A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján a turisztikai forgalom mindhárom nyári hónapban felülmúlta a tavalyi számokat: júniusban 66%-kal, júliusban 22%-kal, augusztusban pedig 16%-kal volt magasabb a vendégéjszakák száma országosan, összességében idén nyáron 14,9 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, ami 25%-kal több mint tavaly. Ez az előzetes várakozásokat is túlszárnyalja – mondta el szezonértékelő sajtótájékoztatóján Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Pozitív elmozdulás látszik a beutazó turizmusban is. A külföldi vendégek 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szálláshelyeken idén nyáron, ami 40%-kal magasabb, mint tavaly. Tőlük júniusban 85%-kal, júliusban 18%-kal, augusztusban 47%-kal több vendégéjszakát regisztráltunk.
Országosan a szállodákban az átlagos szobafoglaltság 46%-os volt a tavalyi 35%-kal szemben. A SZÉP Kártyára a nyári időszakban 89 milliárd forintot töltöttek fel a munkaadók, ami 13%-kal több mint a tavaly nyári időszakban. Nyáron összesen 145 milliárdot költöttek a vendégek, ami 53%-kal több mint 2020-ban és több mint kétszer annyi, mint 2019-ben. A szálláshelyeken a teljes árbevétel 183 milliárd forint volt a három nyári hónapban, ez 41%-kal több, mint tavaly nyáron.
2021 nyarán vendéglátóhelyek árbevétele országosan megközelítette a 360 milliárd forintot, összehasonlításképpen 2020 nyarán ez az összeg 288 milliárd forint volt, így összességében 25%-os a növekedés, sőt a 2019-es rekord évhez képest is 10% a bővülés.
A nyárral a turizmus nem ér véget, napról napra dinamikusan emelkednek az őszi előfoglalási adatok, már most 5 millió feletti vendégéjszaka látható a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Szeptemberre a tavalyinál 25%-kal magasabb a megvalósult és a foglalt belföldi éjszakák száma, a külföldi vendégéjszaka pedig közel négyszeres. Az őszi forgalom élénkítésére az ügynökség újabb, adatokra épülő kampányokat indított itthon és külföldön. Az MTÜ arra ösztönöz mindenkit, hogy aki teheti, induljon útnak ősszel is.
A koronavírus-járvány után a kormány célja, hogy a gazdasági növekedés elérje az 5,5 százalékot. Ennek elérésében kiemelt szerepe van a turisztikai ágazatnak is. A biztonság továbbra is elsődleges, de aki mindkét oltását felvette, bátran szervezhet utazást az őszi-téli időszakra.

Magyarország Kormánya a koronavírus-járvány második hulláma alatt nemcsak adókedvezménnyel támogatja a vállalkozásokat, hanem a szabályok egyszerűsítésével is.

A hosszú távú versenyképesség érdekében olyan döntések meghozatalára is szükség volt, amelyek az újraindítás után biztosítják az ágazati szereplők működését és megerősödést– hangsúlyozta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. A most elfogadott intézkedések célja, hogy egyszerűsítsék azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését. Egyúttal segítik a 400 ezer ember megélhetését és a GDP 13,5%-át adó stratégiai ágazat visszaépülését.

A december 22-én megjelent 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletet értelmében megtörtént a vendéglátóhely-típusok definiálásának felülvizsgálata, melyet a szektor régóta szorgalmazott. Olyan korszerű tipizálás jött létre, amely lehetővé teszi az ágazat megfelelően szegmentált és átlátható irányítását.

A kormányrendeletnek köszönhetően az utazásszervezők, utazásközvetítők az utazásokról szóló tájékoztatóikban, a különböző hirdetési felületeken kizárólag olyan (minimális, vagy ún. „-tól”) árat tüntethetnek fel, amelynek megfizetése valóban lehetővé teszi az utazáson való részvételt, és az utasnak ezen felül nem kell kötelezően további összeget fizetnie. A szabályozás lehetővé teszi az utasok könnyebb tájékozódását, valamint javítja az utazási irodák versenyhelyzetét.

A kormány tovább erősíti a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártyát is. A rendelet szerint ugyanis az utazási irodáknál is lehetővé válik belföldi szállásfoglalás SZÉP-kártyával. Ez nemcsak a kártyabirtokosoknak jelent újabb felhasználási módot, de az utazási irodákat is további bevételekhez juttatja.

Szintén a szektort segítő intézkedés, hogy a 638/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletnek köszönhetően a járulék- és bértámogatások kedvezményeit már a járványválság következtében nehéz helyzetben lévő magántulajdonú buszos vállalkozások is igénybe vehetik.

A kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint a turizmusra, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a veszélyhelyzet elmúltával felkészülten várjuk a turistákat. A most elfogadott intézkedések is azt szolgálják, hogy Magyarország és a turisztikai szektor vállalkozásai nyertesei lehessenek az újjáalakuló turizmusnak. A Magyar Kormány turizmust érintő támogatása összességében eléri a 800 milliárd forintot, ami meghaladja a 2 milliárd eurót, ez európai szinten is kiemelkedőnek számít.

