Az Orientale lumen sorozat nyolcadik évadának húsvéti hangversenye május 2-án, csütörtökön 19.00 órakor a Győr-Újvárosi Kossuth utcai római katolikus templomban, május 3-án, pénteken 18.00 órakor Nyíregyházán, a Kodály Teremben, május 4-én, szombaton, 19.30-kor pedig a budapesti a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban csendül majd fel, ahol a Szent Efrém Férfikar a hazánkban most először fellépő orosz Doros Kvintettel ad közös koncertet. Az est folyamán a keleti egyház legszebb nagyheti és húsvéti dallamai hangzanak majd el a Szentföldtől és Szíriától Moszkváig, Grúziától Kárpátaljáig. Tradicionális ősi liturgikus énekek mellett jelentős bolgár, orosz, olasz, magyar, ruszin és ukrán mesterek – Balakirev, Boksay, Degtarjev, Diletsky, Hristov, Ippolitov-Ivanov, Rachmaninov, Schiavo és Sáry – műveit hallhatja majd a közönség.

A Doros Kvintett neve görögül „ajándékot” jelent, mert azt vallják, az ének Isten ajándéka, amit ők szeretnének továbbadni a közönség számára. Moszkva leghíresebb férfi énekegyüttese egyidős a Szent Efrém Férfikarral: mindketten 2002-ben alakultak. A férfikar vezetője az alakulás óta Konstantin Senchenko, aki a nyizsnyij novgorodi konzervatóriumban szerzett diplomát. Különleges hangjukat és zenei talentumukat Moszkva talán legismertebb ortodox templomában, a Vörös téri Vaszlij Blazsennij-székesegyházban szinte minden nap megcsodálhatják az oda látogatók.

A Szent Efrém Férfikart a Liszt- és Magyarország érdemes művésze díjas Bubnó Tamás alapította. Az együttes névadójáról, Szír Szent Efrémről (306-373) – akit már kortársai a „Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A Magyar Örökség és Budapest Márka díjas Szent Efrém Férfikar célja és küldetése három pilléren nyugszik: egyrészt a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, másrészt a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti) ápolása, harmadrészt pedig a vokális kortárszene népszerűsítése. Énekeltek többek között a King’s Singersszel, Sebestyén Mártával, a Muzsikással, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral egyaránt.

Az Orientale lumen sorozat nyolcadik évadának húsvéti hangversenye május 2-án, csütörtökön 19.00 órakor a Győr-Újvárosi Kossuth utcai római katolikus templomban, május 3-án, pénteken 18.00 órakor Nyíregyházán, a Kodály Teremben, május 4-én, szombaton, 19.30-kor pedig a budapesti a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban csendül majd fel, ahol a Szent Efrém Férfikar a hazánkban most először fellépő orosz Doros Kvintettel ad közös koncertet. Az est folyamán a keleti egyház legszebb nagyheti és húsvéti dallamai hangzanak majd el a Szentföldtől és Szíriától Moszkváig, Grúziától Kárpátaljáig. Tradicionális ősi liturgikus énekek mellett jelentős bolgár, orosz, olasz, magyar, ruszin és ukrán mesterek – Balakirev, Boksay, Degtarjev, Diletsky, Hristov, Ippolitov-Ivanov, Rachmaninov, Schiavo és Sáry – műveit hallhatja majd a közönség.

A Doros Kvintett neve görögül „ajándékot” jelent, mert azt vallják, az ének Isten ajándéka, amit ők szeretnének továbbadni a közönség számára. Moszkva leghíresebb férfi-énekegyüttese egyidős a Szent Efrém Férfikarral: mindketten 2002-ben alakultak. A férfikar vezetője az alakulás óta Konstantin Senchenko, aki a nyizsnij novgorodi konzervatóriumban szerzett diplomát. Különleges hangjukat és zenei talentumukat Moszkva talán legismertebb ortodox templomában, a Vörös téri Boldog Vazul-székesegyházban szinte mindennap megcsodálhatják az oda látogatók.

