A Mastercard kutatásaira, valamint az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában dolgozó négy vezető jövőkutató meglátásaira épülő jelentés azt vizsgálja, hogyan nézhet ki a mindennapi élet a fizetések szemszögéből az évtized végére.

A jelentés megállapításai szerint a jövőben mindennapjaink részévé válhatnak az olyan AI-alapú ügynökök, amelyek képesek lealkudni az árat; az olyan okosórák és okosgyűrűk, amelyek megmutatják, hogyan teljesítenek a megvásárolt termékek az értékesítés után.

„A Mastercard hatvan éve biztosítja az egyszerű és biztonságos fizetési megoldásokat, és ez a küldetésünk a vásárlás történetének egyik legnagyobb átalakulása idején is folytatódik” – mondta Márkus Gergely, a Mastercard country managere. „Az AI egyre többször segít az embereknek eldönteni, mit vásároljanak, a jövőben pedig már magát a vásárlást is elvégzi helyettük. Az olyan megoldások, mint az Agent Pay, olyan jövőt tesznek lehetővé, amelyben a technológiára bízzuk, hogy a nevünkben bonyolítsa le a tranzakciókat. A jelentés arra hívja fel a fogyasztók és a vállalkozások figyelmét, hogy már ma tegyenek kisebb, gyakorlati lépéseket annak érdekében, hogy közösen felkészüljenek erre a jövőre.”

Az AI-ügynökök általánossá válnak

A világ négy vezető, az AI és a kereskedelem jövőjével foglalkozó szakértőjével – Magnus Lindkvisttel, Patrick Dixonnal, Katja Forbes-szal és Theodora Lauval – közösen megfogalmazott előrejelzések feltárják azokat a változásokat, amelyekre mindenkinek fel kell készülnie. Várhatóan a mindennapi vásárlások – mint például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az előfizetések – lesznek az első olyan területek, amelyeket a fogyasztók AI-ügynökökre bíznak.

„2030-ra a vásárlás már nem ugyanazt fogja jelenteni” – mondta Magnus Lindkvist, a jelentés vezető jövőkutatója. „Az AI-ügynökök intézik majd a rutinszerű beszerzéseket, miközben a shopping olyasmivé válik, amit felfedezés, inspiráció és élményszerzés céljából végzünk.”

A fiatal fogyasztók már most használják az AI-t

A jelentés előrejelzéseit a Mastercard legfrissebb kutatása is alátámasztja, amely szerint már most változás zajlik a fogyasztói hozzáállásban és viselkedésben.

A 13 országban 26 ezer szülő és (13-18 éves) tinédzser körében végzett felmérés szerint a mai tizenévesek körülbelül kétszer olyan gyakran használják az AI-t vásárlási döntéseik támogatására, mint szüleik, és gyorsabban veszik használatba az AI-alapú vásárlási eszközöket is.

A fiatalok több mint hatvan százaléka (62%) úgy véli, hogy az AI jelentősen megváltoztatja majd azt, ahogyan generációjuk a jövőben vásárol.

Az eredmények arra utalnak, hogy az AI-alapú kereskedelem feltörekvő technológiából egyre inkább mindennapi gyakorlattá válik, ahogy a fiatalabb generációk egyre nagyobb bizalommal ruházzák át a felfedezés, az ajánlások és a döntéshozatal egy részét az AI-ra:

• Minden negyedik (27%) tinédzser valószínűnek tartja, hogy használna egy teljes egészében AI által működtetett vásárlási asszisztenst – amely termékeket ajánl, választ az egyes lehetőségek között, és a felhasználó által meghatározott szabályok alapján le is bonyolítja a vásárlást. A szülők körében ez az arány 16%.
• A tinédzserek kétszer nagyobb valószínűséggel használnak hetente AI-t a legjobb ár vagy kedvezmény megtalálására, mint szüleik (18% illetve 10%).
• A bizalom is változik: a tinédzserek egyharmada (31%) inkább megbízna az AI termékajánlásában, mint egy barátjáéban, és minden negyedik (23%) válaszadó már az AI tanácsát választaná a saját szülei véleményével szemben.
• A szülők 67%-a szerint az AI-alapú vásárlás meghatározó lesz gyermekük generációjában, miközben mindössze 5%-uk gondolja úgy, hogy saját generációjában is meghatározó szerephez jut majd.
• A változás nem csupán a nemzedékek között zajlik: a 18-34 év közötti fiatalabb szülők hetente gyakrabban használják az AI-t termékkutatásra, mint az 55 év felettiek (14% illetve 10%).

