Az analóg, 450 MHz-es rádiótelefon szolgáltatást 1990. október 15-én indította el a Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft., amely a Magyar Telekom jogelődje, a Matáv és az amerikai US West International vegyesvállalata volt. Ez volt egyben az első kereskedelmi mobilszolgáltatás Közép-Európában is. Ezt követte 1994-ben a Westel 900 (később T-Mobile Magyarország, majd Magyar Telekom) által a 900 MHz-es sávban elindított második generációs (2G), GSM alapú szolgáltatás. A GSM rendszer az analóg szolgáltatással szemben jobb minőségű beszédhangot, nagyobb hálózati kapacitást, hangpostát és roaming lehetőséget, majd később a szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetőségét és az első adatszolgáltatást nyújtotta az ügyfeleknek. A jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő 3G mobilszolgáltatást szintén a T-Mobile indította el elsőként Magyarországon 2005-ben.

A mobilinternetezés valódi élményét végül a következő, negyedik generációs (4G/LTE) szolgáltatás hozta el, amelyet a Telekom 2012 elejétől kínál az ügyfeleknek. Ez a technológia ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek kiszolgálásában, hiszen az NMHH adatai szerint 2019. negyedik negyedévben már a teljes belföldi mobilinternetforgalom 96,3%-a és a belföldön indított hívásforgalom 25,2%-a zajlott a 4G hálózatokon keresztül. A Telekom csaknem az ország egészén, 3120 településen biztosítja nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű 4G szolgáltatását, hálózatán a lakosságra vetített kültéri 4G lefedettség meghaladja a 99%-ot, a beltéri 4G lefedettség pedig közel 90%-os.

A Telekom számára mindig fontos volt, hogy ügyfelei számára mielőbb elérhetővé tegye a legújabb technológiákat. Ezért az 5G frekvenciaaukción való sikeres szereplést követően nem sokkal, idén áprilisban elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását is, amely mostanra Budapest és Budaörs mellett már 16 Balaton parti településen, valamint 5 megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Szombathely) teszi elérhetővé a gigabites sebességű mobilnetet*. Igénybevételéhez az 5G hálózati lefedettség mellett 5G-képes készülékre és megfelelő mobiladatcsomagra van szükség. A Telekom szeptember 4-től két korlátlan adatcsomagjában alapértelmezetten elérhetővé teszi az 5G szolgáltatást. A Telekom tervei szerint év végéig tovább növeli 5G lefedettségét. Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd úgy az ipari felhasználásban, mint az emberek mindennapi életében.

A Telekom mobilhálózatán a mai napig növekszik a hangforgalom, az éves beszédforgalom idén várhatóan eléri a 10 milliárd percet, míg 2015-ben kb. 9 milliárd perc volt. Ennél jóval meredekebben növekszik az éves adatforgalom, ami az öt évvel ezelőttihez képest több mint a nyolcszorosára nőtt, a tavalyi második negyedéves adatokhoz képest 60%-kal ugrott meg idén második negyedévben. A Telekom ügyfelei havonta átlagosan 5,5 GB adatot forgalmaztak eddig 2020-ban.

A mobiltelefónia töretlen sikerét mutatja, hogy ma Magyarországon összesen 11,3 millió aktivált SIM-kártya van. A Magyar Telekom a kezdetektől fogva megőrizte piacvezető szerepét, piaci részaránya 2019 végén 44,8% volt. A Telekom hálózatában a SIM kártyák száma közel 5,4 millió (közel 65%-uk szerződéses), a szélessávú mobilelőfizetések száma pedig 3,18 millió.

* Részleges településlefedettség. Az 5G szolgáltatás kínált maximális letöltési sebessége 1 Gbps, ennek elérése függ a megfelelő képességű, az adott technológiát támogató készülék meglététől; attól, hogy az adott ponton támogatja-e a hálózat azt a sebességet, valamint a rádiós- és forgalmi körülményektől.

