Az ORFK adatai alapján tavaly 4068 esetben történt vad-gépjármű ütközés – közölte az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK). A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, de a közelmúlt sajtóhírei szerint több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.

Van, amikor ütközni kell

Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora arra hívta fel a figyelmet, hogy az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Így nem lehet egyértelműen szabályként kimondani, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Kiemelte, hogy a sebességhatárok betartása a figyelmeztetőtábláknál igen fontos, de „már 50-60 km/h-nél el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”. A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de van, amikor elkerülhetetlen az ütközés. „80-90 km/h-nál, folyamatos szembeforgalomban nem rántom el a kormányt, hanem satufék, és várom az ütközést” – tette hozzá.

Vadgázolás: már egy róka is leszakíthatja a futóművet

A szakértő kiemelte, hogy az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Példának hozta a rókát, mely mint a macska, igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem feltétlenül ajánlott. Hozzátette, hogy már egy ekkora vadállat képes nagy sebességnél a futóművet szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.

Az OMVK vadgazdálkodási főmunkatársa, Rung Áron is megerősítette a fenti állításokat. A szakember azt hangsúlyozta, hogy általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy az esti órákban a táplálkozó helyekre vonulnak, reggel pedig onnan a nappali pihenőhelyre térnek vissza. Emiatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésével.

Közel 30 ezer vadat gázolunk el évente

„Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2017-ben összesen 13 179 egyed hullott el vad-gépjármű ütközés következtében, a statisztikákban a gímszarvast, a dámot, a vaddisznót, az őzet, a muflont, a mezei nyulat, a foglyot és a fácánt vették figyelembe. Ugyanezekre a fajokra vonatkozik a Soproni Egyetem által működtetett Országos Vadelhullás Monitoring adata, más módszerekkel gyűjtött mutatóik alapján ez a szám 15 731 egyed a 2016–2017-es vadászati évben. Utóbbi monitoringrendszer gyűjt ragadozókra vonatkozó adatokat is, felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420-450 vidrát, 4000-4500 borzot és 10 000 rókát gázoltak el országszerte a közutakon” – közölte Rung Áron.

A legtöbb vadsíp nem működik

Kőrös András arra a kérdésre, hogy a vadsípok megoldást jelenthetnek-e, úgy válaszolt, hogy a hatásfokuk változó. Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik – jelentette ki Koltai Viktor. A Siren7 kifejlesztője ezen a tényen felháborodva döntött úgy, hogy létrehoz egy vadfigyelmeztető rendszert, ami valóban ellátja feladatát, amit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai közúti biztonsági chartája is igazolt.

A feltaláló kifejtette, hogy a Siren7 120 decibel hangteljesítménnyel szól, 300 méteres a hatósugara, és „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb állatot.

Az idén ősszel folyó kampány során október, november és december hónapban öt napon át próbálhatják ki és egyúttal fejleszthetik is tudásukat a mentőgépkocsi-vezetők a Groupama Tanpályán extrém közlekedési helyzetekben. A kampány fókuszában a közlekedésbiztonság javítása áll, melynek lényeges eleme a mentőautók gépkocsivezetőinek felkészültsége, hiszen munkájukban a gyorsaság és a biztonság egyszerre szempont. Legalább ilyen fontos azonban a közlekedésben részt vevő többi autós odafigyelése, segítsége is.

Az Országos Mentőszolgálat tapasztalatai alapján, a civil autósok sok esetben nem tudják, hogy mit kell tenniük, ha egy megkülönböztető jelzésű gépjármű közeledik feléjük. Ehhez kapcsolódóan szervezett a Groupama Biztosító a Café PR ügynökséggel közösen egy sajtónyilvános eseményt, ahol az újságírók és a forgatócsoportok testközelből megtapasztalhatták, milyen érzés egy száguldó mentőautóban ülni és hogyan kell reagálni a váratlan helyzetekre.

Emellett a kampány fontos szempontja volt megismertetni a legfiatalabb korosztállyal a mentősök szerepét a forgalomban, továbbá megmutatni számukra, hogyan kell biztonságosan közlekedni. Ezért a Groupama Biztosító Facebook-oldalán meghirdetett egy rajzpályázatot, melynek keretében megkérdezték a legkisebbeket, hogy ők hogyan látják a mentőgépkocsi-vezetők munkáját. A rajzot beküldő gyerekek személyesen adhatták át rajzaikat a mentősöknek, de gyakorolhatták a biztonságos vezetést is elektromos kisautókban, valamint kipróbálhatták, milyen élmény egy valódi mentőautóban ülni.

A sajtónyilvános rendezvényről készült egy összefoglaló videó is a Greenroom ügynökség jóvoltából, melyet az alábbi linken lehet megtekinteni.