Az újonnan felkerült grafikák készíttetői között megtalálható Kner Imre tipográfus, könyvművész; Kovács József pécsi könyvkötő, nyomdász; Lippóczy Norbert magyar születésű tarnówi agrármérnök, borász; Lustig István szegedi ügyvéd; Nyireő István, a debreceni Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója. Siklóssy László író, ügyvéd, neves Budapest-kutató és Soó Rezső botanikaprofesszor, egyetemi tanár is sokat tett az ex libris ügyének felkarolásáért, gyűjtőként is gazdag könyvjegyállománnyal bírt, számos ex librist készíttetett.

Gazdag azon grafikák köre, amelyeket nem valamely híres ember készíttetett ugyan, de neki állít emléket. Ezek az in memoriam vagy hommage-lapok őket ábrázolják vagy a tevékenységükhöz kötődnek. Jövőre ünnepeljük Jókai Mór (1825–1904) születésének 200. évfordulóját. Az ő emlékére is több ex libris készült; köztük a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Gombos László jogász és Kertész Dénes állatorvos nevére szóló ex libriseken az író portréját láthatjuk. Idén emlékezünk Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, muzeológus halálának 90. évfordulójára. Torró Vilmos ex librisén a szegedi Krier Rudolf nevére a neves író portréja és a Móra Ferenc Múzeum épülete szerepel, amelynek egy időben igazgatója volt. A könyvjegy a Szegedi Pantheon-sorozat egyik darabja.

Híres íróink-költőink közül az idén 80 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909–1944) részére Buday György, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője alkotott saját könyvjegyet, amely szervezetnek Radnóti is tagja volt. Buday fametsző tevékenysége mindig szorosan összekapcsolódott barátai munkájával; illusztrációkat készített például Radnóti költeményeihez, így készülhetett ez az ex libris is. Radnóti cserébe az Estefelé című versét Buday Györgynek ajánlotta.

A zeneszerzők közül Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, zenetudós, népzenekutató könyvjegyén tevékenységére utalóan énekesmadár, hárfa és népi motívumok szerepelnek; a kompozíciót 1962-ben metszette fába Fery Antal. A pécsi születésű Jandó Jenő (1952–2023) zongoraművész ex librisét foglalkozása attribútumaival, zongorával, violinkulccsal a pécsi Takács Dezső alkotta.

A színházi maszkot bemutató ex librisszel rendelkező színészek, humoristák (Bajor Gizi, Hofi Géza) mellett a világhírű bűvész, Rodolfo (született Gross Rezső, 1911–1987) részére is készült ex libris, aki hivatása ismertetőjegyeként bűvészpálcával, bűvészkedés közben látható a nevére szóló könyvjegyen.

A bemutatott példák is érzékeltetik, hogy az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja túllép a képzőművészet kifejezőeszközeinek vizsgálatán, elemzése gazdag adalékokkal szolgál kulturális és tudományos életünk számos területéhez. Az ex libris művelődéstörténeti, kultúrtörténeti jelentősége, ezer arca megóvja ezt a ritkán emlegetett műfajt a feledéstől. Ennek szolgálatában áll az MNMKK OSZK ex libris tartalomszolgáltató felülete is. A több mint tízezer grafikát magába foglaló Könyvjegytár tartalomszolgáltatás három fő kategóriában nyújt érdeklődésfelkeltő betekintést a gyűjteménybe: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső biztosítja, amelyben többek között a cím, az alkotó, a készíttető, a bemutatott személy, a készítési év, hely, a tárgyszavak stb. szerint lehet keresni.

Nyitókép: Rodolfo ex librise, Exl.R/362

A BÁV MTI-hez elküldött közleménye szerint az év első grafikai árverésén debütál a BÁV új, innovatív aukciós portálja. A vásárlók ezentúl ezen a platformon licitálhatnak az online aukciókon, de a hagyományos élő aukciók kínálata is elérhetővé válik a portálon.

Az árverési anyag az antikon át a modern, kortárs figurális és nonfiguratív alkotásokig a magyar grafika történetének legjelentősebb fejezeteiből vonultat fel munkákat több mint száz művésztől.

A tájékoztató szerint a legizgalmasabb tételek közé tartozik Bak Imre két szitanyomata. A kínálatban szerepelnek a magyar művészettörténet ikonikus alakjainak, többek között Kádár Bélának, Kernstok Károlynak, Aba-Novák Vilmosnak, Barcsay Jenőnek, Kondor Bélának, Gross Arnoldnak és Maurer Dórának az alkotásai.