A Telekom mobilszolgáltatások fontosabb mérföldkövei az utóbbi 25 évben:

1990. október 15.: elindult a Westel Rádiótelefon Kft. analóg mobilszolgáltatása, amely az első kereskedelmi mobilszolgáltatás volt Magyarországon és Közép-Európában is

1994: a Matáv és a US West vegyes vállalata, a Westel 900 (2004-től T-Mobile, 2006-tól Magyar Telekom), valamint a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM (ma Telenor Magyarország), elindította a GSM rendszerű, digitális szolgáltatását (2G) a 900 MHz-es sávban

1995: elküldték az első magyarországi SMS-t a Westel 900 hálózatán. Az elmúlt 25 évben közel 12 milliárd SMS-t küldtek el a Telekom ügyfelei.

1999: piacra lépett a harmadik mobilszolgáltató, a Vodafone Magyarország

2000: a Westel 900 átlépte az 1 milliós ügyfélszámot

2001: A Westel elindította a mobilinternet elterjedését és a multimédia alkalmazások megjelenését is lehetővé tevő GPRS, azaz csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást, amely akár 30 Kbit/s sebességet kínált

2002: a mobiltelefon-előfizetők száma először haladta meg a vezetékes telefonvonalak számát a Telekom Csoportnál; a Telekom a világon első szolgáltatóként vezette be a szöveget, képet, hangot és videót egyaránt továbbító multimédiás üzenetküldést (MMS-t)

2003: Megszűnt a 450 MHz-es (0660-as) analóg mobilszolgáltatás, a meglevő ügyfelek előfizetését GSM-re cserélték

2004: A Westel felvette a T-Mobile nevet, a társaság hivatalos neve 2004. május elejétől T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. lett.

2005: A T-Mobile elindította a jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő UMTS rendszerű, harmadik generációs (3G) mobilhálózatot – elsőként Magyarországon

2006: A Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesült, 2006. március 1-jétől a T-Mobile Magyarország Rt. jogutódja a Magyar Telekom Nyrt. A T-Mobile a 3G mobilhálózaton elindította a mobilszélessávnak is nevezett, nagysebességű (akár 3 Mb/s letöltési sebesség) csomagkapcsolt letöltést (HSDPA), aminek hatására elkezdődött a mobilinternet-előfizetők számának gyors növekedése.

2008: Az országban elsőként a Magyar Telekom „triple-play” szolgáltatóként vezetékes és mobilhálózaton egyaránt kínált televíziót, internetet és telefont, és elsőként forgalmazott okostelefonokat.

2009: Magyarországon elsőként a Telekom tesztelte az új generációs 4G/LTE technológiát.

2012: A Telekom kereskedelmi 4G szolgáltatásának bevezetése, szintén elsőként a hazai piacon.

2014: A Telekom LTE-Advanced (4G+) teszthálózatával megjelent hazánkban a mobiltechnológia következő lépcsőfoka is; a Telekom országos lakossági 4G lefedettsége meghaladta a 78%-ot.

2015: a Telekom lakossági 4G lefedettsége az év végére elérte a 97%-ot; a Telekom 4G mobilinternet-hálózata érte el a legjobb teszteredményeket független nemzetközi és hazai mérések, tesztek során. 2015 júliusától már tartósan és egyre nagyobb mértékben haladja meg a 4G-s adatforgalom a 3G-s adatforgalmat a Telekom hálózatán.

2016: A Telekom megkezdte a kistelepülések 4G technológiával való lefedését, egy éven belül több mint 2600 db hatezer főnél kisebb lélekszámú településre is eljut a szupergyors mobilinternet. Mindeközben a vállalat 300 Mbps gyorsaságú 4G+ szolgáltatása már több mint 40 településen elérhetővé vált. A Telekom 4G hálózaton végzett teszthívást (VoLTE – Voice-over-LTE technológia). A Telekomnál 2016 végére a mobil adatforgalom 70%-a már 4G hálózaton zajlik.

2017: Elsőként a magyarországi mobilszolgáltatók közül a Telekomnál indult el 4G hálózaton a hangszolgáltatás (VoLTE – Voice-over-LTE technológia). A Magyar Telekom 5G teszthálózat kiépítését kezdte meg a Zalaegerszegen létesülő járműipari tesztpályán. Az Ericsson és a Magyar Telekom bemutatta az első 5G kapcsolatot Magyarországon.

