Előzetes megfelelés és tanulás a középpontban

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: az ÖRT tagsága elkötelezett az etikus reklámozás iránt, amelynek alapfeltétele a folyamatos tanulás és a hatósági gyakorlatok megértése. Az idei workshop iránti kiemelkedő érdeklődést jól mutatja, hogy több mint száz regisztráció érkezett, közel 70 vállalkozás képviseletében, a hirdetői, ügynökségi és médiapiaci oldalról egyaránt. Kiemelte, hogy az előzetes megfelelés – így a reklámok előzetes véleményezése, az edukációs programok és a hatóságokkal közös szakmai események – hatékony eszközt ad a vállalkozások kezébe ahhoz, hogy már a megjelenés előtt elkerüljék a jogsértéseket és az azokkal járó kockázatokat.

Segíteni a vállalkozásokat, megvédeni a fogyasztókat

Rigó Csaba Balázs (nyitó képünkön) megnyitójában rámutatott: a Gazdasági Versenyhivatal számára nemcsak a jogsértések feltárása és szankcionálása, hanem a vállalkozások segítése és a jogkövető magatartás ösztönzése is kiemelt cél. Ennek fontos eszköze a vizsgálati tapasztalatok megosztása és a szakmai szervezetekkel – így az ÖRT-vel – folytatott együttműködés, amely a megelőzést szolgálja.

A GVH elnöke hangsúlyozta: az együttműködő, jogsértéseiket elismerő vállalkozások – a jogszabályi keretek között – együttműködhetnek a GVH-val, ami gyorsíthatja az eljárásokat és akár jelentős bírságcsökkentést is eredményezhet. Ugyanakkor kiemelte: az együttműködés nem mentesít a jogsértések következményei alól, hiszen a tisztességes verseny nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez vagy megkárosításához.

Tanulságok a GVH reklámvizsgálataiból

Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője előadásában a hatóság fogyasztóvédelmi gyakorlatának legfontosabb tapasztalatait foglalta össze. Kiemelte, hogy a GVH vizsgálatai alapján a reklámozási gyakorlatoknál továbbra is visszatérő problémát jelent a nem megfelelő árkommunikáció, a lényeges információk elhallgatása, valamint a fogyasztói döntések sürgetésére építő megoldások, rosszindulatú manipulatív gyakorlatok – sötét mintázatok – alkalmazása.

A hatósági tapasztalatok szerint a digitális környezetben különösen nagy körültekintést igényelnek a helyes az influenszer marketing megoldások alkalmazása. Az ellenszolgáltatás jelölése önmagában nem elegendő: a reklámjellegnek a fogyasztók számára ténylegesen észlelhetőnek és egyértelműnek kell lennie, a felelősség pedig a reklámozók, az influenszerek és a közreműködő partnerek között is megoszlik.

Az előadás kitért a környezeti állításokkal kapcsolatos vizsgálatokra is, ahol a GVH célja annak biztosítása, hogy a reklámüzenetek valós, igazolható tartalmat közvetítsenek, és összhatásukban se vezessék félre a fogyasztókat.

„A hatóság egyre nagyobb hangsúlyt helyez az utóvizsgálatokra és a megfelelési programokra, amelyek nemcsak a jogsértések megszüntetését szolgálják, hanem hosszú távon is hozzájárulnak a reklámpiaci gyakorlatok tisztulásához és a fogyasztói bizalom erősítéséhez” – tette hozzá zárógondolatában a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője.

Kérdésekből válaszok, válaszokból jobb gyakorlat

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára hangsúlyozta: az idei esemény már a negyedik alkalom volt, és mára az ÖRT egyik legnépszerűbb szakmai rendezvényévé vált. Az előadások mellett a tagságtól érkező kérdések megválaszolása valódi gyakorlati segítséget nyújt a reklámkészítés mindennapi kihívásaihoz. „Az ÖRT a jövőben is folytatja a tudásmegosztáson alapuló együttműködéseket más hatóságokkal annak érdekében, hogy tagjai számára naprakész, használható támogatást biztosítson, és erősítse az etikus, jogszerű reklámozási gyakorlatokat, amely segíti a reklámba vetett fogyasztói bizalom növekedését” – fogalmazta meg zárógondolatként a szakmai szervezet operatív vezetője.