A modern művészet képviselői közül Nádler István, Gyarmathy Tihamér, El Kazovszkij, Szóber Géza és ef. Zámbó István grafikái közül is lehet majd válogatni. A kínálatban különleges grafikai sorozatok is szerepelnek, köztük a Nyolcak, a Római ösztöndíjasok, a háború utáni művészet és a szentendrei művészek munkái.

Az árverési tételek március 19-ig tekinthetők meg a BÁV Aukciósház Szent István körút 3. szám alatt található galériájában, valamint az https://aukcio.bav-art.hu aukciós portálon – áll a közleményben.

Fotó: BÁV

A Pepsi egy újszerű alkotói pályázat formájában ösztönzi a fiatalabb generáció tagjait a kreatív folyamatok megélésére. A Pepsi Space versenyre július 31-ig küldhetik be a pályaműveket audio, vizuális, vagy audiovizuális formában.

„Szeretnénk támogatni a fiatalokat abban, hogy merjék kifejezni önmagukat, engedjék szabadjára a kreativitásukat, és mutassák meg, ők milyennek látják a világot. A Pepsi Space a Z-generációra fókuszál, de célunk, hogy a pályamunkákkal valamennyi korosztályhoz szóljunk, megmutatva, mekkora kreativitás lakozik az új generáció tagjaiban” – mondta Zubály Ildikó, a Pepsi brand managere.

A pályázatra témamegkötés nélkül, négy kategóriában lehet jelentkezni: fotó, grafika, rövid videó és zene/hanganyag formájában. A kreatív kampánynak húsz nyertese lesz, akiket a szervezőkből álló zsűri és a három mentor, Cinthya Dictator fotóművész, média designer, televíziós szereplő, T. Danny énekes, rapper és dalszerző, valamint Trunk „Dablty” Tamás digitális tartalomkészítő, műsorvezető, többkönyves szerző választ ki. A mentorok és a zsűri a kreativitás, az eredetiség és a stílus alapján hozza majd meg a döntését.

A nyertes munkák alkotói egy nagyszabású díjátadón kapnak további bemutatkozási lehetőséget, ahol a sajtó képviselői és a mentorok is jelen lesznek. Emellett a Pepsi által szervezett utókommunikációs kampány is rájuk irányítja majd a figyelmet, melynek keretében a Pepsi reklámok helyén a nyertes alkotások jelennek majd meg.

A Pepsi Space pályázat 2023. június 01-től 2023. július 31-ig tart, a pályaműveket a www.pepsispace.hu oldalon lehet feltölteni.

Mai beszélgetésünk apropója az Arany Rajzszög Díj 20. kiadása, és a hozzá kapcsolódó kiállítás megszervezése. Előtte áttekintjük a díj mögött álló Arany Rajzszög Társaság rövid történetét is. A grafikus szakma legjobbjainak munkáját bemutató és elismerő díj történetéből annyit előre elárulunk, hogy egy év kimaradt a sorból, de nem a Covid miatt.

Megbeszéljük azt is, mi van a kiállítás hátterében: az előkészítő munka, a kiírás, a lebonyolítás, a zsűrizés, a kiállítás tényleges megvalósítása, amihez rengeteg ember társadalmi unkája kell.

Megnézzük, kiket díjaztak idén, és mit tettek hozzá a díjazottak a grafika világához. Végül, de nem utolsó sorban szót ejtünk arról is, milyen speciális formában mutatták be idén az elmúlt 20 kiírás díjazottjait.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Balázs Gabriella a kulturális díjat vehette át. Nagy Áron szuverén tervezőgrafikai díjban részesült. A tervezőgrafikai stúdió díjat az Art Force Design: Almássy Csaba, Halasi Zoltán és Kuti Dóra érdemelte ki. A zsűri Morvai Péternek az év pályakezdő tervezőgrafikusa díjat ítélte oda, míg az év diplomamunkájáért díj nyertese Szép Tamás lett. A magyar tervezőgrafikáért végzett tevékenységéért Maczó Péter vehetett át elismerést.

Simon Attila az A-R-T alapítója a díjátadóval egybekötött kiállítás megnyitón hangsúlyozta: „Ez a huszadik alkalom, hogy áttekinthetjük, mire képes a tervező grafika szakma, mit tudnak az erejük teljében lévő stúdiók és alkotók, mit mutatnak a nagy ’öregek’, és mivel lepnek meg a pályájuk kezdetén álló ifjú tehetségek. Gratulálok a rengetek pályázó közül Arany Rajszög díjjal kitüntetett kollégáknak. Külön öröm számomra, hogy a jubileum alkalmából különleges közös alkotói akcióval, a ’kocka’ projekttel is megörvendeztethetjük az érdeklődőket. Az interaktív installáció elemeinek elkészítésére a korábban Arany Rajzszöget kiérdemelt közel 70 grafikust és stúdiót kértük fel.”

