Márkamonitor Eddig két székben ültél: Luxemburgban az RTL-kábelcsatornák programigazgatójaként és tartalombeszerzési igazgatójaként tevékenykedtél, Budapesten tartalommenedzsmenttel foglalkoztál, július óta pedig, ahogy a közleményetek fogalmaz, te vagy a felelős „az RTL+ streamingszolgáltatás minden előfizetési szintjének tartalmi kínálatáért, az üzleti ajánlatokért, az ügyfélélményért és a technológiai fejlesztésekért”. Ez egy harmadik sapka, vagy inkább hangsúlyeltolódás a korábbi feladataid között?

Szabó Balázs A streaming ma már az RTL Magyarország jövőjének központi területe. Ez több, mint egy új feladat: a tartalom, a technológia és az üzleti logika összehangolása, ami meghatározza, hogyan alakul a következő évek médiapiaca. Korábban is hoztam tartalmi döntéseket, de mostantól egyben kell látnom az egész ökoszisztémát: az előfizetési modellektől kezdve a technológiai fejlesztéseken át egészen az ügyfélélményig. Ez a komplexitás teszi igazán izgalmassá a szerepet.

MM Tavaly októberig Grósz Judit irányította az RTL digitális portfóliójának fejlesztését, benne a streaming területét is. Miket tartasz az előző időszak legfontosabb eredményeinek, és mit kellett újragondolni?

SZB Judit erős alapot hagyott hátra, amiért sokat köszönhetünk neki. Az RTL+ indulása, a digitális portfólió kiépítése komoly munka volt, és biztos talajról indulhattunk tovább. 2022 után azonban az RTL rákapcsolt, és hatalmas fejlesztéseket vitt végig: megszereztük a Bajnokok Ligája közvetítési jogait, ami az új tartalmi stratégiánk fontos pillére lett, új előfizetési szinteket vezettünk be, és az árazást is újragondoltuk, ami új marketing- és technológiai megközelítést is igényelt. A belső működésünket szintén ehhez kellett igazítani: a streaming ma már nem kiegészítő termék, hanem önálló üzleti láb.

MM A médiaszolgáltatók nagy versenyben vannak a fogyasztók figyelméért, médiafogyasztásra szánt idejéért. Aki streamingtartalmat fogyaszt, az nem néz ugyanakkor lineáris műsort is. A streaming gyengíti a lineárist, vagy lehet közöttük szinergiákat építeni?

SZB A tartalom dönt. A néző választja meg, hogy mikor és hogyan fogyasztja: lineárisan vagy streamingben. Az Árulók új évadát például nézheti hétköznap este a tévében, vagy előfizetőként streamingen akár előrébb is járhat. Ez nem egymás rovására működik, hanem rugalmasságot ad, és sok esetben erősíti is a tartalom sikerét. Ha egy program jól teljesít streamingben, az visszahat a lineáris nézettségére is, többen beszélnek róla, nagyobb a társadalmi jelenléte, és fordítva is igaz: egy erős tévés premier segíti a streamingfogyasztást.

A lineáris csatornák közösségi élményt teremtenek: hírek, a show-műsorok, amiket együtt nézünk. A streaming pedig szabadságot ad: időben, eszközben és fogyasztási módokban. A kettő együtt nem kioltja, hanem kiegészíti egymást. Ez adja az RTL erejét: ugyanaz a tartalom több platformon, eltérő felhasználói igényekhez igazítva. Így tudjuk növelni a teljes elérést és a hatást, és ez az, ami üzletileg is értéket teremt.

MM Milyen pozícióban van ma az RTL a magyar piacon jelen lévő – hazai és globális – streamingszolgáltatók között, és milyen pozíciót szeretnétek elérni hosszabb távon?

SZB Az RTL ma a legerősebb hazai streamingszolgáltató, és ha a globális szereplőket is nézzük, a top 3-ban vagyunk. Ez részben a BL, részben a saját gyártású tartalmaink sikerének köszönhető. A Bróker Marcsi például nemcsak jó nézettséget hozott, hanem beszédtémává vált az egész országban.

A Nyerő Páros, Az Árulók vagy az X-Faktor mind bizonyítja, hogy ha van erős tartalom, az egyszerre tud működni lineárisan és streamingen is. A nézők egy része együtt szeret szurkolni a kanapén a családdal, mások meg szeretnek előrébb járni egy epizóddal vagy akkor nézni, amikor épp ráérnek. Ez a rugalmasság ma már alapelvárás, és jó látni, hogy a műsoraink így is megtalálják a közönséget.

Hosszabb távon az RTL+-szal nemcsak jelen akarunk lenni a piacon, hanem szeretnénk, ha ez lenne az a platform, ahova a magyar nézők elsőként fordulnak, ha minőségi, helyi történeteket keresnek. Mi ebben hiszünk – olyan tartalmakban, amelyek egyszerre szórakoztatnak és beszédtémát adnak, és amelyekről tudjuk, hogy itt, helyben működnek a legjobban.

MM Tavaly ősszel indult el a Bajnokok Ligája új, megreformált rendszere, a több meccset és még több izgalmat hozó alapszakasszal. Milyennek értékeled az első BL-szezonotokat, és kellett-e komolyabb változtatásokat véghez vinni a 2025–26-os idényre?

SZB Sikeres volt az első szezon, de mindig van hova fejlődni. A nézők nemcsak a mérkőzéseket kapták meg, hanem új élményeket is, például az új szezonban a StatZone-t, ahol élő statisztikákat választhatnak meccs közben. Ez óriási újítás, ami megmutatta, hogyan lehet a sportfogyasztást interaktívabbá tenni. A második szezonra a tervezett fejlesztéseket hoztuk be, nem a hibák kijavítása volt a cél, hanem az élmény további gazdagítása.

MM A nézőnek nemcsak az ideje, de a pénze is véges. Az RTL+ Premium jelenlegi, áremelés utáni előfizetési díja még mindig alacsonyabb a nemzetközi piaci áraknál. Van még ebben jelentős tartalék?