2018: A Telekom a hazai piacon elsőként tette lehetővé az eszközbe épített SIM-kártya (eSIM) használatát hálózatán. Magyarországon elsőként a Telekom kínálatában jelent meg a MultiSIM (egy előfizetés több eszközhöz). Elsőként mutatott be Magyarországon valós körülmények között működő 5G hálózatot a Magyar Telekom budapesti, Krisztina körúti székházában. 2018-ban a Magyar Telekom volt a legnagyobb forgalmú mobiltelefon- és tablet értékesítő a magyar online kiskereskedelmi piacon a GKI Digital piacelemzése alapján.

2019: A Magyar Telekom elindította Magyarország első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszegen. A P3 nemzetközi tanácsadó cég független mérései alapján a Magyar Telekom mobilhálózata ismét, immár negyedszerre érte el a legjobb összesített eredményt a hang- és az adatszolgáltatások terén a hazai mobilszolgáltatók közül. 2019-ben ismét a Magyar Telekom volt a legnagyobb forgalmú mobiltelefon- és tablet értékesítő a magyar online kiskereskedelmi piacon a GKI Digital piacelemzése szerint.

2020: A Magyar Telekom sikeresen szerepelt az 5G frekvenciaárverésen, nem sokkal ezt követően elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását.

Dr. Drozdy Győző a Puskás Tivadar-díjat a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2019. május 22-i éves közgyűlésén vehette át.

A HTE a díjat a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére alapította 1960-ban.

Az egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar-díjjal dr. Drozdy Győző eddigi szakmai életútját, a mobil rádiótelefon-rendszerek hazai meghonosításában és felfuttatásában végzett elkötelezett munkáját és magas színvonalú szakmai ismeretterjesztő és tudományos munkáját ismeri el.

A villamosmérnöki és híradástechnikai szakmérnök végzettségű dr. Drozdy Győző tevékenyen hozzájárult a hazánkban ma is működő digitális mobiltelefónia kialakulásában, hiszen több mint negyed évszázada, 1993 szeptembere óta folyamatosan a Telenor Magyarország (korábbi nevén Pannon GSM) felső vezetésének tagja, 2018 augusztusa óta pedig a mobiltársaság vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fűződik a Magyarország első kereskedelmi GSM-szolgáltatásának elindítása, majd az országos mobilhálózat kiépítése, de közreműködött a 3G mobilszabványok kialakításában, és évtizedek óta képviseli a Telenort a GSM Szövetség és az Európai Távközlési Szabványosítási Intézeteivel való együttműködésben.

Drozdy Győző 1978-ban szerzett szakmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnika szakán, 1981-ben pedig summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1986-tól hét évig Finnországban dolgozott félvezető-technológiai és távközlési projektek tudományos főmunkatársaként. Napjainkig közel hatvan tudományos és szakmai publikációt írt.

Dr. Drózdy Győző munkáját a szakma 1998-ban Aschner Lipót–díjjal, 1999-ben pedig Gábor Dénes–díjjal ismerte el.

1993 augusztusában eredményt hirdettek: mindenki meglepetésére az esélytelennek látszó Pannon GSM skandináv gyökerű konzorcium nyerte az első GSM-koncessziót Magyarországon. Szeptemberben még csak egy ember dolgozott a Pannon GSM-nek. Novemberben bejegyezték a koncessziós társaságot, amelynek 5 külföldi távközlési vállalat és 3 magyar cég volt a tulajdonosa.

1994

Kigördül a szerelőcsarnokból az első Boeing 777-es utasszállító repülőgép. Megalakul a Rammstein német zenekar. Michael Schumacher megnyeri élete első Formula–1-es világbajnoki címét. Három nappal megelőzve versenytársát, 22 bázisállomással indította el Magyarországon az első kereskedelmi GSM-szolgáltatást a Telenor – akkor még Pannon GSM néven. A mobiltelefon ebben az időszakban még státuszszimbólum volt és csak beszélgetésre használták. Míg az első magyar GSM-hálózat indulásakor csak beszédhívás volt, még az SMS is csak később indult, ma már a forgalom legnagyobb hányada mobilinternetezésből származik.

