A 2025-ben számos közép- és kelet-európai ország jelentős politikai és gazdasági kihívás elé néz. Lengyelország EU elnöksége alatt az európai biztonság megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Románia gazdasági nehézségek és egyre erősödő nacionalista retorika közepette készül elnökválasztásának megismétlésére. Szerbia amerikai szankciókkal és széleskörű tiltakozásokkal szembesül, amelyek az uralkodó politikai elit iránti elégedetlenséget tükrözik. Ezek a fejlemények egy viharos évet vetítenek előre, amelyben a gazdasági nehézségek és a politikai instabilitás kerülnek a figyelem középpontjába.

A régió biztonságát és gazdasági helyzetét jelentősen befolyásoló tényező az orosz-ukrán háború jövője. Az USA külpolitikai fordulata tükrében – különös tekintettel a Fehér Házban történt eseményekre – egyre csökken a realitása annak, hogy a háború potenciális lezárása tényleges biztonsági garanciákat fog hordozni Ukrajna számára. Ezzel párhuzamosan Marco Rubio amerikai külügyminiszter kezdeti tárgyalásai a NATO-szövetségesekkel a védelmi kiadások növelésére összpontosítottak. Ezek a fejlemények aggodalmat keltettek az európai szövetségesek körében, és jelentős fegyverkezési hullámot idézhetnek elő a kontinensen.

„A kormány számára a pártrendszer átalakulása komoly kihívást jelent. A Fidesz dominanciáját és a TISZA párt erősödését figyelembe véve a jövőbeli választások eredményei egyre inkább a gazdasági helyzet és az EU-val való viszony függvényében dőlhetnek el. Trump visszatérésével a Fehér Házba Magyarország politikai mozgástere jelentősen bővült – főként identitáspolitikai intézkedések terén. Orbán Viktor a globális politikai színtéren a béke szószólójaként és a ‘globalista világrend’ ellenállójaként kíván szerepet vállalni. Korábban a kormánynak ambíciója volt, hogy a Trump-adminisztrációval és Oroszországgal való kapcsolatait kihasználva mediátori szerepet vállaljon az Ukrajna elleni háború lezárására irányuló tárgyalásokban. A Budapest és Kijev közötti feszültségek miatt viszont valószínűtlen, hogy Magyarország aktívan részt vegyen a folyamatban.” – egészíti ki a jelentést Märcz Samu, a Grayling Hungary PA divíziójának vezetője.

Mindezek hatására a Grayling közép- és kelet-európai Public Affairs (PA) csapatai részletes elemzést készítettek, és megosztották perspektíváikat 2025-re, és azon túl. A jelentésben bemutatják, milyen kihívásokkal szembesülhetnek a vállalatok ebben a folyamatosan változó környezetben, és milyen stratégiákkal érdemes készülni a következő időszakra.

A 2025-ös CEE Outlook kiadvány betekintést nyújt Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia helyzetébe. A jelentés emellett kitér az Európai Unió tagjelöltországaira, valamint Szerbia és Ukrajna perspektíváit is tartalmazza. Figyelembe véve a teljes kontextust és Donald Trump elnökválasztásának jelentőségét, a Grayling amerikai szakértői egy külön elemzést is készítettek az Egyesült Államok politikájáról és annak lehetséges hatásairól a közép- és kelet-európai piacokra.

A mai kiszámíthatatlan gazdasági és politikai környezetben az átgondolt döntéshozatal elengedhetetlen. Legfrissebb CEE Outlook jelentésünk olyan szükséges információkat nyújt, amelyek segíthetnek a döntések meghozatalában.

További információért a teljes jelentés innen tölthető le.

A jelentés rávilágít az üzleti életet alakító főbb kihívásokra és lehetőségekre, valamint sorvezetőt kínál az idei évben várható geopolitikai, gazdasági és technológiai bizonytalanságok közötti eligazodáshoz.

