Balatonfüreden minden adott volt egy igazi nagyvitorlás kalandhoz: ragyogó napsütés, ideális nyári szél és profi skipperek, akik 33 hajót irányítva gondoskodtak arról, hogy a lapkiadók, televíziós társaságok, kereskedőházak, digitális ügynökségek és technológiai óriások munkatársai ne csak a taktikai fordulatokat, hanem a csapatmunka izgalmát is átélhessék. A rajtot a főszervező Indamedia elnökségi tagja, Starcz Ákos és a település polgármestere, dr. Bóka István adta meg, majd a Tihanyi-öböl hullámain versengő mezőnyben hamar kiderült, kik tudnak legügyesebben lavírozni: a Mistral-kategóriában az Indamedia Sales 1-es, a Tramontana osztályban az Atmedia 2-es csapata, a Levante mezőnyben a TV2 Play Premium, a Bora mezőnyben a MediaFuture, a Ponente futamban a ONE, a Marin-döntőben pedig az ATV Sharks ért elsőnek célba.

A versenyt követő ünnepélyes díjátadón Starcz Ákos és Litkey Farkas az elismerések mellett különdíjakat is átadtak: az Equilor Balaton Classic elismerést ismét az Indamedia Sales 1-es, a BMW Leier Auto különdíjat pedig a ONE csapata kapta meg. Újdonságként debütált idén a MediaFuture Award, amely ezentúl évente a szakma három kiemelkedő személyiséget emeli be saját Hall of Fame-jébe: a regattán résztvevők szavazatai alapján posztumusz elismerésben részesült Hantosi Bálint, a Scores Group volt vezetője és a MRSZ közterületi tagozatának egykori elnöke, díjat vehetett át Gulyás János, a Wavemaker egykori vezetője, valamint Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezetője.

A 2025-ös Media Regatta nem csupán izgalmas verseny volt, hanem a hazai médiaszakma egyik legélményszerűbb közösségi eseménye: a hullámok, a vitorlák és a jó hangulat barátságokat kovácsolt a fedélzeten, miközben szakmai díjak és elismerések is gazdára találtak. A szervezők már most ígérik, hogy a következő évben még nagyobb lendülettel térnek vissza, és a rendezvény hagyománya tovább hullámzik majd a Balaton vizén.

Pajor Attila, a magyar GroupM vezetője így fogalmazott: „Jánosnak és Lacinak nagyon sokat köszönhetünk. Rendkívül hálásak vagyunk azért, amit az elmúlt másfél évtizedben az ügynökségeinkért, a GroupM-ért és a szakma fejlődéséért tettek. Az előttünk álló feladat nem könnyű, a marketingkommunikációs iparág változóban van, és számos kihívással küzd. A GroupM-ben azonban olyan nagyszerű kollégákkal dolgozhatunk, akikkel eddig minden előttünk álló kihívást legyőztünk, és minden fontos lehetőséget sikerrel ragadtunk meg, és ezután is ebben bízunk. A kihívások mellett ez egy izgalmas tanulási folyamat lesz, amelyből erősebben jövünk ki együtt.”

Izabela Albrychiewicz, a GroupM CEE régiójának CEO-ja szintén a távozó vezetők eredményeit méltatta: „Mindkettőjüknek nagyon hálásak vagyunk az elmúlt sok év eredményeiért. Köszönjük Jánosnak és Lászlónak, hogy az ügyfelek és kollégáink számára is nagyra értékelt, piacvezető ügynökségeket segítettek felépíteni. Személyükben rendkívül elismert, nagyrabecsült vezetőktől veszünk most búcsút. János vezetése alatt a Wavemaker Magyarország legnagyobb versenypiaci ügynöksége lett, számos társadalmi ügy mellé állt oda, és több mint 150 díjat nyert, ő maga pedig két cikluson át az MRSZ elnökeként segítette a szakma fejlődését. László nemcsak Magyarországon tette az EssenceMediacomot a második legnagyobb médiaügynökséggé, hanem a számunkra oly fontos régiós együttműködésért és stratégiai együttgondolkodásért is sokat tett CEE Leadként, nemcsak az EssenceMediacom hálózatában, hanem GroupM szinten. Köszönjük a munkájukat, sok sikert, és jó egészséget kívánunk mindkettőjüknek! Attila személyében pedig egy rendkívül nagy piaci rálátású ügynökségi vezetőről beszélünk, aki két évtizede dolgozik a GroupM cégcsoportban, és nemcsak a GroupM-et, hanem a teljes médiapiacot kívülről-belülről ismeri. Biztos vagyok benne, hogy vezetésével a magyar GroupM sikerrel valósítja meg a globális és regionális stratégiát, ügyfeleinknek magas minőségű szolgáltatást, kollégáinknak pedig izgalmas szakmai feladatokat biztosítva.”

