2016. november 5-én mutatták be a Vígszínházban A Pál utcai fiúk című előadást, azóta 1 millió 350 ezer liter vizet töltöttek a Fűvészkert tavát jelképező medencébe, 1000 csomag gittet helyettesítő rágó fogyott, számos üveggolyó elgurult a színpadon, és hamarosan az 500. zászlórudat is eltöri Áts Feri. „A régi történeteket és igazságokat mindig új formákon keresztül kell elmondani a közönségnek, mert akkor érzik az emberek, hogy azok valóban hozzájuk szólnak. Horváth Csaba koreográfussal együtt az elejétől fogva nem egy zenés darab hagyományos mozgásvilágára gondoltunk, hanem valamire, ami drámai, dramatikus, gomolygó formában végigkíséri az egész művet, és az egész előadásnak egy alapvető, korszerű nyelve lesz. Ebből alakult ki aztán a színpadképre – Khell Csörsz munkája – vonatkozó gondolatrendszer is, azaz, hogy mindössze pár elemből kell kibomlania mindennek: az utcának, a grundnak, az osztályteremnek, a felemelkedve üvegházzá váló hídnak.” – emelte ki egy 2017-es interjúban Marton László, az előadás rendezője.

„Nagyon jó és szép alkotói időszaka volt életemnek, amikor ezen a darabon dolgoztunk. Nagyszerű csapat jött össze, Marton László rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Grecsó Krisztián szövegkönyvíró és Geszti Péter a dalszövegekkel. Mindig a lakásomon folyt a munka, együtt formáltuk a darabot azzá, amit a nézők a színházban láthatnak. A zeneszerzés viszont magányos tevékenység, azt már egyedül folytattam, négy fal között. Hol otthon, hol a szigligeti alkotóházban. Amikor kész voltam a Mi vagyunk a Grund! demójának feléneklésével, felhívtam három asszonyt a konyháról, hallgassák meg. Mikor lopva rájuk néztem, miközben hallgatták a dalt, láttam, hogy folynak a könnyeik. Akkor lettem biztos abban, hogy jó úton járunk Gesztivel.” – idézi fel Dés László.

Mára közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, és generációk éneklik közösen az előadás dalait. „Nemrégiben sok száz ember előtt, elénekeltük kettesben Wunderlich Józsival a himnusszá lett nagy dalt. Az esten nem a Pál utcai volt a téma, mégis átsuhant az angyal a terem fölött. Ez a varázslat jut eszembe erről a jubileumról. Egyszerűen a szív, az identitás legmélyére ment ez a darab és ez a zene.” – meséli Grecsó Krisztián, a darab írója. „Büszke vagyok rá, hogy én lehettem az első Rácz tanár úr, aki humorral, szigorral, némi szórakozottsággal és sok-sok szeretettel kíséri és figyeli ennek a fiatal társaságnak a küzdelmeit, a harcait, a felnőtté válását. Sokkal több született, mint egy nagy sikerű, hosszú évekig futó zenés előadás. Pedig az sem lenne kevés! Egy igazi ügy, egy fontos találkozás jött létre a Vígszínház és mindenkori közönsége között.” – teszi hozzá Fesztbaum Béla.

Wunderlich Józsefet is a premier óta láthatjuk Boka szerepében: „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora siker lesz. Nehéz időszak volt az életemben, darabokra voltam szakadva, de a srácokkal egymásba kapaszkodtunk, és mindenünket beletettük. Persze ahhoz, hogy igazán csapatként tudjunk működni Horváth Csaba és Dés Andris munkája elengedhetetlen volt. Az előbemutatón – amikor még nem is volt kész az előadás – a csilláron is lógtak, és az előadás végén szinte felrobbant a nézőtér. Akkor megértettem, hogy milyen nagy szükség van ezekre a történetekre. Hogy mennyire vágyunk Nemecsekké, Bokává, Áts Ferivé válni. Őszintévé, tisztává, erőssé. És hogy mennyire vágyunk tartozni valahová. Egy igazi közösséghez, ahol nap mint nap küzdünk egymásért. Ezt az érzést, a csapatot, a srácokat, a közös élményeket és küzdelmet életem végéig magammal fogom vinni.”