A kereskedőknek az AI-ügynököket és az embereket is ki kell szolgálniuk

A jelentésben szereplő előrejelzések szerint a kereskedők számára egy újfajta vásárló jelenik meg: egy olyan AI-ügynök, amely másodpercek alatt hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni, ellenőrzi a vállalatok állításait, átnézi a vásárlói értékeléseket és visszajelzéseket, majd ezek alapján döntést hoz, és lebonyolítja a vásárlást.

Ennek következtében a kereskedőknek hozzá kell igazítaniuk a hűségprogramokat, az ügyfélkapcsolatokat és a digitális felületeket az AI-ügynökök igényeihez is. Ez azt jelenti, hogy a termékinformációkat, állításokat és szabályzatokat gépek által olvashatóvá kell tenni. Egy fenntarthatósági állításnak például olyan tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amelyet egy AI-ügynök megtalálhat, elolvashat és ellenőrizhet.

A bizalom lesz a meghatározó versenyelőny

A jelentés szerint a bizalom kulcsszerepet játszik az ügynöki kereskedelemre való átállásban. Magnus Lindkvist úgy véli: „A kereskedelem minden nagy átalakulása a bizalom változásáról szólt. A piactértől a bevásárlóközpontokon át a katalógusig és az egyetlen kattintással történő vásárlásig a kereskedelem minden történelmi fejlődési szakasza arra kérte az embereket, hogy valami újba helyezzék a bizalmukat.”

Az AI-ügynökök által vezérelt kereskedelem ebben a folyamatban az eddigi legmélyrehatóbb változás lehet: az emberek ugyanis már nem csupán abban bíznak, hogy a technológia segít nekik tájékozódni és dönteni, hanem a technológiára bízzák magát a döntést is.

Theodora Lau szerint a kereskedőknek és pénzügyi intézményeknek egyértelmű szabályozási és működési keretekkel kell elnyerniük ezt a bizalmat, különösen az identitás, a hozzájárulás, a felhatalmazás és a felelősség területén. Előrejelzése szerint 2030-ig legalább három G20-ország szabályozó hatósága adhat ki hivatalos iránymutatást az AI-ügynökök nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről. A fizetési szándék pedig ugyanolyan értékessé válhat, mint maga a fizetés, mivel a fogyasztók által az AI-ügynöknek adott, a nevükben történő vásárlásra vonatkozó felhatalmazás már a vásárlás megtörténte előtt is üzletileg értelmezhetővé válhat.

Az AI-ügynöki kereskedelem már Magyarországon is megjelenik

Bár a jelentés 2030-ra tekint előre, az AI-ügynöki kereskedelem korai példái már ma is megjelennek. Az év elején a Mastercard és partnerei Európa első éles, teljes körű ügynöki fizetési tranzakcióját hajtották végre, bemutatva, hogyan képesek az AI-ügynökök biztonságosan támogatni a vásárlási és fizetési folyamatokat, miközben érvényben maradnak a megfelelő biztonsági, átláthatósági és fogyasztói kontroll-garanciák. A Mastercard az OTP Bank közreműködésével nemrég megvalósította Magyarország első éles, hitelesített AI-ügynök által végrehajtott tranzakcióját. A Gránit Bank, az MBH Bank és a K&H Bank csatlakozásával a kezdeményezés tovább erősödött, bizonyítva, hogy az AI-alapú kereskedelem már nem csupán jövőbeli lehetőség, hanem fokozatosan elméleti koncepcióból kézzelfogható valósággá válik.

A teljes jelentés, további eredményekkel és elemzésekkel, itt érhető el.

„Továbbra is keressük céges partnereinket, akik a „kötelező zöld-konferenciákon túl, 2025 tavaszán cselekednének is, hogy túlszárnyalhassuk eredeti elképzeléseinket, és minél többen örülhessenek az erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés eredményeinek” – mondta el Hervai Franciska. A 10 millió Fa főkoordinátora hozzátette, hogy a vállalkozások számára a faültetés élménye, és ESG céljaik elérése mellett komoly brand-építési lehetőséget is biztosítanak.

Komoly értéket kapnak a Nemzeti Faültetés Napja partnercégei

A Nemzeti Faültetés Napja során több száz helyszínen, erdőszélen, városi környezetben ültetünk – mely helyszíneken megjelenést biztosítunk partnercégeinknek. Ezenfelül közösségi médiás és sajtómegjelenéseket is szervezünk a Content’ n more (CNM) reklámügynökség támogatásával, melyen partnereink a Nemzeti Faültetés Napja és a 10 millió Fa brand mellet jelenhetnek meg – mondta el Hervai Franciska.