A Marketing&Media szerint a WPP globális szintű átalakításra készül, melynek keretében a vállalat médiaügynökségeit összefogó GroupM márkát átnevezik WPP Media-ra. A tervről a múlt héten az Adweek számolt be.

Ezekről az értesülésekről a magyar GroupM nem kívánt nyilatkozni, mint írják, „először a kollégáink és a partnereink felé szeretnénk kommunikálni, amikor és amit tudunk.”

Ma esti vendégeink Novák Péter elnök és Gulyás János alelnök a Magyar Reklámszövetségtől, témánk a március 27-én bemutatott média- és kommunikációs torta. 

A Magyar Reklámszövetség és szakmai partnerei idén is összegyűjtötték a kommunikációs szakma fő számait és trendjeit. A 2024. évi média- és a kommunikációs tortát március 27-én egy minikonferencián mutatták be.

Két vendégemmel ma este megbeszéljük, milyen állapotban van a marketingkommunikációs ipar. Melyek a médiaköltés fő trendjei? Milyen összefüggéseket látunk a GDP és a médiaköltés, illetve a médiaköltés és a fogyasztás között?

Mekkora volt tavaly a teljes médiatorta? Melyek a növekvő és a csökkenő árbevételű médiatípusok? Mekkora a kommunikációs torta és mely szegmensek számait összesíti?

A beszélgetés végén kitérünk pár kényes kérdésre is, amelyek a minikonferencia végén elhangzottak.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Gulyás János leköszönő elnök a 2018. december és 2024. október közötti elnökségi időszakáról tartott beszámolója során kitért arra, hogy ismét mozgalmas hat év van a szakma és a szervezet mögött. Hozzátette, elégedettséggel tölti el, hogy a szakmai szervezet ebben az időszakban is kiemelten aktív érdekképviseleti tevékenységével további eredményekkel tudta segíteni az iparágat a kormány stratégiai térképére helyezve a reklámipart; a COVID ideje alatt a kommunikációs  szereplők terheinek csökkentésére és a szektort támogató kormányzati intézkedésekben jeleskedve; és végre 2019-ben sikerült elérni a reklámadó felfüggesztését is; míg a kormányzattal, szabályozókkal bizonyos témákban és ügyekben valós szakmai párbeszéd alakult ki a hosszú évek alatt, amely most éppen a közterület szabályozása kapcsán mutatkozik meg. „Ezek az eredmények természetesen nem csak az elnök munkájának köszönhetőek, hanem az ebben a két ciklusban aktív MRSZ tisztségviselőkkel (pl.: ügyvezetőségi és elnökségi tagokkal, tagozati vezetőkkel) elért közös sikerek: Köszönöm minden 2019-2024 között reklámszövetségi tisztségviselőként dolgozók munkáját. Külön büszke vagyok arra, hogy az MRSZ olyan transzparens és demokratikus szakmai szervezet, amely alapszabályában rendelkezik arról, két (3-3 éves) elnöki ciklus után ugyanaz a személy nem indulhat a választáson, nem jelölhető. Ezért most elnökként átadom a stafétát, de tagként továbbra is aktív maradok az egyesületben” – zárta elnöki beszámolóját a közgyűlésen Gulyás János.

A 2024-2027-es periódusra megválasztott elnök, Novák Péter az eredmények ismertetése utána hangsúlyozta: „Nagyon köszönöm a Reklámszövetség tagságának megtisztelő bizalmát és gratulálok a Magyar Reklámszövetség frissen megválasztott elnökségi- és felügyelőbizottsági tagjainak is,  akikkel az elkövetkezendő három évben együtt dolgozhatunk. Mindig is fontosnak tartottam a szakmai szervezetek szerepét iparágunk jövőjének alakításában, ezért is vettem részt a Magyar Reklámszövetség munkájában az utóbbi 25 évben. Az előző elnökségi ciklusban, Gulyás János vezetésével elindított projekteket folytatni fogom, nagy hangsúlyt fektetve az elnökség, tagozatok, tagságunk még aktívabb bevonására, utóbbi bővítésére, valamint a többi iparági szakmai szervezettel történő együttműködésre. Az MRSZ, mint a reklám, média és kommunikációs iparág ernyőszervezete jövőre lesz 50 éves, mely megfelelő mérföldkő – a megemlékezés mellett – a közös gondolkodásra és tennivalók meghatározására iparágunk jövőjével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a kommunikációs ipar az emberek jóllétét és a fenntartható fejlődést szolgálja.”