SZB Az árazás nálunk nem pusztán bevételi kérdés, hanem tudatos piaci stratégia. Azért vezettük be a reklámos verziót, hogy a prémium tartalmak szélesebb körben elérhetők legyenek, miközben a hirdetők is megtalálják a számukra releváns közönséget. Ez nemcsak hozzáférést biztosít a nézőknek, hanem üzleti szempontból is stabilitást ad: a fogyasztó dönthet arról, hogy alacsonyabb díjért reklámos csomagot vagy magasabb díjért reklámmentes szolgáltatást választ. Az ASVOD-modell önmagában is jelentős bevételi potenciált hordoz, hiszen a lokális, minőségi tartalmak fogyasztása mellett a hirdetési piacnak is új lehetőségeket kínál. Ez a két lábon állás: előfizetés és hirdetés teszi igazán fenntarthatóvá és rugalmasabbá a stratégiát. A lokális tartalom tehát a fő érték, az árazás és a hirdetési bevételek pedig ehhez illeszkedve teremtenek hosszú távú stabilitást.

MM Hogy fogadták a nézők a prémium előfizetés reklámos verzióját?

SZB Nagyon jól. A reklámos csomag nem visszalépés, hanem új piacnyitás: több előfizető, szélesebb hirdetői kör. A nézők számára ez egy kompromisszum, amit szívesen vállalnak, ha így kedvezőbb áron jutnak hozzá az RTL+ teljes tartalmi kínálatához.

MM A BL nagyon értékes tartalom, de a streaming ennél sokkal több. Elindult a Bróker Marcsi, és egyre több lineáris tartalom már hamarabb elérhető a streamingcsatornán. Milyen fejlesztések, újdonságok vannak a csőben?

SZB Ez az egyik legizgalmasabb része a munkámnak. Az RTL+-on jönnek a nagy saját gyártások: a Bróker Marcsi, az Exek csatája és Az Árulók. Ezek a műsorok beszédtémává válnak, és pontos visszajelzést adnak a nézői preferenciákról. Ebből is tanulva tervezzük a jövőt: hogy milyen fikciós tartalmakat indítsunk, milyen formátumokat adaptáljunk. A hosszú távú stratégia az, hogy az RTL+ a legértékesebb lokális tartalmak otthona legyen.

MM Húsz évvel ezelőtt is értékesített már az RTL reklámidőt – más csatornákét is, ma pedig két nagy sales house fedi le a teljes piacot. A tartalomértékesítés területén nem merült fel valamilyen integráció, közös platform kialakítása?

SZB A tartalomértékesítés jövője az adatokon múlik: minél pontosabban értjük, mit szeret a néző, annál jobb üzleti modelleket építhetünk. Nyitottak vagyunk a közös gondolkodásra más piaci szereplőkkel is. Már most is volt példa arra, hogy RTL-tartalom más platformon jelent meg, és más gyártók műsorai is bekerültek hozzánk. A nemzetközi piacra is értékesítünk. A nonszpotmegoldások, a CTV és a dinamikus kreatív hirdetések új távlatokat nyitnak. Az RTL Magyarország célja változatlan: elérni minden generációt, ott és úgy, ahol és ahogy nézni akarják a tartalmakat – közös élményeket teremtve lineárisan, szabadságot adva streamingben, és prémium hirdetési környezetet kínálva CTV-n.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2025/3-4. számában jelent meg.

A szakember 2018 márciusában csatlakozott az RTL Magyarországhoz digitális- és üzletfejlesztési igazgatóként, 2023 januárja óta a Chief Digital Officer pozíciót töltötte be. Grósz Juditnak meghatározó szerepe volt az RTL Magyarország digitális stratégiájának továbbfejlesztésében és az RTL digitális termékportfóliójának átalakításában. Vezetése alatt alakult át az RTL Most+ visszanézhető tartalmakat kínáló platformból az RTL+ streamingszolgáltatássá, valamint a szakember vezetésével jött létre a médiavállalat adatterülete is.

“Hálásak vagyunk Juditnak az innovatív szemléletéért és elhivatottságáért. Meghatározó szereplője volt a vállalat transzformációjának, amikor a digitális termékfejlesztések központi szerepet kaptak. Az ő vezetésével léptünk be a streamingpiacra, ami hosszú távon is meghatározza az RTL jövőjét. Munkájáért és eredményeiért köszönet illeti, és a legjobbakat kívánjuk neki a jövőbeni terveihez.” – mondta Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója.

Grósz Judit munkájának eredményeként az RTL digitális termékei inkubációs fázisukban jelentős növekedést értek el, és megalapozták a termékek integrációját a vállalat működésébe. Az RTL Magyarország ezúton is köszönetét fejezi ki Grósz Juditnak elhivatott munkájáért.

“Szakmai pályafutásom meghatározó élménye volt részt venni az RTL digitális transzformációjában, és együtt dolgozni egy ilyen elkötelezett csapattal. Büszke vagyok arra, amit közösen elértünk, és örömmel tekintek vissza a közös sikerekre. Bízom benne, hogy mindaz, amit felépítettünk továbbra is meghatározóak lesznek a RTL jövője szempontjából. Sok sikert kívánok az RTL-nek!” – nyilatkozta Grósz Judit a bejelentés kapcsán.

Grósz Judit távozása után a vállalat a jövőben más szervezeti struktúrában látja hatékonynak a digitális termékek integrációját. Grósz Judit igazgatóságához tartozó területek új szervezeti felosztás szerint működnek majd, amely jobban illeszkedik az RTL Magyarország hosszú távú üzleti céljaihoz.

„Az RTL Magyarország sok sikert kíván Grósz Juditnak további munkájához” – olvasható a közleményben.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója másfél évvel ezelőtt kezdett el egy transzformációs folyamatot, amivel az volt a célja, hogy megújítsa az RTL Magyarország hosszú évek óta változatlan, a lineáris televíziós múltban gyökerező vállalatirányítási struktúráját, és olyan, hatékonyabb döntéshozatali folyamatokat tegyen lehetővé, ami nem csak a lineáris, de a digitális piacokon is garantálja az RTL Magyarország versenyképességét a jövőben.

