Csillagászati vízdíjak, gyerekpancsolóvá apadt folyók és spontán kigyulladó növények jellemzik ezt a korszakot, miközben az olyan jól ismert hazai helyszínek, mint amilyen például a Balaton, már csak 2025-ös emlékeinkben élnek.

A Greenpeace már régóta kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy hazánk klímatörvénye és jelenlegi klímaadaptációs törekvései messze nem adnak választ a jelenlegi kihívásokra – vagy éppen még ellentétesek is azzal, ami szükséges lenne. Ezért indították el tavaly nyáron Magyarország 2050 kampányukat, és a hozzá kapcsolódó petíciót. Azóta az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a jelenlegi klímatörvény alkotmányellenes, és jövő júniusig a mindenkori kormánynak kötelessége újat alkotnia. A videónkkal szeretnénk ráerősíteni erre a folyamatra, bemutatva egy abszurdnak tűnő forgatókönyvet, ami viszont akár valósággá is válhat, ha nem történik változás.

„Élvezzük ki bátran a helyzet tragikomikusságát! – írja Litkai. – Természetesen mi is ezt tettük a forgatáson, mégsem hiszem, hogy bárki valóban szeretne a kiszáradt Balaton helyén megfeneklett yachtokat a saját szemével látni. Legtöbbünk emlékezetében élénken él a 2022-es történelmi aszály, mely nem csupán a mezőgazdaságban okozott több száz millió forintos kárt, de a települések mindennapi életében is megmutatta, milyen következményekkel tud járni a krónikus vízhiány. Az új klímatörvény mellett a zöldszervezettel együtt kulcsfontosságúnak tartjuk a hazai vízgazdálkodás szemléletváltását is.”

Az üzenet három lehetséges cselekvést javasol a polgároknak: osszák meg a videót a közösségi médiában minél több helyen, írják alá a már említett petíciót, és támogassák rendszeres adománnyal a Greenpeace Magyarországot.

Az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 címet viselő országvíziójában is hangsúlyos szerepet szán a klímasemlegességnek, tavaly decemberi átfogó szakpolitikájában az új magyar klímacél 2030-as eléréséhez készített javaslatokat. Az agytröszt két új szakpolitikai csomagjában a földgázhasználat mérséklésének lehetőségeivel, az ipari dekarbonizációval, a közlekedési szektor zöldítésével továbbá az épületszektorban jelentkező rövid távú kihívások kezelésével foglalkozik. Elképzelhető-e egyáltalán a gázmentes jövő? Mi történik az ingatlanpiaccal, a gazdasággal, ha a kormány belefog több százezer épület korszerűsítésébe? Hogyan vezessük ki a forgalomból a legszennyezőbb autókat?

Magyarországon a földgáz teljes energiafelhasználáson belüli aránya 34 százalék, ami kiugróan magas érték az EU-n belül. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ráadásul a földgázról való leválás már nem csupán fenntarthatósági és gazdaságpolitikai, de biztonságpolitikai kérdéssé is vált. Ezért lenne fontos, hogy 2030-ig 200 ezer magyar háztartás függetlenedjen a gázhálózattól. A hazai ipar energiaintenzitás szempontjából nem áll rosszul, a kibocsátások 31 százalékáért felelős, ám a termelésben fokozatosan csökkentetni kell a fosszilis energiahordozók arányát. Ehhez az államnak vissza nem térítendő forrásokkal és kedvezményes hitelekkel kell támogatnia az alacsony kibocsátású technológiák terjedését, támogatni kell az európai karbonvám bevezetését és meg kell duplázni a zöld közbeszerzések számát.

Hatalmas kihívásnak ígérkezik a közlekedés zöldítése: a kibocsátásokban régiós összevetésben Magyarországon mérték a második legnagyobb növekedést (25,5 százalék). Az egyszerre gyarapodó és korosodó személygépjárműből álló flotta problémáját roncsbeváltó programmal kell orvosolni, az autópályákon pedig 110 kilométer/órás sebességkorlátra van szükség. Az építőipar zöldítésével már a következő években is látványos eredményeket lehet elérni. A kapacitáshiány csökkentésére, illetve az építésekkel szemben a felújításokra kell, hogy helyezzük a hangsúlyt! Évi 100 ezer lakás mélyfelújításával, a kőszén és a lignit fűtésből történő kivezetésével, a tüzelőtámogatási rendszer megújításával elérhető lenne a teljes magyar lakásállomány dekarbonizációja 2050-re.

