„Január elején nyújtottuk be a kérelmet a Guiness-rekordra, ehhez mindig egy komoly mennyiségű dokumentációt, bizonyítékot kell csatolni, ezért az eljárás hónapokat is igénybe vehet. Sőt, a legelső Guiness-rekordunk három évig készült. 2015 januárjában nyújtottuk be szintén hatalmas mennyiségű dokumentációval és végtelennek tűnő levelezések után 2018 januárjában kaptuk meg az oklevelet. Mostanra azért már lett ebben némi rutinunk, de így is jó pár hónapba beletelik, mire kézzelfogható eredménye lesz belőle, ezt most értük el” – kezdte Alekszi Zoltán, aki azt is elárulta, immár közel ötven vár anyaghű, méretarányos mása áll a nem mindennapi Várparkban.

„Negyvenhét vár szerepel az új rekordon, ez hárommal több, mint az előző rekordnál tavalyelőtt. Ezúttal Fehéregyházát, Jászberényt és Szentkirályt nyújtottuk be, mint új várakat. Ezekkel a vármakettekkel növekedett most a létszám” – mesélte Alekszi Zoltán.

Különleges várak kapták a különleges elismerést

A Várpark megálmodója szerint a Jászberényi vár több szempontból is igazi kuriózumnak számít. „Ez a vár Mátyás Király uralkodásának idejét és a török kort idézi meg, a benne található ferences templomot 1472-ben szentelték fel. Emellett érdekessége még az is, hogy ez az első építmény a Várparkban, amelyet vegyes anyagokból építettem, hiszen a templom és a kolostor kőből vannak, míg a palánk fából készült” – tette hozzá a dinnyési Várpark és Skanzen alkotója, tulajdonosa.

Noha immár ötszörös világrekorder a Várpark, Alekszi Zoltán minden egyes alkalommal ugyanolyan büszkeséget érez, mint az első világrekord esetében. A kezdeti időszak azonban nem volt zökkenőmentes: többször is újra kellett építenie egy-egy várfalat.

„A legelső lépés mindig a legnehezebb. Mielőtt elkezdtem volna ezt a parkot, csak az előkészületek másfél évig tartottak. Akkor nem volt régész kapcsolatom, morzsákból kellett összerakni a kiindulási alapot. Aztán úgy jártam, mint Kőműves Kelemen, kétszer is leomlott a várfal, mert rutintalan falrakóként nem vártam meg, hogy rendesen megszilárduljon a kötés. Most azért már sokkal olajozottabban megy a dolog és természetesen tanultam az elején elkövetett hibákból is” – magyarázta Alekszi Zoltán, akit a családja is maximálisan támogat a történelmi épületek megépítésében.

Várak helyett most templomokat épít

„A kisfiam fizikailag is sokat és szívesen segít már nyolc és fél évesen, a feleségem pedig leginkább a véleményével és meglátásaival járul hozzá a Várpark fejlődéséhez. Számomra nagyon fontos a család támogatása, ők pedig abszolút pozitívan állnak hozzá” – tette hozzá.

Alekszi Zoltán immár biztos abban, hogy jövőre nem ad be kérelmet Guiness-rekord iránt, most ugyanis egy másik nagy fába vágja a fejszét.

„Ezúttal nem várakat, hanem templomokat kezdtem építeni. A koronázó Bazilikát csinálom most meg makett formájában, ami Szent Istvánhoz köthető, Dinnyésen pedig volt egy elfeledett templom az Árpád korból, amit szintén szeretnék megépíteni, illetve egy fa körtemplomot hisz ebből a korból az összes fa templomunk eltűnt, és úgy tudom, senki nem tett kísérletet ezek helyreállítására. A koronázó Bazilika egy monumentális terv, hisz anyaghűen eddig senki nem készítette még el” – fejtette ki Alekszi Zoltán.