A Sanofi-ügy

A down raid egy előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat, amelynek célja, hogy a hatóság a lehető leggyorsabban és torzításmentesen gyűjtsön be bizonyítékokat egy feltételezett versenyjogi szabálysértés kapcsán. A jelen esetben az európai versenyhivatal arra kívánt a Sanofinál bizonyítékot találni, hogy a gyógyszergyártó óriás piaci erőfölényével visszaélve próbálta versenytársai szezonális influenza elleni oltását lejáratni.

A versenyellenes lejáratás az erőfölénnyel való visszaélés egyik különleges formája. Ennek segítségével az erőfölényben lévő vállalkozás félrevezető vagy alaptalan állításokkal indokolatlanul negatív színben tünteti fel versenytársát, annak termékét vagy szolgáltatását. A cél tehát a saját kínálat, piaci pozíció megerősítése a rivális gyengítése révén.

Az eljárás előzményei

„Sem a gyógyszeripar kifejezett hatósági vizsgálata, sem pedig a lejárató kampányok célzott elemzése nem tekinthető újdonságnak az európai versenyhivatalok gyakorlatában. A versenyhivatalok értelmezésében a gyógyszeripar egy különlegesen érzékeny terület, hiszen a verseny tisztasága tudja csak biztosítani a gyógyszerek minél szélesebb körű elérhetőségét és megfizethetőbb árát” – emeli ki Fodor Eszter, a Jalsovszky szenior ügyvédje. A 2018 és 2022 közötti időszakban az európai versenyhatóságok összesen 26 antitröszt határozatot hoztak gyógyszeripari ügyekben, amelynek eredménye több, mint 780 millió euró összegű bírság, és számtalan kötelező vállalás lett.

Már korábban is szabott ki bírságot az európai versenyhivatal versenyellenes lejáratás miatt. Így a Bizottság 2024. októberében 462,6 millió eurós szankciót alkalmazott a TEVA-val szemben. Az indoklás szerint a TEVA olyan aktív, lejárató kampányt folytatott saját készítményének generikus versenytársa, a Synthon GA ellen, amelyben objektíven félrevezető információkat terjesztett szisztematikusan a versenytársi termék alapvető jellemzőiről, megkérdőjelezve annak biztonságát, hatékonyságát és a TEVA készítményeivel való terápiás egyenértékűségét. Egy másik ügyben a Bizottság a VIFOR Pharma azon magatartását vizsgálta, amelyben félrevezető információkat terjesztett a Monofer gyógykészítmény biztonságosságáról.

És hol jár a magyar versenyjogi gyakorlat?

„Hasonlóan az Európai Bizottsághoz, a GVH is láthatóan aktív a gyógyszeripar és az étrendkiegészítők piacán” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Az utóbbi években számos versenyfelügyeleti eljárás indult piacfelosztás, árrögzítés, megtévesztő egészségügyi és gyógyhatás-állítások kommunikálása vagy tisztességtelen kereskedői gyakorlat miatt. 2017-ben a GVH például a SANDOZ Hungária Kereskedelmi Kft.-t bírságolta meg összesen 105 millió Ft-ra megtévesztő gyógyhatásra utaló reklám miatt, 2021-ben eljárást indított a legnagyobb hazai gyógyszernagykereskedők és az együttműködő patikák közötti feltételezett versenykorlátozó megállapodások ügyében, most szeptemberben pedig három vizsgálat is indult élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikációk jogszerűsége kapcsán. Ez a hatósági lendület várhatóan nem csökken a jövőben sem.

Mi a Sanofi-ügy üzenete?