“Mivel a politika teremti a valóságot, nagyon fontos, hogy elkezdjen beszélgetni arról, milyen konkrét lépések és milyen valós nehézségek vezetnek a klímasemlegesség eléréséhez. Realista célokkal igenis megvalósítható a zöld átmenet terve” – fogalmazott bevezetőjében Filippov Gábor. “Kevés olyan program létezik, amit olyan sikeresen lehetne kommunikálni, mint a klímasemlegesség” – tette hozzá a kutatási igazgató.

Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klímapolitikai szakértője az épületszektor karbonmentességére kitérve jelezte: “Szükséges lenne egy kormányzati ciklusokon átívelő épületfelújítási program, hiszen egy ház teljes mélyfelújítása legalább 60 százalékos energiamegtakarítást jelent. A program kapcsán felmerülő munkaerőhiányra, a gyorsan változó alapanyagárakra, a szociális kihívások problémájára megoldással szolgálna az épület-energiahatékonysági program, az építőipari hiányszakmákra való átképzés, valamint a közhasznú és szociális bérlakásprogram. Intő jel, hogy amíg Budapesten a bérlakásállomány a teljes állomány 5 százalékát teszi ki, az átlagos nyugat-európai nagyvárosokban nagyjából 60 százalékát. Óriási megtakarítást jelentene, ha az alacsony energiakibocsátású bérlakásállomány 25 százalékra nőne 2040-re.”

A lakossági földgázhasználat visszaszorítására Bart István Hollandiát hozta példaként, ahol – elsőként Európában – az önkormányzat, a lakosság, a szolgáltatók, az állam és a civil szféra együtt dolgozik a városrészenként lezajló zöld átmeneten. Az Egyensúly Intézet külső szakértője, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főosztályának korábbi munkatársa néhány gondolat erejéig a közlekedés karbonsemlegességére is kitért: “Kutatók szerint 15-18 százalékos energiamegtakarítást jelentene, ha 110 kilométeres maximális óránkénti sebességet vezetnének be az autópályákon. Volt már példa hasonlóra: az olajválság idején az Egyesült Államokban.”

Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse kifejtette, Magyarországon a lakosság a legnagyobb földgázfelhasználó, így az épületek energiasemlegességének elérése lenne a legfontosabb teendő.  “Ha európai összehasonlításban vizsgáljuk a gázfelhasználás arányát, illetve annak importhányadát, látható, hogy Magyarország rendkívül kitett a jelenlegi helyzetnek. Csak akkor lehet sikeres az átmenet, ha megtanulunk takarékosabban bánni az energiahordozókkal.”

A részletes javaslatcsomagokat minden hazai vezető politikai és gazdasági döntéshozó megkapja a következő napokban.

Az energiaszektor, az ipar és a közlekedés fenntarthatóvá tételére vonatkozó javaslat innen, az ezt megalapozó háttértanulmány pedig innen érhető le. Az épületszektor zöldítésére vonatkozó kihívások és az azok kezelésére vonatkozó intézkedéscsomag pedig innen tölthető le.

A kutatás a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségeit vette górcső alá 432 európai városban. Az ebből fakadó veszteség egy lakosra számítva Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban és Pozsonyban a legnagyobb, de Budapest is az élmezőnyben végzett, a 22. helyen; a legalacsonyabb pedig néhány 50-200 ezer lakosú városban. A kutatásban a magyar települések közül még Debrecent, Győrt és Pécset vizsgálták; az egy főre jutó éves veszteség tekintetében ezek a városok a 319., 158., illetve 275. helyet foglalták el, 297.000, 432.000, illetve 332.000 forinttal.

A tanulmány kiemeli, hogy a szennyezettség a kelet-közép-európai országokban döntő mértékben a fűtésből és a közlekedésből ered. Ez utóbbi hatását külön is vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy gépkocsihasználat esetén az utazási idő átlagosan egy százalékos növekedése egyes légszennyező anyagok kibocsátásának 0,29-0,54 százalékos növekedéséhez vezet. A gépkocsik számának egy százalékos növekedésének hatására pedig 0,5 százalékkal növekednek a veszteségek.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője elmondta: „Bár a koronavírus-járvány első időszakában Európa-szerte csökkent a gépjárműforgalom és ezzel párhuzamosan a légszennyezés is, az utóbbi hetekben nagyrészt visszaállt a forgalom és ezzel együtt a légszennyezettség mértéke is a járványt megelőző szintre. Sürgető a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozása Budapesten; a Greenpeace ezirányú kezdeményezését már több mint 35 ezer ember támogatta aláírásával. A kormányzattól pedig azt várjuk, hogy sürgősen nyújtson anyagi támogatást legalább a legszennyezőbb buszok cseréjére.”

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője megállapította: „Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket.”