A közgyűlésen az elnökség Hivatal Pétert MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag díjjal tüntette ki. Hivatal Péternek kiemelkedő szerepe volt a korábbi reklámtorta, a mai média- és kommunikációs „torta” piaci számok és indexek előállításában és megreformálásában hosszú éveken keresztül. Emellett aktívan hozzájárult a társszervezetekkel való közös együttműködések, egyeztetések gördülékeny megvalósításában – írják.

A Magyar Reklámszövetség eddig hét szakembernek adományozott MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag címet. Hivatal Péter elismerését az ügyvezetőség teljes összhangban terjesztette elő, amelyet az MRSZ elnöksége egyhangúlag szavazott meg. A díjat azon nyugdíjkorhatárt elért szakembereknek ítélheti oda az egyesület, akik rendkívül sokat tettek a reklámszakmáért az MRSZ keretein belül.

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége (abc sorrendben):

Novák Péter elnök

Hirdető szektor:

• Bányász Lívia – Unilever Magyarország Kft.
• Blaumann Debóra – ERSTE BANK HUNGARY Zrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Kovács Tibor – Ringier Hungary Kft.
• Lipták Tímea- Central Médiacsoport Zrt.
• Pusztay András – Van Másik Zrt.  (Telex.hu)
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Csermely Ákos – Média Hungária Bt.
• Gulyás János – Wavemaker Hungary Kft.
• Mező László – EssenceMediacom Magyarország Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Szabó Edina – OMG Hungary Kft.
• Turóczi András – Dentsu Hungary Kft.

Elnökségbe került tagozati képviselők:

• Gandera Balázs – Intren Kft. / IAB Hungary képviseletében
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda / Jogi Tagozat képviseletében
• Jamniczky Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. / OOH Tagozat képviseletében

Elnökség további tagozati képviselői:

• Hantosi Bálint, OOH Tagozat vezető (Scores Group Kft.)
• Sopov István, IAB Hungary elnök (Sales Contact Kft.)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Pánczél Gabriella – Nestlé Hungária Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.

A Magyar Reklámszövetség minden év márciusának vége felé publikálja a magyar reklám- és kommunikációs piac összesítő számait, a Médiatortát és a Kommunikációs tortát. Először a módszertant beszéljük meg, hogy születik meg az összesítés, aztán rátérünk a konkrét számokra, mekkora volt a két torta 2023-ban.

Megbeszéljük, mely iparágak voltak tavaly a győztesek és vesztesek, mely hirdetőktől jött a piaci növekedés, a legnagyobbak hol és mire költenek, hányan dolgoznak a kommunikációs iparban, és arról is beszélünk, miként röppen külföldre a digitális költések kétharmada.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A 2023. június 30-tól hatályos új Kódex a 2015-től alkalmazott magatartási szabályok gyűjteményét váltja fel, korszerűsítve és összhangba hozva azt (1) a nemzetközi önszabályozási sztenderdekkel, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Reklám- és Marketingkommunikáció Kódexének 2018. évi átdolgozott kiadásával; (2) a hazai jogszabályi- társadalmi környezeti változásokat; (3) a szakma fejlődését, a digitalizációnak köszönhető technológia és médiafogyasztási változásokat és (4) a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve (5) 24 szakmai és civil szervezet véleményét, módosítási javaslatait beledolgozva.

Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója az ünnepélyes aláírás alkalmával mondott köszöntőjében kiemelte: „A reklám komoly gazdasági tényező, és akkor tud sikeresen haladni a gazdaság sztrádáján, ha az útviszonyoknak megfelelően halad. A kódex, mint a reklámszakma KRESZ könyve eligazít bennünket, hogy merre és meddig lehet menni, mire vigyázzunk az úton. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nagy gondossággal elkészített kódex minden helyzetre kellő útmutatást ad.” Beszédében többek közt kiemelte: Az aláíró szervezetek és azok tagvállalatai, – reklámozók, ügynökségek és média – külön-külön is etikusak, de a közös kódexünkben lefektetett közös értékek biztonságot jelentenek a cégeknek és a fogyasztóknak is. A kódex tehát nemcsak ígéret, hanem most itt, a tanuk előtt tett ünnepélyes fogadalom.”