Geszti Péternek a jubileum kapcsán az a kérdés jut először eszébe, hogy Molnár Ferencnek vajon tetszene-e a zenés adaptáció. „Remélem, igen, és jó lenne vele kezet fogni, egy szelfit csinálni, beülni a Víg büféjébe dumálni. Megtiszteltetésnek érzem a mai napig, hogy közöm lehet ennek a halhatatlan műnek az újra gondolásához. A titkai nyilvánosak. Maga az eredeti regény nagyszerűsége, a jól megírt szövegkönyv, az eltalált dalok, a remek koreográfia, a remek szereplők, és az olyan rendezői döntések, mint az, hogy kimaradt a színpadi változatból minden, ami a kisrealizmus felé tolta volna a darabot, így Rácz tanár úron és Janón kívül nem szerepelnek benne felnőttek, ami miatt kizárólag a srácok szinte kortalan történetévé vált az előadás.”

Az 500. előadás különleges mérföldkő a Vígszínház és az alkotók életében, és ünnepe a közönségnek is, akik estéről estére megtöltik a nézőteret. Hiszen a történet mindannyiunkat ugyanarra a fontos kérdésre emlékeztet: „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián

A Pál utcai fiúk

zenés játék két részben

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán a színpadi változatot készítette: Grecsó Krisztián

Török Sándor feldolgozását felhasználva, a színpadi változat létrehozásában közreműködött: Marton László, Radnóti Zsuzsa

Rácz tanár úr: Fesztbaum Béla | Gados Béla | Seress Zoltán

Boka: Wunderlich József | Medveczky Balázs | Sándor Péter | Ertl Zsombor

Nemecsek: Vecsei H. Miklós | Hajdu Péter István | Dino Benjamin | Kerek Dávid

Áts Feri: Józan László | Ember Márk | Brasch Bence | Horváth Szabolcs

Geréb: Csapó Attila | Juhász Bence

Csónakos: Király Dániel | Darvasi Áron | Gyöngyösi Zoltán | Csiby Gergely | Rábaközi Gergő | Liber Ágoston

Barabás: Zoltán Áron | Krasznai Vilmos

Kolnay: Tóth András | Turi Péter | Molnár András

Az idősebb Pásztor: Ember Márk | Nádas Gábor Dávid | Ertl Zsombor | Bölkény Balázs | Tóth Dominik | Laczkó Bálint

A fiatalabb Pásztor: Nádas Gábor Dávid | Kovács Tamás | Kövesi Zsombor | Tóth Dominik | Bálint Barna

Csele: Medveczky Balázs | Takács Zalán | Reider Péter | Csiby Gergely | Nánási Attila

Weisz: Szántó Balázs | Kurucz Ádám Konrád | Nemes Tibor | Nánási Attila | Varga Szabolcs

Richter: Csiby Gergely | Kurely László | Nánási Attila | Nyomárkay Zsigmond | Steenhuis Raul