A hangtól az adatig

25 év alatt folyamatosan és rohamos tempóban fejlődött a mobilkommunikáció. 1997-ben az országban először a Telenor vezetett be tesztüzemben feltöltőkártyás konstrukciót. A prepaid előfizetések fénykorukat 2003-ban élték, amikor 78,8 százalék volt az arányuk az aktív előfizetések között. Azóta – köszönhetően a mobilinternet és az okostelefonok térhódításának – folyamatosan csökken a feltöltőkártyás előfizetések aránya: 2017-ben ez mindössze 43 százalékot tett ki.

Az sms 1996-ban vált igazán népszerűvé; ekkor nagyjából havi százezer üzenetet váltottak az ügyfelek. Az elmúlt 25 évben összesen több mint 9 milliárd SMS ment át a Telenor hálózatán. Az elindított hívásperceket illetően már 1996-ban átlagosan tízmilliós nagyságrendű percet beszéltek a magyarok, a havi forgalom pedig 2002 körül érte el a százmilliós nagyságrendet. 2008 óta átlagosan havonta 400 millió percet beszélnek az ügyfelek, de a korlátlan csomagoknak köszönhetően ez ma már közelít az 500 millióhoz.

A telefonálás 2019-ben már csupán egy a sok funkcióból, amire a mobilokat használják. Míg a 90-es években a hangátvitel, ma már az adatforgalom a domináns. 2011-ben jelent meg az első olyan csomag a Telenornál, amely mobilinternetes adatforgalmi keretet is tartalmazott. 2012-ben átlagosan havi 1 millió gigabájt feletti az adatforgalom, 2017 óta pedig tipikusan 5-7 millió gigabájt havi adatforgalom megy át a Telenor hálózatán. A mobilinternetes adatforgalom évek óta folyamatosan növekszik a Hipernet hálózatán; 2018-ban közel kétszer magasabb volt az adatforgalom 2017-hez képest; júniusban már átlépte a havi 10 millió gigabájtot (azaz 10 petabájtot).

Az 5G kapujában

A Magyarországon működő 4G hálózatok sebessége világszinten is kiemelkedő, Európában pedig a harmadik legjobb, és a lefedettséget tekintve is a top 3-ban van az ország. A jelentős beruházások eredményeképp ma már a magyarországi lakosság 99 százaléka hozzáférhet a Telenor 4G szolgáltatásaihoz.

„25 évvel ezelőtt a magyar távközlési piacon a verseny a Pannon GSM piacra lépésével indult el. Ezzel egy időben jelentek meg olyan fogalmak, mint az ügyfélkiszolgálás, ügyfélközpontúság. Habár az évek alatt érkeztek olyan új trendek, amelyek alapjaiban változtatták meg a piacot, a lakossági és üzleti ügyfélkörünk magas szintű kiszolgálására építő szemléletünk azóta sem változott. Eredményeinket e téren nemrég egy független szervezet több díjjal is elismerteˮ – mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Telenor elmúlt években végzett fejlesztéseinek köszönhetően az elérhető legmodernebb technológiákat (4G, 4G+) használó mobilinternet-hálózatának szolgáltatásaihoz jelenleg a magyar lakosság 99,5 százaléka férhet hozzá. Az akár 300 Mbps-os letöltési sebességet biztosítani képes 4G+ technológia már több mint ezer bázisállomáson érhető el a szolgáltatónál, amellyel akár a 4G-nél kétszer gyorsabb letöltési sebesség is elérhető a technológiát támogató készülékekkel.

„Az 5G-re való átállás kapujában a mobiltechnológia olyan mértékű változás előtt áll, mint amit korábban a 3G-ről 4G-re való átállás jelentett. A minőségi paraméterek javulásával olyan új szolgáltatások, alkalmazások jelenhetnek meg, amelyeket jelenleg még nem ismer a piac. A szolgáltatók szerepe pedig egyre fontosabb lesz abban, hogy képessé tegyék a piaci szereplőket az új technológiára épülő termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Mobilszolgáltatóként ma már azt is fontos feladatnak tekintjük, hogy segítsük és képessé tegyük a piaci szereplőket a mobilhálózatokban rejlő lehetőségek kiaknázására – legyen szó az üzleti ügyfelekről vagy az oktatást támogató fejlesztésekrőlˮ – mondta el Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese.