Hogyan használhatjuk ki a változó globális környezetben rejlő lehetőségeket

A jelentés felvázolja a főbb témákat és intézkedéseket, amelyekre a vállalkozásoknak 2025-ben figyelniük kell. Többek között:

• Eligazodás a politikai és gazdaságilag is bizonytalan térben: a kormányok világszerte ambiciózus reformokat hajtanak végre költségvetési megszorítások és stagnáló gazdaságok közepette. A vállalkozások sikere szempontjából fontos a politikai döntéshozókkal való proaktív együttműködés, ahogyan az is, hogy lépést tartsanak a megújuló szabályozásokkal és a változó külső körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva alakítsák a stratégiáikat.
• A mesterséges intelligencia kiaknázása: a mesterséges intelligencia messzemenőkig átalakítja az iparágakat, és páratlan lehetőségeket kínál a szolgáltatások személyre szabására és a hatékonyság növelésére. Az etikai megfontolások, az adatbiztonságra figyelés és az átláthatóság azonban továbbra is kiemelkedő fontosságúak az AI-al szembeni bizalom erősítése szempontjából.
• Új közönség elérése a digitális platformokon: a közösségi médiatér gyorsan fejlődik, és egyre több új platform nyer teret a felhasználók körében. Fontos, hogy a márkák mélyrehatóan megértsék a közönségüket, és diverzifikálják a jelenlétüket, hogy relevánsak maradjanak az adott platform közönsége számára.
• Fenntartható gyakorlatok alkalmazása: az országok által kidolgozandó új éghajlat-változási cselekvési tervek benyújtási határidejének közeledtével, és mivel az amerikai elnökválasztás eredménye okán sok szakértő aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Donald Trump második elnöksége visszavetheti az éghajlat-változási intézkedéseket, az üzleti vezetőknek fel kell készülniük a sokasodó szabályváltozásokra és rugalmasan kell kezelniük a sűrűsödő tevékenységi ellenőrzéseket.
• Reziliencia építése a kommunikáció erejével: a hatékony belső és külső kommunikációs stratégiák elengedhetetlenek a válságok és az elvárások kezeléséhez, valamint a márka iránti bizalom fenntartásához.

Richard Jukes, a Grayling globális vezérigazgatója a jelentés kapcsán hozzátette: „2025-ben a vállalkozások újra egy kihívásokkal teli évvel néznek szembe, a változó szabályozási környezetektől a mesterséges intelligencia gyors integrációján át a növekvő geopolitikai bizonytalanságokig. A kockázatkezelés kritikus prioritássá vált, és a szervezeteknek nemcsak előre kell látniuk a potenciális zavarokat és lehetőségeket, hanem agilisan és rugalmasan is kell reagálniuk azokra.

Ez az év próbára teszi a vezetők azon képességét is, hogy stratégiáikat összehangolják a kormányzati prioritásokkal, hatékony kapcsolatokat építsenek ki, és kézzelfogható intézkedésekkel bizonyítsák elkötelezettségüket. Proaktív kommunikációval, stratégiai tervezéssel és innovatív megoldások felkarolásával a szervezetek nemcsak a kockázatokat mérsékelhetik, hanem a kihívásokat lehetőségekké alakítva tartós előnyöket is teremthetnek a maguk számára.”

A teljes jelentés innen tölthető le.

Photo by LYCS Architecture on Unsplash

Az IGNITE CEE hub csapata Varsóban található, és tíz közép- és kelet-európai országra kiterjedő munkáját a Grayling adat- és stratégiai szakértőinek hálózata támogatja. Az új hub lesz a helyi képviselete az öt évvel ezelőtt Londonban létrehozott IGNITE Global csapatának, mely több mint húsz, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Szingapúrban, Hongkongban és Kínában dolgozó stratéga, kreatív, adatelemző, kutató és digitális marketing szakemberből áll.