Az átalakítás során Vidus Gabriella létrehozott egy új vezetői testületet, az Executive Committee-t (EC-t), melynek tagjaivá olyan vezetőket nevezett ki, akiket egy-egy terület stratégiai és pénzügyi felelősségével ruházott fel. Ez a korábbinál nagyobb hatáskört jelent a testület tagjai számára. Az EC Vidus Gabriella vezérigazgató vezetésével elsősorban az egyes területek hosszútávú stratégiáival foglalkozik a vállalat sikeres jövőjének megteremtése érdekében. Az EC tagjai az operatív döntéseket megtartják a saját területüknél.

„Beléptünk új, digitális piacokra, amelyek már más üzleti logikával működnek, ez pedig gyorsabb és komplexebb döntéshozatalt igényel részünkről. Vezetőtársaim erre kapnak tőlem szélesebb felhatalmazást. Biztos vagyok benne, hogy velük egy globális verseny lokális bajnoka leszünk nem csak tartalmi és technológiai szinten, de a mindennapi működésünkben is, hiszen a saját területükön mindannyian a legjobb szakemberek. Az RTL-nél az elért eredmények és az oda vezető út számítanak, ezért különösen büszke vagyok rá, hogy ebben a vezetői testületben jelenleg egyenlő arányban vannak a férfi és női vezetők” – nyilatkozta Vidus Gabriella.

A transzformációs folyamat részeként átalakultak az egyes vezetőségi tagokhoz tartozó területek is. Kolosi Péter, mint Chief Content Officer felel az összes szórakoztató, hír- és infotainment ill. saját gyártású műsor fejlesztésért és gyártásáért, valamint az RTL programstratégiájáért. Dudás Gergely Chief Revenue Officerként a teljes hirdetési és disztribúciós bevételekért felel, valamint az RTL+ szolgáltatás előfizetői bevételeiért, így a marketing és kommunikációs területért is. Grósz Judit Chief Digital Officerhez tartozik a technológiai, broadcast és adatterület, valamint az RTL+ és az rtl.hu termékek technológiai támogatása. Horváth Krisztina, Chief Financial Officer a megszokott pénzügyi területeken túl felel a folyamatok optimalizásáért és a befektetés-menedzsmentért. Szabó Balázs magyarországi pozíciót is kapott: Chief Content Management Officerként az összes magyar RTL-es felület – digitális és lineáris egyaránt – optimális és hatékony tartalom-menedzsmentjéért felel. Szabó Balázs emellett megtartja luxembourgi feladatait is, ahol a tartalombeszerzés mellett a kábelcsatornák és az RTL+ programing igazgatója marad. A testület tagja még Gonda Gáspár General Counsel. Az általa vezetett Corporate Office a jogi igazgatóságot, a compliance-t, a projektmenedzsmentet és a vállalati kommunikációt foglalja magában. Az EC legújabb tagja még 2023. január 15. óta Endrei-Kiss Judit. Chief People Officerként az ő vezetése alá tartozik a teljes HR-terület, ill. minden szervezetfejlesztési, munkavállalói támogatással összefüggő feladat.

Több mint négy éve érkeztél az RTL Magyarországhoz, ami még nem történelmi távlat, de már jelentős időszak. Elégedett vagy azzal, amit ennyi idő alatt elértél?

Ebben a közel négy és fél évben rengeteg minden történt az RTL háza táján digitális fejlesztésekben és adatterületen, de ez nem azért van, mert én itt vagyok, pont fordítva: azért vagyok itt, mert a vezetőség határozottan ebbe az irányba fordította az RTL Magyarországot. Amire nem számítottunk, de megtörtént ebben az időszakban, az a pandémia, nagy lockdownhullámokkal, amelyek felgyorsították a digitalizációt, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a mi szakterületünkön minden Covid-év duplán számított. Arra nagyon büszke vagyok, hogy a kollégáimmal valóban képesek voltunk kétszer akkora előrelépést elérni az RTL digitális szolgáltatásai és adatelemző képességei terén.

Az RTL portfóliójában ma már négy értékes digitális platform van: két streamingcsatorna, egy videós hírportál és egy mobilapplikáció, ezek közül három az elmúlt években újult meg vagy jött létre, a felépített adatelemző csapatunk teljesítménye és tudása pedig nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy hatékonyabb kampányokkal szolgáljuk ki az ügyfeleinket, hanem ahhoz is, hogy médiavállalatként még hatékonyabban működjünk a hétköznapokban. Piacvezető szerepünk három pillére most már a tartalom mellett a technológia és az adat. Ez nagyon fontos eredménye az elmúlt éveknek.

Karriered során számos nagy cégnél megfordultál, többnyire marketinges vagy saleses munkakörökben. A sales és a marketing eredményei könnyebben számszerűsíthetőek. A stratégiaalkotást, az üzletfejlesztést kicsit nehezebb értékelni. Honnan kapod a visszajelzést, hogy amit csinálsz, az jó?

A digitális világban ma már minden mérhető. Adatokra alapozzuk, amikor azt mondjuk, hogy a streamingszolgáltatásainknak egyre nagyobb és lojálisabb a közönsége, és a megújult rtl.hu dinamikusan növekvő látogatottsága és idézettsége szintén számokkal igazolható eredmény arról, hogy jó úton járunk. Az, hogy a tartalom mellett a technológia és az adat határozza meg a működésünket, azt is jelenti, hogy a stratégiaalkotást, az üzletfejlesztést is adatalapon végezzük, döntéseinket a mért adatok alapján hozzuk meg.

Az RTL klasszikus televíziós cégként indult és működött évtizedekig. A digitális fejlesztésekben mi jelentett nagyobb feladatot, a külső, piaci viszonyok megértése vagy a cégen belüli szemléletváltás formálása?

Inkább egy olyan céges kultúrának a megvalósítása és fenntartása, ahol a kettőre egyaránt van figyelmünk. A rugalmasság, a kreativitás és az innováció nemcsak azért fontos, hogy gyorsan, lehetőleg a versenytársakat megelőzve tudjunk alkalmazkodni az iparág változásaihoz, hanem azért is, hogy a magyar piacon diktálhassuk is a fejlődés ütemét. Egyszerre kell tudnunk változni és változtatni, jelenleg is zajló vállalati transzformációnk is ezt a célt szolgálja.

(Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg – a szerk.)