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: „Nagy érdemként tartjuk számon, hogy Magyarországon az MRSZ honosította meg és alkotta meg az első Reklámetikai kódexet 1981-ben. Majd az Önszabályozó Reklám Testület létrejöttével a két szervezet közösen, példaértékű együttműködéssel újítja meg 5-8 évente ezt a szakmai konszenzuson alapuló dokumentumot. Az önszabályozás és etikus reklámozás fontosságát mutatja, hogy ma már a reklámipar jelentős része (hirdetők, a reklámokat közzétevő média és a reklámkészítő ügynökségek) önkéntesen vállalják, hogy az ebben a normagyűjteményben rögzített etikai normák szerint készítik reklámjait. Tapasztalataim szerint a reklámkészítés gyakorlatába az utóbbi évtizedekben beépült a kódex rendelkezéseinek alkalmazása és az arra való odafigyelés. A modernizált kódex értelmezésében segíteni fogjuk a teljes szakmát tematikus workshopokkal és praktikus útmutatóval is.

A legjelentősebb módosítások és új tartalmak a Kódexben:

„A tartalmi változás tekintélyes mértékű: szinte minden cikkely szövege módosult, kiegészült és az alkotók új fejezeteket is beemeltek. A kódex logikailag is áttekinthetőbbé vált egyes fejezetek összevonásával és időközben hangsúlyossá vált témakörök önálló cikkelybe rendezésével. A normagyűjtemény értelmezését segíti a jövőben, hogy a legtöbb szakasz elejére a blokk témáját, tárgyát egyértelműsítő definíciókat is beillesztettünk. A jelenlegi módosítással elmondható, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex új változata a korábbi normagyűjteménynél és a jogszabályi előírásoknál részletesebb és olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él” – foglalta össze a kódex főbb változásait Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára

Kibővült az általános reklámtilalmak (3. cikkely) a társadalmi etikai normák és a közízlés ingerküszöbének változásaira reagálva nemcsak a tilalmakat aktualizálva, de mérvadó reklámozói magatartásformák preferálásával is irányt mutatva, például törekvés a sokoldalú emberábrázolásra vagy a testképet digitális módon torzító manipulációk elkerülése.

Az új Kódex változatban önálló fejezet alatt és jelentősen átdolgozva jelenik meg az adatvédelem (8.cikkely) tekintettel a 2018-tól érvényes uniós (GDPR) és hazai adatvédelmi jogi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra.

A gyermek és fiatalkorúaknak szóló reklámozás, vagy a szerepeltetésükkel készült reklámoknak két külön fejezetet is szentel a kódex (12.cikkely és 29 cikkely) és mindkettő tekintélyes mértékű átdolgozáson esett át, de a gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló kitételek az egyes iparág specifikus részekben is megjelennek, amely mutatja, hogy a reklámtevékenység során ennek a szempontnak a fontossága jelentősen nőtt.

Teljeskörű átdolgozáson esett át a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámokról szóló rész (22. cikkely): az eddig 7 bekezdésből álló blokk 20 bekezdésnyire bővült és tartalmi változása tükrözi az ezen a téren az elmúlt években bekövetkező számottevő társadalmi hozzáállásváltozást.

A korábbi, csak alkoholos italok reklámjára vonatkozó szabályok kibővültek azokra az alkoholmentes italokra is, amelyek alkohol tartalmú ital márkanevét viselik (18.Cikkely), amit a megújult szakaszcím is egyértelműsít. Új tartalomként került be közvetlenül a szerencsejátékokat szabályozó cikkely után önálló szakaszként a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is (21. Cikkely).

Tekintélyes átdolgozáson esett át a Kódex III., digitális térben közzétett reklámokat szabályozó teljes fejezete a szakmai- és digitális fejlődést lekövető módosításokkal. Ezek közül kiemelkednek az influenszer marketingre vonatkozó szabályok (27. cikkely), amelyek vadonatúj szakaszban jelennek meg az új Kódexben a szakmai gyakorlatokból és tapasztalatokból merítkezve és a Gazdasági Versenyhivatal korábban kiadott ajánlásainak tartalmára támaszkodva.

Rekordszámú szakmai szervezet és azok teljes tagsága veti magát alá a modernizált reklámetikai normagyűjtemény előírásainak

Az új Magyar Reklámetikai Kódexben rögzítettekkel egyetért a szakma 24 legnagyobb szövetsége, testülete, egyesülete, s e szervezetek vezetői aláírásukkal hitelesítették, hogy a szervezetek tagjai a Kódex előírásait magukra nézve is kötelező érvényűnek ismerik el.