Az IGNITE CEE csapatot Lukasz Napora vezeti, aki az elmúlt öt évben a Grayling varsói irodájának kreatív igazgatója volt. Ez idő alatt olyan márkákkal dolgozott együtt, mint a Visa, BMW, TikTok, Primark, FREENOW, Tetra Pak és Nobu. A hub kreatív kapacitásának növelése és Napora támogatása érdekében a Grayling Jan Fraczekkel, mint vezető kreatívval erősíti a csapatot. Jan korábban a WebTalk és a Berry Kolektyw Kreatywny ügynökségeknél dolgozott, és jelentős kreatív tapasztalatot szerzett a CEE régióban olyan meghatározó kampányok során, mint például a Heinz, BNP Paribas, Triumph, Pudliszki és Tymbark projektjein.

Napora és Fraczek szorosan együttműködnek az IGNITE „power pairs” csapataival, amelyek mind a tíz CEE piacon – Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában is – adatelemzőkből és tervezési szakértőkből állnak.

„Az IGNITE első öt éve megerősítette a meggyőződésünket, hogy a kommunikációban a kreativitás iránti igény továbbra is növekszik. A kreativitás azonban önmagában nem elegendő; a Graylingnél nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden tevékenységet stratégiába ágyazzunk, és adatokat használjunk az insightok megszerzésére. Az IGNITE CEE létrehozása lehetővé teszi számunkra, hogy szakértelmünket kiterjesszük a régió több ügyfelére, és olyan kampányokat hozzunk létre, amelyek több közép-európai piacon is hatékonyan működnek” – mondta Lukasz Napora, a CEE hub kreatív igazgatója.

Az indulás kapcsán Nathan Kemp, a Grayling innovációs vezetője így nyilatkozott: „Az IGNITE CEE hub elindítása megerősíti az ügynökség elkötelezettségét ügyfélajánlataink és szolgáltatásaink innovációja iránt Közép- és Kelet-Európa szívében. A Grayling csapatai a CEE régióban kiváló hírnevet építettek ki a közönségközpontú kreatív munka terén, és a stratégiai és kreatív tehetségekbe történő befektetés tovább növeli képességünket, hogy ezt helyi szinten is megvalósítsuk, miközben erősítjük az IGNITE Global ajánlatát is.”

’Az új kollektivizmus – Egy jobb üzlet építése’ című tanulmányhoz a Grayling 2021 februárjában 500 szenior nemzetközi mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatokat képviselő üzleti döntéshozó bevonásával készítette el felmérését, hogy bemutassa az üzleti vezetők változó attitűdjét az 1970-es és 80-as évek „csak profit” megközelítésétől napjainkig. A kutatás egyértelműen azt találta, hogy a társadalmi szerepvállalás minden eddiginél fontosabbá vált a vezetők.

• A megkérdezettek csaknem fele (45 százaléka) egyetért abban, hogy a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szerepvállalás (ESG – Environmental, Social and Governance) fontosabb lesz, mint bármely előző évben.
• A válaszadók csaknem kétharmada (63 százaléka) gondolja úgy, hogy a vállalkozások kollektív felelősséggel tartoznak azokért a társadalmakért, amelyekben működnek.
• Azok közül, akik egyetértettek a kollektív felelősség gondolatával, 85 százalékuk úgy véli, a társadalmi jólét hozzájárul vállalkozásuk jövőbeli jólétéhez is.

Példamutató magyarországi jógyakorlatok

Szerencsére a nemzetközi trendek Magyarországon is egyre több vállalatnál vannak jelen. A Grayling az Arconic-Köfém, a Diageo, a GE és a Shell vezetőivel egy szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében ismertette azokat a Covid világjárványt megelőző vagy éppen annak hatására létrehozott hazai jógyakorlatokat, amelyek példaértékűnek számítanak és hozzájárulnak egy új, még felelősebb vállalatvezetési trend magyarországi elterjedéséhez is.

2020-ban és 2021-ben a cégeknek sokkal nagyobb mértékben kellett támogatást és a segítséget nyújtani munkavállalóiknak, hogy munka, családi és magánélet összehangolását meg tudják oldani.

