Az intenzív, hároméves program a hagyományos gyakornoki programokkal összehasonlítva jelentősen nagyobb mozgásteret és fejlődési potenciált kínál a tudatos és sikeres karrierépítésre, különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi programmal a HEINEKEN nem titkolt célja a vállalat jövőbeli felsővezetőinek megtalálása és kinevelése.

Ezt a törekvést Perényi Katalin, a HEINEKEN Hungária Zrt. marketing igazgatójának személyes példája is alátámasztja, ugyanis ő maga is a HEINEKEN tehetséggondozó programjában alapozta meg nemzetközi karrierjét. „A HEINEKEN Global Graduate Program óriási hatással volt a szakmai fejlődésemre. Ennek a programnak köszönhetően dolgozhattam Afrikában és Ausztriában is, és nagy szerepe volt abban, hogy később a HEINEKEN angliai leányvállalatánál, majd az amszterdami központjában közreműködtem a vállalat piaci jelenlétének erősítésében. Azt hiszem, az én karrierutam a lehető legjobb példa arra, hogy a HEINEKEN hosszú távú, stratégiai célja a jövő felsővezetőinek képzése, amihez ez a program kiváló alapot jelent” – mondta el Perényi Katalin.  

„A HEINEKEN Global Graduate Program egyedülálló módon olyan komplex támogatást biztosít, amely segíti a felsővezetővé válást és valós lehetőséget kínál a szakmai előrelépésre, miközben a résztvevők több pozícióban és országban is kipróbálhatják magukat. Programunk során fontosnak tartjuk, hogy már az első évben lehetőségük legyen a HEINEKEN egyik külföldi irodájában dolgozni, így egészen korán értékes nemzetközi tapasztalatokra tudnak szert tenni. Továbbá a népszerű hazai nyári fesztiválok mellett olyan ikonikus események kulisszái mögé enged betekintést, mint a Forma-1 vagy a Bajnokok Ligája, így a program egyszerre nyújt különleges élményeket és lehetőséget a fejlődésre” – tette hozzá Kiss Anita, a vállalat HR igazgatója.

Üzente az új kampányhoz készült TVC-k egyike, amely a Gösser és a POKET együttműködésének is alapját adta. Az ország számos pontján elhelyezett zsebkönyv automaták, valamint a webshop kínálatában ugyanis összesen ötszáz darab Rómeó és Júlia kiadványra került fel a Gösser – Merülj el a pillanatban! matrica, hogy a pillanatok minőségi átélésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Elmerülni Budapest pillanataiban

Kellemes élményekkel gazdagodhattak a Hosszúlépés.járunk? csapatával közösen szervezett Gösser sétákon a résztvevők, akik a második kerület titokzatos történelmi pillanatokat őrző macskaköves utcáin járva megismerhették a budai gyógyfürdők és a rózsák atyjaként ismert Gül Baba történetét. Ez a kezdeményezés az egyszerű sétát állította a középpontba, mint olyan lehetőséget, amellyel az emberek kikapcsolódhatnak és új kincseket fedezhetnek fel a környezetükben. Az öt alkalmas sétasorozat keretében három alkalomra jelentkezhettek augusztusban a II. kerületet bebarangolni vágyók a Gösser magyarországi Facebook oldalán, az utolsó két sétát pedig a HEINEKEN Hungária Zrt. munkatársainak dedikálta a vállalat, belső kommunikációs platformokon is erősítve a kampány kommunikációt.

Megállni és lazítani szabad

Hogyan szakadhatunk ki a mindennapi pörgésből? Akár úgy, hogy leülünk egy padra és elmerülünk a pillanatban. Erre hívják fel a figyelmet a II. kerületi Török utcai könyvtár előtt lévő padok, amelyek a Gösser márka támogatásával újultak meg, hogy nem csak a helyi közösség számára, de az arra járóknak is lehetőséget teremtsen a lelassulásra. Csak úgy, mint a márka által készített kisvideóban, egy hűsítő Gösser Natur Zitrone 0.0%-t kortyolgatva.