Az RTL Klub 25 évvel ezelőtt magyar televízióként indult, az RTL Most és az RTL Most+ viszont – tetszik, nem tetszik – egy olyan hazai piacon játszik, ahol a versenytársak nagy nemzetközi szereplők is. Hogyan lehet versenyképes egy helyi szolgáltató a nagy globális játékosokkal szemben?

Régen azt mondták, a név kötelez. Ma talán úgy mondanánk, a márka kötelez. A nézőink azt várják, hogy streamingben is olyan szolgáltatást nyújtsunk, amilyet a hagyományos médiafogyasztás keretében már megszoktak. A piac ugyanis gyökeresen megváltozott az elmúlt néhány évben. A digitalizáció révén ma már nemzetközi nagy streamingszolgáltatók is jelen vannak minden országban. Így egy olyan piacvezető médiacégnek, mint az RTL Magyarország, már velük is, nemcsak a helyi kereskedelmi televíziókkal kell versenyeznie. Globálisak lettek a versenytársak, miközben – ettől korántsem függetlenül – felértékelődött a helyi tartalom. Nekünk kell a legerősebb helyi szereplőnek, afféle nemzeti bajnoknak lennünk.

A felületes szemlélők szerint a streaming megöli a lineáris tévét, az RTL praxisában viszont sokkal inkább azt látjuk, hogy a szinergiákat keresitek a platformok között. Hogyan működik az elv a gyakorlatban? Új nézőket találtok a streamingszolgáltatásra, vagy a meglévők fogyasztanak tartalmakat itt is, ott is?

Egyelőre igazi win-win szituációt látunk. A streamingplatformjaink fejlesztése révén megjelentek új nézők, miközben változatlan lojalitással követnek minket a „régiek”, akik elkezdték új módon, streamingelve is fogyasztani a tartalmainkat. Egyelőre tehát nincs jele annak, amire sokan számítottak, tudniillik hogy a streaming a nemlineáris média fogyasztása, majd a hagyományos tévé rovására megy. Az RTL Magyarország esetében legalábbis nem gyengítették, inkább kölcsönösen erősítették egymást, amiben természetesen közrejátszik az is, hogy a csatornaalapú tervezés helyett jó ideje tartalomközpontú működésre váltottunk.

A járvány hosszú hónapjai alatt a szokásosnál is több kutatás készült. Ezek nemcsak az említett kedvező trendek létét erősítették meg, hanem azt is, hogy nem csupán egy rövid ideig tartó, a lezárások hatására átmenetileg felpörgő „mindenevő” médiafogyasztásról van szó. A tendenciák ugyanis két hullám között, az élet nagyjából rendes kerékvágásában sem törtek meg. A lineáris televízió tehát nem veszített az erejéből, egyre több olyan néző van viszont, aki az ott kínált tartalmakhoz bárhol, bármikor hozzá szeretne férni. Sőt, megnőtt az étvágya a csak streamingplatformon elérhető, exkluzív tartalmakra és szolgáltatásokra is. Az RTL Most+ már több mint 2,3 millió háztartásban férhető hozzá, és nagyon magas a felhasználás aránya, vagyis a lineáris televízió mellett használják.

A lekérhető szolgáltatások részaránya folyamatosan növekszik a teljes médiafogyasztáson belül. Hol tart a magyar piac a meghatározó amerikai és nyugat-európai piacokhoz képest?

A szakmában sokféle számmal lehet találkozni, ami ezekben közös, az a trend. A magyar piac felzárkózása nagyon ütemes, ezt a világjárvány csak tovább gyorsította. A saját adataink, illetve a számunkra mérvadó kutatások alapján ma a magyar internetes háztartásoknak nagyjából a negyedében van valamilyen lekérhető szolgáltatás. Ez egyelőre elmarad a nyugat-európai átlagtól, ennek megfelelően azonban a növekedés üteme nagyobb itt, mint a fejlettebb, telítettebb piacokon.

A következő nagy kérdés az lesz, hogy maximum hány darab ilyen szolgáltatást „bír el” egy-egy háztartás. A piac fejlődése jól jelzi, hogy ezt a számot évről évre egy kicsit nagyobbra becsüljük, de a külföldi példák alapján azért nyilvánvaló, hogy a keresletnek ezen a téren is lesz egy havidíjban vagy szolgáltatásszámban kifejezhető felső határa. A verseny tétje ma az, hogy e korlátozott számú szolgáltatás között – magyar szereplőként – az RTL Magyarország is ott lesz-e. Ezért olyan fontosak és biztatóak azok az eredmények, amiket az ingyenes RTL Most, illetve a csak bizonyos tévé-előfizetői csomag birtokában használható RTL Most+ produkál.

Milyen szerepet szántok az átalakuló rtl.hu-nak a magyar digitális ökoszisztémában?

Magyarországon egyre nagyobb igény van arra a fajta hiteles hírszolgáltatásra, amit az RTL Híradó, illetve a mögötte álló szerkesztőség fémjelez. Ezt az igényt igyekszünk kielégíteni az új videós hírportállal. Az rtl.hu nemcsak azokat a tartalmakat teszi majd bárhonnan és bármikor hozzáférhetővé, amiket a többi felületünkön – elsősorban a lineáris tévécsatornáink hír- és magazinműsoraiban – láthatnak a nézők, hanem rengeteg exkluzív hír és infotainmenttartalmat is kínál majd. Ha lehet egy kicsit „szakmázni”, akkor egy úgynevezett short form site-ból, ahol a rövid, leginkább kedvcsináló videók voltak a jellemzők, most egy multimédiás híroldalt fejlesztünk, amelyen minden tartalmat a hozzá leginkább illő formátumban dolgozunk fel. Így nemcsak hosszabb és rövidebb videós feldolgozások, de írott elemző anyagok is lesznek a portálon. Erről természetesen az rtl.hu újságírói és szerkesztői részletesebben tudnának beszélni, de abban nekünk, a digitális terület munkatársainak is meglesz a magunk feladata, hogy az rtl.hu belátható időn belül a vezető hírsite-ok közé emelkedjen, ezen belül pedig az első számú videós hírportállá váljon.

A streaming fejlődésével várható, hogy a programmatic teret nyer ezen a platformon is?