Leszik: Kovács Olivér | Takács Zalán | Nánási Attila | Fülöp Kristóf

Szebenics: Tóth Máté | Virág Péter

Janó, a Grund őre: Gados Béla | Borbiczki Ferenc | Kern András

Kiss: Takács Zalán | Darvasi Áron

valamint: Adamovich Ferenc, Ánosi Gábor, Aranyi András Csaba, Bálint Barna, Balogh Csongor, Bárányos Márton, Barna Krisztián, Besenyi Nándor, Besenyi Norbert, Birta Márton, Bodó Zsombor, Buzási Patrik, Deák Gábor, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Norbert, Forczek Ágoston, György László, Hegedűs Dániel, Hoffmann Zsombor, Horkay Barnabás, Jónás Roland, Károlyi Krisztián, Kenyeres Bendegúz, Kóbor Balázs, Kolozsvári Ádám, Kopácsi Attila, Kovács Mátyás, Kovács Tamás, Kurucz Ádám Konrád, L. Nagy Attila, Leviczky Dávid, Lugosi Fábián, Mákszem Bálint, Mezei Ábel, Mező Máté, Miskolczi Renátó, Mocsár Patrik, Nádas Zalán, Nagy Csaba, Nánási Attila, Orosz Gergő, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Perjési Patrik, Pupics Levente, Rábavölgyi Tamás, Reiszner Dárió, Sándor Dániel Máté, Szabó András, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Szeifert Máté, Szelle Marcell, Szigethy Norbert, Tóth Arnold, Tóth Keve, Valkó Bence, Viola Péter, Virág Péter, Virtics Norbert

zeneszerző: Dés László

dalszöveg: Geszti Péter

díszlettervező: Khell Csörsz

jelmeztervező: Benedek Mari

szcenikus: Krisztiáni István

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

kreatív munkatárs: Dés András

koreográfus: Horváth Csaba

koreográfus munkatárs: Horkay Barnabás

világítástervező: Madarász János

zenei munkatárs: Gebora György | Komlósi Zsuzsa | Mester Dávid | Kovács Adrián | Gellért-Robinik Péter

ügyelő: Kuti László | Wiesmeyer Erik | Csepeli Sándor László | D. Mucsi Zoltán | Schmidt Róbert | Röthler Balázs | Görög Zoltán | Varga Miklós |Kabai Márta | Terjék Attila

súgó: Kertes Zsuzsa | Gál Tünde | Mészáros Csilla | Apjok Rodica | Szarvas Éva | Kéner Gabriella

rendezőasszisztens: Várnai Ildikó | Frigyesi Eszter | Egyed Mónika | Patkós Gergő

rendező: Marton László

„Komoly szakmai elismerésnek tekintem az Esterházy Irodalmi Díjat és külön öröm, hogy elsőként kaphattam meg. A Neandervölgyieken továbbra is dolgozom, születnek a mondatok, készül a regény folytatása. Számomra egy ilyen nagyregény az igazi írói szabadság, a teremtés illúziója.”  – mondta a díj átvétele után Darvasi László a Merlin-ben október 3-án megtartott nagyszabású díjátadó gálaesten, amelyen ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a hét jelölt közül idén ki veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat.

Darvasi László író, újságíró, drámaíró. 1962-ben született Törökszentmiklóson. Az Élet és Irodalom munkatársa. Munkásságát számos díjjal elismerték. Több műve megjelent franciául, németül és hollandul is.

„Darvasi László Neandervölgyiek című művével egy olyan alkotás született, ami nem csak szórakoztató és egy életre esztétikai élményt nyújtó mű, hanem jó eséllyel befolyásolja azt, hogy hogyan látjuk a 20. század magyar történelmét. (…)  A Neandervölgyiekből megérthetünk valamit a létezésünkből. Vigaszt nyerhetünk, gyászolhatunk. Nem mindegyik ártatlan éli túl, de egy vagy kettő mégis. Valaki mindig megmarad. Legalábbis eddig így volt. Mindenkinek ajánlom: olvassa ezt a regényt. Tart, ameddig tart, nem romlik meg. Úgy kell olvasni, mint ahogy az éveket éljük, egyiket, a másik után” – emelte ki méltatásában az idei zsűri, amelynek Kiss László író, szerkesztő, tanár, Mácsai Pál színművész, dr. Margócsy István irodalomtörténész, Terézia Mora író, forgatókönyvíró, műfordító és Veiszer Alinda újságíró, szerkesztő voltak a tagjai. Ők választották ki tavasszal azt a hét jelöltet is, akiket egy-egy tavaly megjelent művük alapján érdemesnek tartottak a díjra: Darvasi László mellett Biró Zsombor Aurél, Borsik Miklós, Grecsó Krisztián, Kiss Judit Ágnes, Simon Márton és Szűcs Teri alkotása került az idei szűkített listára, amelyből a zsűri tagjai konszenzussal választották ki a győztest. 