A Toyota Mirai, a világ első sorozatgyártású hidrogén üzemanyagcellás elektromos autójának első generációja még 2014-ben debütált, a második generáció pedig idén mutatkozott be, és azóta újabb és újabb hatótávolsági rekordokat dönt. A hivatalos rekordkísérletet a Guiness World Records szervezete szoros figyelemmel követte, betartva szigorú szabályaikat és dokumentációs eljárásaikat. A 2021. augusztus 23-án és 24-én zajló, hatékonyságra koncentráló útján a Mirai fogyasztást produkált, miközben csupán tiszta vizet bocsátott ki, mint melléktermék. Michael Empiric, a GUINESS WORLD RECORDS munkatársa az út kezdetén és végén is plombával hitelesítette a Mirai hidrogéntartályát. A hatékony vezetés terén profi Wayne Gerdes és Bob Winger másodpilóta részvételével zajló rekordkísérlet 2021. augusztus 23-án, hétfőn kezdődött a Toyota kaliforniai Gardenában található üzemanyagcellás fejlesztőközpontjától, a Toyota Technical Center (TTC) épületétől. A páros dél felé indult San Ysidróba, majd onnan északra, Santa Barbara irányába vezetett az útjuk, a Malibu Beachen és a Pacific Coast Highwayen keresztül. Aznap este 761 kilométer megtétele és mindössze két vezetőcsere után visszatértek a TTC-hez.  Másnap, 2021 augusztus 24-én a környéken köröztek, így további 599 kilométert megtéve – beleértve a reggeli és délutáni csúcsforgalmakat a Los Angelest és Orange Countyt összekötő autópályán –, egészen addig, amíg ki nem ürült a Mirai hidrogéntartálya, és vissza nem vitorláztak a TTC-hez. Összesen 1360 kilométert tettek meg, aminek Empiric is tanúja volt.

„Mint a GUINNESS WORLD RECORDS bírája, az elmúlt 10 évben számos hihetetlen rekordkísérletnek voltam tanúja, beleértve sok távolsági csúcsot is.” – avat be Empiric. „A Toyota Mirai által egyetlen feltöltéssel megtett út kiváló példája annak, hogy mekkora lehetőség rejlik az üzemanyagcellás elektromos technológiában. Ez a technológia és a Toyota tervezőinek zsenialitása egy történelmi pillanatot eredményezett.”

Az út végére a Mirai 5,65 kilogramm hidrogént használt fel, és 12 hidrogénkút mellett haladt el utántöltés nélkül. A Mirai nagyrészt csúcsforgalomban, 18 és 28 Celsius fok közötti hőmérsékleten teljesített a küldetését.  Az autó egyetlen gramm széndioxidot sem bocsátott ki, holott ugyanezen a távon egy átlagos belső égésű erőforrással ellátott jármű körülbelül 300 kilogramm széndioxidot juttatna a levegőbe. A mérföldkőnek számító eredményt olyan pilóták érték el, akik szakértői a hatékony vezetésnek, és képesek voltak az adott időjárási és közlekedési körülményekhez igazítani a Mirai teljesítményét. Emellett néhány alapvető vezetési tippet is alkalmaztak az üzemanyag-hatékonyság elérése érdekében, amelyeket bárki gyakorolhat. Ilyen például a kötelező karbantartások elvégzése vagy épp a gumiabroncsok nyomásának beállítása. Egy rosszul hangolt erőforrás több üzemanyagot használ fel, amely természetesen hatással van az üzemanyag-hatékonyságra, míg a lapos gumiabroncsok rontják az üzemanyag-hatékonyságot. Érdemes emellett kerülni a hirtelen gyorsításokat és lassításokat, valamint a túlzottan nagy sebességet. Sokat spórolhatunk emellett a mechanikus és elektronikus berendezések működésének mint például a légkondicionáló intenzitásának csökkentésével. Érdekesség, hogy a vadonatúj Mirai rendelkezik vezetési-üzemmódválasztóval, amelynek ECO beállítása a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt, és ennek megfelelően optimalizálja a légkondicionálót. Emellett, ahogyan a Toyota hibridekben, a rendszer képes megtanulni a sűrűn használt útvonalakat, ezzel optimalizálva a töltést és fogyasztást, illetve maximalizálva az üzemanyag-hatékonyságot és hatótávolságot.

A Toyota Mirairól

A 2021-es Toyota Mirai a Toyota prémium, hátsókerék-hajtású sport-luxus FCEV zászlóshajója, amely lenyűgöző megjelenéssel és csúcstechnológiával rendelkezik, valamint még elragadóbb vezetési élménnyel és lényegesen nagyobb EPA által megerősített hatótávval szolgál. A hátsókerékhajtású felépítésnek köszönhetően nagyobb hidrogéntartályokat kapott, amelyek 647 kilométeres EPA hatótávot biztosítanak (a Mirai XLE modellváltozat esetében). Ez az első generációs Miraihoz képest 30 százalékos növekedést jelent. A modell neve – ami a japán nyelvben annyit tesz, hogy „jövő” – teljes mértékben helyénvaló, hiszen a 2021-es Mirai a gyártó legújabb hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) hajtásláncát kapta meg. Az új Mirai a Toyota azon elektrifikációs stratégiájának része, amelyben a jövőbeli hibrid és akkumulátoros elektromos autói (BEV-k) is szerepelnek.