„Nem csak fákat, gondolatokat is ültetünk!”

„Sokak számára túl nagy falatnak tűnik a klímaválsággal felvenni a küzdelmet, mondván, a kormányok, gazdasági szereplők nélkül mindez lehetetlen. Ugyanakkor programtervekkel, konferenciákkal, tanulmányokkal teli a polc, látjuk hová jutottunk, itt a cselekvés ideje! Ahogyan Csányi Vilmos ökológus fogalmazott sajtótájékoztatónkon, ’Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés”. Mi a 10 millió Fánál tapasztaljuk, hogy a faültetésekkel egyben gondolatokat is ültetünk, melyek hosszútávon egy olyan tudatos társadalom kialakulásához vezethetnek, amely képessé válhat szembenézni a globális felmelegedés helyi kihívásaival” – hívta fel a figyelmet Bojár Iván András, a Nemzeti Faültetés Napjának ötletgazdája, a 10 millió Fa alapítója.

Várják csapatok, közösségek, iskolák, dalárdák, focicsapatok és egyházak csatlakozását is a Nemzeti Faültetés Napjához!

„A fa törzse kör alakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály, árvíz és elsivatagosodás sem” – vallja Bojár Iván András.

A Nemzeti Faültetés Napján, (melyre itt lehet regisztrálni) a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Magukat erre az egy alkalomra megszervező iskolák, osztályok, óvodák, laktanyák, egyetemek, tancsoportok, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is – szögezi le a 10 millió Fa alapítványa.

A szolgáltatás indításához szükséges központi banki regisztrációt a Gránit Bank mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Román Nemzeti Bank részéről megkapta. A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a cross border szolgáltatás indítását a Gránit Bank dinamikusan növekvő hazai piaci jelenléte teszi lehetővé, amelynek eredményeképpen a napokban megnyílt a kétszázezredik ügyfélszámlájuk is Magyarországon.

„A Gránit Bankcsoport az elmúlt években folyamatosan és dinamikusan növekedett, ennek köszönhetően olyan stabil alapokkal rendelkezik, amelyekre építve immáron külföldön is meg tud jelenni határon átnyúló szolgáltatóként. Mindezt nagyban megkönnyíti a digitális bankoláshoz fejlesztett applikáció, amely lehetővé teszi az innovatív, rugalmas szolgáltatások külföldi bevezetését, elsőként Romániában” – idézték a közleményben Hegedüs Évát, a bank elnök-vezérigazgatóját.

A Gránit Bank különleges promóciós ajánlattal és kampánnyal készül a piacra lépésre Romániában – írták.

A Gránit Bank megbízásából a hazai lakosság körében végzett reprezentatív kutatás kimutatta, hogy a pénzintézeti ügyfelek egyre inkább használnak digitális megoldásokat a banki ügyeik intézése során. A megkérdezettek 72%-a nyitott arra, hogy okostelefonon igénybe vehető szolgáltatásokat használjon, 52%-uk kifejezetten figyeli, 44%-uk pedig szereti az elsők között kipróbálni a technológiai újdonságokat. Ezen eredmények is azt igazolták, hogy érdemes nyitni egy modern, innovatív és digitális bankolás élményét visszaadó, a fiatal generációhoz közelebb álló, de valamennyi korcsoport számára is értéket képviselő arculat megújítása felé.

A bank arculatában domináló új színeket értékes ásványok színei inspirálták. A zafír a megbízhatóságot, a fehér az egyszerűséget, az opál a barátságosságot, az ónix a stabilitást, a smaragd pedig a frissességet jelképezi. Emblémájában a Gránit Bank kezdőbetűi a nagy ‘G’ karakter és annak negatív terében a ‘B’ fedezhető fel. Befoglaló formája a digitális világban jól ismert lekerekített ikonokat idézi, amely stabilitást sugall, formája pedig nyitott és barátságos. A teljes kampány kreatív koncepció kidolgozásával a Bank a BDPST Konceptet bízta meg, az új arculatot pedig a Graphasel Design Studio készítette.