„A Gösser – „Merülj el a pillanatban!” kampány és az azt kísérő PR aktivitások célja az élet valódi értékeinek hangsúlyozása és a lassulásra való ösztönzés volt. A kezdeményezések által a Gösser nem csupán egy italt, hanem egy életérzést kínál, ahol az értékes pillanatok megélésére buzdítjuk a fogyasztókat. Megállni és lazítani szabad! Hiszen úgy gondoljuk ez kell ahhoz, hogy egyensúlyt teremthessünk a rohanó mindennapokban” – mondta Varga-Nagy Eszter, a HEINEKEN Hungária Zrt. Vállalati Kapcsolatok és Kommunikációs vezetője.

Bart Dániel bevezetésképp röviden összefoglalta az amerikai kézműves sör (craft beer) forradalom történetét. A Szesztilalom után a századelő 3000 sörfőzdéjéből csupán néhány maradt meg, és azok is szembesültek a gazdasági válság, valamint a megváltozott fogyasztói szokások hatásával. Néhány élelmes sörfőző olcsó tucatsörökkel, valamint az akkoriban erőre kapó tömegmédiumok (elsőként a plakátok, majd a rádió, később a televízió) felhasználásával évtizedes koncentrációs hullámot indított el az iparágban. Csupán a 80-as, 90-es években olcsóbbá váló európai utazások nyitották fel az amerikai fiatalok szemét a Münchenben, Londonban, Prágában található ízgazdagságra, és ennek kapcsán átverve is érezték magukat. Hazatérve sokan kisüzemi sörfőzésbe kezdtek, ami a helyi közösségek alapkövét is képezte. Mivel nem volt valódi hagyomány, amit követni lehetett volna, saját stílusok alakultak ki, mint az India Pale Ale vagy az Imperial Stout.

Ami az imázst illeti, a sörforradalomnak valóban volt egy dacos, baloldali, a nagyüzemekkel szembeforduló, kockásinges-szakállas ellenálló hangulata. Az individualitás és a személyiség a mai napig fontos tényező maradt ebben a szegmensben. Mivel a tételek általában kicsik, az sem baj, ha sokan nem kedvelik vagy nem értik az adott főzdét. Persze mára néhány craft beer főzde méretben kisebb országok kereskedelmi sörgyáraival vetekszik, de ezekben is megmaradt valami a személyességből, a mögöttes sztoriból. Erre az egyik legjobb példa a skót Brewdog, a „punkok söre”, amelynek termékeit ma már három brit és egy amerikai főzdében gyártják és globálisan forgalmazzák – az előadó szavaival „a craft beer Coca-Colája” lett -, mégis megmaradt az a lázadó hangulata, amit a 2007-es, közösségi finanszírozással támogatott indulásakor képviselt. Ők egyébként a PR-t is erősen használták a befutáshoz: a német Schorschbräu főzdével komoly küzdelmet vívtak a világ legerősebb söre címért – ennek eredményei a Tactical Nuclear Penguin és a Sink the Bismarck! nevű, brutális alkoholtartalmú főzetek, no meg a nem csekély felhördülés az „alkoholtudatos” média részéről.

Ami a magyar szcénát illeti, az egész a Folyékony Kenyér blogból indult. Ez kezdetben a Gösser által támogatott felületként működött, de valódi sörkultúra hiányában állandó kihívást jelentett a folyamatos, minőségi tartalom biztosítása. Dániel egy kommentelő javaslatára kóstolt először kézműves sört – Starit -, a reveláció pedig küldetéstudatot lobbantott benne. A blogfelület és az Index-címlapok, a Facebook no meg a provokatív szövegek kellően figyelemfelkeltőnek bizonyultak. A 2011-ben szervezett első Főzdefeszten még bizonytalanok voltak a várakozások, de a külön reklámok nélkül bevonzott tízezer látogató gyakorlatilag hetekre kézműves sör nélkül hagyta Pest megyét. A budapesti közönség az előadó szerint szokatlanul jól reagált tehát a felhívásra, ami részben blöff is volt: ezt követően kellett felépíteni a valódi, minőségi craft beer kínálatot az országban, de a főzdék idővel felnőttek a feladathoz.