A Szent Efrém Férfikart a Liszt- és Magyarország érdemes művésze díjas Bubnó Tamás alapította. Az együttes névadójáról, Szír Szent Efrémről (306–373) – akit már kortársai a „Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A Magyar Örökség és Budapest Márka díjas Szent Efrém Férfikar célja és küldetése három pilléren nyugszik: egyrészt a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, másrészt a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti) ápolása, harmadrészt pedig a vokális kortárszene népszerűsítése. Énekeltek többek között a King’s Singersszel, Sebestyén Mártával, a Muzsikással, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral egyaránt.

A Szent Efrém Férfikar és a Doros Kvintett ortodox húsvéti hangversenyére jegyek a Jegy.hu hálózatában, illetve az együttes oldalán már kaphatók.

Magyarország legkedveltebb vokális együttese a Szent Efrém Férfikar 2019-ben is folytatja óriási népszerűségnek örvendő Orientale lumen – Kelet világossága sorozatát. A sorozat helyszíne Pest legősibb temploma, a csodálatosan felújított Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom. A sorozat első koncertjén, 2019. január 12-én, szombaton 19.30-kor a Szent Efrém Férfikar Pál István Szalonnával és bandájával áll a színpadra. A két együttes utoljára 2017 decemberében adott közös koncertet Grúzia fővárosában, Tbilisziben.

A karácsony megünneplésének szerves részét képezi a kántálás – házról házra járva együtt énekelve megemlékezni a Megváltó eljöveteléről. A két együttes közösen adja elő Bubnó Tamás kántálóénekekből összeállított kompozícióját az Abaúji Karácsony egy átdolgozott változatát, amit kifejezetten erre az alkalomra készítettek az előadók. A koncerten elhangzik még Szokolay Sándor férfikarra komponált miséjéből a Gloria tétel, illetve népszerű karácsonyi dallamok feldolgozásait is hallhatja a közönség: így Michael Praetorius Es ist ein Ros entsprungen című motettáját, egy középkori angol carolt, illetve egy bolgár kántálóéneket. A karácsonyi énekeket Dmitry Bortniansky két nagyobb lélegzetű motettája keretezi. A hagyományokhoz híven, ezen a koncerten is lesz lehetősége a közönségnek, hogy közösen énekeljen a Szent Efrém Férfikarral.

A nyolcadik Orientale lumen sorozat összeállításakor a jelszó a párbeszéd keresése volt. A 2019. január 12-i nyitókoncertet követően május 4-én a moszkvai Doros énekegyüttessel kezd majd zenei „diskurzusba” az ortodox húsvét ünnepén a férfikar, június 15-én pedig egy kortárs görög zeneszerző és karmester, Konstantia Gourzi: Paharión – a Vörös Angyal a Las Huelgas kertjében című művének budapesti bemutatóját hallhatja majd a közönség.

A Szent Efrém Férfikar 2011 óta rendezi meg évente az Orientale lumen sorozatot. Az elmúlt hét évadban olyan kiváló előadókkal adtak közös koncertet, mint Sebestyén Márta, Abeer Nehme, Palya Bea, Marie Keyrouz nővér, Evgeny Nesterenko, Dés László, Szokolay Dongó Balázs, az Amadina, a Parafónia, az Orosz Ortodox Szólisták, az Optina Pustyn Férfikar és a Moszkvai Patriarkátus Kórusa.

Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész. A Magyar Örökség díjjal kitüntetett zenekar tagjai jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai, akik hivatásként választották a Kárpát-medence kultúrájának megőrzését és átörökítését.

Giorgi Szigua, a fesztiválatya arról beszélt portálunknak: két év munkával oda jutottak, hogy izgalmassá tették Grúziát a technofesztivál potenciális közönsége számában. Segített, hogy a térségben nincsen riválisuk, de az is, hogy találtak egy teljesen szűz területet, amelyet a saját ötleteik alapján fejleszthetnek. A bővítési elképzeléseknek pedig a jelek szerint alig szab határt valami – talán a csillagos ég.

Miért pont Anakliába, Grúzia és a maroknyi állam által elismert Abházia határára tervezték tavaly az első Georgian Electronic Music Festivalt?

Mert ezt a helyet olyanná alakíthatjuk, amilyenné akarjuk. Ez egy kicsiny település, a grúzok számára is a világ végén, ahol a GEM Festen kívül nem történik semmi.

Mekkorára nőtt az idei fesztivál?