Az arculatváltás kommunikációját TV reklámkampány is erősíti, amelynek középpontjában a digitális ügyintézés mindennapi életben érezhető előnyein van a hangsúly. „Legyen szó bármilyen élethelyzetről, bármilyen pénzügyi elképzelésről, tervről, a segítség kéznél van, hiszen a Gránit Bank megoldásai pillanatok alatt igénybe vehetők” – emelte ki Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ebből adódik a márkaüzenet is, miszerint „Ott vagyunk Neked”.

https://www.youtube.com/watch?v=IwvWeVbJrYg

„A megújult, friss, fiatalos arculat célja, hogy az tükrözze a Bank digitális szolgáltatásainak színvonalát, az igényes digitális UX élményt, a logó pedig lekerekített formájával visszaadja egy mobilalkalmazás ikonjának alakját, egy olyan eszközét, amelynek a Gránit Bank életében is központi szerep jut a mindennapi bankolásban” – mondta Sipos Tünde, a Gránit Bank marketing főosztályvezetője.

A film fő motívuma egy digitális fénygömb, mely végigkíséri az ügyfelet a legfontosabb pillanatokban, ezzel jelképezve, hogy a Gránit Bank szolgáltatásai folyamatosan Ott vannak Neked.

„A BDPST Koncept minden ügyfél esetében a narratívát keresi. A Gránit Banknál egyértelmű volt, hogy a digitalizációra építünk look and feel megoldásokkal. A kutatások is megmutatták, hogy növekszik a digitális lehetőségek iránt az igény, és a felgyorsult világban az ügyfeleknek nincs elég szabadidejük, a célcsoportunkra a tudatosság jellemző, fontos számukra az időhatékonyság. A film során szerettük volna kihangsúlyozni, hogy a Gránit Bank nem időt vesz el tőled, hanem, „Ott vagyunk Neked”, hogy nyugodtan megélhesd a fontos pillanatokat. Ezen narratíva kíséri végig a kampányt, amely leginkább outdoor, tv és digitális platformokon fog megjelenni” – tette hozzá Orbán Ráhel, a BDPST Koncept ügyvezetője.

Az arculatváltással egy időben új funkciók is bekerülnek a mobilalkalmazásba, amelyek közül a sárga és fehér csekkek befizetése edukációs célokat is szolgál. Azon ügyfelek részére, akik a mai napig a csekkes befizetést részesítik előnyben – kutatások szerint többnyire azért, hogy ellenőrizhessék a számla összegét, illetve azért, hogy akkor fizessenek, amikor az erre rendelkezésre álló fedezettel rendelkeznek -, egyszerű és időt spóroló digitális megoldást kínál a Gránit Bank. Gyakorlatilag egy kattintásra van szükség, mert a csekk adatait az app az okostelefon kameráján keresztül beolvassa, ezt követően az ügyfélnek csupán a csekk kiállítójának nevét kell beírnia és egy kattintással, öt másodpercen belül teljesül az átutalás úgy, hogy nem kell utazni, nem szükséges postára menni, hanem az otthon kényelméből másodpercek alatt megtörténik a befizetés a Gránit eBank (mobilbanki app) alkalmazáson keresztül.

A Gránit Bankban Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak 2021 vége óta van érdekeltsége. A pénzintézetben 44,8 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Tiberis Digital Kft., amely a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Grouphoz tartozik. A kreatív koncepcióval megbízott BDPST Koncept is a BDPST Group tulajdonában van, a BDPST Koncept ügyvezetője Orbán Ráhel.

Megbízó: Gránit Bank

Vezérigazgató-helyettes: Jendrolovics Péter

Marketing főosztályvezető: Sipos Tünde – Gránit Bank

Pr vezető: Papp Emília – Gránit Bank

Head of Creative Management: Orbán Ráhel – BDPST Koncept

Projekt Manager: Rummel Gábor

Arculat:

Kreatív ügynökség: Graphasel Stúdió

Arculat tervezők:

Vezető tervező:

Szőke Péter

Grafika:

Ulrich Ákos, Miklós Zsolt

Art Direkció:

Drozsnyik Dávid, Ördögh László

Média ügynökség: Mediátor Group Kft.

Film:

Creative Director: Márton Szabolcs

Film: Metronomy Productions Kft.

Rendező: Praznóczy Sebestyén

Zene: Ivan & The Parazol

Az Inc. magazin az Egyesült Államokban már 2007 óta publikálja a legnagyobb növekedést elérő cégek ötezres listáját, Európára másodszorra készítettek ilyen elemzést. A Bisnode Magyarország a legjobban fejlődő magyar vállalkozások teljesítményét elemezte.

A 2016-os listára az az ötezer vállalkozás kerülhetett fel, amelyek 2011-ben minimum 200 ezer eurós, illetve 2014-ben legalább 2 millió eurós árbevételt produkáltak, továbbá európai székhelyű, magánkézben lévő, önálló társaságok voltak. A jelentkező cégek végső rangsorát a 2011 és 2014 közötti bevétel-növekedésük százalékos értéke szerint határozták meg.