Genie, a virtuális dadus

„A járvány alatt mindenki más-más problémával szembesült. A fiatalabb generáció az elmagányosodással küzdött, míg a családosoknak megsokszorozódtak a gyerekekkel járó feladataik – magyarázta Paál Laura, a GE Corporate Informatikai igazgatója. – Egyik támogató programunk keretében például fiatal kollégáink felajánlották, hogy felszabadult idejükben online, virtuálisan ’bébiszittelik’ családos munkatársaik gyerekeit, hogy azok a gyerekek is, akiknek nincsen iskolai elfoglaltságuk, értékesen töltsék az idejüket otthon. Így a szülők egy pár órára nyugodt szívvel tudtak dolgozni vagy házimunkát végezni, mert a gyerekük, habár a laptop előtt, de egy kontrollált környezetben tudott időt tölteni közös játékkal, meseolvasással vagy beszélgetéssel.”

Sürgősségi szabadság

„A járvány miatt többek között azzal segítettük kollégáinkat, hogy a rugalmas munkavégzés lehetőségén és az éves szabadságon túl, további10 szabadnapot biztosítottunk – mondta el Pais Mónika, a Diageo budapesti multifunkcionális kompetencia központjának vezetője. – Ezt a keretet szabadon felhasználhatták a pandémia miatti nehézséges megoldásához; akár a környezetükben lévő idősek megsegítésére, akár a kisgyermekek, távoktatásban résztvevő gyermekek körüli teendők ellátására. Örülök, hogy ezzel a kezdeményezéssel is hozzá tudtunk járulni kollégáink munka-magánélet egyensúlyához, főleg ilyen nehéz időkben.”

A dolgozókon kívül a közösségek támogatása is kiemelt helyet foglalt el a vállalatok programjai között az elmúlt időszakban is.

Hős kávé

„Azok a honfitársaink, akik a koronavírus-járvány idején a frontvonalban dolgoznak, főleg az egészségügyi dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, a katasztrófavédelem, kivételesen nagy nyomásnak vannak kitéve – magyarázta Bujdosó Andrea, a Shell Mobilitási Üzletágának vezetője Szlovéniában és Magyarországon. – Az első hullám elején, viszonylag korán, március 25-én elindítottuk a „Nem mindennapi Hősök” kávé kezdeményezésünket. Ennek keretében minden „hős” vásárlónk és az állomási munkatársaink is ingyen fogyaszthatták el kedvenc kávéjukat, ideértve a kamionsofőröket is, akik az ellátási láncok fontos szereplői. Végül bő két hónap alatt több mint 100 ezer kávét tudtunk nekik biztosítani, hogy felfrissülve tudják folytatni kivételes munkájukat.”

Digitális tanterem és szülők oktatása

„Az Arconicnak kiemelten fontos az oktatás a Fiatal nemzedék támogatása hiszen voltak olyan tinédzserek, akiknek másfél évig otthonról kellett tanulni – emelte ki Varga Zsuzsanna, a székesfehérvári Arconic-Köfém Mill Products Hungary Kft. ügyvezetője és HR-vezetője. – Egy helyi non-profit szervezettel együttműködve az Arconic Alapítvány támogatásával webinárok szervezésével segítettünk az diákok szüleit a digitális oktatásra való átállásban. A program pedig nem csak a dolgozóinknak szólt, bárki becsatlakozhatott és nagy is volt rá az érdeklődés. Emellett iskoláknak, elmaradt területeken élőknek adományoztunk IT eszközöket, illetve a várossal együttműködve digitális okostantermet hoztunk létre, hogy segítsük a székesfehérvári fiatalok digitális készségeinek fejlesztését és a felkészülésüket a jövőbeli kihívásokra.”

A tapasztalatok szerint a sokszínű és befogadó vállalati kultúra megteremtése mind a vállalat, mind a munkavállalók, mind a helyi közösségek számára kölcsönösen előnyös.