Bár a down raid nem eredményez feltétlenül egy elmarasztaló határozatot, de – az eljárás önmagában elrettentő hatása mellett – mutatja, hogy az adott ügyben a versenyhatóságnak már alapos gyanúja áll fenn egy lehetséges jogsértésre vonatkozóan. A mostani rajtaütés és a korábbi évek versenyhatósági határozatai figyelmeztetnek arra, hogy a gyógyszeriparban a versenyjogi megfelelés nem pusztán formális követelmény, hanem a vállalati kockázatkezelés egyik kulcseleme. Azaz: az erőfölényben lévő vállalkozásoknak nem csak a szerződéseiket kell fokozott figyelemmel megfogalmazniuk, hanem a külső kommunikációjuk kialakításakor is megfontoltan kell eljárniuk.

„Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e vagy sem, elengedhetetlen számára egy jól meghatározott és hatékony versenyjogi megfelelési rendszer kialakítása. Ez nem csupán a mindennapi üzleti tevékenységet szabályozhatja, hanem felkészítheti a szervezetet az esetleges hatósági vizsgálatok és beavatkozások kezelésére is” – zárja a Jalsovszky szakértője.

Amikor számokkal bizonyítható

Ha egy vállalat azt mondja, hogy az övé a „legolcsóbb” termék vagy a „legjobb ár”, az objektív állításnak számít. Ilyenkor a GVH elvárja, hogy tényleg legyenek összehasonlító, valós adatok, amelyek ezt igazolják. Például, ha egy áruházlánc a „legkedvezőbb árakat” hirdeti, akkor ezt ár-összehasonlításokkal kell igazolnia.

Hasonlóan, konkrét adatokkal kell igazolni a termékek jellemző tulajdonságaihoz kötött állításokkal is. E körben a marketinges szakemberek kifejezetten kreatívak: vizsgálta már a GVH a „legmagasabb hatóanyag-tartalom” kommunikációt, az „egyedülállóan magas felszívódás” állítást, a „legmagasabb zálogkölcsön” üzenetet, de rendszeresen használnak a mobilszolgáltatók is piacelsőségi állításokat: ilyen reklámkampány volt a Vodafone 2013-as „Legek Hálózata”, majd később az „Európa legnagyobb 4G hálózata” kampánya, vagy a Telekom 2014-es „legnagyobb 4G hálózat” kampánya.

„Azaz, ha egy marketingkommunikáció az egy adott termék, szolgáltatás (pl. ár, összetétel, sebesség) összehasonlítható tulajdonságára vonatkozik, akkor a vállalkozásnak tudnia kell igazolnia az állítások valóságtartalmát” – mondja Fodor Eszter, a Jalsovszky szenior ügyvédje.

Amikor inkább véleménynek hangzik

Más a helyzet, ha valaki azt állítja: „mi vagyunk a legjobbak” vagy „ez a legfinomabb termék”. Ezek az állítások már kevésbé megfoghatóak, kevésbé objektívek, hiszen mindenkinek más a „legjobb” vagy a „legfinomabb”. A GVH bár számos döntésében vizsgált szubjektív jellegű állításokat, azonban továbbra is vannak bizonytalanságok a joggyakorlatban.

A legjobb példa a szubjektív állítások bemutatására éppen a „legjobb” jelző. A GVH korábban rögzítette, hogy önmagában a „legjobb” jelző nem minősül a fogyasztói döntést befolyásoló állításnak, hiszen nagyon szubjektív, hogy egy fogyasztónak mi a legjobb. A GVH értelmezését szó szerint véve tehát szabad út nyílik (nyílhatna) a marketingesek kreativitása előtt. Érdemes azonban ebben az esetben is körültekintéssel eljárni, hiszen a GVH a Katedra Nyelviskola azon kommunikációját, amelyben a „legjobb nyelviskolának” nevezte magát, és ezt piackutatási adatokkal is megtámogatta, megtévesztőként értékelte, kiemelve, hogy azzal, hogy független piackutatásra hivatkozott a vállalkozás, az állítás már nem maradt szubjektív, hanem ellenőrizhetővé vált, és így a vállalkozásnak fennáll a bizonyítási kötelezettsége. A Katedra után újra nyelvtanulási szolgáltatást vizsgál a GVH, amikor a Duolingo – a korábban vizsgálthoz kifejezetten hasonló – „A nyelvtanulás legjobb módja a világon” szlogenjét veszi górcső alá.