Ez már nem jövő, hanem jelen idő: a térnyerés már zajlik. Éppen ezért fejlesztjük az ad tech csapatot: az a célunk, hogy ebben a szegmensben folyamatosan és dinamikusan növekedhessünk, hiszen az RTL Magyarország mindig együtt fejlődik a piaccal, alkalmazkodik az új hirdetői, ügynökségi vagy éppen nézői igényekhez.

„A saját, egyedi stratégiánkat képviseljük, és ezt értékelik a vásárlók”

A dm Magyarország 133 milliárd forintos forgalommal (bolti és online) zárta a gazdasági évet, ezzel 9,34 százalékos növekedést ért el az előző azonos időszakhoz képest. A hazai dm 259 üzletben 3155 munkatárssal szolgálja ki a vásárlókat. A dm-konszern 12 265 millió eurós forgalmat ért el (+6,5 százalék) összesen 3862 üzlettel, több mint 66 ezer munkavállalóval. A dm Magyarország eredményeiről és stratégiai céljairól Csoknyainé Horváth Gertrud ügyvezetővel beszélgettünk.

Sonia Dimogli: Jó ide visszatérni

Sonia Dimogli, aki szeptember óta vezeti a Coca-Cola hazai vállalatát, a Márkamonitornak adta első magyarországi interjúját. A szakember a Coca-Cola brand managereként kezdte otthoni pályafutását, majd számos vállalat vezető munkatársaként ért el sikereket Görögországban és külföldön. Most visszatért az „első szerelméhez”, szeptember óta a világcég magyarországi vállalatának az ügyvezetője. Az új vezetővel a világmárka globális és lokális céljairól, világpolgárként megszerezhető tapasztalatokról, a munkatársak és a márkák fejlesztéséről és még sok más dologról beszélgettünk.

„Szeretünk ügyfeleinkkel szabadon új, bátor dolgokat alkotni”

A Paprika Studios itthon eddig elsősorban Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb televíziós műsorgyártójaként volt ismert. A budapesti székhelyű vállalat azonban fő tevékenysége mellett új üzletágban is terjeszkedni kezdett. Kristóf Attila közel húsz évig tartó külföldi karrier után, 2017-ben csatlakozott a Paprika Studioshoz, hogy elindítsa a short form üzletágat.

„A televíziós reklám újra megmutatta az erejét”

Magára talált-e a televíziós reklámpiac 2021-ben? Bővülnek-e a bevételek a GDP-vel arányos mértékben? Mi történt a nonszpotpiacon a bezárások alatt? Mennyit fejlődött a streaming? Milyen mértékű áremelésre készül a TV2 Csoport? Évzáró beszélgetés Csikesz Erikával.

December 5-én indult a Bachelor – A Nagy Ő, és jövőre újra lesz Ázsia Expressz!

December 5-én elindult A Nagy Ő, és már lehet jelentkezni a Séfek Séfe 2022-es versenyébe. Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója lerántotta a leplet a Big Picture konferencián arról is, milyen műsorokat készít jövőre a TV2. Újra képernyőre kerül a páros vetélkedő, a Drágám, add az életed!, ismét forog a Szerencsekerék Kasza Tibivel, tavasszal megint lesz Sztárban Sztár (képünkön), megújulva tér vissza a képernyőre az Exatlon Hungary, jól ismert sztárok utazós kalandjait követi az Ázsia Expressz, és egy vadonatúj, saját gyártású sorozat is debütál Mucsi Zoltán főszereplésével, Pepe címmel.

Van, amit csak a televízió tud nyújtani a márkáknak

Túlkereslet a televíziós piacon: elfogyott az inventory. Mit tesznek a csatornák, hogy teljesülhessenek a kampányok? Hogyan fogadják a változásokat a márkatulajdonosok? Tovább erősödik-e a nonszpotterület? Meghaladja-e a piac a 2019-es bevételeket? Dudás Gergely értékeli a kereskedelmi televíziós piac helyzetét.

Zámbó Jimmyről készül sorozat, és visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen!

Kolosi Péter programigazgató a november 2-án megtartott Big Picture online konferencián jelentette be, hogy 2022-ben, amikor az RTL Klub a 25. születésnapját fogja ünnepelni, számos jól ismert közönségkedvenc mellett a legendás műsorvezető-párossal tér majd vissza a képernyőre a Celeb vagyok, ments ki innen!. Három új heti fikciós sorozatot láthatnak majd a nézők, melyek közül az egyik Zámbó Jimmy életét mutatja be, a Keresztanyu alkotóitól érkezik a Hotel Margaret napi széria, az RTL Most+-on pedig még idén látható lesz a Sisi életéről szóló történelmi sorozat (képünkön).

A márka kötelez

A digitális szolgáltatások már a nemzetközi mezőnnyel versenyeznek. Mennyit ér a helyi tartalom? Működik-e szinergia a lineáris televízió és a streaming között? Hol tart a piacunk nemzetközi összehasonlításban? Grósz Judittal, az RTL Magyarország digitális és fejlesztési igazgatójával beszélgettünk.

Az FMCG-kiskereskedelem és a médiatípusok

Az Atmedia multimédiás kereskedőház és a GfK Hungária a GfK-háztartáspanel főbevásárlói csoportjainak médiahasználati szokásait vizsgálta, majd ezeket összevetette az FMCG vásárlási volumenekkel. Az elemzésből kiderült, hogy minden médiatípushoz tartozik egy arra fókuszáló főbevásárlói tömeg, és még a számosságában legkisebb csoport is szignifikáns, több 100 milliárdos FMCG-költést realizál éves szinten. A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója beszélt.

Megvalósítható-e a védjegy tényleges használata egy filmsorozattal?

Az olvasók között valószínűleg kevesen vannak, akik legalább részleteket ne láttak volna a Squid Game (magyarul Nyerd meg az életed) című dél-koreai akciófilm-sorozatból, vagy ne hallottak volna róla. Éder Róbert, a Danubia Legal munkatársa a sorozattal összefüggő védjegyjogi kérdésekről ír.