Körülbelül 14 ezer hetijegyet és 30 ezer egyszeri belépőt adtunk el, utóbbiról tudni kell, hogy tényleg addig maradhattál vele a kapun belül, amíg akartál. Ha öt napig csöveztél, hát végig itt voltál. Úgy számolunk, hogy egy átlagos estén egyszerre 22 ezer vendégünk volt. A tavalyi, az első fesztivál hétmillió lariba (mintegy egymilliárd forintba) került, már akkor is kaptunk központi segítséget: a biztosításba besegített a rendőrség, a szemátszállítás ingyen volt. Az idei rendezvény költségvetése közel hatmillió körül alakult, de ennek majdnem harmada már kormányzati támogatás volt.

Az elővétel idején azt közölték, a vendégek kétharmada hazai. Ebből nem épül külföldön imázs.

Aztán változtak az arányok, a külföldiek belehúztak, így valahol fele-fele lett végül az arány. Harmincöt busz hozza a fesztiválozókat Iránból, nyolc Moszkvából, vagy tíz Azerbajdzsánból, de rengetegen jöttek egyénileg.

Hova tovább? – kérdezheti a szemlélő. Hosszabb fesztivál vagy több látogató a cél?

Egyszer kiszámoltuk, hogy a helyszínt adó szigetre közel félmillió embert tudunk bezsúfolni, ha úgy állnak, mint halak a konzervdobozban, kulturáltan 50-60 ezer ember fér ér. De az igazi cél az, hogy a térség ifjúsági turizmusának központjává váljunk. És ehhez az kell, hogy ne csak öt napra adjunk programot. Jövőre már egy egész hónapos lesz a fesztivál, és azt tervezzük, hogy 2020-ban június elejétől augusztus végéig adunk programot.

Ehhez viszont fejleszteniük kell. A helyi szállásadók már a mostani tömeget sem bírják.

Igen, csak pár 3-4 csillagos hotel van a környéken, a magánszállások száma se több harmincnál; a fesztiválozók zömét a saját kempingünkben helyeztük el, de így sem lehet kiadó szobát találni harminc kilométeres körzetben. De a GEM-nek helyet adó szigeten már épül egy ötcsillagos szálloda, két négycsillagost pedig a közelben húznak fel nemsokára. Egyikük már jövőre elkészül a tervek szerint.

Egy vagy három hónap bulizás kicsit sok. Vagy más programot is kínálnak majd az érkezőknek?

Három évig dolgoztam a grúz idegenforgalmi hivatalnál, amelynek éléről távoztam tavalyelőtt, hogy megcsináljuk ezt a fesztivált. Akkor is, most is az volt a célom, hogy fejlesszük az ország turizmusát. A régi kapcsolatok élnek, tehát bőségesen el tudjuk látni programmal az ide érkezőket. Ezzel pedig alaposan felkelthetjük az érdeklődést az ország iránt. És ha azt vesszük, hogy egy-egy résztvevők átlagosan ezer larit (140 ezer forintot) költ egy hét alatt ételre, italra, szállásra, akkor látjuk, hogy ez a környező településeknek is jó üzlet.

Mindezt saját kútfőből hozták össze, vagy volt egy kis nemzetközi háttér is?

A stáb nemzetközi, de szinte csak olyanokból áll, akik Grúziában élnek, éltek. A vajdasági Exit fesztivál fődizájnere tervezte a tavalyi fesztivál arculatát, idén a főszínpad volt az ő terepe.

Van kapcsolatuk a budapesti Szigettel?

Egyelőre nincs, pedig mi is egy szigeten működünk, ha nem is egy folyó közepén, hanem egy tenger szélén. De örülnénk a dolognak.

A résztvevők mellett a jelek szerint a médiára is odafigyeltek. Vagy harminc külföldi újságíró van itt a nyitónapon.

Igen, de be kell vallanom: azután, hogy az elmúlt évtizedekben csak hirdetéssel, természeti katasztrófával és polgárháborúkkal kerültünk be a nemzetközi médiaáramba, eléggé jó érzés, hogy a nagy tévétársaságok stábjai sorban állnak interjúért. Ez azt jelenti, hogy mostanra áttörtünk egy falat.

(Az interjú elsőként testvéroldalunkon, a Médiapiac.com-on jelent meg.)