Guller Zoltán közölte: a négy kiemelt térségben 35 program nyert vissza nem térítendő támogatást. A Balatonnál 18 program valósulhat meg közel 22 milliárd forintból, Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és a Tisza-tó térségében 4 program indul több mint 6 milliárd forint értékben, Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség területén 8 program kezdődik 13 milliárd forint értékben, Sopronban és a Fertő tónál pedig 4 program kapott támogatást 2 milliárd forint értékben – mondta.

Hozzátette: a 2020 harmadik negyedévére elkészülő fejlesztésektől azt várják, hogy egymillióval növelik a négy térség turisztikai forgalmát. Emellett cél volt, hogy az akadálymentes és családbarát módon megvalósuló beruházások csökkentsék a szezonalitást és növeljék a térségek versenyképességét.

Guller Zoltán kiemelte: a turizmus a nemzetgazdaság tíz százalékát állítja elő, több mint 400 ezer embernek ad munkát. Októberben csak a belföldi turizmus tíz százalékot nőtt, ami azt jelenti, hogy októberben az egy évvel ezelőttinél 53 ezerrel többen mentek el üdülni Magyarországon.

Porga Gyula, a város fideszes polgármestere elmondta, Veszprémben közel másfél milliárd forint értékben valósul meg fejlesztés. Ennek részeként épül egy panorámalift a vár keleti oldalán, melyhez kapcsolódóan fogadóközpont és parkoló is létesül. A volt piarista gimnázium épületében, ahová a lift érkezik, rendezvényhelyszínt, várostörténeti és sporttörténeti kiállítást alakítanak ki. Felújítanak egy, a várba vezető használaton kívüli lépcsőrendszert, illetve a vár épületeinek díszkivilágítását is kiépítik.

Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a fejlesztések azt szolgálják, hogy még sikeresebb lehessen Veszprém Európa 2023-as kulturális fővárosaként.

Az MTÜ a 25. jubileum alkalmából minden pályázó településnek facsemetét, egy oszlopos gyertyánt ajándékozott. Az őshonos parkfa karakteres formájú, az ország valamennyi településén telepíthető. A kerek évforduló alkalmából emellett „Jubileumi díjat” vehettek át az Arany Rózsa díjas települések közül a legjobban teljesítők: Székesfehérvár, Eger, Balatongyörök és Hidvégardó település, valamint a Kulturális Örökség Európai Éve kormányzati programhoz csatlakozva a szakmai zsűri „Kertörökség – kertturizmus” különdíjat adományozott Hévíz és Alsószentiván településeknek.

Idén a verseny bírálati szempontrendszerét felülvizsgálva új kritériumokat is figyelembe vettek a zsűritagok az értékelésnél. Többletpontot jelentettek a családbarát és az akadálymentes infrastruktúra-fejlesztések, vagy ha a pályázó városban, faluban több nyelven is elérhetőek a turisztikai információk. Újdonság, hogy a digitális elérhetőség (weboldal, applikáció) is bekerült a minősítési szempontok közé. Azért fontosak az új kritériumok, mert a vonzó településkép mellett ezek a tényezők is mind befolyásolják, hogy elégedetten távoznak-e a vendégek a desztinációból.

A Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen közel 100 díjat osztottak ki. A nagyszabású, jubileumi díjátadón öt település kapott fődíjat: Szolnok (50 ezer fő feletti), Nagykőrös (50 ezer fő alatti), Csemő (1 ezer feletti), Dozmat (1 ezer fő alatti) és Budapest IV. kerület (Budapesti kerületek) kategóriában.

A Virágos Magyarország verseny Entente Florale Europe hazai képviselője, mely több mint három évtizedes múltra tekint vissza. A 2018. évi nemzetközi díjkiosztón a 2017-es hazai verseny két fődíjasa képviselte Magyarországot, ahol szép eredményeket értek el. Város kategóriában Veszprém arany minősítést, falu kategóriában Lajoskomárom ezüst minősítést nyert el. Veszprém „Elnöki különdíjban” is részesült. Az idei fődíjasok közül 2019-ben Nagykőrös és Csemő képviseli hazánkat a nemzetközi megmérettetésen.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója hangsúlyozta: „Az Ügynökség nagyon büszke arra, hogy az elmúlt 25 év alatt közel hétezer résztvevő nevezett az egyre népszerűbb versenyre. A megmérettetés kiváló lehetőség arra, hogy kifejezzük vendégszeretetünket és megmutassuk a közösség erejét.” Valamennyi résztvevőnek köszönetet mondott, kiemelve, hogy „a következő negyed évszázadban azért a célért kell tovább dolgoznunk közösen, hogy még zöldebb, még virágosabb, fejlődő, élhető, biztonságos, valamint fenntartható falvak és városok legyenek Magyarországon.”