Városdiplomáciai index

Az Egyensúly Intézet a budapesti Városdiplomáciai Csoporttal együttműködve egy hiánypótló metodológiát: városdiplomáciai indexet dolgozott ki. (Bartha Dániel)

Mitől jó egy szlogen? 2. rész

Az előző lapszámban megjelent első részből kiderült, egy szlogen esetében kiemelten fontos, hogy megjegyezhető legyen, ebben pedig a szavak jelentése mellett lényeges azok hangzása is. A hatásos szlogen megalkotásához öt módszert mutattunk be Laura Ries, a Battlecry szerzője nyomán: ezek voltak a rím, az alliteráció, az ismétlés, a megfordítás és a kétértelműség. Még egy fontos szempont azért maradt a cikk második részére: hogy a fogyasztók ne csak megjegyezzék a szlogent, hanem azt azonosítsák is a márkával. De mi a legegyszerűbb megoldás erre? És melyik az a szlogentípus, amit, ha lehet, mindenképp kerüljünk el? Végül, de nem utolsósorban: melyik a világ legjobb szlogenje? (Papp-Váry Árpád)

Zöldpénz, zöldfoci

Bambuszhulladékból és újrahasznosított műanyagból készült mezek, száz százalékban megújuló energiával működtetett stadion, organikus gyepszőnyeg, elektromosautó-töltőállomások, valamint kizárólag vegán ételek a szurkolóknak és a játékosoknak. Az angol negyedosztályban szereplő Forest Green Rovers tíz év alatt vált egy majdnem csődbe ment brit félamatőr csapatból a világ első karbonsemleges futballklubjává. Példájuk mintát jelent a nagy labdarúgó-egyesületeknek és más sportágak képviselőinek is a környezeti fenntarthatóság terén. (Papp-Váry Árpád, Farkas Máté)

Megint dühbe jönnek – és divatba is

Megint itt a karácsony, és ilyenkor a kereskedelmi adók ismét műsorra tűznek egy-egy Bud Spencer–Terence Hill-klasszikust, ami elé újra leül majd sok százezer ember. (Papp-Váry Árpád)

Tudunk-e a másképp élni? 

A Márkaépítés 2021 konferencia összefoglalójának 2. része.

Vezércsel

Mi, emberek imádunk rajongani. Piedesztálra emeljük a kedvelt zenészt, színészt, hírességet, a rajongásnál pedig csak egy dolgot szeretünk még jobban: ha az idolok elbuknak, és mi boldogan csámcsoghatunk az újabb pletykákon, vagy látványosan sajnálhatjuk azt, akit egykor szerettünk. Gond akkor van, ha az az ember, akit istenné tettünk, cégvezető. (Lakatos Zsófia)

Karácsonyi csokikosár 

A közelgő ünnepek szellemében most feltárjuk, hogyan alakultak a karácsonyi csokoládék trendjei a tavalyi, diszruptív év őszén–telén. A BMI-index-érzékenyek, fogyókúrázók most hunyjanak szemet: ez a realitás. (Czikora Csilla)

Hullán Bea: Portrék

Hullán Bea festőművész kiállításán jártunk. Lapunkban a művész képeiből adunk ízelítőt. A kiállítást Háver-Varga Mariann újságíró, rádiós műsorvezető nyitotta meg.

A Márkamonitor 2022-ben is 4 alkalommal jelenik meg, március, május, október, december hónapokban. Ha szereti a friss nyomdatermék illatát, szeretné átélni a magazinolvasás élményét, rendelje meg itt. 

A streaming megöli a tévét? – teszik fel mostanában a kérdést. A szakember válasza egy határozott nem. „A TV nem vész el, csak átalakul” – állítja Grósz Judit, majd kijelentését meg is magyarázza, miszerint mostanra egy új, komplexebb szolgáltatás áll a rendelkezésünkre, ami már nem helyhez kötött, és platformtól független, minden képernyőn elérhető.

A TV már nem azt jelenti, mint régen

Grósz Judit kiemelte, hogy a hazai kereskedelmi televíziók közül az RTL Magyarország elsőként ismerte fel a TV, mint szolgáltatás változását, amelyhez az egymást erősítő technológiai és tartalmi változtatásokkal alkalmazkodott, így mostanra az RTL Magyarország egy olyan európai hátterű magyar TV-brand, ahol ez a betűszó már nem is televíziót jelent, hanem azt hogy total video. Így az RTL Magyarország tartalmai minden platformon fogyaszthatóak, és a csatornaalapú vagy platformcentrikus szemléletről áttértek a tartalomalapú tervezésre.

A szakember előadásában vázolta azokat az általános és globális trendeket, amelyeket az RTL Magyarország megbízásából 2020 végén elvégzett kutatás számai is alátámasztanak:

• A karantén időszakának pozitív hatása a digitalizáció terén történő rohamtempójú fejlődés a vállalkozások és a fogyasztók digitális transzformációjában. Az RTL Magyarország szempontjából nagy tapasztalata volt ennek az időszaknak, hogy megérte a piacon, a fogyasztói igényeket megelőzve végrehajtani bizonyos digitális fejlesztéseket, amelyek során a hagyományos tévézés és a streamelés erősítették egymást.
• Nőtt a lineáris tévézéssel töltött idő, közben ugrásszerűen nőtt a videótárat használók aránya is.
• A kutatásaink szerint azoknak a száma is nőtt, akik nyitottá váltak az előfizetői csomagjuk upgradelésére.
• A kutatás alapján nem volt jellemző a tévés előfizetések lemondása, ami azért is fontos, mert az RTL Most+ közvetett modellben, szolgáltatókon keresztül, a „tévéelőfizetés” részeként hozzáférhető a nézők számára. Ezt jól mutatja az is, hogy RTL Most+ már a televíziós előfizetéssel rendelkező háztartások 66 százalékában elérhető, miután nemrég elindult a Telekomnál is, így a Digin kívül a teljes piacon jelen van.

Glokális tartalmak és helyiek a Netflix ellen

A szakember véleménye szerint a piac a közeljövőben meg fogja teremteni a nagy, aggregált helyi streaming-szolgáltató iránti igényt. Kifejtette, hogy a digitalizációnak nevezett nagy globális megatrendnek volt egy váratlan mellékhatása: Fölértékelte a lokális tartalmat, amelynek már most vannak mélyreható következményei.