A megújult Magyar Reklámetikai Kódexet aláíró szervezetek (abc sorrendben):

1. Direkt és Interaktív Marketing Szövetség
2. Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
3. Helyi Rádiók Országos Egyesülete
4. Interactive Advertising Bureau Hungary
5. Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
6. Magyar Édességgyártók Szövetsége
7. Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
8. Magyar Energiaital Szövetség
9. Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
10. Magyar Márkaszövetség
11. Magyar Marketing Szövetség
12. Magyar Reklámszövetség
13. Magyar Sörgyártók Szövetsége
14. Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
15. Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete
16. Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
17. Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
18. Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
19. Önszabályozó Reklám Testület
20. OOH Szövetség
21. Piackutatók Magyarországi Szövetsége
22. POPAI
23. Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete
24. Reklám Világszövetség Magyar Tagozata

Az MRSZ eddig hét kiváló szakembernek adományozott Tiszteletbeli Örökös Tag címet. Legutóbb a világhírű reklámszakember számára a kitüntetést igazoló oklevelet 2020 szeptemberében Gulyás János, az MRSZ elnöke adta át – a járványhelyzetre való tekintettel – egy szűk körű baráti vacsora keretében. Alexander Brodyt a Magyar Reklámszövetség saját halottjának tekinti.

Alexander Brody az elmúlt több évtizednyi aktív időszakában szakmai munkájával, emberi hozzáállásával és ránk hagyott örökségével óriási befolyást gyakorolt a világ- és hazai reklámszakma alakulására. Alexander Brody az MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tagság kitüntetés átvételekor  elmondott szavai – a teljes hazai kommunikációs iparág számára továbbított üzenetei – ma még erősebb érvénnyel bírnak: „A legfontosabb tanácsom, hogy legyünk nyitottak mások ötleteire, mert biztos találunk annál jobbat, mint amilyen a mi eredeti gondolatunk volt. Nagy érdeklődéssel forduljunk az emberekhez, mert tapasztalatom szerint nem pénzzel, hanem figyelemmel és figyelmeséggel lehet motiválni.”

Alexander Brody reklámszakember, író, amerikai és magyar üzletember a Princetoni Egyetem Woodrow Wilson karának diplomata szakán végzett. Több mint negyven évig dolgozott a Young & Rubicam International cégnél, ahol kifutófiúként kezdte és egészen az elnöki posztig vitte. Később ugyanezt a pozíciót töltötte be az Ogilvy & Mather Worlwide vállalatnál.

Alexander Brody a Reklám Világszövetség (IAA) elnöke is volt. Az ő vezetése alatt lett a szövetség tagja Magyarország, Kína és a Szovjetunió. Több vállalat és alapítvány igazgatósági tagja, ezek között az American Hungarian Foundation elnökségének is. Számos angol nyelvű könyvet írt, majd az 1990-es évek közepétől aforizmaköteteket jelentetett meg magyarul. Amerikában megjelent művei: Old Wine Into Old Bottles (Régi bor régi tömlőkben); In Praise of Simplicity (Az egyszerűség dicsérete); Aye-and what then? (Igen-és akkor mi van?); The Heart and the Tongue (A szív es a nyelv); A Bell With Many Echoes (Egy harang több visszhanggal). Fontosabb kitüntetései: George Washington-díj (2002), Eger város díszpolgára (2003), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2005).

A Reklámszövetség részvétét fejezi ki a hozzátartozóknak és őszintén osztozik a család fájdalmában. Az MRSZ vezető tisztségviselői és teljes tagsága mellett Alexander Brodyt számos más kommunikációs szövetség és a teljes szakma gyászolja.

Mélységesen tisztelt és szeretett kollégánktól, barátunktól az MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tagjától fájdalommal búcsúzunk. Nyugodjék békében!

Gulyás János, az újabb ciklusra megválasztott MRSZ elnök kiemelte: ”Hálás vagyok a Reklámszövetség tagságának az ismételten megszavazott bizalomért és gratulálok a Magyar Reklámszövetség hétfőn megválasztott elnökségi és felügyelő bizottsági tagjainak, akikkel az elkövetkezendő három évben együtt folytathatjuk a reklámszakma érdekképviseletéért tett erőfeszítéseinket. Kiemelten köszönetet mondok tagjainknak, hiszen aki tehette, a válságos 2020-2021-es évek ellenére kitartóan velünk maradt, együttműködött és segítette munkánkat pl. adatok szolgáltatásával, konzultációkkal, azért, hogy az iparági szereplőkkel összefogva közösen segítsük egymást információkkal, tapasztalatokkal, best practice-kel. Ki szeretném emelni a tásszövetségeket, kutató-, tanácsadó-, szakmai konferenciákat szervező tagjainkat, partnereinket, akik ebben az időszakban még szorosabb összefogásban dolgoztak velünk közösen a szakma támogatásáért.”