„Az Esterházy Irodalmi Díjjal minden évben olyan szerzőt szeretnénk elismerni, aki az előző naptári esztendőben megjelent művével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ humánusabb hellyé váljék. Nagy örömömre szolgál, hogy első alkalommal Darvasi László veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat. Alapítványunk törekvése, hogy olyan kulturális közeget és platformot teremtsen, amely társadalmi párbeszédet folytat az irodalomról és annak szerepéről.” – mondta el az alapító az Esterházy Alapítványok vezetője, Ottrubay István.

„A Líra Könyv Zrt. mindig is kiemelt figyelmet fordított a kortárs irodalom támogatására és a maradandó értékek közvetítésére. Örömmel álltunk e rangos díj mellé, mert hisszük, hogy az ilyen elismerések nemcsak elősegítik a színvonalas művek méltó helyre kerülését és a kortárs szerzők munkásságának hiteles bemutatását, hanem új olvasókat is megszólítanak, élő kapcsolatot teremtve a mai magyar irodalom és a közönség között.  Meggyőződésünk, hogy Darvasi László friss, eredeti hangú kötete fontos lépés ezen az úton – fejtette ki Kolosi Beáta, az Esterházy Magyarország Alapítvány egyik stratégiai partnerének, a Líra Könyv Zrt.-nek a vezérigazgatója.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány másik stratégiai partnere az Örkény Színház, amelynek igazgatója, Gáspár Máté hozzátette: „Az Örkény István nevét viselő színház alapítása óta a kortárs szerzők szövetségese, a friss szövegek keltetője és otthona. Egy új mű színpadra állítása hasonló módon emeli ki azt a bőséges és minőségi irodalmi termésből, mint ahogy egy díj irányítja rá a figyelmet. Ezért is csatlakozunk örömmel házigazdaként az Esterházy Irodalmi Díjhoz.”

Az Esterházy Magyarország Alapítvány szándéka szerint az Esterházy Irodalmi Díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben a legkiemelkedőbb olyan művet (könyv és/vagy e-könyv formában megjelent regényt, versgyűjteményt) adta közre, amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével hoz létre értéket. A tervek szerint ezentúl minden évben, így jövőre is elnyerheti valaki az Esterházy Irodalmi Díjat. Az idén megjelenő alkotások alapján válogatva a zsűri 2026 áprilisában jelenti be a hét könyv címét, amelyek szerzői közül ismét ősszel veheti át egy valaki az elismerést.

A kortárs irodalom és képzőművészet kedvelőit addig is várja az Esterházy Vibe, az Esterházy Magyarország Alapítvány a YouTube-on/Spotify/iTunes-on hamarosan induló podcast csatornája amelynek az első adások egyikében például arról beszélgetett Ottrubay István, az Esterházy  Alapítványok vezetője, Rieder Gábor kurátor és Margócsy István irodalomtörténész, hogy mennyire van jelen a kortárs művészet hazánkban, megmutatkozik-e a jelen kor a kortárs műveken keresztül, vagy hogy vajon igaz-e, hogy a kortárs művek sokkolóan hatnak a közönségre.

Emellett a díjjal és a kortárs művészettel kapcsolatos friss hírekkel várnak mindenkit az alapítvány és a díj honlapján, valamint Facebook- és Instagram-csatornáin is.

Idén 3373 novella érkezett az ország minden részéről, a beküldött művek közül 18 szerzőnek a munkája került be a legjobb 20 közé, így két alkotó két-két írással jutott a TOP 20-ba. Erre a pályázat történetében korábban még nem volt példa: ahogy minden évben, a novellák értékelése idén is teljes anonimitás mellett zajlott, biztosítva a verseny tisztaságát.

Az idei pályázat első helyezettje Szathmári Judit, aki Lajos című novellájával nyerte el a zsűri tetszését. A második helyet Csákányi Zoltán János szerezte meg Műértők című írásával, míg a harmadik helyen Jakab Dávid végzett Kovács János egyszerű élete című művével.