Grósz Judit a digitális kort és azon belül a streaming piacot jellemző kettősséget a Glokalitás szóval fémjelezte. Együtt, egymást erősítő módon léteznek a globális technológiai megoldások és a lokális tartalmak.

A lokalitás iránti igényt kétféleképpen is igyekszik kielégíteni, vagy éppen meglovagolni a piac:

• a nagy multik próbálnak minél lokálisabbak lenni, fordítani, feliratozni, esetleg lokális gyártókkal együttműködni,
• egy-egy lokális kezdeményezés (a sok lokális tartalmat kiaknázva) igyekszik fölvenni a versenyt a multinacionális óriásokkal.

Nagyot erősödött a Netflix, de erős az RTL Most is

A magyar piacon a lokális streaming kezdeményezések közül egyértelműen az RTL Most és az RTL Most+ emelkedik ki. Az RTL Most tudja ugyanis leginkább megközelíteni, idővel pedig lehetőleg meg is szorongatni a piacvezető multit, a Netflixet. A már említett kutatásból kiderült, hogy messze a legnagyobb mértékű erősödést a Netflix ismertsége mutatta 2019-hez képest: a tavalyi 33%-os ismertsége 53%-ra ugrott. A többi szolgáltató ismertsége legfeljebb csekély mértékben változott, míg az RTL Most megtartotta legismertebb pozícióját, ami a lockdownnal felpörgetett streaming piacon fontos eredmény.

Grósz Judit kihangsúlyozta, hogy használatban pedig ma már jól láthatóan a Netflix és az RTL Most a két legerősebb magyarországi szereplő. A teljes RTL Magyarország brandnek versenyelőnye, az RTL Mostnak pedig különösen erős „USP”-je, megkülönböztető jegye a magyar tartalom, és annak mennyisége és minősége, mivel a legtöbb és legnépszerűbb magyar tartalom az RTL Most streaming szolgáltatáson érhető el.

Az RTL Magyarország Digitális és Üzletfejlesztési igazgatója utalt rá, hogy ez az a versenyelőny, ami az RTL Most fejlődésének is az alapja és eredményekben is megmutatkozik, mivel nagyon magas a platformon töltött idő aránya, így a cég streaming time-ban is vezető a magyar piacon. A demográfiában továbbra is felülreprezentáltak a 16-29 évesek, a női-férfi arány pedig 55-45%. (2.ábra)

Grósz Judit előadást záró szavaiban kitért arra, hogy amellett, hogy az RTL Magyarország prémium streaming szolgáltatásának dinamikusan növekvő bázisa van, nagyon magasak az elköteleződési, úgynevezett engagement mutatói is: a regisztráció után 89% kezdi el használni a platformot és májusban idáig az átlagosan elindított tartalom száma felhasználónként 18 volt. Az RTL Most+ dinamikus növekedése is bizonyítja, hogy a helyi témákkal, a helyi problémákat feldolgozó fikcióval, szórakoztató és infotainment formátumokkal egy magyar szereplő is sikeres lehet a nemzetközi nagy streamingszolgáltatók által fémjelzett piacon – magyarán: az RTL Magyarország a Netflixszel is felveheti a versenyt.

A Big Picture konferencia résztvevői megtudhatták, hogy az RTL Klubon november 1-jétől látható Friderikusz Sándor új műsora Életünk története – sztárpárok jövőutazása címmel. Minden adásban egy-egy szerelmespár, házaspár vagy testvérpár gondolkodik azon, hogy mi lesz velük a következő fél évszázadban. Ehhez persze – a legprofibb maszkmesterek segítségével – szembe kell nézniük a 20 vagy akár az 50 évvel idősebb önmagukkal. Az Életünk története – sztárpárok jövőutazása olyan esélyt és kalandot kínál, amely csak az emberi élet végső szakaszában válik lehetségessé: visszatekintést, számvetést és szembesülést az elmúlással.

Novembertől már látható A Konyhafőnök VIP ötödik évada. 17,0 százalékos átlagos közönségaránya nem hagy kétséget afelől, hogy ez ma a magyar televíziós gasztró tematika „koronázatlan királya”. A műsor így karácsony előtt nemcsak a nézők, de a hirdetők kedvencévé is vált. A 644 ezres napi átlagos nézőszám a döntő héten pedig talán még növekedni is fog.

Az RTL Magyarország az elmúlt években újraélesztette a televíziós sorozat műfaját, és egyúttal e piac legfontosabb szereplőjévé vált. Olyan sikeres heti és napi sorozatokat tudhat magáénak, mint a Válótársak, A mi kis falunk, A Tanár, az Alvilág, a Jófiúk, a Mellékhatás vagy az Apatigris. Az elmúlt öt évben nem múlt el úgy televíziós szezon, hogy az RTL Magyarország ne mutatott volna be új heti sorozatot, a terv pedig az, hogy a következő években szezononként legalább 50-60 új magyar heti sorozatepizód lesz látható a társaság csatornáin. Így A Tanár, az Apatigris, A mi kis falunk és a Mellékhatás új évadjai mellett két további sorozat fejlesztése már jelenleg is zajlik. Az RTL Magyarország eddig bemutatott összes sorozatának minden epizódja ősztől meghatározott ideig ismét elérhetővé válik az RTL Most+ nézői számára.

A 2019 januárjában indult Drága örökösök hamar az ország kedvencévé vált. A sorozat ez év szeptemberének végéig 230 alkalommal került képernyőre új epizóddal, ebből 216 alkalommal a legnézettebb tévéműsor volt az adott estén. És bár idén karácsonyra kiderül, mi lesz az ökörapáti család örökségével, a Drága örökösök alkotói már dolgoznak az új sorozaton, a Keresztanyu című napi szérián, amely januártól lesz látható az RTL Klubon, és amelyből a Big Picture konferencián volt látható először részlet. A Keresztanyu egy, az ukrán–magyar határhoz közeli fiktív faluban játszódik. Ebben a családi történetben is nagy lesz a tét, sok humorral, intrikával és rejtéllyel. A Keresztanyu showrunnere Hámori Barbara, címszereplője Molnár Piroska, akit többek között olyan ismert színészek társaságában lehet majd látni, mint Gálvölgyi János, Szacsvay László, Lengyel Ferenc, Németh Kristóf, Józan László, Ullmann Mónika, Magyar Attila és Mihályfi Balázs.