Az elmúlt 3 évet a reklámadó felfüggesztése és a COVID-krízis jellemezte

Az MRSZ elnöke az elmúlt időszak (2019-2021) beszámolójában kifejtette:

„Amikor először, 2018. december 14-én megválasztottak a szövetség vezetőjének, szabályozás, adó ügyekben forrongó évek voltak a szövetség és a teljes szakma háta mögött. Örülök, hogy a korábbi évek megfeszített munkája részben beérett – aminek elnökségi és ügyvezetőségi tagként korábban is aktív részese voltam -, hiszen 2019-ben felfüggesztették a reklámipari ’sarcot’ (0% lett az adókulcs.) és a Kormány aktívan bevont bennünket a kreatívipari stratégia megalkotásába.

Ugyanakkor egy nemvárt világválsággal kellett szembesülnünk 2020-ban, így hirtelen mindannyiunk számára ismert szóvá vált a COVID-krízis, ami gyökeresen átalakította tágabb értelemben mindannyiunk életét és a kommunikációs iparág működésében is jelentős nehézségeket és változásokat hozott. A koronavírus eltérő módon, de minden iparági szereplőt érintett és kihívás elé állította a szakmát. (A megújult MRSZ Média- és Kommunikációs torták 2020-as számai szerint egy kivétellel minden szegmens 2,9%-80% közötti visszaesést könyvelhetett el). Az MRSZ érdekképviseletének fókusza ezért 2020-ban a válság következményeinek enyhítésére irányult, számos eredménnyel segítve a legnehezebb helyzetben lévő szegmenseket (pl. A média tartalmak előállítói, közzétevői is bekerültek az időlegesen közteher-csökkentettek körébe; a közterületi reklámozók 2020.09.15-ig esedékesen befizetendő féléves építményadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget törölték.) Emellett a kommunikációs iparágat a helyzetértékeléshez és tervezéshez segítséget nyújtó adatokkal, kutatásokkal (MRSZ Barométer) segítettük. Sajnos számos tervezett programunk a vírushelyzet miatt 2020-2021-ben háttérbe szorult, amelyek megvalósítása még várat magára (pl. MRSZ Zöld Bolygó Program).

Jelentős kihívások várnak a reklámiparra az elkövetkezendő 3 évben is

Gulyás János, az MRSZ elnöke a jövőre nézve hozzátette: „A következő 3 év is jelentős kihívások elé állít bennünket, hiszen látható, hogy a vírus velünk marad hosszútávon; ezenkívül 2022-ben választások elé nézünk és számos, most ideiglenesen ’csendes’ szabályozási kérdéssel is foglalkoznunk kell (pl. Reklámadó 2022. dec. 31-ig van felfüggesztve; óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. dec. 31.). A vírushelyzet okozta iparági kihívások mellett az ’alap’ problémákkal is foglalkoznunk kell: az idén elkészült a ’Globális platformok hatása a magyar kommunikációs iparra’ tanulmány, ami sok mindenre rávilágított. Ez utóbbi kapcsán a jövőben szakmai párbeszédet szorgalmazunk, ami segíthet abban, hogy a hazai szereplők megtalálják a válaszokat a globális platformok előretörése által jelentett kihívásokra. Összegezve 2022-2024 között: egyértelműen a reklámadó kérdése; a közterületi szabályozás egyik határidős sarokpontja; az online globális vs. hazai platformok közötti érdekegyeztetés; a televíziós piac helyzete, az adatkezelés/adatbiztonság/adatönrendelkezés kérdése, valamint az önszabályozás/reklámetika fejlesztése és a COVID-helyzet miatt további előre nem tervezhető rendkívüli szabályozások várnak ránk.”

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége[2]:

Gulyás János (Wavemaker Hungary Kft.) elnök

Megbízó szektor:

• Baráth Péter – egyéni tag
• Beke Zsuzsa – Richter Gedeon Nyrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Hivatal Péter – egyéni tag
• Kardos Gábor – Magyar Jeti Zrt.
• Kovács Tibor – Ringier Axel Springer Magyarország Kft.
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Incze Kinga – White Media Kft.
• Liptay Gabriella – KPMG Hungária Kft.
• Mező László – MediaCom Magyarország Kft.
• Novák Péter – Dentsu Hungary Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Urbán Zsolt – 1080p Solution Kft.

Tagozati választott képviselők:

• Fecske Zoltán – Publimont Kft. (OOH Tagozat képviseletében)
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda (Jogi Tagozat képviseletében)
• Samu Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. (OOH Tagozat képviseletében)

Elnökség további tagozati képviselői[3]:

• Hantosi Bálint – Outdoor Media Audit Kft. (OOH Tagozat elnöke)
• Sopov István, Sales Contact Kft. (IAB Hungary elnöke)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai[4]:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Mezriczky László – Ispiro Consulting Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.