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse kijelentette: „Az adatok fényében érthetetlen az évtizedek óta tartó semmittevés. Egyebek mellett mielőbb be kell vezetni a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat. A kormány már idén januárban kinyilvánította, hogy együttműködne a Fővárosi Önkormányzattal ennek megvalósításában, és várja az önkormányzat javaslatát. Nem tudjuk mire vélni, hogy ez a javaslat a mai napig nem készült el.”

Egy újabb kutatás azt bizonyítja, hogy télen még Budapest belvárosában is jelentős mértékű a fűtésből származó légszennyezés, ami a külső kerületekből és a környező településekről ered. Ezért sürgető a magyarországi zöld szervezetek javaslatainak mielőbbi megvalósítása. Mindenekelőtt határozott lépéseket kell tenni a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés felszámolására. El kell érni, hogy ahol tűzifával fűtenek, ott kizárólag száraz fát használjanak. A rászorulóknak fűtési támogatást kell adni, hogy kevésbé szennyező tüzelőanyagokat használjanak. Az eddigieknél sokkal nagyobb támogatást szükséges biztosítani az épületek korszerűsítésére. A Fővárosi Önkormányzatnak pedig széles körű felvilágosítást kellene folytatnia a helyes fűtési módokról.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke friss légszennyezettségi mérési eredményeikről számolt be. A mérésekhez egy újfajta és Magyarországon minden bizonnyal egyedülálló, a rendkívül apró részecskék számát és átlagos méretét meghatározó műszert használtak. Az ilyen típusú mérés azért rendkívül fontos, mert minél kisebbek azok a részecskék, amelyek a fűtésből, a gépjármű-közlekedésből és más emberi tevékenységekből kerülnek a levegőbe, annál nagyobb az egészségkárosodás veszélye. Ezek a részecskék ugyanis behatolnak az emberi szervezet legeldugottabb zugaiba is (például az agyba), és ott idézhetnek elő visszafordíthatatlan elváltozásokat.

A Levegő Munkacsoport mérései azt mutatták, hogy éppen a rendkívül apró részecskék találhatók meg döntő mértékben a levegőben a forgalmas utak mentén. Az itt mért részecskék átlagos átmérője 20-40 nanométer, a tömegük így annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások – amelyek az egy köbméterben található részecskék tömegét mérik – mérési eredményeiben elhanyagolható szerepet játszanak még akkor is, ha hatalmas mennyiségben vannak jelen. Márpedig a Levegő Munkacsoport mérései szerint Budapest forgalmas útjai mentén egy köbcentiméterben (vagyis egy kockacukor méretű térfogatban) általában több mint 30 ezer részecske található, de helyenként a részecskék száma elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze 2000 körüli.

Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője ismertette a zöld szervezet nemrég végzett méréseit, amelyben azt vizsgálták, mekkora a nitrogén-dioxid koncentrációja iskoláknál, forgalmas csomópontok körüli buszmegállókban és kórházaknál. Az eredmények azt mutatták: a káros anyagok koncentrációja gyakran sokkal magasabb, mint a hivatalos mérőállomásoknál, és gyakran túllépte a megengedett határértékeket is. Ez azért riasztó, mert a nitrogén-dioxid csökkenti a tüdőfunkciót, légzőszervi károsodásokat okoz, kapcsolatba hozható szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. Az iskolák, gyermekkórházak mellett mért szennyezés fokozott aggodalomra ad okot, ugyanis a gyermekek különösen érzékenyek a nitrogén-dioxidra.

Bár a zöld szervezetek mérései súlyosabb légszennyezést mutatnak, mint a mérőállomások adatai, a hivatalos adatok is lesújtó állapotokat tükröznek. A folyamatos határérték feletti levegőszennyezettség miatt az Európai Bíróságon per folyik a magyar kormány ellen.

A civil szervezetek szerint a súlyos légszennyezettség azonnali javítása érdekében a következő intézkedésekre van szükség Magyarországon:

• Elengedhetetlen a szennyező gépjármű-forgalom drasztikus korlátozása, ellenkező esetben tovább fog növekedni a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások száma, ami már most is messze legmagasabbak közé tartozik Európában.
• Támogató jogi környezetet és pénzügyi ösztönzőket kell teremteni arra, hogy a városok mielőbb kitilthassák a régi, szennyező járműveket, illetve szennyezésalapú útdíjat vezethessenek be.
• A rászorulók számára elérhető szociális támogatásokkal ösztönözni kell a lakosságot a környezetkímélőbb fűtési módszerek alkalmazására.
• Azonnali hatállyal be kell tiltani a lignit árusítását a háztartásoknak és országosan meg kell tiltani a kerti hulladékok égetését.
• Meg kell erősíteni a hatóságokat, hogy érdemben fel tudjanak lépni a lakossági hulladékégetés ellen.