A fiatal tehetségek elismerésére alapított, 25 év alatti alkotóknak járó Libri-különdíjat idén Endrey-Nagy Ágoston kapta Nappal teli vödrök című novellájáért.

„Amikor a megállókban olvasható novellákra gondolok, mindig eszembe jut egy kép: valaki a villamosra vár, rápillant a szövegre, majd annyira belefeledkezik, hogy inkább később száll fel, csak hogy a végére érjen. Ezek a pillanatok számunkra a legnagyobb visszaigazolások. Idén negyedik alkalommal vettem részt a zsűri munkájában, és minden évben egyre nagyobb örömmel és büszkeséggel tapasztalom, mennyi új tehetség bukkan fel az írások mögött” – mondta Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója.

A zsűri munkáját idén is Grecsó Krisztián József Attila- díjas író vezette, aki immár nyolcadik alkalommal tölti be az elnöki szerepet. Visszatérő zsűritagként ismét részt vett Vecsei H. Miklós, Junior Príma-díjas színművész, Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Könyvesboltok marketing- és kommunikációs igazgatója, míg új tagként Orvos-Tóth Noémi író, pszichológus és Kollár Betti írónő csatlakozott a csapathoz.

A pályázat főtámogatója a Libri Könyvesboltok, amely idén is különdíjjal ismeri el a 25 év alatti fiatal tehetségeket. „Az a legszebb ebben a kezdeményezésben, hogy a kortárs irodalom ennyire közel kerülhet az emberekhez: ott van a mindennapokban, a megállókban, a városi terekben. Így lesz az olvasás közös élmény” – emelte ki Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Könyvesboltok marketing- és kommunikációs igazgatója.

A tavalyi hagyományt folytatva a döntős novellákból podcast-sorozat is készült Balázsy Panna és Vecsei H. Miklós előadásában, valamint a Remind magazin kiskönyv-mellékletként is eljuttatja őket olvasóihoz.

A közönségszavazás már elindult: október 2-ig a novella.jcdecaux.hu oldalon bárki leadhatja voksát kedvenc írására.

Az „Álljon meg egy novellára” mára sokkal több, mint egy pályázat: közösségi élmény, amely összehozza az olvasást szerető embereket, és bemutatkozási lehetőséget ad a kortárs magyar irodalom új tehetségeinek.

Neked mit jelent a boldogság? A szervezők felkérésére 15 ismert példakép: zenészek, művészek, professzor és üzletember ült le Horváth Gergely mikrofonja elé. „Váratlan élményben lett részünk. Nem az volt váratlan, hogy a meghívott példaképek személyes tapasztalataikon átszűrt, izgalmas és sokszor igen hasznos válaszokat adtak. Az volt váratlan, ahogy mélységük és őszinteségük oly sokszor nyitotta meg a metafizikait. Nem eget rengető volt, inkább eget-nyitogató. És ezért hálával tartozunk” – meséli Horváth Gergely.A névsor valóban színes, izgalmas. A fiatal példaképek, mint Co Lee, Sisi, Lil Frakk, Manuel, vagy T. Danny mellett Ákos, L.L. Junior, Fluor Tomi és Marsalkó Dávid is megszólal a filmben, ahogyan az alkotók örömére Halász Judit és Csókay András professzor is vallott arról, hogy számukra mit jelent a boldogság, de Cserbik Rita, Gém Péter, Kadarkai Endre és Grecsó Krisztián gondolatai is teret kapnak a SopronFest rendhagyó és hiánypótló alkotásában.

