez az arány hazánkban 73%. Az okok között gyakran említik a közösségi média hatását. Felvetődik a kérdés, hogy a magas arány oka a nagyobb tudatosság és a mentális problémák azonosításának képessége, vagy ténylegesen a digitalizáció okozta megnövekedett ingeráradat következménye. Beszédes adat, hogy a Z generáció több időt tölt a mobilján, mint bármelyik generáció – átlagosan napi négy és fél órát.

Korai befogadók és technológiai úttörők

A Z generáció tagjai a technológia korai alkalmazóiként ismertek, rendszeresen posztolnak a közösségi oldalakon. „Ők minden más generációnál gyorsabban kezdték el használni a TikTokot, jelenleg a generáció minden harmadik tagja használja tartalomfogyasztásra, körülbelül 50%-uk tartalmat is gyárt a felületre, 27%-uk rendszeresen itt kommunikál a többi felhasználóval és szintén 27%-uk itt tájékozódik termékekről és márkákról. Habár a Z generációs válaszadók az Instagramot jelölték kedvenc platformként, de mégis úgy vélik, hogy a TikTok csatornának van a legnagyobb kulturális befolyása” – emelte ki Major Helga, a Publicis Groupe Hungary stratégiai igazgatója.

Minden piaci szerepő jól felfogott érdeke, hogy mélyen megismerjék és nyomon kövessék a Z generáció médiafogyasztási szokásait. Ez magában foglalja az általuk preferált platformok azonosítását, a fogyasztott tartalomtípusokat, és azt, hogy használják a technológiát.

„Kutatásunk középpontjában a fogyasztók változó igényeinek és nézeteinek megértése áll. Mindez egy adott időpontban, függetlenül attól, hogy a világ mely részén tevékenykednek” – tette hozzá Jason Mander, a GWI kutatási igazgatója. „A közép-kelet-európai Z generáció nem ugyanazokkal a gondolatokkal, érzésekkel és viselkedéssel rendelkezik, mint az azonos korúak más területeken. Átfogó kutatásunk a stratégiától a kivitelezésig ügyfeleink munkáját szolgálja.”

Videófogyasztási szokások és generációs különbségek a régióban

A régió legtöbb országában a hosszabb videós formátumok népszerűbbek, a magyarok 40%-a a rövidebb formátumokat, 45%-a pedig a hosszabb formátumokat kedveli. Kivételt képeznek a lengyelek (52% vs. 41%), akik a rövid formátumú videók rajongói. Információkeresési szokásaik is eltérnek a korábbi generációkétól: a kép- és hangalapú keresés, valamint az AI chatbotok különösen kedveltek. Érdeklődési köreik sokkal célzottabbak, így médiapreferenciáik is. A Z generáció identitását, akár személyesen, akár online, nem az életkora határozza meg, hanem hobbijai, érdeklődési körei, értékei és meggyőződései. Közöttük nem véletlen, hogy a közösségi média felhasználók közül minden negyedik arról számol be, hogy az online térben más személyként jelenik meg, hogy megvédje magánéletét.

Az AI már a fiatalok munkarutinjának része

Az alfa generáció mellett a Z generáció az első, amely teljesen digitális környezetben nőtt fel, így természetesen viszonyul az AI-hoz, „segítő munkatársként” tekint a mesterséges intelligenciára. A generáció több mint fele használ AI-t minden hónapban, és a ChatGPT-t különösen hasznosnak találják az információkeresésben (55%), a készségeik fejlesztésében (49%) és a szövegek adatok elemzésében (44%). A Z generáció tehát nem csupán a technológia kedvelője (58%), hanem annak aktív alkalmazója is, aki egyértelműen pozitívumot, lehetőséget lát az új eszközökben és technológiákban. Az érdeklődést tekintve a görögök (67%) vezetik a sort, a magyarok – a lengyelekkel és a csehekkel együtt – középmezőnyben vannak (59%), míg a horvátok (32%) a rangsor végén helyezkednek el.

Lokális és regionális együttműködés

„A nemzetközi együttműködések lokalizálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy releváns, az adott országra vonatkozó insightokat biztosítsunk a piaci szereplőknek. Jó példa erre a Publicis Groupe és a GWI már évek óta tartó partnersége, amit  tavaly terjesztettünk ki Magyarországra, és aminek köszönhetően a hazai médiafogyasztási és internethasználási szokásokról is sokkal pontosabb képet tudunk alkotni” – mondta el Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere, a média üzletág képviseletében.