További díjazottak
Miniszterelnöki díjban részesült Zalaegerszeg és Orfű.
A jubileumi év alkalmából létrehozott Aranyfa minőségi díjat vehetett át Balatonfüred, Sárospatak és Gyula.
A Legvirágosabb Úti Cél díjban részesült Eger, Gyulaháza, Geresdlak, Veresegyház és Budapest XIX. kerülete.
A Magyar Turisztikai Ügynökség turisztikai különdíjában Velence és Hegykő település részesült.
Borbás Marcsi, a verseny fővédnöke Fővédnöki díjat adott át Varsány és Girincs településeknek.
Rozmaring díjban részesült: A Kert Bisztró – Budapest; Bagatell Étterem – Kecskemét; Csendülő Vendégház – Noszvaj; Mala Garden Étterem – Siófok; Márga Bisztró – Csopak; Sári Csárda – Dunakiliti.
Arany Rózsa díjban Polgár, Paks, Sándorfalva, Cegléd, Jászfényszaru, Mosonmagyaróvár és Tatabánya település részesült.
Szervező Bizottság elnöki díjban Szentes, Siófok, Nagyatád és Súr település részesült.

A verseny valamennyi résztvevője egyéni, a helyi kimagasló értékeket méltató oklevelet kapott.

A turizmus 2016-ban és 2017 első negyedévében is rekordteljesítményt mutatott, és a legfontosabb mutatók szerint Magyarországot egyre többen választják úti célként mind a külföldiek, mind a belföldön nyaralók. A KSH 2016-os adatai szerint belföldi vendégek száma (5 815 451 fő) több mint 6 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma (13 827 408 éjszaka) 7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A vendégek a szálláshelyeken ugyanakkor átlagosan csak 2,4 (+0,7%) vendégéjszakát töltöttek el tavaly.

Az MTÜ ezért a magyar háztartások utazási szokásait vizsgáló, az idei év tavaszán végzett saját kutatásában arra is kereste a választ, hogy mi lenne az, ami miatt a magyar háztartások hajlandóak lennének hosszabb időre tervezni belföldi utazásaikat, azaz miért maradnának tovább. A felmérésből kiderült, hogy amennyiben lenne jobb minőségű, de elérhető árú szolgáltatás, és ha reklámoznák a kevésbé ismert, de érdekes helyszíneket, azaz a rejtett kincseket, akkor akár hosszabb időre is maradnának a családok egy-egy helyen. A felmérés szerint az is jelentősen befolyásolja a döntésüket, hogy van-e a helyszínen vagy a környékén fesztivál, kulturális rendezvény vagy valamilyen érdekes, tematikus út, látnivaló.

Többek között ennek az utazási döntésnek a meghozatalában segít az ügynökség 2017 júniusában indult országos kommunikációs kampánya, amely hazai, kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeket mutat be és népszerűsít. A kampánnyal arra inspiráljuk a magyar családokat, hogy minél többen, minél több időt töltsenek el belföldön az adott desztinációban – lehetőleg egy nappal többet, mint az elmúlt években.

Az augusztus 31-ig tartó kampány klasszikus médiaeszközöket (televízió, rádió, közterületi és sajtómegjelenések) foglal magában, ugyanakkor az MTÜ minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet szán a digitális kommunikációnak: külön kampányweboldalt indít és üzemeltet fedezdfel.itthon.hu címmel, valamint közösségimédia-aktivitásokat is tervez. Az ügynökség a legnagyobb nyári fesztiválokra is készül, a soproni Telekom VOLT Fesztiválon, a zamárdi Balaton Soundon vagy a budapesti Sziget Fesztiválon mobiltelefonon is könnyen elérhető bemutatókkal, 360 fokos interaktív túrákkal és egyéb digitális, például VR (virtuális valóság) megoldásokkal hívják fel az adott fesztiválra látogatók figyelmét a környéken lévő attrakciókra. A média és social media felületeken pedig véleményvezérek bevonásával tervez hirdetni az MTÜ.

A kampány három érték – a Fertő tavi cölöpházak, a Balaton-felvidéki Hegyestű és az egerszalóki sódomb – megjelenítésével indult, amelyeket további inspirációt adó attrakciók követnek majd. A nyári kampány fókuszában a Balaton áll majd, de az ügynökség az ország más részéiben található értékek megjelenítését is tervezi a weboldalon.

„A turizmus versenyképességének növekedése nem várható pusztán a külföldi turistáktól, a belföldi utazások során eltöltött vendégéjszakák számát is növelni kell. Ez csak úgy érhető el, ha megfelelő attrakciókkal és élménykínálattal ki lehet csalogatni a vendégeket a megszokott üdüléseikből és ajánlani lehet nekik akár helyi vonzerőket, akár családbarát programokat vagy egyéb turisztikai szolgáltatásokat is. A kampány célja, hogy mind több utazót győzzünk meg arról, hogy nemcsak Ausztriába, Horvátországba vagy az Égei-tenger partjára érdemes elutazni” – fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.