Szokatlan, hogy egy fesztivál kampányában fontos témák, edukatív tartalmak ilyen hangsúllyal szerepelnek. „A SopronFest deklaráltan mást és többet szeretne adni, mint amit alapból elvárhatnánk egy fesztiváltól. A boldogság, a harmónia keresése tapinthatóan egy igazán fontos feladat lett mindannyiunk számára, szervezőként pedig tenni szeretnénk azért, hogy ezen az úton segítsünk a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. A “Neked mit jelent a boldogság?” filmünk szereplői a vártnál is nagyobb őszinteséggel vallottak életük nehéz időszakairól. Miközben a legtöbbjüket a csillogó színpadokon és sikeres helyzetekben látjuk leggyakrabban, a beszélgetésekből hamar kiderült, hogy a siker és a boldogság nem mindig jár kéz a kézben. Azt remélem, sokakhoz eljutnak ezek a vallomások, ezek az elgondolkodtató példák. A film készítése közben arra a döntésre jutottunk, hogy ez a fontos téma az egész évünket képes meghatározni, így a nyár végi STRAND Fesztiválon és annak kampányában is kapcsolódunk a boldogság kereséséhez” – mondja Lobenwein Norbert, a SopronFest főszervezője, a film producere.   

A verseny 2017-es indulása óta a zsűri tagjai már több mint 20 ezer novellát bíráltak el. A nyertes művek minden évben a város legforgalmasabb megállóiban kapnak helyet, ahol naponta utazók ezrei találkozhatnak velük. Az évek során számos feltörekvő író számára jelentettek ugródeszkát, miközben az olvasóknak inspiráló és elgondolkodtató olvasmányélményt nyújtottak.

„Az olvasás olyan élmény, amely átalakíthatja a mindennapjainkat. A novellák, amelyeket az irodalmi pályázat kapcsán a városban olvashatunk, lehetőséget adnak arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és hagyjuk, hogy a történetek összekössenek minket. A Libri idén meghirdette az olvasás évét, és nagy örömünkre szolgál, hogy a JCDecaux Hungary kezdeményezésével még több embert buzdíthatunk erre a tevékenységre” – magyarázza Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója.

Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója hozzátette: „Idén már nyolcadik alkalommal kerülnek novellák hirdetési felületeinkre. A visszajelzések szerint az utazók kifejezetten szeretik, hogy a megállókban eltöltött időt tartalmas, minőségi olvasással gazdagíthatják. A városi tér nem csupán egy közlekedési csomópont – hanem egy hely, ahol a kultúra a mindennapok természetes részévé válhat.”

Az idei, nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő irodalmi versenyre a szervezők április 1. és április 30. között várják a pályázatokat, amely idén is a Libri támogatásával valósul meg.

Az előző évek hagyományait folytatva idén is 20 pályamű kerül shortlistre, ezek közül három helyezett pénzjutalomban részesül. A fődíj 300 000 forint, a 25 év alattiaknak szóló Libri Fiatal Tehetség Díj nyertese pedig 200 000 forintot kap.

A pályaműveket elbíráló zsűri elnöke Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, a tagok között köszönhetjük Kollár Betti írót, a fiatal közönség egyik nagy kedvencét, Orvos-Tóth Noémit, transzgenerációs szemléletű pszichológust, Vecsei H Miklóst, Junior Príma-díjas színészt, rendezőt és írót, Ludvig Orsolya Stefaniet, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatóját, valamint Jamniczky Tímeát, a JCDecaux Hungary vezérigazgatóját.

További részletek a pályázat weboldalán.

A népszerű kortárs író szerint a kultúra szerepének szándékos, politikai érdekek mentén történő lefokozásával bekövetkezett az értelmiség identitásvesztése is. Az, hogy mit lehet tenni ez ellen, nem tudja. Nem tartja magát olyan alkatnak, aki ezeken a kérdéseken töpreng.

„Visszakanyarodom Móriczhoz, akinek naplóját olvasva megdöbbentem, hogy milyen feladattudata volt. Több tucat oldalakat ír például a búzanemesítés helyzetéről, amivel újságíróként foglalkozott. Az ő idejében az író és az újságíró önmagában is médium volt. Móricz a saját korában társadalmi tényező volt, ma ezt nem látom. Talán Eszterházy Péter volt az utolsó író, aki betöltötte ezt a szerepet, talán az arisztokrata származása miatt is. A harmincas éveimben nagyon harciasan nyilvánultam meg, a betegségem óta viszont sokkal távolságtartóbb vagyok a társadalmi problémákkal. Azt hiszem ezek Móricz idején is politikával itatódtak át, de napjainkban annyira radikalizálódott a viták hangneme, kulturálatlansága, hogy azokban nem kívánok részt venni” – mondja Grecsó Krisztián a Tóth Olivérnek adott interjújában, amely a Remind magazin oldalán jelent meg.