Érdekesség, hogy a „kedvenc” jelzőt a GVH nem puszta véleményként kezeli: ha például valami „a 40 feletti nők kedvence”, az azt jelenti, hogy ténylegesen a legtöbben azt választják – tehát annak valóságtartalmát bizonyítani kell. Hasonlóan problémás volt a „legmegbízhatóbb” vagy „legfinomabb” jelző is: ezekhez a vállalkozásoknak – a GVH szerint – olyan bizonyítékokat kellene benyújtaniuk, amelyek objektíven mutatják, miért jobbak a versenytársaiknál. Nem csoda, hogy az ilyen reklámok rendszeresen akadnak fent a GVH szűrőjén.

A fentiekkel szemben egy nemrégi döntésében a GVH nem találta jogsértőnek „legélethűbb, a legjobb minőségű pázsit”, valamint „a műfű piacon elérhető legrealisztikusabb” állításokat. A határozatban a Versenytanács rögzítette, hogy a vállalkozás nem részletezte, mely szempontok alapján minősíti termékeit kiemelkedő minőségűnek, önmagában pedig a “legjobb” jelző nem minősül a fogyasztói döntést befolyásoló állításnak.

Az elvárt bizonyítási mérce

„A GVH a piacelsőségi állítások bizonyítása kapcsán is nagyon magasra teszi a lécet. A vállalkozásoknak már a reklám közzététele előtt rendelkezniük kell minden olyan adattal, bizonyítékkal, ami hitelesen igazolja a piacelsőségi állítást. Ráadásul az sem mindegy, honnan származnak ezek a bizonyítékok– a GVH kifejezetten előnyben részesíti a független, harmadik fél által készített kutatásokat” – hívja fel a figyelmet Fodor Eszter.

Mit tanulhatunk ebből?

A fent bemutatott döntések alapján is látható, hogy bizonytalan a joggyakorlat: a GVH hasonló marketingkommunikációkat az egyes eljárásokban máshogy értékel, illetve újra elővesz korábban már vizsgált állításokat (ilyen például a legjobb nyelviskola kérdésköre).

A fentiek alapján – bár a „műpázsitos” határozat után felcsillanhatott a marketingesek szeme – érdemes körültekintően eljárni: a GVH-nak számos olyan döntése van, amelyben szubjektív jellegű állítást (pl. legfinomabb) kellett volna objektív módon igazolnia az eljárás alá vont vállalkozásnak. A piacelsőségi állítások kétségkívül vonzóak, de komoly kockázatot hordoznak. Ha egy vállalkozás ilyen állítást szeretne használni, kiemelt körültekintéssel érdemes eljárni mind a fogyasztói üzenet megfogalmazásakor, mind a szükséges bizonyítékok összegyűjtésekor.

A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt napokban több fogyasztói panaszt is kapott az RTL múlt heti Bajnokok Ligája-közvetítésével kapcsolatban – közölte az Index érdeklődésére Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője.

A megállapodás alapján a GVH és az ÖRT a közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében, a szakmai munka eredményeinek bemutatása mellett, a kiemelt, reklámozási gyakorlatot érintő szabályozási és társadalmi témákról egyeztet, közös fórumokat tart, illetve közös szakmai konzultációkat szervez ezzel is segítve reklám készítésében és közzétételében résztvevő szakemberek munkáját. Közös cél a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása, a valós és igazolható reklámállítások elősegítése.

„A GVH nagy hangsúlyt helyez a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolására, a fogyasztók aktív védelmére. Ennek megfelelően nem csak vizsgálatokat folytat és szigorúan eljár a tilosban járókkal szemben, hanem az előzetes megfelelés – a helyes kereskedelmi gyakorlatok elsajátítása – érdekében számos edukációs ismeretterjesztő anyagot tesz közzé. A megelőzést segítő küldetésünk egyik fontos eleme az olyan szakmai szervezetekkel történő együttműködés, mint az ÖRT, amely meghatározó szerepet játszik a reklám-kommunikációs szakma edukációjában” – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.