A „kocka” projekt talán minden idők legnagyobb hazai tervezőgrafikai akciója, amelynek keretkoncepcióját Simon Attila, az A-R-T alapítója és a Brand Bar kreatív igazgatója és Lőrincz Attila a Stég Grafikai Műhely vezetője alkotta meg; míg a konstrukciót Horváth Attila, a Megaprint vezetője dolgozta ki.

A kockák a helyszínen egy olyan, összesen 35 kockából álló objektummá állnak össze, amelyek az elmúlt húsz évet ünnepelve a 20. Arany Rajzszög Díj és Kiállítás 2022 feliratot adják ki Az interaktív installáció keretszerkezetében az egyes kockákat tetszőlegesen cserélgethetők, így a kockák helyzetének módosításával, elforgatásával számtalan értelmes, olvasható nézet alakítható ki. A társaság közösségi média oldalain közzéteszi az egyes kocka terveket, de az összeállított objektummal csak a kiállításlátogatók találkozhatnak majd.

Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora az MTI-nek elmondta: Andy Warhol és Bob Dylan alkotásai Prágából érkeztek Kecskemétre. A tulajdonos az a Central Gallery, amellyel együttműködésben három éve a cseh Alfons Mucha alkotásaiból rendezett kiállítást múzeumuk. A tárgyalások rögtön megkezdődtek a folytatás érdekében, és a két amerikai művész grafikáinak kölcsönzéséhez azonnal csatlakozott a Bozsó Gyűjtemény partnereként a Cifrapalota.

Andy Warhol, a pop-art ikonikus képviselője, reklámgrafikusból lett sztárképzőművész neve egybeforrt a szitanyomatain sorozatokban megjelenített hírességekkel, de munkássága ennél jóval szerteágazóbb, a képzőművészeten túl a reklámgrafika és az underground zene területén is maradandót alkotott.

A gyűjtemény vezetője kiemelte: Warhol számára a hírnév, a kiterjedt ismertség és elismertség kulcskérdés volt. Ez volt az a hajtóerő, amely új megoldásokra sarkallta. A korai hatvanas évektől kezdődően szinte minden történelmi és politikai eseményt, illetve meghatározó személyt, sztárt és hírességet megörökített.

A 140 tárgyat felvonultató kiállítás leghangsúlyosabb részét a szitanyomatok adják. Warhol emellett tervezett plakátokat, egyéni művészkönyveket és lemezborítókat is, amelyekből szintén ízelítőt nyújt a tárlat.

Warhol művészetében hangsúlyosan jelen van a fogyasztói kultúra termékeinek új értékrendet teremtő ikonográfiája, a reklámesztétika jelenségeinek integrálása a magas művészetbe, a sorozatgyártás, az iparszerű termelés megjelenése a művészetben – mutatott rá Loránd Klára, aki kiemelte: Warhol művészete máig nagy hatást fejt ki vizuális kultúránkra.

A kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyének rendhagyó tárlata a dalköltőként ismert és elismert Bob Dylan vizuális útinaplóját mutatja be.

Loránd Klára elmondta: Dylan az 1960-as évek elejére datálja képzőművészeti munkásságának kezdetét. Amerikai és európai turnésorozatának szabad perceiben rajzolással ütötte el az időt, ami könyv formájában is megjelent. Önéletrajzi könyvében ezt írja: „Mit rajzoltam? Bármit, ami kéznél volt. Így kezdtem. Nem mintha azt gondoltam volna, hatalmas rajzművész vagyok, de úgy éreztem, így rendet teremtek a káoszba magam körül”.

A Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora emlékeztetett: Dylan generációjának, a beatnemzedéknek egyik fundamentális élménye, szinte bibliája volt Jack Kerouac Úton című könyve, így témaválasztása kézenfekvőnek tűnt.

A bemutatott művek egyes darabjain az amerikai táj a főszereplő, számára az útszéli látványosságok érdekesebbek, mint a grand art kanonizált ikonjai – tette hozzá. Képein az amerikai kultúra toposzai, a felhőkarcolók, vasútvonalak, függőhidak sorakoznak. Útjai során vázolt munkáin „kihalt mellékutcák, elhagyatott motelek metafizikussá sűrűsödő csendjével és magányával találkozunk” – sorolta.