Mint az az interjúból kiderült, az író sokféle módon próbálta megfogalmazni magát, egyúttal túlélhetővé tenni a gyerekkorát: a néptánctól kezdve a rockzenén át a különböző szereplési lehetőségekig sok mindenben próbált teljesíteni. Végül író lett, az egyik legnépszerűbb kortárs szerző.

„Szerettem volna megfelelni az elvárásoknak, elsősorban az apáménak, aki a legkülönbözőbb módokon lázadt a környezete ellen. Fűtötte egy belső feszültség: úgy érezte, mi, Grecsók valamilyen módon mások vagyunk, mint a közegünk tagjai. Rémülten, szinte már kényszeresen igyekeztem kreatív helyzeteket teremteni: a néptánctól kezdve a rockzenén át a különböző szereplési lehetőségekig sok mindenben megpróbáltam teljesíteni. Olyannyira nagy volt a nyomás rajtunk, hogy az azóta táncművésszé lett testvérem már tízéves kora körül az általános iskola vezetése elé terjesztette, hogy szeretné megtartani az első önálló estjét. Ebben a korban az adottságokat még felismerni is nehéz, nem hogy működtetni, fejleszteni, tehetséggé formálni, és akkor a motiváltság megőrzéséről nem is beszéltem. A mai napig azt gondolom, hogy nincsenek túl jó írói adottságaim, viszont azt a keveset, ami megadatott, megpróbálom jól használni.”

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

Ezekért a munkákért nem jár fizetség, és sokszor természetes, hogy a nők végzik el. Kutatások bizonyítják, hogy a nők akár heti 30 órát is töltenek olyan feladatok elvégzésével, amelyért nem kapnak fizetést. A gyereknevelést, a hozzátartozók ápolását és a háztartással kapcsolat feladatokat – 75 százalékban nők végzik, akik keresőmunka mellett látják el ezeket a teendőket. A férfiak és nők között éles különbség tapasztalható ezekben a feladatkörökben.

Akovács Éva főszerkesztő szerint „a pandémia óta sokat romlott a helyzet, a nők akár hatszor annyi időt töltenek a fizetetlen munkával, mint a férfiak. Nem panaszkodni akarunk, hanem rávilágítani erre a tényre, beszélni róla. Mindannyiunk érdeke, hogy ez a munka látható és mérhető legyen. Hogy a nők több időt fordíthassanak magukra, az egészségükre, a tanulásukra. Szerencsére, egyre többen vallják, hogy egy háztartásban nem »segítséget« kell nyújtani a nőnek, hanem osztozni a munkákban.”

A láthatatlan munkában felelősséget vállaló, a partnereikkel a terheken megosztozó férfiak közt Bagossy Norbert zenész, Csányi Vilmos etológus, Grecsó Krisztián író (a nyitóképen), Kiss Gergő vízilabdázó, Nagy Ervin színész és Rákóczi Feri műsorvezető is helyet foglalt. A „Nem segítek…” című 13 oldalas, exkluzív fotósorozattal ellátott cikkben egyöntetűen azt vallják a megszólalók, ők valóban nem csak „segítenek”, hanem osztoznak a feladatokban.

A címlapján Nagy Ervinnel és ikreivel megjelenő 10. lapszámmal egy vendégszerkesztői sorozat is elindul. Az első hónapban Jakupcsek Gabriella, műsorvezető és újságíró folyik bele aktívan a szerkesztőség munkájába, aki részt vett a lap kialakításában, és több cikkhez is rendhagyó módon hozzászól a lapban. Márciustól a szakma további fontos alakjai fognak közreműködni, nyáron pedig egy felhívást követően a lap kiválaszt öt olvasót, akik majd vendégszerkesztőkként alakíthatják kedvenc magazinjukat.