Az RTL Magyarország már eddig is számos magyar film elkészítéséhez járulhatott hozzá. Az alábbi filmeket láthatják, láthatták ezek közül az érdeklődők az RTL Klubon, a Film+-on és az RTL Moston: Zárójelentés, Most van most, X – A rendszerből törölve, Drakulics elvtárs, Pesti balhé, Seveled, Napszállta.

Az RTL II-n volt az év utolsó premierje: novemberben elindult a Való Világ jubileumi, tizedik évada Nádai Anikó és Puskás Peti műsorvezetésével. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is egy teljesen megújult villa várta a Való Világ powered by Big Brother lakóit, de természetesen nem ez volt az egyetlen újdonság, ami a játékosokra várt. Eredményeit tekintve ez az évad sem marad el elődeitől, kiváló rajtot vett, már önmagában az első két hét 6,1 százalékos átlagos közönségaránya is nagy eredmény, hiszen pontosan megegyezik a két évvel korábban futott VV9 induláskori eredményével. Valójában ez azonban igen komoly növekedés, hiszen az idei év általánosan magasabb nézőszáma miatt ez most 16 százalékkal több nézőt jelent a Való Világ esetében a 18–49 éves célcsoport körében. A műsor fő célcsoportja viszont nem változott, az továbbra is rendkívül fiatalos: a 18–29 évesek körében 10,3 százalékos az első két hét átlaga.

Igazi blockbusterek láhatók az RTL Magyarország csatornáin az őszi, karácsonyi időszakban. Kicsik és nagyok többek között olyan nagy sikerű filmeket láthatnak, mint a Star Wars: Skywalker kora, Bosszúállók: Végjáték, Csillag születik, Az oroszlánkirály, Jégvarázs 2., Marvel Kapitány, Joker, Aladdin, Venom, Nyúl Péter, Hotel Transylvania 3., Ocean’s 8 – Az évszázad átverése.

A következő évadban lesz X-Faktor, Cápák között, és a járványhelyzet alakulásának függvényeben az RTL Magyarország tervez a Survivor című realityvel is.

Az RTL Most továbbra is a legkedveltebb olyan online platform Magyarországon, amely professzionális audiovizuális tartalmat szolgáltat, messze megelőzve hazai és nemzetközi versenytársait. Az RTL Most+ felületet megismerők elkötelezett nézőkké váltak, a regisztráltak 80 százaléka aktívan használja a platformot, és átlagosan több mint egy órát tölt rajta tartalomfogyasztással.

Az RTL Most+ indulása óta számos szolgáltatóval született megállapodás, amelyeken keresztül elérhető RTL Most+ aktiváló kód az arra jogosult előfizetők részére. Listájuk megtekinthető a platform weboldalán (https://rtl.hu/rtlmostplusz/szerzodott-szolgaltatok).

JEGYZET

A nézettségi adatok forrása: Nielsen Közönségmérés, célcsoport (ahol külön nincs jelölve): 18–49.

„Kollégánk, aki az elmúlt több mint két évtized alatt számos területen bizonyított már az RTL Magyarországon belül, a néhány hónapos megújulási szabadságot követően továbbra is az RTL Magyarország munkatársa marad és más területen folytatja majd pályafutását a vállalatnál” – idézi a Media1 a médiavállalat tájékoztatását.

A szakember az RTl Klub indulása óta a televíziónál dolgozik, számos produkció fűződik a nevéhez, többek között az X-Faktor, a Csillag születik, a Szombat esti láz. A médiacég marketing és kommunikációs tevékenységét 2017 novembere óta irányította. Schiwert-Takács László a következő hónapokban szabadságra megy, de vissza fog térni a tévétársasághoz. Utódját keresik, az átmeneti időszakban Grósz Judit digitális és üzletfejlesztési igazgató koordinálja az osztállyal kapcsolatos ügyeket.

Az RTL Magyarország májusban jelentette be, hogy a disztribúciós partnereknek kínált tartalmai kiegészülnek az RTL Most prémium változatával. A tartalmában és funkcióiban továbbfejlesztett, RTL Most+ nevet viselő termék legfőbb célja, hogy a telekommunikációs cégek és kábelszolgáltatók kínálatát a modern tartalomfogyasztás igényei szerint bővítse. Az új platformot elsőként a Telenor vezeti be Magyarországon.

„A digitális a jövő és az RTL Most jelenlegi sikere alapján biztosak vagyunk benne, hogy ez a továbbfejlesztett, bővített verzió értéket jelent a televízió előfizetők számára, hiszen a többképernyős elérés ma már szinte elvárás” – fogalmazott Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális igazgatója.

Az RTL Most+ HD, a későbbiekben pedig FullHD felbontású videót, Chromecast támogatást, valamint kizárólag ezen a felületen elérhető, exkluzív tartalmat is kínál. A hagyományos RTL Most-hoz képest a felhasználók kevesebb reklámmal találkozhatnak, ugyanakkor a sorozatokat és filmeket hosszabb ideig érhetik el a felületen. Emellett az érdeklődők az RTL Magyarország csatornáinak lineáris, élő adását is elérhetik az RTL Most+ felületen keresztül.

„Nem titkolt célunk, hogy ügyfeleinknek prémium minőségű szolgáltatásokat kínáljunk a Hipernet hálózaton keresztül. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy portfóliónk ismét egy exkluzív platformmal bővül. Felméréseink azt mutatják, hogy egyre többen választják az online tévészolgáltatásokat, és az ügyfelek igénylik a bővülő tartalom kínálatot. Ahogy a MyTV-t, úgy annak szolgáltatásait is hűség nélkül tesszük elérhetővé nemcsak a telenorosoknak, hanem bármely hazai mobilszolgáltató ügyfeleinek” – mondta el Birck Balázs, a Telenor Magyarország otthoni szolgáltatások üzletág -igazgatója.

A Telenor MyTV felhasználói várhatóan 2019 negyedik negyedévétől élvezhetik az RTL Most+ szolgáltatás által nyújtott előnyöket. A szolgáltatás pontos indulásáról a két vállalat a későbbiekben ad tájékoztatást.