Loránd Klára szerint Dylan nem professzionális képzőművész, és nem is akar annak látszani. „Festészetében azt a forradalmi, újító attitűdöt, amit a zenében képvisel, ne keressük!” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Dylan tudatosan, előképekre hagyatkozva, a biztos támpontok segítségével építi festményeit. Előszeretettel hagyatkozik az impresszionista, posztimpresszionista festészetre, de nyomott hagyott munkáin az expresszionizmus, illetve a kubizmus térproblémái is felkeltették érdeklődését. Mindezek mellett az amerikai hiperrealizmus volt rá a legnagyobb hatással.

A gyűjtemény vezetője felidézte: 2016 novembere és 2017 januárja között a londoni Halcyon Galleryben rendezték meg Dylan Kitaposott ösvény című tárlatát, amelynek festményei és akvarelljei jelentették az alapját a most Kecskeméten kiállított ötven grafikának. A kiállított művek az eredeti alapján készült limitált szériás, művészi nyomatok.

A Warhol-jelenség és az Útinapló – Bob Dylan grafikái a Cifrapalotában című kecskeméti tárlatok július 13-ától október 9-éig látogathatók, keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között – írja az MTI.

Fotó: weston m/unsplash.com

De ez csak egy számtalan díjazott munka közül, hiszen Simon Attila már három évtizede van a pályán. Frissen végzett grafikusként mindjárt a legnagyobb multinacionális reklámügynökségeknél kezdett dolgozni, majd hamarosan saját céget alapított.

De tanárként is negyedszázados pálya áll mögötte, több intézményben tanította és tanítja a jövő tervezőit. Sőt, abban is segíti őket, hogy megszerezzék azt a bizonyos két-három év szakmai tapasztalatot, ami nélkül elég nehéz elhelyezkedni.

Beszélgetünk majd a szakma fontos eseményeiről is, amelyek megvalósításában közreműködik, mint például az Arany Rajzszög kiállítás. Végül,  de nem utolsó sorban azt is megbeszéljük, mit vár az idei évtől, merre tart a grafikai tervezés, milyen nagyobb események várnak ránk az évben.

Bánó 1940-ben az Atelier Művészeti és Tervező Műhelyiskolában tanult, ahol mesterei Beron Gyula, Kolozsvári Sándor, Végh Gusztáv és Orbán Dezső voltak. Munkássága kiterjedt a tervezőgrafika legkülönbözőbb területeire, a tipográfiától az újságrajzon át az embléma- és plakáttervezésig. Gyakran dolgozott együtt Czeglédi Istvánnal és Gál Mátyással, akikkel kereskedelmi vásárok kiállításgrafikai munkáit készítette. Ő alkotta meg a Népszabadság című napilap grafikusaként az újság fejlécét. Illusztrációkat készített az Ifjúsági Könyvkiadó és a Táncsics Könyvkiadó számos ismeretterjesztő kiadványához, több hazai és külföldi kiállításon is részt vett.

A kiállítást Káldor Katalin grafikusművész nyitja meg, akinek édesapja Káldor László grafikusművész Bánó Endre pályatársa volt.

A Balaton környékén mindenkinek megvan a saját kedvenc strandja, büféje, horgászhelye és sorolhatnánk még a kikapcsolódás megannyi egyéb balatoni lehetőségét. A Balaton emellett hazánk tájegységei közül talán a legváltozatosabb környezetet, hangulatot és színeket tudja nyújtani az ide látogatónak. A Dreher márka célja a plakátok kiállításával az, hogy ezt a világot a maga teljességében ismerje meg minden idelátogató. Ezért úgy döntöttek, hogy az északi parti városokról készült plakátokat délen, és a déli partiakét északon állítják ki, így adva kedvet a másik part meglátogatására is, hiszen az csupán egy rövid kompútra van. Az augusztus 15-ig látogatható kiállításnak északon a balatonfüredi Tourinform iroda ad otthont a Blaha Lujza utcában, délen pedig a Siófoki Nagystrand a messziről is jól látható óriáskerék tövében.

Emellett a felignemerdemes.dreher.hu weboldalon megtalálható interaktív térképről az alkotások nagy felbontásban le is tölthetők, ahol ráadásul a rajongók saját fotóit is várja a márka, így remélhetőleg a nyár végére a Balaton-élmények közel teljes tárháza is összegyűlhet.