Az Álljon meg egy novellára! népszerűségét jól érzékelteti, hogy az eddigi évek során összesen 13 800 novella érkezett a pályázatra. A JCDecaux minden alkalommal különleges aktivitásokkal teszi emlékezetessé a látványos irodalmi megmozdulást. 2019-ben a Líra-Athenaeum segítségével megjelent a legjobb írásokat tartalmazó Álljon meg egy novellára! kötet, 2021-ben pedig podcast- és YouTube-sorozat készült belőlük Vecsei H. Miklós közreműködésével. Tavaly először AR-kiterjesztést kaptak a plakátok, ezzel interaktív irodalmi játékra ösztönözve a járókelőket.

Samu Tímea, a JCDecaux vezérigazgatója szerint a pályázat mostanra az egyik legjelentősebb kortárs irodalmi eseménnyé nőtte ki magát, és a beérkezett alkotások száma egyértelműen igazolja az Álljon meg egy novellára! sikerét. “Minden évben újabb rejtett tehetségek bukkannak fel, akiknek egyedülálló lehetőséget kínál a novellapályázat. A JCDecaux fontos missziója, hogy közelebb vigyük a művészetet az emberekhez, ezért büszkék vagyunk rá, hogy már ötödik éve biztosítunk helyet a nyertes alkotások publikálásához” – összegez Samu Tímea.

Idén már második alkalommal a Magyar Telekommal közösen hirdetik meg a pályázatot, és az ötödik születésnap alkalmából színpadra állítják a legjobbnak ítélt alkotást, emellett 100 ezer forint értékű Rossmann ajándékkártyát kap egy különdíjas alkotás szerzője a Rossmann Magyarország Kft. jóvoltából.

„Már tavaly is kiderült, hogy hatalmas kreatív energiákat szabadít fel ez a pályázat, hogy milyen sok tehetséges író érzi úgy, végre megmutathatja magát és a benne rejlő értékeket” – fogalmaz Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. „Az alkotás folyamatát idén új szintre emeljük és a Telekom által kiválasztott különdíjas szerző novelláját színpadra állítjuk! Az Álljon meg egy novellára! minden évben a kreatív sokszínűség ünnepe, izgatottan várjuk idén is a pályázatokat és a közös munkát!”

A zsűri elnöke a tavalyi évhez hasonlóan Grecsó Krisztián József Attila-díjas író lesz, akihez Vecsei H Miklós színművész, Samu Tímea, a JCDecaux vezérigazgatója, valamint Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese csatlakoznak zsűritársként.

A jelentkezési határidő: 2022. május 31. 24:00

Fődíj: 300 000 Ft

További részletek a pályázat weboldalán: novella.jcdecaux.hu

Mostantól személyesen is találkozhatnak a tömegközlekedéssel utazók az Álljon meg egy novellára! nyertes írásaival, melyeket a legforgalmasabb budapesti busz- és villamosmegállókban publikál a JCDecaux. A novellák idén először Augmented Reality (AR) kiterjesztést kapnak és egy QR-kód segítségével önálló életre kelnek a virtuális térben. Azok a járókelők, akik a telefonjuk segítségével beolvassák a plakátokon található QR-kódot, különböző szavakat láthatnak majd kiemelkedni a szövegből. Ha ezeket helyes sorrendben egymás mellé rendezik, akkor megfejtésként egy értelmes mondatot kapnak, ami kapcsolódik a novella tartalmához. Ha a felhasználó elfogadja a szabályzatot, akkor egyúttal egy játékban is részt vehet, melynek végén 3 db 30 ezer forintos Libri ajándékutalványt sorsol ki a JCDecaux.

A plakátok közt szerepel a közönségkedvenc is: F. Tóth Gergely Ha marad valami utánam című novellája már csak azért is különleges, mert korábban kiérdemelte a Grecsó Krisztián, Vecsei H Miklós és a Magyar Telekom zsűritagja által odaítélt fődíjat is. A szövegek emellett elérhetők online is a novellapályázat weboldalán, illetve podcast és YouTube-sorozat formájában is.