Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét –akár élőben! – és ha kell, felkínálja az alternatívákat, vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat. A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett. Hasonló folyamat indult el a világ vezető építészeti műhelyeinél, így a KÖZTI-nél is. Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél. Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20%-os költségcsökkenést is eredményezhet.

Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig

Ez a teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak.

„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél – fejtette ki Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze. – A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok” – tette hozzá.

Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése.

„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.

Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen

Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát nem kijavítja, hanem megelőzi – azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.

„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege. – Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”

Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig a versenyképesség alapfeltétele lehet, mert a jövőt BIM rendszerben tervezik.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

Ötven lelkes versenyző gyűlt össze nemrég Budapesten, hogy próbára tehessék magukat a legkülönbözőbb fejlesztői területeken. A ChaosStack fejlesztőverseny egy igazán egyedi kezdeményezés a hazai IT-s versenyek között. A hagyományos algoritmuselméleti versenyek kereteiből kitörve a céljuk, hogy a szigorú értelemben vett szakmai tudás mellett olyan képességeket is próbára tegyenek a verseny során, mint a mérnöki problémamegoldás vagy a csapatmunka. Egy jó fejlesztő kitartó, képes komplex problémákat értelmezni és alkalmazkodik a rendelkezésre álló erőforrásokhoz, valamint az egyéb, ügyfél-specifikus megkötésekhez is. Idén a legagilisebb programozóknak Király Bálint, Móricz Tamás és Rabatin Gábor csapata bizonyult.

„Már több éve ismerjük egymást a BME Simonyi Károly Szakkollégium révén, több közös projektben is dolgoztunk már együtt, de ez volt az első közös versenyünk. A versenyen több olyan feladattal is találkoztunk, amit más környezetben nem is próbáltunk volna megoldani. A programozás szinte minden területéről érkeztek feladatok, volt webfejlesztéssel kapcsolatos, algoritmikus megoldást igénylő, adatvizualizációs, és még sorolhatnánk, összesen 11 darab” – nyilatkozta Rabatin Gábor, akinek elmondása szerint a feladatmegosztás és az egész napon át tartó koncentrált figyelem megtartása volt a legnehezebb.

A ChaosStack győztesei és résztvevői is olyan fejlesztők, akik komfortosan mozognak a valós piaci közegben, készségeiket képesek a mindennapi életben is felhasználni, ezzel jelentős üzleti értéket teremtve. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a versenyzők olyan elismert piaci szereplők által összeállított feladatokon dolgozhattak, mint a Nokia, a Bosch, az Accenture, az OTP Bank, a Graphisoft, az MSCI és a United Consult.

Megérte azonban kitartóan dolgozni, mert az értékes szakmai tapasztalaton, új kapcsolatokon és a szórakoztató kihívásokon túl összesen 500 ezer forint talált gazdára a dobogósok között.

„A feladatok száma és sokszínűsége tette a versenyt igazi kihívássá, a csapatok és mentorok vibráló tanácskozásai pedig jó hangulattal töltötték meg a helyszínt. Kiváló fejlődési lehetőség volt a résztvevőknek, nekünk pedig megmutatta, hogy a Nokia az 5. generációs hálózatok fejlesztésében és a jövőben is számíthat a magyarországi programozók tudására” – mondta Korényi Adorján, a Nokia magyarországi technológiai központjának vezetője.

A szervező Tech Embassy csapat célja, hogy az idén második alkalommal megrendezett fejlesztőverseny hagyományát a továbbiakban is megőrizzék, sőt, még sok hasonló szórakoztató szakmai kihívással várják majd a lelkes jelentkezőket. Október második felében már készülnek egy újabb, rendkívül nagyszabású megmérettetésre: Európa legnagyobb hackathonját, a 48 órás kihívást jelentő Junctiont hozzák el Budapestre.