A szombaton 12:00-től 20:00-ig tartó, szünetekkel és zenei programmal tagolt beszélgetéseken többek között az On the Spot c. dokumentumsorozat elismert alkotópárosa, a Greenpeace, a WWF, a European Climate Foundation, továbbá neves szociológusok, pszichológusok, kutatók, művészek, szakértők, valamint média- és divatszakemberek vitatták meg a fenntarthatósággal kapcsolatba hozható, legfontosabb környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokat. A rendezvénnyel a szervezők célja a szakértői vélemények megismertetése és jó gyakorlatok bemutatása által a környezettudatosabb szemléletmódra való ösztönzés a hallgatóság és szélesebb közönség körében.

A szakmai programok és eszmecserék mellett az idei rendezvényen több, mint 40 kiállító szervezet várta a fenntarthatóság ügye iránt érdeklődőket. A kiállítói térben egyszerre voltak jelen a megújuló energiára épülő rendszerek, az újrahasznosításon alapuló divattermékek, az interaktív és fenntartható tudatformálást segítő gyermekprogramok, a technológiai újítások és a trendi, innovatív megoldások. A rendezvényre személyesen több mint 7 ezren látogattak el, a beszélgetéseket online és IP TV csatornán pedig közel 3 ezren követték.

A programokat idén egy plogging, azaz szemétszedő futás is színesítette. Az adidas Runners Budapest edzőinek vezetésével és a JÖN Alapítvány szakmai támogatásával a résztvevők egy 5 kilométeres kört futottak és tisztítottak meg a belvárosban. A 12. Fenntarthatósági Nap kiegészítő programja végeztével a futóknak egy konténernyi hulladékot sikerült összeszedniük, és ezzel is hozzájárulniuk a tisztább, élhetőbb városi környezetünkhöz.

A 12. Fenntarthatósági Nap adott helyett a nyáron meghirdetett kreatív pályázat díjátadójának is. A „Tisztázzunk valamit.”  felhívás sokakat megihletett, közülük szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat. A Ringier-Axel Springer szponzorálta kreatív kategória első helyezettje Kollár István „KatasztróFa” című munkája lett. A Cisco támogatta film kategória legjobbjának Virág Zsombor „Kényszer tudás” című alkotása bizonyult. A Zene/slam kategóriában – amit a Samsung díjazott – a legjobbnak járó díjat Pejtsik Panna vehette át „Bújj ki a plasztikzsákból!” című pályamunkájáért. A nap során a legtöbb látogatói szavazatot Sipos András „Bin There X Budapest Park” című kreatív alkotása gyűjtötte össze, így a Noizz.hu jóvoltából ő kapta a közönségdíjat. A 12. Fenntarthatósági Napot egy pörgős buli zárta DJ Q-CEE és a Random Trip fellépésével, valamint a Gerapppaaa partisorozat lemezlovasaival.

Az aHang aktivistái levegőminőségi méréseket végeztek az elmúlt két hétben 14 alkalommal a Jászai Mari térnél, a Szent István parknál, a Március 15. téren, a Lánchíd lábánál és az Országháznál. A mérések során, amelyet az elkövetkező hetekben is folytatnak, arra igyekeznek választ kapni, hogy milyen mértékű szennyezést okoznak az a Dunán közlekedő személyszállító hajók, illetve a napokig a rakpartoknál álló szállodahajók.

„A Levegő Munkacsoporthoz rendszeresen érkeznek panaszok helyi lakosoktól és a Duna-parton sétálóktól, sőt a hajón utazóktól is, akik szerint elviselhetetlen, amit ezek hajók kibocsátanak. Már három évvel ezelőtt konkrét javaslatokat juttattunk el az illetékes minisztériumnak, azonban azóta sem történt semmi kézzel fogható előrelépés, pedig a szükséges intézkedések csak néhány milliárd forintba kerülnének, ami szinte jelentéktelen tétel az állami költségvetésben” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

„Bár elsősorban a helyi lakosok szenvedik el a hajók okozta hatalmas légszennyezést, de a probléma mindenkit érint, aki budapestiként vagy turistaként szeretné élvezni a folyó közelségét” – tette hozzá Marinov Péter, a petíciót kezdeményező egyik helyi lakos.

A kezdeményezők minden állampolgár és szervezet csatlakozását várják a dunai személyszállító okozta környezetszennyezés csökkentése érdekében indított petícióhoz.

A légszennyezettségi mérésekhez az eszközöket a Greenpeace bocsájtotta rendelkezésre; a mérések lebonyolításában és értékelésében Simon Gergely, a Greenpeace levegőminőségi szakértője vesz részt.