„A GVH versenyjogi megfelelés iránti céljaival teljes mértékben egyetértünk. A reklám a verseny egyik fontos eszköze, így meggyőződésünk, hogy annak tisztasága feletti őrködésünk a verseny tisztaságához is hozzájárul. A jogszerű és etikus reklámozás a reklám és a márkák iránti bizalom fenntartása révén a fogyasztónak, a reklámozónak, így a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznára válik. Közös célunk, hogy a lehető legszélesebb körben megvalósuljon az ÖRT hitvallásában is megfogalmazott “Reklám. Tisztán” gondolat” – hangsúlyozta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

„Az ÖRT számára kiemelt feladat a tagság edukációja.  Számos kiváló prezentáció, tartalmas panelbeszélgetés, kiemelt érdeklődés mellett megtartott workshop és a hatóság iránymutatását figyelembe vevő ÖRT útmutató, mind-mind az együttműködés eredményességét és szükségét bizonyítja, melynek folytatását erősíti meg ez a megállapodás” – tette hozzá Gerendi Zsolt főtitkár.

A versenyhatóság ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a piacelsőségi állítások az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgálnak a fogyasztók számára. Ezért ilyet a GVH Versenytanácsának álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben lehet jogszerűen állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív, az adott állítást teljeskörűen megalapozó adatokkal, melyek ezt egyértelműen alátámasztják. A vállalkozásoknak ezért különös körültekintéssel kell eljárniuk például az árakkal kapcsolatos piacelsőségi állítások alkalmazása során.

A GVH által 2023. július 1-je óta, a https://arfigyelo.gvh.hu/ címen működtetett online Árfigyelő rendszer egyik elsődleges célja, hogy 78 termékkategóriában a napi árak objektív összehasonlíthatóságával segítse a fogyasztók döntéseit, hozzájárulva ahhoz, hogy a vásárlók pénzt és időt spórolhassanak. Ebből következően az Árfigyelőben napi szinten nyomon követhető fogyasztói árak önkényes, nem megalapozott, kiragadott felhasználása a kereskedelmi kommunikációban, félrevezetheti a vásárlókat, illetve hátrányosan befolyásolhatja döntéseiket. Ezért a nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelmet fordít az Árfigyelőt felhasználó kereskedelemi kommunikációs kampányokra.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít be – írják.

A Lidl Magyarország a Gazdasági Versenyhivatal által megindított versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatos álláspontja a következő:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Lidl Magyarország ellen a Lidl Magyarország árfigyelőre épített kampánya miatt. A hatósággal a vizsgálat lefolytatása során együttműködünk. Társaságunk álláspontja szerint jogszerűen jártunk el: kampányunkat a GVH által üzemeltetett, mindenki számára elérhető adatbázis adataira építettük, az összehasonlítás szempontjai tisztességesek, objektívek és megismerhetőek voltak. Az árfigyelő célja az, hogy a fogyasztók a kiskereskedők árait összehasonlíthassák. Ezt a célt szolgálta kampányunk is.

A Lidl elsődleges célja továbbra is az, hogy kiváló ár-érték arányú termékekkel és magas szintű kiszolgálással álljon a vásárlók, a magyar családok rendelkezésére minden nap.

Fotó: Lidl

A Gazdasági Versenyhivatal egyre nagyobb figyelmet fordít a közösségi média felületeken megjelenő reklámoknak, így a véleményvezérek reklámtevékenységének is. A GVH 2023 novemberében online ellenőrzést (sweepet) tartott a hazai influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintése érdekében, melynek során 28 magyar véleményvezért vizsgált a különböző közösségi platformokon (Instagram, YouTube, Facebook, TikTok). A sweep során a GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20%-a tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, a többség (54%) általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig, míg a véleményvezérek mintegy negyede soha, vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást. A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH.