A sokszínűség sokszínű támogatása

„Egy cég akkor felel meg a jelen és az új generáció vásárlói és munkavállalói elvárásainak, ha saját szervezetében is tükrözi a vásárlók és a munkavállalók sokszínűségét – emelte ki Bujdosó Andrea, a Shell Mobilitási Üzletágának vezetője Szlovéniában és Magyarországon. – Itthon számunkra kiemelt fontosságú a női vezetők bátorítása, például a kiválasztás terén, ahol bevett gyakorlat, hogy minden kiválasztási panelben kötelezően kell lenniük nőknek és férfiaknak is, egészen shortlistig. Úgy látjuk, azzal tesszük a legtöbbet, ha nem kvótákat szabunk, hanem mindent megteszünk, hogy minden szinten legyenek egyensúlyban a férfi és női jelöltek.”

„Az Arconicnál is kiemelten fontos az esélyegyenlőség megteremtése – tette hozzá Varga Zsuzsanna, a székesfehérvári Arconic-Köfém Mill Products Hungary Kft. ügyvezetője és HR-vezetője. – Több dolgozói érdeklődési csoportunk is van, köztük például: Thrive: Női munkavállalók csoportja, Next Generation: Fiatal munkavállalók csoportja, LMBT a különböző szexuális és nemi identitású dolgozók csoportja helyi, illetve nemzetközi szinten. Örömmel tölt el, hogy gyártó vállalatként, befogadó kultúránknak köszönhetően van olyan kollégánk, aki a munkavégzése során tudott kiteljesedni. Nagyon büszke vagyok, hogy bármilyen hovatartozás nélkül a valós, nyújtott teljesítményre fókuszálva tudunk a munkatársainkkal együttműködni és tovább fejlődni. Ezek az értékek pedig meghatározóak akkor is, amikor munkavállalókat keresünk vagy ösztönözzük őket a vállalat melletti elköteleződésre.”

„Az esélyegyenlőség keretében nálunk a nők támogatásán kívül a férfiak segítése is központba kerül. Egyedülálló ’Family Leave’ kezdeményezésünk rendkívül népszerű, mert nem csak női, hanem férfi kollégáink is igényelhetik a 6 hónapos szülői szabadságot a gyermek születésének évében, 100 százalékos fizetéssel. Így az édesapáknak nem kell anyagi megfontolásból kimaradniuk gyermekük életének első állomásaiból” – mondta Pais Mónika, a Diageo budapesti multifunkcionális kompetenciaközpontjának vezetője.

A fiatalabb generációtól pedig sokat lehet tanulni, vallják a cégek, mivel számos esetben maguk lépnek fel, szervezkednek egy-egy ügy támogatása érdekében.

Alulról jövő kezdeményezések

„A GE-nél minden programunk kapcsán elmondható, hogy a kollégáink aktív fellépése teszi őket igazán sikeressé – emelte ki Paál Laura, a GE Corporate Informatikai igazgatója. – A munkavállalók lelki egyensúlyát támogató, rendkívül népszerű Mentális Egészség Hetünket követően például több kisebb csoport is rendszeres megbeszéléseket szervezett önállóan. Nekünk, mint vállalatnak, megfelelő nyitottsággal kell ezekhez az önkéntes megmozdulásokhoz állni, támogatni munkájukat a cégen belül, és hihetetlen kezdeményezések születnek belőlük.”

Még flexibilisebb munkahelyek

A négy vezető egyetértett abban, hogy a járvány alapjaiban változtatta meg a munka világát. Lassan mind nyitják irodájukat dolgozóiknak, de még rugalmasabb feltétekkel, mint eddig. Ez az időszak ugyanis bebizonyította, hogy munkatársak ugyanolyan hatékonyan dolgoznak otthon is, így a rugalmasság mellett a hatékonyságot is fenn lehet tartani, a kettő nem zárja ki egymást.