A tavalyi listához képest sokat erősödött a mezőny, míg akkor az első helyhez közel 7,5-szeres, addig idén már közel 12-szeres növekedésre volt szükség a vizsgált periódus alatt. A lista végén is látványos növekedést tapasztalhattunk; idén legalább 92 százalékos értékesítés-növekedésre volt szüksége, míg egy évvel korábban mindössze 34 százalék is elegendő volt az utolsó helyek valamelyikére. Az erősödő mezőny ellenére a magyar cégek száma csaknem százzal – 185-ről 280-ra – növekedett egy év leforgása alatt, így hazánk a korábbi kilencedik helyről a hetedik legtöbb céget felvonultató európai ország lett.

A tavalyi TOP 10 országból Nagy-Britannia több mint duplájára növelte részarányát a listán, így a hetedik helyről előlépett a második helyre. Bár a svéd cégek számában is tíz százalék feletti növekedést tapasztalhattunk, idei elsőségüket mégsem ennek, hanem a francia és olasz cégek számában történő visszaesésnek köszönhetik. Előbbi több mint ötven, utóbbi több mint nyolcvan százalékkal redukálódott egyik évről a másikra. Spanyolország egy éve még kevesebb, mint 100 résztvevővel képviseltette magát, ám számuk ebben az évben már megközelítette a 400-at, sőt a lista első helyezettje is egy spanyol vállalkozás lett. Ugyancsak idén debütált 200 feletti cégszámmal Szlovákia és Portugália a 10 legtöbb céget számláló országok listáján, kiszorítva ezzel Litvániát és Lettországot is.

Megerősödő feldolgozóipar

A felsorolásban szereplő cégek tevékenységét vizsgálva már tavaly is az építőipar és a feldolgozóipar képviseltette magát a legnagyobb arányban. Harmadik helyre szorultak az üzleti termékek és szolgáltatások, melyet az étel- és italgyártás, illetve a szállítás és logisztika követett. 2016-ban a feldolgozóipar aránya megerősödött, így átvette a vezetést a 14 százalékon stagnáló építőipartól. A kiskereskedelem feljött a harmadik helyre a hatodikról, míg az üzleti termékek és szolgáltatások iparága visszaszorult a negyedik helyre, az étel- és italgyártás pedig a hatodik helyen zárt. A szállítás és logisztika követően maradt az ötödik. Legalacsonyabb részaránnyal a számítógépalkatrész-gyártók kerültek fel a listára mindössze 7 céggel. Érdekesség, hogy a 7 cég közül kettő Magyarországon került bejegyzésre.

Három magyar vállalkozás a top 100-ban

A lajstromozott magyar cégek között a kiskereskedelmi, az építőipari továbbá a szállítás és logisztikai cégek némileg felülreprezentáltak az összeurópai arányokhoz mérten, míg az üzleti termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve IT szolgáltatásokkal foglalkozó cégek valamelyest alulteljesítettek, a feldolgozóipar pedig igazodott az európai átlaghoz.

A Magyarországot képviselő cégek között túlsúlyban vannak a fővárosba vagy Pest megyébe bejegyzett cégek (40,4 és 17,9 százalék). A harmadik helyen Bács-Kiskun megye vállalkozásai állnak 4,6 százalékkal, őket követik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei 3,9 százalékkal. Az egyetlen megye, ahonnan nem sikerült egyetlen cégnek sem felkerülnie az Inc. listájára, Nógrád megye volt. A magyar élbolyba tartozó tíz vállalkozás 2011 és 2014 között összesen több, mint 500 százalékos bevétel-növekedést produkált, együttesen több mint 37 milliárd forint bevételt elérve ezzel.

A listán szereplő vállalkozások összárbevétele 861,28 milliárd euró volt, melyet 2015-re további 10 százalékkal közel 950 milliárdra tudtak növelni (95 százalékos beszámoló-feldolgozottság mellett), míg adózás előtti eredményük 60,5 milliárdról 73,8 milliárdra emelkedett.

A legnagyobb árbevétellel rendelkező öt cég bevétele 2014-ben meghaladta a 200 milliárd forintot – az ötödik legnagyobb bevételt az Auto Palace Hungary Kft. könyvelhette el, maga mögé utasítva a Hell Energyt–, míg 2015-ben a legnagyobbak 250 milliárd forint felett zártak.

A 2016-os lista első 10 magyar résztvevője

A lista legnagyobb árbevételt elérő cégei 2015-ben