Photo by Hannah Busing on Unsplash

A kutatás megvizsgálta, mire is fordítjuk az online térben eltöltött időt. A TOP 10-es ranglista első helyezettje az információszerzés (76%), második helyen a barátokkal, családdal való kapcsolattartás (71%) áll és harmadik  helyre kerültek az arra irányuló kereséseink, hogyan kell egy adott dolgot megcsinálni (68%). Csupán nyolcadik a sorban az inspirációgyűjtés és egészen meglepő, hogy csak a kilencedik n a megvásárolni kívánt termékek megtalálása.

Külön megvizsgálva a ranglista vásárlással kapcsolatos helyezettjeit, kiderül, hogy a fogyasztók fontosabbnak tartják a vásárlásra való ráhangolódást még az adott termék tényleges megtalálásánál is. Mindez a bolgárokra (53% vs. 48%) és a csehekre (59% vs. 41%) a legjellemzőbb. A magyaroknál ez a két szempont szinte fej-fej mellett halad (48% vs. 47%), míg a lengyeleknél (54% vs. 58%) és a románoknál  (55% vs. 57%) kicsit erősebb az információszerzésre való igény.

Vajon az áraknak is utánanézünk?

Arra is kitért a felmérés, hogy milyen csatornákon keresgélünk leginkább, amikor bővebb információt szeretnénk online a minket érdeklő termékekről, szolgáltatásokról és árakról. A megkérdezettek 56 százaléka tájékozódik keresőmotorokat használva, 44 százaléka figyeli a vásárlói értékeléseket és 40 százaléka az árösszehasonlító és közösségi média oldalakat.

Az árösszehasonlító oldalak figyelése a TOP 3 szempont között van régiós szinten. A kutatásban résztvevő országokat megnézve  leginkább a magyarok és a lengyelek nézik össze az árakat online. Generációs összehasonlításban pedig az idősebbek, a baby boomer és az X generáció viszik a prímet.

Az eredetileg tervezettnél végül többet költünk

A kutatás szerint végül többen vásárolnak, mint amennyien eredetileg tervezték. Az elektronikai eszközöknél a legnagyobb az eltérés, végül 57 százalék invesztált, pedig csak 51 százalék tervezte eredetileg. Ezt követik a személyes tárgyak és használati cikkek, ahol  ez az arány 54% – 47%, persze a vásárlás javára. Országokra bontva a legimpulzívabb vásárlók a románok és a lengyelek.  Sőt ők azonnal akarják, amit kinéztek, a többiekhez képest náluk prioritást élvez a másnapi szállítási szolgáltatás. A magyaroknál és a cseheknél az ingyenes szállítás és a kuponok megléte sokkal fontosabb szempont. “Az árkedvezmények impulzusvásárlásra ösztönözhetnek. Az online akciók hatására gyakran vásárolunk, még akkor is, ha eredetileg nem szándékoztunk költeni. Mindez egy megélhetési krízis lecsengése közben történik, amikor különösen óvatosnak kellene lennünk és ellenállnunk az ilyen csábításoknak” – emelte ki Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary média üzletágának vezetője.

A Publicis elhozta Magyarországra a világ legnagyobb internetes kutatását: a GWI most már tengernyi adatot mutat meg a magyar internetező lakosságról is, amelyek összehasonlíthatóak az összes többi piac számaival.

Először azt beszéljük meg, milyen képet mutat a GWI Magyarországról. Még mindig igaz, hogy a magyarok a világ legpesszimistább nemzete? Hogyan látják a saját és az ország anyagi helyzetét a válaszolók a következő 6 hónapban. (Sötéten… Ez alól egyedül a Z generáció jelent némi kivételt, de ez akár életkori sajátosság is lehet.

Utána beszélünk az e-kereskedelem trendjeiről. Az emag és a jófogás továbbra is piacvezető, de erősen jönnek fel a globális brandek, az Amazon és a SHEIN. Mit vár el a Z generáció egy e-kereskedelmi szereplőtől, mihez kell alkalmazkodni egy brandnek, aki online értékesítésre adja a fejét?

Médiafogyasztás: a fogyasztók 80%-a nyilatkozta, hogy napi legalább 30 percet netezik, ezzel az internet egyértelmű egyeduralkodó a médiacsatornák között, de a TV még az európai átlagnál jobban tartja magát Magyarországon. Milyen eszközön és mire használják a neten a magyarok? Melyek a fiatal generációval előtérbe törő trendek, platformok?