További információ:

[1] A hirdető-, a szolgáltató- és a média szektor képviselői közül a Közgyűlés által legtöbb szavazatot kapott 1-1-1 személy tölti be az alelnöki tisztséget. Az érintetteknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e vagy sem az alelnöki feladatokat. Amennyiben nem, úgy a szektorában a következő legtöbb szavazatottal rendelkező elnökségi tag láthatja el az alelnöki tisztséget.

[2] Az MRSZ Elnöksége a szövetség ügyintéző-képviselő szerve, amely a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A 24 fős Elnökség választott tagjai: az Elnök; a hirdető-, a szolgáltató- és a médiaszektor 6-6-6 képviselője, a tagozatok képviselői közül az a 3, akit a Közgyűlés megválaszt. Valamint automatikusa tag a 10 főnél nagyobb tagot számláló tagozatok mindenkori vezetője, így az IAB Hungary és az OOH Tagozat elnökei.

[3] Az Elnökségnek automatikusan (választás nélkül tagja) a kiemelt tagozatként működő IAB Hungary mindenkori elnöke, és a 10 tagnál nagyobb taglétszámmal bíró tagozatok vezetői, jelen esetbe az OOH (Közterület) Tagozat elnöke is.

[4] Az MRSZ Felügyelő Bizottsága három tagból áll, amely tagjai közül maga választ elnököt. A Felügyelő Bizottság elnöke és további tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

A kommunikációs iparág volumenjeinek csökkenését, az előző évek növekvő tendenciájával szemben egyértelműen a koronavíros okozta gazdasági válság hatásai generálták. A megtorpanás mértékét tavaly egyes szegmenseknél (1) csillapította a globális platformoknál realizálódó digitális reklámköltések népszerűsége (2) és időszakosan tompította néhány terület meghatározott piaci szereplők felé áramló állami reklámköltések 2020-as növekvő volumene. (3) Az állami költéseken túl, a kormányzat egyes intézkedései is segítették bizonyos területek, iparági szereplők teljesítményét. Összességében a kommunikációs szakma minden területéről elmondható, hogy tartalékait mozgósítva és kreatív innovációkkal próbálta fenntartani vállalkozásásait. Mindemellet az MRSZ és társszövetségei ’finomítottak’ a torták számai mögött rejlő módszertanon is egyes szegmenseknél, így visszamenőleg, 2016-ig korrigált adatokat hozunk nyilvánosságra.

Gulyás János, az MRSZ elnöke kiemelte: „A tavaly márciusban berobbant Covid19 válság a teljes kommunikáció iparágra is erősen negatív hatást gyakorolt, legmarkánsabban a 2020. Q2 időszakban. – A nyári nyitás és az évvégi kevésbé korlátozó gazdasági körülmények ellenére sem tudott a piac magára találni. Egy kivétellel valamennyi szegmens – mind a médiatortában, mind a kommunikációs tortában szereplők esetében – jelentősen csökkent (-2,9% és -80% között). Egyedül a digitális tudott – bár az előző évekhez képest megtorpanó – +5,5%-os növekedést felmutatni, ami elsősorban a globális platformok növekvő térnyerésének és azok továbbra is emelkedő népszerűségének köszönhető. Ugyanakkor a digitális szegmensen belül a hazai szereplőknél landolt reklámköltések szintén apadtak (-0,2%-kal) 2019-es évhez képest, de a kisebb mértékű csökkenést a hazai digitális médiában is- mint ahogyan láthatóan a teljes médiapiacon is – a jelentősen emelkedő állami reklámköltések segítették elő. Ez utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy mindez meglehetősen egyenlőtlenül segítette a különböző szereplőket, voltak olyanok, akiket semennyire, míg másokat pedig jelentős mértékben. A médiatorta közel 3%-os csökkenése és a kommunikációs torta csaknem 16%-os vesztesége azonban csak azt mutatja, hogy összpiaci szinten nem a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.”

A kommunikációs iparág felelősségteljesen és az iparág eszenciáját megőrizve kreatívan reagált a válságra: de a „nadrágszíj-meghúzás” hosszú távon nem fenntartható

Meg kell említeni az egyes iparági szereplők által igénybe vehető állami támogatások, illetve intézkedések hatásait is, amelyek némiképp segítették egyes szegmensek vagy iparági szereplők életben maradását. Ezek elérésében az MRSZ is – a társszervezettekkel összhangban – aktívan közreműködött, vagy vezető szerepet vállalt.