A Főzdefeszttel viszont önmagában nem lehetett keresni, szükség volt tehát egy méretes kocsmára. Ez lett az egykori Tündérgyár helyén nyílt Élesztő, amely – részben kulturális, részben anyagi okokból – a romkocsmák és a multi-tap bárok koncepcióját házasította össze. A sörcsapoláson túl idővel igazi gasztroplázává változott: állandóan frissülő étkezési lehetőségek, sörkurzusok, rendezvények helyszíne is. Mindemellett pedig márkakeltető. Bart Dániel állt az első valódi magyar kézműves sörmárka, a Keserű Méz megszületése mögött is. Ez a tervek szerint hidat képez a tömegtermékek és az összetettebb craft beerek között, mára pedig országszerte ismertté vált. A legújabb projekt pedig a kávét tartalmazó Black Mamma Coffee Stout. Ennek megjelenése „a tudatmódosítás ősi művészetét” közvetítő, dél-amerikaias mintákra épít. A kézműves sörök esetében különösen fontos márkahordozó a palack és a címke, de a szükséges jelenlét és láthatóság megalapozása érdekében a Black Mammához póló is készült. Ennek hatása jól lemérhető volt a legutóbbi Főzdefeszten, ahol az Élesztő csaposai ilyen felsőben álltak a pult mögött.

A Média 2.0 blog itt érhető el.

A Social Media Best Practice 2014-es pályázatán a szakmai zsűri döntése alapján az ACG Reklámügynökség Gösser márka számára készített „Vissza a természetbe!” c. munkája érdemelte ki az első helyezést az „Integrált kampányok közösségi megjelenése” kategóriában.

Az ACG Reklámügynökség és a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. 2012-ben indította el azt a kampányt, amely a Gösser márka alapértékeire, a természetességre és a barátságra összpontosított. A televíziós reklámok mellett többféle online elemet is tartalmazott a kampány, amelyek közül kiemelkedett a most díjazott interaktív alkalmazás. A „Vissza a természetbe!” elnevezésű applikáció segítségével a sörmárka rajongói virtuálisan csatlakozhattak a reklámfilmekben szereplő baráti társasághoz és az online térben több száz kacsakövet gyűjthettek az Alpok legszebb folyóiból és tavaiból. A kacsakövekre kattintva véletlenszerűen találhattak rá a megjelölt példányokra, amelyeket összegyűjtve értékes ajándékokat nyerhettek – a legszerencsésebbek egy négynapos alpesi túrán vehettek részt barátaikkal.

Néhány hét alatt több mint 60.000 követ forgattak meg a látogatók, 5.500 nyerő kacsaköves dobozt gyűjtöttek össze, és a Gösser Facebook oldalának rajongótábora 200%-kal növekedett ezen időszak alatt.

„Mindig is nagy kihívást jelent, hogy valamilyen közös aktivitás érdekében mozgósítsuk egy márka rajongóit – még ha csak egy virtuális tevékenységről van is szó. Ebben az esetben viszont azt tapasztaltuk, hogy a minőség üzenete mellett a természet szeretete és a barátság olyan motivációt jelentettek, amelyek érdekében gyorsan és szívesen csatlakoztak a játékhoz a Gösser sör barátai. Külön öröm, hogy a reklámfilmhez készült zene is rövid idő alatt nagy sláger lett Magyarországon” – mondta Jan-Willem Van Wensem, a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. marketing és trade marketing igazgatója.

Nagy László, az ACG Reklámügynökség társ-kreatívigazgatója a díj átvételekor így nyilatkozott: „Egy egészen különleges alkalmazást szerettünk volna fejleszteni annak érdekében, hogy a közösségi médiában is intenzíven meg tudjunk jelenni a kampánnyal és a prémium szegmensben erősítsük a Gösser márka pozícióját. Az első pillanattól kezdve az volt a célunk, hogy a kampány könnyen utánkövethető legyen, és ne csak az applikáció ideje alatt beszéljenek róla a közösségben.”

(Fotó: Gösser Facebook oldala)