Beszélünk a brandekről és a reklámokról is: 35%-kal még mindig a személyes ajánlás, a szájhagyomány az uralkodó tényező a brandek kiválasztásánál. Ez még inkább jellemző az idősebb, magas jövedelmű, külvárosban élők, tehát a nagy vásárlóerővel rendelkezők körében. Közben fiatalok fogékonyabbak a digitális reklámokra, már ha elérjük őket, hiszen a GenZ körében nálunk a legmagasabb az adblocker használat.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Magyarország felkerült a GWI térképre

A világ egyik legnagyobb fogyasztói szokásokat feltérképező kutatócége a GWI, amely 52 ország 2,7 milliárd fogyasztóját profilozza 2009 óta. Az idei tanulmány érdekessége, hogy most először magyar fogyasztókra vonatkozó adatok is bekerültek ebbe az elemzésbe. A hazai kutatás 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználó megkérdezésével készült. “A kutatáshoz való csatlakozás lehetővé teszi Magyarország összehasonlítását 51 másik ország eredményeivel, olyan fontos területek mentén, mint internetezési- és médiafogyasztási szokások, fenntarthatóság, kereskedelem, technológia vagy épp gazdasági és anyagi helyzet megítélése. A felmérés hiánypótló, segítségével tudjuk a digitális marketing és média iparágat fejleszteni, erősíteni és az ügyfeleinket megfelelő tudással felvértezni.” – foglalta össze a kutatás igazi értékét Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

Pénzügyi kilátások: a magyar a legpesszimistább nemzet

A kutatás egyik legérdekesebb témája – ami talán mindennél jobban foglalkoztatja jelenleg a közvéleményt – a megélhetési költségek és az inflációra adott fogyasztói reakciók. A felmérés szerint világviszonylatban a legrosszabb a mutatónk a jövőre vonatkozó kilátások terén: a magyarok 44 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a következő 6 hónapban a saját pénzügyi helyzete, illetve 72 százaléka szerint az ország gazdasági helyzete. Ez összhangban van azzal, hogy Magyarország Európában az első helyen áll az inflációs ráta tekintetében. Ezt ellensúlyozza, hogy a hazai 16-26 éves Z generáció még így is kiemelkedően optimista a saját pénzügyeit illetően, 34 százalékuk vélekedik pozitívan, amit részben életkori sajátosság is indokolhat. A magyarok pénzügyi tudatossága EU-s szinten mérve is az egyik legalacsonyabb. Kevesebbet használjuk mobilunkat pénzügyeink és költéseink követésére, tudatos tervezésére, nálunk ez a szám 33%, ebben a szomszédaink erősebbek (csehek: 50%, lengyelek: 39%).

A környezettudatosság továbbra is luxus, nem alapfeltevés

Nagyjából megegyezik az európai trendekkel a magyar adat, miszerint az inflációs környezet először a fenntarthatóságra törekvő, környezettudatos fogyasztói elvárásokat emészti fel, de még így is a magyarok 48 százaléka várja el a márkáktól, hogy környezetbarátok legyenek (EU átlag: 43%). Közülük is elsősorban a nők, a Baby boomerek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők vélekednek így. “Magyarországon a fenntarthatóság a kereskedelem egyik legfelkapottabb témája volt egészen a COVID megjelenéséig, ám a járvány hatására kicsit háttérbe szorult, helyét az egészség vette át 1-2 évre. Most a téma újra kezd előtérbe kerülni, de az árérzékeny fogyasztót nehéz önmagában a fenntarthatóság hívószavával terelni. A Z-generáció itt is érzékenyebb erre a kérdéskörre, de a jövedelmi gátak még sokszor visszafogják.” – tette hozzá Madar Norbert, a GKID & TrendSight vezető tanácsadója és partnere. Kimutathatóan érződik az ártudatosság erősödése az európai átlaghoz képest, Magyarországon a termék-összehasonlító oldalak nagyobb szerepet játszanak (26% vs. EU: 20%), különösen az idősebb generációk körében.