Gulyás János hangsúlyozta: „A nehézségek ellenére örömmel tapasztaljuk, hogy a teljes kommunikációs iparág – a mai napig tartó krízis alatt – a tartalékait is mozgósítva a lehető legfelelősségteljesen reagált költség megtakarító intézkedésekkel, működésben foganatosított módosításokkal és a munkavállalói felé elkötelezetten. Viszont továbbra sem túlzó azt mondani, hogy egyes szegmenseket valóban drámaian érintette a válság, elég csak a rendezvénypiaci vagy mozi szereplőket említenem. Mindemellett a szakma, megőrizve az iparág eszenciáját, kreatív innovációkkal tudott reflektálni a helyzetre. Ezzel az iparágunk – mint a gazdaság motorja[3] – a válságos időszakban is a magyar gazdaság működését jelentősen és pozitív irányban támogatta. De ez, a kommunikációs szakma által tanúsított fegyelmezett ’nadrágszíj meghúzás’ az iparágban hosszú távon nem fenntartható.”

A szektorra vonatkozóan szélesebben kiterjesztett kormányzati támogató politikára lenne szükség

Bár a kommunikációs iparág üdvözli a kormányzat eddigi támogató intézkedéseit[4], de szükségesnek tartja nem csak a legnagyobb nélkülözést elszenvedő szegmensek, vagy a kommunikációs értéklánc egyes területeinek kiemelt patronálását, hanem szorgalmazza a szektorra vonatkozóan szélesebben kiterjesztett támogatáspolitika kialakítását is annak érdekében, hogy a kommunikációs szakma a gazdaság újraindításában valóban hatékonyan szerepet tudjon vállalni.

[1] A médiatorta pontosabban felméri a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén.

[2] A kommunikációs tortával pedig szélesebb rálátást kaphatunk a hirdetők teljes külső marketingkommunikációs befektetéseinek méretére, változására.

[3] A Reklámszövetség a PwC-vel 2016-ban készített reklámgazdasági hatástanulmánya szerint a reklám nemzetgazdasági szinten továbbra is a legjobb befektetések egyike: Minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

[4] A média tartalmak előállítói, közzétevői is bekerültek az időlegesen közteher-csökkentettek körébe és a közterületet sújtó 2020.09.15-ig esedékesen befizetendő féléves építményadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget is törölték. Valamint a Településképvédelmi törvény módosítása szerint 2023. december 31-re halasztották a közterületi szereplők kötelezettségét a 14 m2 -es óriásplakátok elbontására.

A nemzetközi ajánlások szerint öt-hat évente célszerű felülvizsgálni a Reklámetikai Kódexet. Ráadásul az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) kódexe, amely világszerte a reklámetikai kódexek „ősanyja”,  2018-ban frissült, így célszerű figyelembe venni annak új szempontjait.  Vizsgálni kell továbbá a hazai és EU-s jogszabályoknak, azok szóhasználatának való megfelelőséget is. Ezek már önmagukban is indokolttá teszik a felülvizsgálatot, emellett a reklámvilág, a társadalom és a fogyasztók érzékenységének változását is figyelembe kell venni, például a környezetvédelem és reklám területén.

A Kódex az etikus reklámozás iránytűje, ezért nagyon fontos, hogy annak elkészítése transzparensen történjen. A reklámszakmai és gyártói szervezetektől, valamint civil szervezetektől érkezett javaslatokat is figyelembe véve készül a munkaanyag.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Kódexnek már szövegében se csak azt fogalmazzuk meg, hogy az „valamennyi reklámra” vonatkozik, de jelezzük azt is, hogy ez alatt valóban minden reklámot kell érteni, beleértve az új technológiákat, a reklámozás valamennyi létező – vagy még akár nem létező – digitális formáját is” – fogalmazott Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára, a kodifikációs munkabizottság tagja.

„Köszönjük valamennyi szakmai és civil szervezetnek a megküldött javaslatokat. Ezekből is látszik, hogy az emberi méltóság kérdését – legyen szó nemekről vagy korosztályokról, különösen a gyerekek emberi méltóságáról – kiemelt érdeklődés kíséri” – tette hozzá Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A kodifikációs munka csak egy része a Kódex frissítési folyamatának. Természetesen a kódexet aláíró szakmai szervezeteknek megküldjük majd az elkészült javaslatot, és lehetőségük lesz a munkaanyag véleményezése. Számítunk arra is, hogy az aláíró szervezetek döntési folyamata is sok időt vesz igénybe. A Kódex széleskörű elfogadásához ez mind hozzátartozik, de meggyőződésünk szerint ezáltal lesz ez az egész reklámszakma Kódexe” – hangsúlyozta Gulyás János, az MRSZ elnöke.

„A kódexre nem úgy kell tekinteni, mint egy tilalomfákból álló sűrű erdőre. Meggyőződésem, hogy a Kódex a fogyasztók reklámba vetett bizalmának megszerzése és megőrzésének fontos eszköze, a cégek etikus reklámozás iránti hitvallása” – tette hozzá Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója (nyitó képünkön).