TUDTAD?

– 1994-ben, a cég nevébe az induláskor azért került bele a GSM, mert akkoriban a GSM nagyon modern technológiának számított, sokkal jobb hangminőséget biztosított az analóg mobiltelefonoknál, és a GSM-készülékek is sokkal kompaktabb méretűek voltak analóg társaiknál, különösen az antennájuk méretét tekintve.

– 2002-ben lehetett először fotót küldeni egyik mobilról a másikra.

– 2018-ban, a futball-világbajnokság időszaka alatt a Telenor online tévészolgáltatásán, a Telenor MyTV-n összesen több mint 130 évnyi időt töltöttek a meccsek nézésével a felhasználók.

– 2019-ben akkreditációt nyert és meghirdette első képzését a Telenor HiperSuli programja, ezzel a hivatalos akkreditált tanárképzés már minden pedagógus számára elérhető. Míg a kezdetekkor a Telenor csupán szolgáltatást indított, ma már a mobiltechnológia társadalmi szerepére is fontos hangsúlyt helyez.

– A kezdetektől napjainkig összesen több mint 76 milliárd híváspercet indítottak az ügyfelek a Telenor hálózatából.

– A Telenor hálózatán a mai napig több mint 316 millió gigabájt adatforgalom történt. Ha ennyi adatot zsebben hordozható méretű, 4TB-os merevlemezeken szeretnénk eltárolni, ehhez körülbelül 77 ezer darabra lenne szükség.

Mérföldkövek: 2G-től az 5G-ig – gyorstalpaló

Ugyan már a kilencvenes évek közepén is lehetett néhány készülékkel mobilinternetezni, ekkor még 1 megabájt adat letöltése majdnem negyedóráig tartott, ráadásul még percdíjat is kellett érte fizetni. A Telenor 2001-ben fektette le a napjainkban is használt mobilinternet alapját jelentő csomagkapcsolt adatátvétel alapjait: a még 2G-snek számító GPRS technológia bevezetésével a mobilos internetezésért számított percdíj megszűnt. Ugyanebben az időszakban megjelentek a kamerás és színes kijelzős mobilok, így lehetővé vált akár az is, hogy fotót küldjünk a telefonunkról.

A 2005-ben elérhetővé vált kereskedelmi 3G szolgáltatás alkalmazásával jelentősen felgyorsult az adatátvitel; egy megabájt adat letöltése negyedóra helyett már csak 20 másodpercet vett igénybe. 2005 végére a 3G Budapest nagy részén elérhetővé vált. Mindössze kilenc év alatt ezerszeresére nőtt a mobilinternet sebessége: 1999-ben még csak 14,4 kilobit/s-mal lehetett letölteni, 2008-ban viszont már 14,4 megabit/s-os sebességet kínált a Telenor.

2012-től napjainkig tart a 4G szolgáltatás fejlesztése és bővítése. Bevezetésével lehetővé vált, hogy olcsó havidíjért bárki olyan Hipernetre fizessen elő, amelyet egész hónapban intenzíven használhat. 2012-ben a Telenor ügyfelei számára Budapest teljes metróhálózatán elérhetővé vált a Hipernet. Egy évvel később a Telenor duplájára növelte a 4G szolgáltatás által kínált sebességet, 2015-ben pedig minden ügyfele számára elérhető tette a 4G szolgáltatást maximális, 150 Mbps-os letöltési sebességgel – megfelelő készülék és SIM-kártya használata esetén.

Míg korábban egy új korszakot nyitó technológia kiépítése, a szolgáltatás bevezetése volt a mobilszolgáltató legfontosabb feladata, ma már a Telenor a mobilkommunikáció lehetőségeit kihasználva termékeket és szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek és egyúttal hangsúlyt helyez a mobiltechnológia társadalmi szerepére is.