Egyértelműen Facebook-ország vagyunk

Egyfajta kettősség sejlik fel abban, hogy a kutatás szerint magas a magyarok technológia iránti érdeklődése (összevetve más érdeklődési körökkel, mint például történelem, politika vagy színház) mégis régiós összehasonlításban továbbra is jelentős itthon a hagyományos média fogyasztása, szemben a modernebbnek tartott online vagy streaming csatornákéval. Például a TV kiemelkedően erős (72%), még a fiatalok körében is (59%). A magyarok az európai átlaghoz képest szívesebben használják a barátokkal és családdal való kapcsolattartásra a közösségi média csatornákat (93% vs. EU: 65%). Itthon a platformok közül a Facebook áll az élen, 74 százalék használja naponta, ami jóval magasabb, mint az európai átlag (45%). Ugyanígy a Facebook csoportok használata is sokkal intenzívebb nálunk (55% vs EU: 35%). “A Facebook erős pozíciójában az is benne van, hogy a pandémiás években ez lett sokak kapcsolattartási módja, az 50+ korcsoport is aktívabb lett ekkor. Az látszik, hogy a használat fő célja a kapcsolattartás, amelyre más közösségi média oldalak kevésbé alkalmasak.” – magyarázta el Neulinger Ágnes fogyasztóimagatartás-szakértő, a Pécsi Tudományegyetem kutatója. A másik két leggyakrabban használt csatorna itthon napi használatot tekintve az Instagram (33%) és a TikTok (24%), ami az előbbinél a régiós átlag alatt van (43%), utóbbinál pedig hasonló értéket mutat (25%).

A fiatalok miatt feljövőben a SHEIN és az Amazon

A kutatásból kiderült, hogy az eMAG – az ország legnagyobb forgalmú e-kereskedőjeként – egyeduralkodó a hazai piacon, a magyarok 55 százaléka használta az elmúlt 1 hónapban. A Jófogás a 2. legnépszerűbb e-kereskedelmi oldal Magyarországon – az internetezők 38 százaléka használta – különösen az X generáció tagjai. A fiatalabb generációk körében viszont kiugróan közkedvelt – a sokak által kereskedelmi gyakorlatai miatt bírált – SHEIN, valamint az Amazon. A SHEIN kifejezetten nagyot menetel, a magyarok 12 százaléka látogatta vagy használta, míg a Z generációs fiatalok körében ez a szám már 27 százalék.  Érdekesség, hogy a magyarok jobban kedvelik az Amazont, mint a csehek (11% vs. 8%), főként a fiatalok és a magas jövedelmű fogyasztók. Ugyanezt az arányt mutatja az eBay is, majdnem kétszer olyan népszerű itthon, mint a cseheknél (14% vs. 7%), különösen a férfiak és az egyetemi végzettségűek körében. Beáll a sorba a Wish is: a magyarok jobban kedvelik, mint régiós szomszédaink (14% vs. 7%).

Itthon a ruházati cikk a legkedveltebb online vásárlási kategória, a magyarok 17 százaléka vásárolt ruhát online az elmúlt hónapban. A fiatalabb generációk szívesebben teszik mindezt, de összességében Magyarország még mindig elmarad a szomszédos országoktól és általában Európától. A technológiát, mint online vásárlási kategóriát szintén kedvelik a magyar fogyasztók, 5 százalékuk vásárolt okostévét online, ami több mint kétszerese a lengyel adatnak (2%). A magyarok az európai átlagnál gyakrabban vásároltak vitaminokat/étrendkiegészítőket (11% vs. 8%) online csatornákon.

A Publicis Groupe Hungary-ről

Az 1926-ban alapított Publicis Groupe, a világ harmadik legnagyobb média- és kreatívipari cégcsoportja, több mint 100 országban, mintegy 100 000 munkavállalót foglalkoztatva élen jár a globális kommunikációs és reklámszakma teljesítmény alapú digitalizációjában. Hazai ága, a Publicis Groupe Hungary hat ismert ügynökségi márkát (Leo Burnett, Publicis, Saatchi & Saatchi, Starcom, Performics, Zenith) és több mint 300 szakembert fog össze budapesti irodájában, az Irányi Palotában lévő Publicis House-ban. A cégcsoport olyan ismert nemzetközi márkák kommunikációját látja el Magyarországról, mint a Procter&Gamble vagy a Heidelberg. Bővebb információ: https://www.publicisgroupe.hu/

A GWI-ről

A GWI-t Tom Smith alapította 2009-ben az Egyesült Királyságban. A cég világszerte kiadók, médiaügynökségek és marketingszakemberek számára nyújt betekintést célközönségük vásárlói szokásaiba. A GWI 52 ország fogyasztóit profilozza 2,7 milliárd csatlakoztatott fogyasztóból álló panellel, amely előfizetéses platformon keresztül érhető el. A hazai kutatás 16-64 év közötti internetfelhasználók körében, 6.3 millió fő megkérdezésével készült online kérdőív formájában 2023. első negyedévében. A kérdéseket a GWI egységes módszertan mentén vizsgálta minden országban az internetező lakosságra reprezentatív mintán.