A gyorselemzés tapasztalatai, a további adatok alapján, illetve az észlelt valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatok miatt a GVH hat hazai influenszert (Dancsó Péter – „Videómánia”; Forstner Csenge, Fördős Zoltán – „Fördős Zé”, Halmi Bence, Kása Roland – „Rolix”, Strenner Antal – „Whisper Ton”) érintően indított versenyfelügyeleti eljárásokat.

A nemzeti versenyhatóság észlelte ugyanis, hogy a véleményvezérek közösségi platformjain egyes reklámozó vállalkozások termékeit, szolgáltatásait, vagy márkáit népszerűsítő tartalmak jelentek meg, amelyekért cserébe a vállalkozások valószínűsíthetően ellenszolgáltatást nyújtottak az ügynökségként eljáró vállalkozásnak és az influenszernek is. Az ellenszolgáltatás ténye azonban sem a vizsgált tartalmak képi világából, sem a videók során elhangzó információkból, sem a tartalmakhoz kapcsolt leírásokból nem tűnik ki egyértelműen a fogyasztók számára.

Az úgynevezett „érdek-elvű” felelősségből következően ugyanazon magatartásért több vállalkozás felelőssége megállapítható lehet. Ezért a GVH az influenszerek mellett – valószínűsíthető közreműködői szerepükre tekintettel reklámügynökségeket, illetve több megrendelőt, érintett hirdető vállalkozást is eljárás alá vont. Utóbbiak közül hatékonysági szempontok alapján a legjellemzőbb, leggyakrabban hirdető és legnagyobb árbevételű cégeket vonta be a vizsgálatba a versenyhatóság.

A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárásokban érintett személyek, vállalkozások jogsértést követtek el. Az eljárás a tények és a felelősség tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés(ek) bizonyítására irányul. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A GVH a tárgyban folytatott korábbi gyakorlata kapcsán ismételten felhívja az influenszerek, illetve az érintett ügynökségek és a hirdetők figyelmét is a jogkövető magatartás fontosságára, többek között a fizetett, promóciós tartalmak reklámjellegének való feltüntetésére.

A tartalmak közzétevőinek többek között jól észlelhetően, hangsúlyosan, szembetűnően, egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetniük, hogy a közzétett tartalomért ellenszolgáltatásban részesültek. Ezt megtehetik a platform által felajánlott címkézési lehetőséggel vagy (címkézés helyett) a szöveges leírásban, a szöveg elején feltüntetett magyar nyelvű utalással. Fontos, hogy ezen szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha a véleményvezér az egyes megjelenésekben saját vállalkozását, saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti – írják.

Fotó: RTL

A Gazdasági Versenyhivatal határozata alapján a Lidl Magyarország kommunikációs hibát vétett, mikor a Debreceni Egyetem és a pénzcentrum.hu által végzett felmérés eredményét a GVH vizsgálata alapján nem megfelelően kommunikálta.

A vállalat célja, hogy kiváló érték-ár arányú termékeket kínáljon vásárlói számára. A GVH által működtetett Árfigyelő napi kosara több hónapban átlagosan, a termékek egységára alapján, a Lidlnél volt a legolcsóbb*. Ezen túlmenően a hvg.hu és a G7.hu kutatásai alapján is a Lidl végzett az első helyen.

A Lidl elsődleges célja továbbra is az, hogy kiváló ár-érték arányú termékekkel és magas szintű kiszolgálással álljon a vásárlók, a magyar családok rendelkezésére minden nap.

A hajdani fitneszguru termékeit forgalmazo cég cég, a Free Group Kereskedelmi Zrt. a 40 milliós bírságot azután kapta, hogy a GVH szakemberei 280 videóbejegyzést néztek át és arra jutottak, hogy azok megtéveszthették a fogyasztókat a termékek összetételéről, hatásairól, a cég piaci pozíciójáról, illetve egy termék esetében annak forgalmazhatóságáról is.

További részletek a növekedés.hu cikkében.