10 nemzetközi trend, ami elősegíti az „Új kollektivizmus” további térhódítását

A Grayling kutatása alapján, az elmúlt években kezdődő és a koronavírus hatására felerősödő vállalati szerepvállalást érintő változásokat az alábbi 10 trend segíti elő, melyet a magyar vezetők tapasztalata is megerősített:

A Grayling a nemzetközi ügynökségi hálózatok között az elsők egyikeként nyitott irodát Közép-Kelet-Európában a 90-es évek elején, és az elmúlt évtizedek folyamán sikeresen bővítette régiós jelenlétét, miközben a klasszikus szolgáltatások mellett vállalati kommunikációs tanácsadást és széleskörű public affairs támogatást is nyújtott. Új vezetői szerepkörében a Grayling Közép-Kelet-Európáért (Csehországért, Szlovákiáért, Magyarországért, Romániáért, Bulgáriáért, Horvátországért, Szerbiáért, Szlovéniáért és Ukrajnáért) felelős vezérigazgatójaként Peter Fecko feladata, hogy az üzleti növekedés tekintetében a következő szintre emelje a régiót.

Peter már több mint 20 éve aktív a kommunikációs szakmában. Kezdetben a szlovák üzleti médiában dolgozott újságíróként, mielőtt csatlakozott a Graylinghez, mely 2000-ben nyitotta meg irodáját Szlovákiában, Pozsonyban. Az elmúlt 12 évben a Grayling további közép-kelet-európai egységeit irányította többek között Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában, emellett stratégiai tanácsadást nyújtott a több piacon működő kulcsfontosságú ügyfeleknek.

Az újonnan létrehozott Közép-Kelet-Európáért felelős vezérigazgatói szerepkör a közelmúltban bejelentett új vezetői kinevezésekhez, valamint a Grayling eddigi legnagyobb, az egész ügynökséget átfogó kulturális kezdeményezések iránti elkötelezettségéhez kapcsolódik. Ez utóbbi keretében az ügynökség jelentős erőforrásokat fordított annak biztosítására, hogy munkatársai világszerte szorosabb kapcsolatban érezzék magukat egymással és a vállalattal, valamint, hogy a legjobb gyakorlatokat és a helyi ismereteket zökkenőmentesen osszák meg a piacok között.

Ben Petter, a Grayling Európáért felelős operatív igazgatója elmondta: „A Grayling egyik legnagyobb erősségét az ügynökség közép-kelet-európai hálózata jelenti. A világjárvány alatt is figyelemre méltó rugalmasságot mutatott, elsősorban a kiemelkedő public affairs és válságkommunikációs szolgáltatáskínálatának köszönhetően. Peter óriási tapasztalattal rendelkezik ezeken a területeken, valamint a vállalati kommunikáció területén is. Meggyőződésünk, hogy vezetése alatt a Grayling még tovább erősödik majd Közép-Kelet-Európában.”

Peter Fecko, a Grayling Közép-Kelet-Európáért felelős vezérigazgatója elmondta: „A közép-kelet-európai régióban működő ügynökségek közül a Grayling rendelkezik a legátfogóbb, legnagyobb számú kapcsolattal alátámasztott lefedettséggel. Ennek köszönhetően mindig is a legkézenfekvőbb választási lehetőséget jelentettük a több országra kiterjedő támogatást kereső ügyfelek számára, ugyanakkor egyre nagyobb keresletet tapasztalunk a közönségkapcsolatot és a vállalati kommunikációt egyaránt felölelő integrált vállalati kapcsolati szolgáltatások iránt is. A régióban ez a legígéretesebb terület, ahol jelentős növekedésre számítunk 2021-ben.”

Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve. Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.

Mi lehet mindennek az oka?

Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelmű, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek.

Kommunikációs trendek a régióban

De még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból is viszonylag ellenállónak bizonyul, az különféle módon fogja érinteni a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a covid-19 válság:

1.Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára

A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.

Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.

2. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén

A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően – ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket – megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.

3. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket

A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.

A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepük van.

A teljes blogposztot itt olvasható.

Online vagy offline?

A szociális távolságtartás szükségessé tette, hogy az emberek szokásaikat, kommunikációjukat az online térbe helyezzék át (pl. Zoom használata). A fejlett világban élők életének utóbbi két évtizedét jelentősen meghatározta az internet, azonban mégis élesen elkülönült az “offline” és az “online” élet. Mostanra olyan interakciók is a képernyőre kerültek át, amelyeket még három hónappal ezelőtt is nehéz lett volna elképzelni (pl. Európai Parlament, állatkertek).