Az alkotók listája: Cserkúti Dávid, kiváló illusztrátor, képregényrajzoló – Balatonszárszó; Herbszt László, Aranyrajzszög díjas grafikus – Balatonlelle; Kara György, Aranyrajzszög díjas grafikus – Csopak; Kondor Zóra, Aranyrajzszög díjas grafikus – Balatonalmádi; Lovász Zoltán, kiváló illusztrátor – Balatonfüred; Lőrincz Attila, Aranyrajzszög díjas grafikus – Siófok; Pattantyús Márton, tervezőgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem külső óraadója, a Szimultán Művészeti Iskola tanára – Révfülöp; Simon Attila, Aranyrajzszög díjas grafikus – Balatonboglár; Szalma Edit, Arany Rajzszög díjas grafikus, kiváló illusztrátor – Zamárdi; Tóth Andrej, Arany Rajzszög díjas grafikus, az ART Hekk balatoni projekt kitalálója – Keszthely.

A Let’s Colour Egyesület projektjében bármely közösség vagy társadalmi csoportosulás elindulhat, akik tevékeny részt akarnak vállalni környezetük megszépítésében. A jelentkezéseket idén is két kategóriában várják, a tízezer fő alatti, illetve a tízezres lélekszámot meghaladó települések külön versengenek. A pályázat nyerteseinek a festéshez szükséges mennyiségű festéket, a grafikai terveket, a munka koordinálását valamint a szakértői támogatást a Let’s Colour biztosítja, az akciót pedig a közösségek önkéntesei együtt valósítják meg. A nevezés feltétele, hogy a kifestendő kültéri vagy beltéri falfelületet – mely az adott közösség életében központi szerepet tölt be – a pályázó biztosítsa.

Összefogás a színes közösségi terekért

„Az a legfőbb célunk, hogy színt vigyünk a hétköznapokba és minél több embernek tudjuk bemutatni a színek erejét. Hiszünk abban, hogy együtt nemcsak a kedvelt tereket, hanem a közösségek életét is pozitívan tudjuk befolyásolni a színek segítségével” – mondta Nagy Gergely, a Let’s Colour Településszépítő Egyesület szóvivője. Hozzátette: „Évről évre csodálattal tölt el bennünket, hogy ilyen sokan hajlandók összefogni egy közös cél, például egy iskola, egy ebédlő vagy egy szürke betonkerítés újrafestésének érdekében.” A Let’s Colour Településszépítő pályázat a legsikeresebb ilyen jellegű kezdeményezés hazánkban: a szervezet működése során eddig több mint 25 ezer négyzetméternyi szürke falfelületet varázsolt színessé csaknem 2500 önkéntes segítségével. A projekt elindulása óta eltelt 8 év alatt rendszerint évi 40-50 pályázat érkezett az ország minden szegletéből. A tavalyi felhívásra pedig már rekordmennyiségű, összesen 68 pályázat jött be, amire a 21 napos szavazási időszak alatt közel 34 ezer szavazatot adtak le.

Save the date: május 10-ig lehet jelentkezni

A pályázatok 2019. április 8-tól május 10. éjfélig tölthetők fel a www.letscolour.hu weboldalra. A megadott határidőn belül bármikor el lehet küldeni a jelentkezéseket, azok sorrendje nem számít a későbbi elbírálásnál. Ezt követően 2019. május 13-tól egészen május 31-ig lehet szavazni a benyújtott pályázatokra, az eredményhirdetésre pedig június 3-án kerül sor. Az online szavazás eredményeként a kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot kapott pályázata jut be a döntőbe. A döntős pályázatokat a korábban megszerzett szavazatok számától függetlenül értékeli a szakmai zsűri, és hirdeti ki a kategóriánkénti győzteseket. A döntőbe jutott, de nem nyertes pályázók idén is 50-50 liter Dulux színes falfestékkel „vigasztalódhatnak”. A festéseket legkésőbb 2019. augusztus 15-ig kell megvalósítani.

A Let’s Colour projekt

A Let’s Colour Településszépítő Egyesület célja, hogy színessé varázsolja a közösségek által nap mint nap használt tereket, legyen szó elhanyagolt városházáról, vidám gyerekzsivajtól hangos óvodáról, a falu orvosi rendelőjéről vagy akár egy lehangoló látványt nyújtó betonkerítésről. A színek csodákra képesek, a megszínesített közösségi terek pedig új lendületet visznek az ott élők mindennapi életébe, inspirálnak és energiát adnak.

A Let’s Colour 2011-ben vette fel először a harcot a szürkeséggel szemben. Látva az óriási érdeklődést és azt a példaértékű összefogást, amelyet a pályázók bemutattak, a Let’s Colour Településszépítő Egyesület a Duluxszal karöltve idén 9. alkalommal hirdeti meg országos pályázatát.