A Grayling 2026-os választásokhoz kapcsolódó jelentése szerint a magyar közvélemény-kutatási szektor erősen megosztott: a kormánypárthoz köthető intézetek stabil Fidesz-előnyt mérnek, míg az ellenzéki és független felmérések magabiztos TISZA vezetést mutatnak. Az elemzés szerint a legfrissebb kutatások mozgóátlagát tekintve a TISZA egyszerű többsége tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, amennyiben nem kerül sor a szavazás előtt jogi vagy egyéb eljárásrendi változtatásokra. Az összegzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy szűk Fidesz-többség is elképzelhető, ha a célzott jóléti intézkedések hatására javul a fogyasztói bizalom, és a kormánypárt fegyelmezett mozgósítási stratégiája, valamint üzenetfegyelme felülmúlja a TISZA kevésbé tapasztalt kampányát és késői jelöltállítását.

A Grayling szakmai stábjának értékelése szerint négy ciklusnyi kétharmados Fidesz kormányzás után valószínűtlen, hogy a következő kormány minősített többséget élvezzen a parlamentben. Ez lassíthatja a jogalkotást, ugyanakkor növelheti a szabályozási kiszámíthatóságot, különösen akkor, ha a jelenlegi veszélyhelyzeti jogrend megszűnik a hosszabbításhoz szükséges parlamenti támogatás hiányában. A public affairs tanácsadók szerint a Fidesz kétharmad valószínűleg csak jelentős politikai zavar esetén érhető el, például az ellenzék súlyos fragmentációja révén, míg a TISZA kétharmados többsége csak akkor reális, ha a Fidesz komoly válságba kerül, és nem él utolsó pillanatos jogi változtatásokkal.

„A Fidesz minden választás alkalmával hangsúlyozza, hogy az adott választás „a legnagyobb tétű” – ez a retorika 2026-ban különösen hangsúlyos lehet, mivel először áll szemben olyan kihívóval, aki a saját politikai környezetéből érkezik, és nem más pártokkal közösen, hanem egy egységes párt keretében tud potenciális alternatívát kínálni a magyar válaszóknak. Ezt a helyzetet tovább erősíti, hogy több ellenzéki párt nem indít saját jelölteket, ezzel is támogatva a kormányváltás esélyét.” – mondta Märcz Samu, a Grayling Hungary Public Affairs divíziójának vezetője, hozzátéve: „A kampány intenzitását tovább fokozhatják a mesterséges intelligencia által generált dezinformációs tartalmak, amelyek már most is jelen vannak a közbeszédben, és várhatóan jelentős hatással lesznek a politikai kommunikációra és a választói hangulat alakulására.”

A kommunikációs ügynökség tanácsadói jelentése rámutat, hogy egy szoros választási eredmény esetén bármelyik politikai szereplő – akár a Fidesz, akár a TISZA – vitathatja az eredmény hitelességét, például külső befolyásra vagy választási szabálytalanságokra hivatkozva. A szakértők szerint mindkét oldalon tapasztalhatók olyan narratívák, amelyek a választási folyamatba vetett bizalmat befolyásolhatják. Ezeket erősítik az elmúlt évek európai precendesei: a román elnökválasztás első fordulójának megsemmisítése az alkotmánybíróság által, az AfD regionális szervezeteinek alkotmányellenessé nyilvánítása Németországban és Marine LePen tiltott párfinanszírozás miatti eltiltása Franciaországban.

A stratégiai kommunikáció és a public affairs egyik globális vezető vállalataként is ismert Grayling szakemberei szerint a vállalatok számára most különösen fontos, hogy időben feltérképezzék a döntéshozókat, nyomon kövessék a szakpolitikai fejleményeket, és proaktív megfelelési stratégiát alakítsanak ki. A választás után új kormányzati és hatósági szereplők várhatók, akik a komoly változást hozhatnak a szabályozói környezetben is.

A Grayling Hungary Public Affairs csapata a jelentés főbb eredményeit blogposzt formájában is összefoglalta, amely elérhető a vállalat honlapján.