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

• A helyzet jól mutatja, hogy a vállalatok az időnyomás alatt is képesek kihasználni a technológia nyújtotta lehetőségeket minimális anyagi ráfordítással.
• Fontos tanulság az is az egyes márkák számára, hogy a fogyasztók és felhasználók egésze képes az online világban való boldogulásra, de az online térben sokszor másképpen kell kommunikálni – hogy mit írunk le, most fontosabb, mint valaha.

Kommunikáció és együttműködés

A pozitív hozzáállás olyasmi, amit ezekben az időkben megközelíteni is nehéz, nem, hogy elérni. A COVID-19 világjárványhoz mégis vitathatatlanul hozzátartozik az a rendkívüli gyorsaság, amely által a segítő szándékú együttműködések kialakultak, az emberek és vállalatok összekapcsolódtak az elszigeteltségre való válaszul.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

• Minden szervezetnek van egy közössége és ez a mostani tökéletes alkalom, hogy összehozza és összetartsa saját közösségét vagy megtalálja a támogatásra váró más közösségeket.
• A helyi márkák pedig nagy hatással lehetnek most a saját fogyasztóikra.
• Érdemes most a versenytársakra is együttműködési partnerként tekinteni, hiszen ez hosszú távon is előnyt jelent majd.

Emberség

Minél hosszabb a globális elszigetelődés, annál több ember keresi a kapcsolatot – és főleg az emberközpontú kommunikációt. Az utóbbi időkben nem ismeretlenek senkinek azok az e-mailek, amelyekben a vállalatok azt bizonygatják, hogy törődnek a fogyasztóikkal.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

• Ez azonban most kevésnek bizonyul, most ténylegesen meg kell mutatniuk a vállalatoknak, hogy mennyire felelősségteljesek, ehhez pedig intézkedések és kommunikáció szükséges.
• A kommunikációt illetően pedig most az a fontos, hogy nyitott, őszinte és empatikus legyen, tegye az embereket kommunikációjának középpontjába – legyen az az ügyvezető igazgató vagy akár egy alkalmazott – mutassa meg a vállalkozás mögött álló arcokat, hogy humanizálja azt, amiről beszél.

Megtalálni a helyünket

Most létfontosságú, hogy a márkák és a vállalkozások világosan megtalálják a helyüket a globális beszélgetésben. Ezekben a hetekben minden tartalmat a COVID-19 határoz meg és ebben a környezetben a vállalatoknak is be kell látniuk, hogy nem mindig kell, hogy legyen mondanivalójuk.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

• Szorítkozzanak a kommunikációt illetően olyan kérdésekre, amelyek központi szerepet játszanak a márka identitásában, és ahol valamilyen módon valódi értéket teremthetnek a fogyasztók életében.
• A kommunikáció célja most a vásárlók, felhasználók, munkavállalók és közösségek támogatása kell, hogy legyen.
• Ismerjék fel, hogy hol van a pont, ahol nem kell beleavatkozniuk az eseményekbe (pl. egészségügyi kérdések).

Változások

Az ikertornyok elleni támadások után gyakran említették, hogy a világ örökre megváltozott. Ez talán a COVID-19 hosszútávú hatását tekintve is igaz.  Még messze vagyunk attól, hogy pontos előrejelzéseket tudjunk készíteni arról, hogy a társadalom és a gazdaság milyen irányba változik majd, amikor alkalmazkodunk a pandémiát követő világhoz. Bizonyos azonban, hogy hatalmas lehetőségeket rejt majd a piac újbóli kinyílása.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

• Mivel a megváltozott életmódunk a kereslet és kínálat egyidejű változásait eredményezi, új üzleti modellek kialakulása válik szükségessé. Ezért is különösen fontos, hogy amit most tesznek a vállalatok, a következő két évtizedüket határozza majd meg.
• Amellett, hogy folyamatosan adaptálódni kell, olyan új helyzet alakult is, amelyben számos lehetőségek nyílik az innovatív, merész és kreatív megoldásokra.